Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Folyóiratokban olvastuk TÁRSADALMUNK ÉS KULTÚRÁNK Csanády János Havi folyóiratszemlénkben kulturális életünk és a társadalom kapcsolatát átfogóan vagy mozzanataiban elemző írásokra hívjuk fel a figyelmet. Így mindenekelőtt a ket kap a viselkedés, a magatartás formáiban: az üres szórakozás szertartás lesz, az értelmes közösségi tevékenységet a póttevékenység váltja fel, mely alkoholtól a Társadalmi Szemlében közölt kábítószerekig válogat eszköInterjúra — A szocialista de- zeiben. A könnyű műfaj mokrácia és a mai ma- egyébként is apellál az öszgyar kultúra —, melyben tűnőkre, a beat különösen; Aczél György, az MSZMP értő; műélvezők helyett szürKB titkára válaszol a Litye- ke kisemberek csodálják, raturnaja Gazeta különtudó- aklk mindennapi életük elégsítójónak kérdéseire. A telenségeiért várnak tőle Nagyvilágban Üjfalussy Jó- elégtételt, győzelmet Persze zsef Eksztázis és katarzis nem °k győznek, csupán encímmel tisztázza a beat- Sedik elhitetni magukkal, zene és a beat-nemzedék he- hogy mások nyomán ők is lyét, keresi jövőjét a társa- nyerhetnek. Az egyén elégtédalmi fejlődésben; a Kortárs tele is sajátoa: „a csoportos Fórum rovata pedig két lét szolidaritásában igazolásújabb cikkel folytatja könyv- hoz & biztonsághoz jut", azkiadásunkról Indított polé- az olyan közönséget keres, miáját: Varga Sándor A gaz- ""e^b® önmagára találhat dasági reform és a könyvke- Mivel mérhető hát a beat? reskedelem, Siklós Margit Talán saját műfajával — Sine ira et studio címmel ír. így megkapjuk annak haszAczél György kulturális nálati értékét Ami viszont a életünk néhány alapvető jel- társadalmi csereértéket fllemzőjéről nyilatkozik, azok- leti, lehangoló az ábra: a beat ról az összefüggésekről, me- tragédiája, hogy árucikké lyek meghatározzák társa- válik, a benne levő újító, lábiztosított lehetőségekkel, s nemzetközi összehasonlításban is helytálló, szocialista könyvkiadás. Fejlődésének annyit felemlített gátja nem merül ki a terjesztés ütemének mérséklődésében; fontosabb oka: a vásárlók köre alig bővül. Míg egyes könyvkategóriák rendre elfogynak, a társadalom jelentős rétegei alig, vagy egyáltalán nem olvasnak. Ami pedig a kiadás veszteségessé válását illeti: eddig is az volt csupán az állami támogatás papírárakban, nyomdal munkákban és másutt jelentkezett. Hazánkban a könyvek ára független önköltségüktől, az árkiegészítést (állami dotációt) a közönség kapja, mely könyvek döntő többségét meg azok LÁTOMÁS Épül a város. Ez itt nem vízió, de menedék lesz azoknak, akik benépesítik a világot, s virágos játszótereit. Fedél, forróvíz, lágy zene (mintha szívedből zengene) visszhangzik már az ablakok fénybetárt szárnyai alól, csillogva, mint a méz a lépben — fény a park füvén. gépek színjátszó olajában, olajfák illatzuhanyában, kérges kézfejeken, a fényben. Olyan ez is ma itt mintha költemény születik hétköznapok zuhatagában és a jövendő, már anyagba préselt idő dobogtatná a szíveinket. a olcsóbban veheti előállítási áránál. Sólyom László "BARÁTOM, CSEMETKE C

semetke Jenő ba- — No, azért csak ne iri- pen arra í^rt. Megemlítette, rátommal húszon- gyelj! — szólt sóhajtva Cse- hogy a boldogságához csak négy évvel ezelőtt metka. — Én nem kapok ke- kimustrált taxi hiányzik, találkoztam elő. nyérDÓt1egvet _ (ev _ Megszereztem neki. szor össze az ut- y B Hatvanegyben háromszobás cán. (Mármint a második könnyeit nyelve dadogta: — öröklakásért kilincseltem neelemi évzárója óta először. Ha csak tíz dekával több ke- ki az OTP-nél. Akkor ugyanis ők vidékre nyeret kapnék naponta! Hatvanháromban egy héköltöztek.) <3 ismert meg. a Szó nélkül a zsebembe ten keresztül bizonygatta nenyakamba borult és közölte nyúltam, átadtam neki a ke. kem, hogy mindennél jobb velem, hogy rendkívül meg- nyérpótjegyemet. biztosítót- érv a népfrontpolitikánk melelégedett, sőt boldog. Kis tam. hogy „de igazán nem lett. ha ő vásárolhat egy bőrdíszmű boltocskája van. hiányzik", s miután megad- Moszkvicsot. Különben, ha szép társbérleti lakása és tam címemet a további pót- ezt nem intézem el, öngyilgyönyörű kislánya. Megnéz- jegyek érdekében, elmene- kos lesz. tem a kicsi fényképét és azt kültem hálálkodó