Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

„A befogadott" óvoda ügye Döntés a napokban várható Szokatlanul hosszú idő után tudunk válaszolni egy levélre, amit 57 olvasónk irt alá, de nyilván még többen is aláírtak volna. Az oka: sok szülő és óvónő vár választ arra, hogyan lehetne megoldani a Toldi utcai óvoda ügyét. Az óvodáről a nyár végen kiderült, hogy életveszélyes, azonnali födémcserére szorul, amihez persze a sürgős kiköltözés az alapfeltetel. Közismert a város óvodahelyzete, a Délmagyarország is foglalkozott már vele nem egy cikkben. Tudjuk, mit jelent, hogy egy ilyen nagy óvodából, mint a Toldi utcai, máról-holnapra máshová kellett elhelyezni a kisgyerekeket. A kényszerhelyzetben azt lehetett csak tenni, hogy a Nádor utcai, a Hajnóczy utcai és a Ságvári utcai óvoda is „örökölt" egyegy csoportot, aminek persze igen nagy az ára: a nem napközis gyerkeket mind a négy óvodából el kellett küldeni, s a „megszállt" óvodák eletét meg kellett bolygatni. Mondani sem kell, mit jelent kicsiknek-nagyoknak, hogy a befogadók se, az újonnan jöttek se találják helyüket, a túlzsúfolt óvodákban és óvodaudvarokon nemhogy a nevelés, de a gondozás lehetőségei is aligalig vannak meg. Keserves átmeneti állapot ez, olyanynyira átmeneti, hogy a Toldi utaci óvoda teljes felújításának befejeztéig (legkevesebb egy év!) nemcsak, hogy nem tartható ez a helyzet, hanem, a közeli hetekben fellétlenül új helyre kell tenni ezeket a befogadott csoportokat Sürgősen kell egy óvoda — de honnét? A közelmúltban mi is közzétettünk egy levelet, amelyben felajánlottak egy lakást erre a célra. Mások is jelentkeztek, hogy cserelakás ellenében átadják nagyméretű lakásukat A megyei jogú városi tanács művelődésügyi és igazgatási osztályai állandó kapcsolatban vannak most már több olyan házban lakó családdal, amely szóba jöhet óvoda szempontjából. Döntés nem született még. És nem lassúságról van itt szó — hiszen megfeledkezni sem lehet erről az ügyről, már csak amiatt sem, hogy a szülők minden fórumon elmondják az óvoda nehéz helyzetét De hisz nem arról van szó, hogy ezt nem tudnánk, hanem arról, hogy nagy nehézségekkel állnak szemben azok a hatóságok, akik ezt megoldani hivatottak. Munkatársunk megnézett két lakást is, az egyiket, a leginkább alkalmasnak tetszőt dr. Arató Adámnéval, a Toldi utcai óvoda vezetőjével. Hosszú lenne részletezni, mi mindent kell megoldani itt is, mire ezt a házat birtokukba vehetnék a kicsinyek. Nem elég a megfelelőnek mondható ház és nem elég csak azt nézni, mibe kerül a lakóknak lakást biztosítani, a házat a célnak megfelelően átalakí'/ini — végeredményben hosszabb távra kell óvodát találni. Ügy, hogy az átalakított házban akkor is megfelelő óvoda legyen, amikor a Toldi utcában ismét működhet a felújított és bővített óvoda. A nehéz helyzetből végül is maradna nyereségnek egy új óvoda — legalábbis ez a cél. Az eddigiekből kitűnik már, hogy ebben a pillanatban biztos választ — mert mi sem kaptunk — nem mondhatunk a sok-sok érdekelt szülőnek, akik közé természetesen a három befogadó óvodába járó gyerekek szüleit is számítjuk, hiszen az ő gyerekeik is nehéz helyzetbe jutottak most. Antiig a Toldi utcai óvoda ügye megnyugtatóan le nem zárult, mi sem vesszük le a napirendről. Ügy