Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

Fock 3enő látogatása Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn délután latogatást tett az Országos Tervhivatalban. Beszélgetést folytatott a tervhivatal ve­zető munkatársaival az idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről. a jövő évi terv elő­készületeiről és a tervezési munka problémáiról. Magyar—dán árucsere Október 20-án dr. Bíró József külkereskedelmi mi­miszter és Poul Hartling dán külügyminiszter Koppenhá­gában új, hosszúlejáratú öt­éves magyar—dán árucsere­forgalmi egyezményt, vala­mint műszaki-gazdasági és ipari együttműködésről szóló megállapodást írt alá. Az új árucsereforgalmi egyezmény 1970. január 1-én lép életbe. A magyar külkereskede­lem elsősorban hengerelt­árut, acél-alumíniumkábelt, gyógyszer alapanyagot, kü­lönféle textilikákat, bőr­díszműárut, zöldség- és gyü­mölcsféléket szállít Dániá­ba. Az import legfontosabb tételei: halliszt, halkonzerv, t gyógyszeripari termékek, különböző papírféleségek, gépek £s berendezések mű­szerek ""és híradástechnikai felszerelések. Az aláírás után Poul Hartling külügyminiszter ebéden látta vendégül a magyar külkereskedelmi mi­nisztert. Hétfőn este Terényi László magyar nagykövet vacsorát adott dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tisz-; teletére. Dr. Bíró József kedden délelőtt érkezik haza Kop­penhágából. (MTI) Folytatja maakajat N. A. Selepin felszólalása Vasárnap, majd hétfőn cializmus, a szabadság, a de­Budapesten, az Építők Szék- mokrácia felé vezető úton házában folytatta tanácsko- az imperializmus a legfőbb zását a VII. Szakszervezeti Világkongresszus. Hétfőn tovább tartott a vita az elhangzott beszá­molókról. Felszólalt — egye­bek között — N. A. Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának el­nöke, az SZVSZ alelnöke. Egyebek között megállapí­totta: — A Szovjetunió dolgozó népe egy sorban menetel többi munkástestvéreivel, minden erejét a közös ügy­nek, az imperializmus elleni harcnak, a szocializmus, a akadály. Bizonyos azonban az is, elmúlt már az az idó, amikor az imperializmus erőszakkal rákényszeríthet­te akaratát az emberiségre. Olyan hatalmas erők sze­gülnek szembe vele, mint a szocializmus világrendszere, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmaid. Elsőrendű fontosságúnak mondotta a szovjet küldött a szocialista világrendszer gazdasági és katonai ere­jének maximális fejlesztését és növelését, mert ez az békg és a haladás eszméi tá- egész emberiség békéjének és mogatásának szenteli. Rámutatott, a legutóbbi világkongresszus óta lezaj­lott események ismét bebi­zonyították: a világ mun­kásosztálya és dolgozó né­pei számára a béke, a szo­biztonságának záloga. — A békéért folytatott vi­lágméretű harc — mondotta ezután — az agresszorok el­len közös fellépést követel. Ma különösen fontos a hős vietnami néppel való nem­zetközi szolidaritás kiterjesz­tése. A szovjet szakszerve­zetek egyetértenek az SZVSZ ilyen irányú kezdeménye­zéseivel. A világ szakszerve­zeti mozgalmának erőtelje­sen támogatnia kell az arab népek igazságos harcát is. Határozottan el kell ítélni az imperialisták magatar­tását. amellyel lelkesítik és ösztönzik az izraeli agresz­sziót. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom helyzetéről szólva megemlítette, hogy a szakszervezetek világszer­te több mint 230 millió dol­gozót tömörítenek, s mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban élénkülnek a kapcsolatok a különböző irányzatú szakszervezeték között. A szakszervezeti világ­kongresszus ma folytatja munkáját. rekonstrukció Űj szakaszához érkezett hétfőn a salgótarjáni vasút­rekonstrukciő, amelyet az idén júniusban kezdtek meg. Lezárták a város legforgal­masabb — Karancs utcai — vasúti-közúti kereszteződését, s a vasútépítők itt is hozzá­láttak a pályaemeléshez, vá­gányfektetéshez. megelőzve... A régmúlt emlékeinek ki- Dokumentációs gyűjte­meríthetetlen kincsesbányája ményt állított össze a magyar a levéltár. Néha egészen je- hajózás történetéről. Nagy lentéktelennek tűnó dolgok feltűnést keltett ebben az a hozzák a felszínre évszáza- megállapítás, amely szerint dok mélyéről a nagy felfe- az első magyar gőzhajóval dezéseket. Tóth I-ajos ama- egy Bernhard Antal nevű tőrtörténésznek is számos feltaláló hajózott, csaknem meglepetést juttatott a vélet- két évtizeddel megelőzve len. Egész életében szenve- Széchenyi Istvánt. Öt évig délyes kutató, gyűjtő volt, tartó levéltári, könyvtári liu­a hajózás történetének nagy tatás alapján sikerült felde­ismerője, és mindennek, ami ríteni, hogy ezt az első ma­ezzel összefügg. — ­99 Gazdátlan99 áruk Budapest­Bécs vonatokon Az idegenforgalmi idény a magyar, mind a külföldi pészéseket ma már keveseb­befejeztével a vám- és pénz- turisták általában tisztelet- ben kockáztatják, a kisebb ügvőrség országos parancs- ben tartják a törvényes ren. vám- és devizaszabálysértés noksága megállapította, hogy delkezéseket Az előírások gyakoribb. A nagyobb csem­a nemzetközi forgalomban az betartására azonban mégis pészési kísérletei! számának utasok nagy többsége betar- újra felhívják a figyelmet, csökkenése is csak viszonvla­totta a vámszabályokat, mind mert hár a nagy tételű esem- gos. mert az idén jó néhá­nyan megkísérelték, hogv külföldről a megengedett árumennyiség többszörösét vagy nagy pénzösszegeket hozzanak be az* országba. A vám. és pénzügyőrség több tíz tízmillió forintos csempé­szési kísérleteket leplezett le. Paprikasziiret — harmadszor gyar gőzhajót, Carolinánalc nevezték. 1818-ban bocsá­tották vízre. Másik érdekes felfedezése Festetich György szerepe volt a magyar hajózás meg­teremtésében. A kes :thelyi irodalmi és szellemi központ megalapítója, a Zala folyó torkolatában. Fenékpusztán építette fel 1760-ban az el­ső magyar hajógyárat, ahogy akkor nevezték. hajóarze­nált. A „Kristoph" gálya volt az első balatoni sószállító hajó, tizenkét megrakott szekér is ráfért. Festetich György nagyszabású hajóépítési prog­ramot dogozott ki, amelynek híre külföldre is eljutott. Tóth Lajos több évtizedes kutatói munkássága során sok érdekes témát mentett meg az utókor számára, szá­mos tanulmányt állított ösz­A körültekintő ellenőrzés ! sze. akadémiai díjat is nyert Tóth Béla fölvétele Kedvez az időjárás a pap- közötti átlagtermést várnak, rikatermelő gazdaságoknak. Néhány napig a munkaerő A röszkei Petőfi Termelő- zöme a piros ültetvényeken szövetkezet földjein a ter- dolgozik, hogy még az őszi méseit fokozatosan érlelő fú. fagyok beállta előtt teljes szernövényről már harmad- egészében betakarítsák a har­szorra szüretelnek. A leggaz- madik termést. Már csak a daaabb mindig az első. az fagytól tartanak, mert a augusztus végi szedés szokott szép, napsütéses időjárás any­lenni. de az idén ettől a mos- nyira kiszikkasztotta a p? tani. a harmadik szüret sem rikát, hogy a hajnali ködök marad el. Tombácz Vince, a nem tehetnek benne kárt. szövetkezet párttitkára és Né- A szárítóágasak lassan meg. meth Gábor brigádvezető el- telnek kifogástalan minősé­mondotta. hogy egy holdról gú. egyenletesen bepirosodott a harmadik szedéskor 72 lá- áruval. A paprika nyolcvan da/ paprika került le, ami százalékát felfűzik, mert így súlyban k*-ülbelül tizennégy több bevételhez jutnak. Nem­mázsát tesz ki. Most már csak a fűzésért, hanem a tá­megbízható pontossággal be- rolásért is külön pénzt kap­csülhetik meg az idei hoza- nak a szegedi feldolgozó vál­mot: negyvenöt-ötven mázsa lalattól. gyakran visszariasztotta a csempészeket, s a nemzetköz: vonatokon sok csempész in­kább letagadta, hogy az áru az övé. Az idén csupán a Budapest—Bécs vonatokol 300 000 forint értékű árunak nem találták a tulajdonosát. Előfordult, hogy a vagonok különböző rejtett helyeire dugtak különféle értékeket, s tulajdonosaik végül is jobb­nak látták sorsára hagyni a árut. Az egyik másodosztá­lyú osztrák kocsi mennyeze­téből például 44 orkánkabát. ugyanannyi szivacskosztüm. 