kézcsókjai N. L mondtam: „Irigyellek!'' dalmunkban a szocialista demokrácia és a kultúra egymásmellettiségét Az elmúlt évtizedben kiszélesedett az alkotói szabadság, melynek legfontosabb kritériuma változatlanul a szocialista eszmeiség. fezólásjogot kap a polgári-humanista irodalom zadó erők konformizálódnak, ugyanakkor a használók, a közönség passzivitását fokozzák. Megoldás? Ha majd a használó csoport felismeri magatartásának hatását, s belátja: tetteitől seregnyi hozzá hasonló sorsa függ. Ha ez a csoport felnő, megkois, ugyanakkor olyan őszinte, molyodik, s így finomodik művészi, zenei magatartása — akkor lesz majd megoldás. Ezen az úton pedig lesznek még gondjai a zeneművészetnek. Végül röviden, legfeljebb ízelítőként néhány gondolatot a Kortárs könyvkiadásvitájának októberi fejezetéből. Varga Sándor, mint a korábbi vltaparenerek többsége, túlnyomóan gazdasági oldalról közelít, Siklós Margit viszont több hasznosítható általánosítást szögez le. Míg 1958-ban 2793 könyv (ez nem példányszám!) jelent meg 381 millió forintos forgalommal, 1968-ban 4588 könyvet 891 millióért árultak. A könyvkiadás élt a párt művelődéspolitikájától meggyőző irodalmi művek születnek, mint a színpadokon, filmeken is továbbélő Rozsdatemető, Húsz óra. Hideg napok ttb. Az alkotói szabadság tehát elsősorban a szocialista művészet megnövekedett mozgásterét jelenti. S bár a kultúrában is hegemón szerepet kap a párt, a munkásosztály, az elméleti és gyakorlati munka bizonyítja: a kulturális élet területén nincs monopolhelyzetben a marxizmus. Sok vallásos ember van még, sokan olyanok, akiknek gondolkodásában polgári és marxista nézetek osztoznak — a nézetkülönbségeket egészséges vitával akarjuk feloldani, jóllehet a tudatosan ellenséges törekvésekkel szemben változatlanul adminisztratív eszközökkel lépünk fel. Célunk: a művészekben, az alkotóműhelyekben tudatosítani a szabadság és felelősség elválaszthatatlanságát, világosan meghatározni kulturális munkastílusunk jellemzőit, az irányítás, a közvetítés, a kritika, a támogatás, a tűrés és a tiltás elveit, s az öncélú, olcsó szenzációt keltő ál viták helyett azt akarjuk, hogy a kor lényeges kérdései kerüljenek reflektorfénybe, a körülötte kialakuló vitában pedig magasszintű állásfoglalások szülessenek, melyek helyesen orientálják a közvéleményt. A beat-zene taraján felbuzdult életérzés funkcióját: eredetét és eredményét keresi a társadalomban Üjfalussy József gondolatébresztő dolgozata, mely a szintézis kimondatlan igényét nemcsak futó történelmi visszapillantásokkal, de meggyőző vízióval, a jövőben kínálkozó megoldással is felerősíti. Alapállása, hogy a beat-téma nem zenei belügy, társadalmi, művelődéspolitikai közügy. A tömeges zenehullám ugyanis megfelelőelől. Csemetke Jenő minden hőnap elsején pontosan megjelent a pótjegyekért, karácsonykor hozott egy óraszíjat és a kislánya fényképét. Dedikálva. Azután megszűnt a keKijártam neki, ki én. Nem azért az óraszíjért, és imába foglalásért, hímem igenis politikából. Hatvannégyben csak az hiányzott Csemetke Jenő „jd közérzetének", hogy családostul Olaszországban turistáskodhasson. Nem volt nenyérjegy és egyidejűleg meg- héz dolgom, kitöltöttem az szűnt a számomra Csemetke űrlapjait és átvettem az órais. De nem sokáig. Ha jól* szíjat, meg a kézcsókját, emlékszem, ötvennégy tava- Hatvanhatban telefonon fölszán fölkeresett és megkért, hívott és háborogva közölte hogy szerezzek a kislányának velem, hogy miközben ml az egy lakkbetétes clpőcskét. újságokban a maszekokat mert ez a felesége egyetlen Irigyeljük, ő a hároméves vágya. Moszkvicsával jár. holott Lejártam a lábamat térdig, már két éve befizetett egy megszereztem a lakkbetétes újra. Elemi kötelességem clpőcskét, Csemetke hálálko- 'lenne, hogy közbejárjak, dott és megígérte, hogy imá- Mire közbejárásom — esetba foglalja a nevemet, ugyan- leg — eredménnyel végződIs — ^.köztünk maradjon" — hetett volna, Csemetkéneta ő imádkozik. .