tudjuk, a döntés, vagyis a megfelelő ház kiválasztása a közeli napokban várható. P. Sz. M. Árpád népe törökül beszélt Török Sándor kecskeméti nyelvész és etimológus befejezte a magyar nép őstörténetével, illetve a honfoglalással kapcsolatos kutatásait. Végső következtetéseiről 200 oldalas tanulmányt írt. Több mint 300 hazai és külföldi — nyelvészeti, történettudományi, antropológiai és régészeti — forrásmunka ezer adatát hasonlította öszsze. Tanulmányának egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy Árpád magyarjai nagyszámban találtak előmagyar-csoportokat a Kárpát-medencében, „fehérmagyarokat", akik évszázadokkal előbb érkeztek ide. A „fehér-magyarok" maradandóan megőrizték a finnugor népszokásokat, s a nyelvet is. A kutató szerint csak ezzel magyarázható magyar nyelvűségünk fennmaradása, ugyanis Árpád népe zömmel török nyelvű volt. Népnevünk viszont Árpádéktól, a „fekete-magyaroktól" ered: a „magyar" fekete földet, fekete országot jelent. Nagyközségek Csongrád megyében Előkészületek a szegedi járásban Üj szervezeti forma, a nagyközség elnevezés nyert létjogosultságot az államigazgatási szervezetben. Az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján ugyanis a kormány idén október elsejétől a nagyközség, illetve ennek megfelelően nagyközségi tanács létrehozását tette lehetővé. Ismert, hogy megyénk 62 faluja között olyan is található, mely csak nevében község, miután zárt települése nincs vagy alig alakult ki. jó néhány viszont -lakosságának számát, belterületét tekintve egy kisebb városhoz hasonló. A nagyközségek kialakításáról, az eddigi előkészületekről d r. B o z ó Sándor, a megyei tanács vb titkára nyilatkozott. # Mi célt szolgál a nagyközségi forma? — Köztudott, hogy hazánkban eléggé elaprózódott települések vannak, nagyon sok a falu. A nagyközségek létrehozása bizonyos mértékben differenciálja majd a községi településeket, egyben Pl Ahogy haladunk az őszbe, egyre több árut hoznak piacra, főleg a háztáji gazdaságokból. Érthető, hiszen a kis termőterülettel rendelkezőknek nincs téli raktározási lehetőségük, ezért frissen igyekeznek eladni termékeiket. Némi területrendezést is végre kellett hajtani a Marx téri piacon, hogy jobban elférjenek áruikkal a termelők, ezért a gabonapiac irányába kijjebb helyezték el a baromfi- és tojáseladókat a zöldség- és gyümölcsárusok kedvére. Az állami kereskedelmet kepvlselö MÉK, Éliker és Afész egyre több és tetszetősebb zöldségét, gyümölcsöt, baromfit kínál, s érezhetően befolyásolja a magántermelői árak alakulását. Nőtt a közös gazdaságok árukínálata. köztük kiemelkedő a szegedi Móra Ferenc és a far- másutt Szakemberek arra hiráskúti Haladás Tsz szerepe, vatkoznak, hogy az idén a Rendszeresen szállít Hódme- hagyma hamarabb romlik, zővásárhelyről baromfit az ezért emelték az árát De ottani szakcsoport csak itt romlik hamarabb. Az átlagárak alakulása nem illetve a kockázat* egyedül a minden cikknél megfelelő, vásárlót terhelje? örvendeKülönösen. ha összehasonlít- tes viszont, hogy egészséges juk az ország más városai- burgonyát kínálnak, zömében nak, elsősorban a fővárosi még mindig 3 forintos vagy piacoknak áraival. Nem ért- annál alacsonyabb áron. A hető, hogy a hagymatermés csirke 23—27 forint között hazájában, Csongrád megyé- kelt kilónként, a tojást 1,70— ben miért magasabb a vörös- 2 forintért adták darabonhagyma ára, mint bárhol ként. V. hagyma V. káposzta Karfiol Alma Körte Szőlő Szeged 4,50 1,20 430 3.