23 zsebrádió, 20 gázöngyújtó. 200 garnitúra golyóstoll ke­rült elő. Egy másik kocsin az ülés alatt 299 nylonken­dőt, 300 golyóstollat, továbbá nyloningeket. orkánkabáto­kat, nylonharisnyákat talál­tak. Néhány nappal ezelőtt ugyancsak a kocsiülés alá rejtett el valaki 99 nylonpu­lóvert. Ezeket az értékeket jegyzőkönyvezték, majd az áru az állam tudajdonába került. (MTI) velük. Gyerekháború? E Iterjedt játék mostanában Szegeden a raoló-pandúr. Gyerekjáték, kamaszjáték — és mindenki volt ser­dületlenebb is, amikor az volt az öröm, ha célbata­lált a homokból gyúrt „bomba". Csakhogy egyre több bérházban szinte hivatalos had­szinterek alakulnak ki. s a pandúrok szerepét sok helyen a felnőttek veszik át. Csak minap írtuk egy elkeseredett idős embernek, aki panaszkodott a Madách utca 4. számú ház . gyerekeire: nem tudunk velük mi sem szót érteni, nem tud­juk nekik megmagyarázni, hogy ne az idős lakó ablakát bombázzák focizás ürügyén. Talán beszéljenek a gyerekek szüleivel. Szaporodnak az ilyen panaszok, s elfajulnak a vi­ták. Jogi tanácsot kért a szerkesztőségtől egy édesanya: a házban lakó gyerekek összeverekedtek, s az egyiknek az édesapja úgy tett igazságot, hogy a többieket — köztük a panasztevő fiát is — alaposan elnáspágolta, mondván: „ha apád nem teszi meg, itt vagyok én!". Nem a jogi esetet akarjuk boncolgatni — a legtöbb ember úgyis tudja, hogy a gyerekek bántalmazását még szüleinek is tiltják a parag­rafusok. De a puszta jogi tényállás mellett is van tanulsága egy-egy ilyen ügynek. Talán azzal kellene kezdeni, hogy a gyerekháborúk tü­körképei a felnőttek hideg- és melegháborúinak. Mert ritka gyerek az, amelyikkel szülei nem tudják megértetni, ha akarják, az udvarnak, a játszótérnek melyik részén játsszon, hogy ne zavarjon senkit és ne üsse a kicsiket. Naiv feltéte­lezés? Nem, bizonyára nem az — ha ugyan a gyerek nem ahhoz szokott, hogy szülei is pofonnal támasztják alá érvei­ket. Akit ütnek, az igyekszik ütni — ha visszaütni nem si­kerül, üti azt, aki védtelen. Ha gorombák a gyerekkel a leinőttek, valahol megtorolják. Kiállítja nagyjából a bizo­nyítványt a családról is: ha otthon nincs becsülete a nagy­mamának, nagypapának, az idős szomszéd nénit se veszi semmibe. Láttam édesanyát, aki alig tudta leplezni őrömét, amikor az óvónéni panaszkodott: Pistike megverte a pajtá­sát. „Na, végre — gondolta az anyuka — nem lesz mafla ez a gyerek. Már nemcsak őt ütik, ő is tudja használni az ök­lét." Csakhogy: „leikavarjuk a viz-f" akkor is, ha többéi használna, esetleg mindent gyógyítana két jó szó. Eljár a kezünk akkor is, ha értelmes beszédre lenne szükség — ta­lán mert ütni egyszerűbb, mint mondani. Talán mert végig se gondoltuk a sérelmet, már meg is szereztük magunknak az elégtételt. Hirtelenek vagyunk mi, okos felnőttek, egy­mással is, a gyerekekkel is. Nem születtünk valahányan pedagógusnak, de gyere­keink vannak. Neveljük őket, ahogy tudjuk — a jó szándék megvan bennünk. De nem torzítanak-e nagyon a rossz ta pasztalatok? Ütöttek bennünket? Mi is ütünk. Tiltották nt künk? Mi is megtilthatjuk. Tudom, egyik oldala ez a kér­désnek — hiszen sokan meg azt mondják: „ilyenek" ezek . mai fiatalok, mert nem vagyunk szigorúak. Én ugyan jól ne­velem a