-született" Belgiumban egy ötvenhét tavaszán jelent- unokabátyja, aki küldött nekezett újra. Elmondta, hogy ki egy kétszázhúszas Mercit a társbérlője disszidált, sze- Kicsit bántott a belgiumi retné megkapni a szobáját Ez egyetlen vágya. Sima ügy, mondtam, de neki aggályai voltak, kért-könyörgött, hogy intézzem el én. Elintéztem. Hála, imába foglalás. óraszíj. vetélytárs, de az idén vigasztalódtam. mert a múlt hónapban Csemetke közölte velem, hogy tökéletes boldogságához csupán egy telek hiányzik a Duna-kanyarban. Most éppen a Duna-kanyaDÉR ISTVÁN TAVASZVÁROK ötvennyolc őszén csak úgy ri parcellázáshoz keresem az felugrott hozzám, mert ép- összeköttetést Bárdos Pál MIÉRT JÁR GERGELY ESZPRESSZÓBA ICUKÁVAL? Miért Jár Gergely az eszpresszóba Icukával? Erre a kérdésre több válasz lehetséges, mint például arra a kérdésre, hogyan keletkezett a föld, s mindegyik válasz csak feltevés, nem pedig bizonyosság. A tény mindössze annyi, hogy Gergely nős ember létére gyakran leül Icukával az eszpresszóba. Icuka varrónő és elvált asszony, nem szép, de ad magára és szépen öltözik, persze könnyű a varrónőnek, csak az anyag kerül pénzbe, a többit összecsapja valahogy. Gergely szorgalmas, józan ember,, művezető és szakszervezeti bizalmi, s fiatalabb korában megnyert egy mezei futóversenyt. Előfizetéses lottóval játszik, nem tűi erős dohányos, a töményszeszt nem bírja a gyomra, inkább a jobb fajta söröcskét issza szívesen. Két utálatpsan civakodó természetű kislány apja, akik alattomban kékre csípik egymás karját, s bőgve árulkodnak az anyjuknak, aki pontosan megosztott pofonokkal fékezi őket. Lakásuk kétszobás. örökségből vett bútorokkal berendezve, kétségkívül kopott, de tiszta és kényelmes. Icuka albérletben él, mióta a férjét elhagyta, igaz szinte családtagként, ha a bért nem vesszük figyelembe. Mindez nero magyarázza, miért ülnek gyakran együtt az eszpresszóban, ezért több magyarázat van a dologra. Gergely anyósáé a legegyszerűbb, aki rendszeresen kilesd őket és beszámol a lányának, mikor jöttek, mikor mentek, mit ittak, mennyit fizethettek, szerinte a férfi utolsó disznó, a nő pedig kurva. Tetszetős magyarázat; rövid, érthető, s kellő szenvedéllyel elmondva nagyon hatásos. Hibája, hogy több tekintetben téves. Gergely segédmunkásból lett sok ember főnöke, munkahelyén mester úrnak szólítják, és rendszeresen kap jutalmat, ami a cukrászdába járás anyagi alapja. Törődik a családjával próbálja nevelni a lányait és alapvetően békés természete miatt még az anyósával se váltott hangos szót soha. Másfelől Icuka nem kurva. Kicsit lusta, az igaz, a főzés se erős oldala, sütésben egy napon se lehet említeni felespgével se a piaci alkudozásban. Inkább élhetetlen, álmodozó, s naiv is egy kicsit, többre értékeli a szép filmeket, mint az uborkasavanyítást. Kurvasága abban áll, hogy nős emberrel üldögél az eszpresszóban, a nemi életre i#nve sincs mert a vr.lt férle mellett abban semmi öröme se telt mással meg nem próbálta. Egyszóval a frappáns magyarázat bármennyire is tetszetős, erősen vitatható. Céljának azonban megfelel, szerzője naponta többször Is beleduruzsolja a lánya fülébe, aki vasalás. pofonosztás, főzés, mosás közben megtoldja még egy magyarázattal, hogy tudniillik, minden férfi disznó. Ez lehet igaz ígv általában, de a feltett kérdésre mégsem magyarázat. A szomszédok — a kérdés jó ismerői — sokkal tárgyilagosabbak. Szerintük kettőn áll a vásár. Az assizony is hibás, ha nem tudja jól lekötni az urát. Biztosan van ott valami belső ügy is, nem látszik kívül, hogy belül ég a ház. Ide vezet a nagy flanc, minek kellett vagyont költeni a villanybojlerre, meg minek a sok drága ruha arra a két szeplős lányra. Úgyse lesznek szebbek tőle. Más tekintetben megoszlanak a vélemények, van aki Gergelyt, van aki Icukát vádolja erkölcstelenséggel. Tulajdonképpen a szomszédok — tágabb értelemben a fél utca — zavarban vannak. Valamit várnak. Hangos jeleneteket, ordítozást, verést, talán válást is, nagy civakodást azon, kié legyen a subJót. De semmi Ilyesmi nem történt. Az anyós panaszkodik a vejére, az asszony összeszorítja vékony száját és dühösen hallgat, a férfi pedig nagyokat nevetve húzza szánkón a lányait, utca hosszat. Eszébe se jut. hogy szégyelje magát. Icuka se mond soha semmit, legfeljebb a szemhéja rebben néha idegesen, de hát azt senki se veszi észre, meg ő különben is olyan érzékeny fajta. Erzsit, aki a presszóban kiszolgálja őket, kár lenne megkérdezni. Először is ő diszkrét. Sem-