— 4.— 4.— Budapest 4.— 1220 3,60 2.50 4.— 6.— Pécs 3.80 1,40 1.20 2.40 4220 5,80 Miskolc 4.40 1.20 5220 2,30 4,— «,— Debrecen 3,50 1,20 5.— 2.50 4,50 530 Tatabánya 4,— 1,20 3,60 230 5,— 6,— Képernyő A Hanákné-ügy Hanáknéból végül is pró- ta mindazt, ami joggal és bakó lett. Elnézést az illet- rangot jelentően groteszknek len — képzavarnak is jog- nevezhető: a kifordított helygal nevezhető — azonosítá- zeteket, a párbeszédek megsért, de mi mást mondhat- hökkentő kattogását, s főnénk Örkény István pénte- képpen azt az írói szemléleken este sugárzott tévé- tet, amitől oly jellemzővé és komédiájára, mint azt, hogy leleplezővé válik az egész 11— próbakő. A groteszk iro- teratúrai görbetükör, dalom stílusos megeleveníté- Volt tehát miért várni az sének próbaköve. Örkény-írás tévéváltozatát, Azt, hogy Örkény István de — a korábbi keserű taHanákné-ügye nemcsak pasztalatok miatt — volt is igényli, de meg is követeli mltól félni. Arról ugyanis, a szokványostól elütő feldől- hoSy a groteszk a pesti tégozást, különösen azok tud- késeknek nemigen „megy", hatják, akik annak idején már egy-két szomorú estén olvasták a jeles munka kis- meggyőződhettünk, regény-változatát. Ez a „pri- Sajnos, a nagy tét, a „prómér" megfogalmazás szeren- bakő" újra erről tanúskocsés arányokban tartalmaz- dott. Helyenként — inkább a darab első felében — még láthattunk néhány sikeres kísérletet a hagyományos színjátszástól-rendezéstől való elszakadásra, ám ezek a kísérletek később megritkultak, és az lett a Hanáknéból is, aminek éppen nem szánták: stíluskeveredéseivel, önmagában indokolatlan rendezői fogásaival inkább boszszantó, mint szórakoztató — vígjáték. Furcsa, és kicsit kiábrándító, hogy még olyan színészeink, mint Gábor Miklós, Psota Irén, mennyire nem tudnak rálelni a groteszk játék titkaira. Mindenáron „élik" szerepüket, s nem változnak át nagyon „okos", de eleven embernek semmiképp sem besorolható marionettfigurákká. Olyanokká például, mint a nemrég látott csehszlovák film, a Medvetánc egynémely hőse volt. Igen. északi szomszédaink filmesei kitűnően értik a groteszk műfaját. Ez persze könnyen megmagyarázható: olyan példa van előttük, mint minden kifordított gondolatok nagy gazdája, Svejk. A. L. Nagy felhozatal, közepes árak A 20 ÉVESEK BOLTJABA sok divatújdonság érkezett! EXPRESS AJANLATUNK: Kamasz- és férfinadrág Kamasz- és férfiöltöny 250,— Ft-tól 700,— Ft-tól Kamasz, és bakfisfelöltő. télikabát 650,— Ft -tol a nagy helységekben a megnövekedett hatáskör és önállóság révén a nagyközségi tanács — mint leendő önkormányzat — jobban ki tudja elégíteni a lakosság kommunális, ellátási, s nem utolsósorban hatósági szükségleteit, megközelítve ezzel a városi színvonalat. A helyi erőforrások koncentráltabb felhasználására lesz majd lehetőség. Fontosnak tartjuk a lakosság kezdeményezéseinek további kibontakoztatását. a lakosságnak a tanácstagok közvetítésével a helyi ügyek intézésébe való fokozottabb bevonását. Az a körülmény, hogy most már elkülönül a kis falvak hatásköre a nagyobb községekétől, fontos jogi, sőt