gyerekem, de a szomszéd bezzeg...! Nem győznénk polemizálni, ha egyszer egy pástra eresztenénk érveink­pengéit. Ne szaladjunk be most abba az utcába, hogy „olyan"-e a mai fiatalság. Magunkat és másokat is okolhatjuk, ha he­venyészett és igazságtalan ítélettel csak rossz véleményünk van róluk. Biztos akad okunk is, hogy azt vágjuk oda néha más gyerekének: „H^ apád nem teszi meg, majd én.. Okunk lehet, de jogunk, hogy megüssük más gyerekét — nincs. Ezt próbáltuk megértetni a panaszkodó édesanyá­val, aki két megoldást látott: vagy feljelenti a verekedős pa­pát, vagy — elveri ő is más gyerekét. „Béketárgyalás" szóba sem jött. Lám: a gyerekek előbb ismernek átmenetet, mint mi. Akinek tegnap „kiosztottak", holnap lehet barát. P edig beleszólhatnánk mi felnőttek, okosan a gyerek­csatákba. Békességet lehetne tenni környezetünkben és tudnánk is mindenütt, szomszéddal, a szomszéd gyerekével is. Ha nem „hadüzenetekig!" közelednénk egy­máshoz, hanem a szép szavak olajágával. Írott malaszt? Tu­dom, hogy sokan mintha parázsba léptek volna, ha ez a té­ma szóbakerül. Fáj is, meg dühíti is az embert. Pedig hin­ni kell abban, hogy a gyerek értelmes. A felnőtt, is. Ezért az értelmes beszédnek jelentősége van. Ereje is. ha akarjuk. P. Szőke Mária Magyar hetek kezdődtek Kairóban Az Egyesült Arab Köztár- lennium jegyében, s a múlt •aság ebben az évben ün- hét csütörtökjén a világhírű neoli fővárosának ezredik év- Mojszejev együttes, a londoni fordulóját. A millennium je- Opera balettkara,^z indiai Ál­gyében egész éven át külön- Iami Együttes útan megérke­böző kulturális, tudományos zett Kairóba a Magyar Nép­rendezvényeket. eseményeket hadsereg Művészegyüttese is. szerveznek. Az ünnepségso- Az együttes öt előadást tart rozat azonban nemcsak az a kairói Operában, eleget tesz EAK ügye. Az ENSZ és szin- a kairói egyetem külön meg. _ te az egész világ köszönti az hívásának, és az egyetem i évezredes várost. modern színháztermében is . ..... . . . bemutatja műsorát. Januartol decemberig min. den hónapban más-más ál- A Magyar Néphadsereg Iam rendez kiállítást, tart Művészegyüttese gálaestjén filmbemutatót, vagy más kul- Egyiptom magas rangú kul­turális rendezvényt. Október turális vezetői, a tudományos így lett magyar hónap a mii- és kulturális élet több is­mert személyisége, valamint Elutazott a szíriai küldöttség Dr. Mohamed Talab Hilal tatására a Ferihegyi repülő­szíriai közellátási és bel- téren megjelent dr. Dimeny kereskedelmi minisztert, és Imre mezőgazdasagi és eleL mezésügyi miniszter, vala­mint dr. Mohamed Zakaria küldöttségének tagja egy he­tes magyarországi tartózko­dás után hétfőn este el­utaztak hazánkból. Búcsúz­Ismail, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykö­vete. a diplomáciai testület szá­most tagja is részt vett. Az együttes számait forró han­gulatú siker koronázta. Vasárnap megnyílt Kairó­ban a magyar ipari kiállítás is, amely a jelek szerint ha­sonlóan nagy sikert arat az ezeréves városban. Új befongyár leozos beruházással A Középületépítő Vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat közös beruházásra, a délpesti betongyár felépí­tésére kötött szerződést, amely szerint 56—50 száza­lékos arányban saját fej­lesztési alapjukból és bank­hiteből fedezik az üzem lé­tesítésének mintegy 80 mil­lió forintos költségét. A kivitelezésen, tehát az építési munkán, majd pe­dig az új üzem termelésén és nyereségén is ugyanilyen arányban osztoznak. Rend­kívül sürgős a munka, mert 1971-ben a fővárosi tanács határozata értelmében le kell bontani a Középület­építő Vállalat Árpád-hídfői betongyárát, amely akadá­lyozza az új lakótelep ter­jeszkedését. (MTI) KEDD. 1969. OKTÓBER 21. DÉLMAGYARQRSIAG

Next

/
Thumbnails
Contents