ezen túlmenően politikai és gazdasági elismerése is a nagyközségek speciális szerepének. A nagyközségek kialakítása az adott település lakosságának érdekeit szolgálja és ezzel fokozott lehetőséget nyújt a lakosság szellemi és anyagi energiáinak kibontakoztatására. # Mely községeket lehet nagyközséggé kijelölni? — Rögzíti a kormányhatározat, valamint a 30—9/1969. TO utasítás azokat az irányelveket is, melyek a nagyközséggé szervezés feltételeit tartalmazzák. A határozat szerint a megyei tanács dönt az egyes helységek nagyközséggé és ennek megfelelően a tanács nagyközségi tanácscsá szervezéséről. Az irányelvek alapján az ötezer lakosú vagy ennél is népesebb települések nagyközséggé szervezhetők át. Megyénkben kilenc olyan helység van — kettő a szentesi és hét a szegedi járásban —, mely e feltétellel rendelkezik. Ugyanakkor az ötezer lakosnál kisebb lélekszámú lakott hely is nagyközséggé szervezhető, ha a település jövőbeni várható szerepe, fejlődésének objektív mérlegelése, a lakosság összetétele ezt szükségessé teszi. Ilyen lehet pél_ dául a járási székhelyű község — megyénkben ilyen nincs —; a városias kiépítettségű helységek közül azok, amelyek a jövőben is központi szerepkört látnak majd el — erre már megyénkben is van példa —; az ipari, a gyógy- és üdülőhelyi falvak, melyek népgazdaságikig is kiemelkedő objektumokkal rendelkeznek. — A kormányhatározat megjelenése után a megyei tanács vb vezetői megbeszélést folytattak a járási párt. és állami szervek vezetőivel a nagyközségek létrehozásának lehetőségeiről a helyi adottságok mérlegelésével. Ennek alapján az átszervezés lebonyolítására intézkedési tervek is készültek. Hangsúlyozni szükséges: nagyközséget csak akkor lehet szervezni, ha az előfeltételeket teljes mértékben biztosították. Egy adott községet csak helyben lehet és kell nagyközséggé fejleszteni. Ezt a törekvést a felsőbb párt- és állami szervek csak elősegíteni tudják, politikai, anyagi támogatással. Z Legközelebb október 31én tart ülést a megyei tanács. A vb már akkor előterjeszti a nagyközségek szervezésére vonatkozó tervezetet? — Nem, csak a decemberi ülésen kerül majd a megyei tanács elé az előterjesztés. Eddig még csak Mindszent és Szegvár tanácsa kérte nagyközséggé szervezését — ebben a szentesi járási tanács már állást is foglalt — 1970. január 1-i hatállyal. A szegedi járásban még tart az előkészítő munka. Ismerve a szegedi járási tanács vb intézkedési tervét, a járás pártás állami vezetése a következő helységek nagyközséggé szervezését készíti elő: Algyő, Kiskundorozsma, Kistelek, Mórahalom. Sándorfalva. Szőreg és Tápé. Az utóbbi két település esetében a lakosság száma ugyan nem éri el az ötezret de a községek rendezettsége, gyors fejlődése és Szeged közelsége is predesztinálja őket arra. hogy nagyközségekké váljanak. A járási tanács e hónapban tartandó ülésén foglal majd ebben állást. Lantos Anna Ipari röntgen Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet szegedi állomása már korábban is alkalmazta a korszerű módszert: ipari röntgenkészülékkel vizsgálták a vasszerkezetek minőségét Ujabban a gázvezetékek hegesztési felületeit is megvizsgálják a mindent látó készülékkel, felderítve a hibákat, s Így módot adva a repedések, csőtörések megelőzésére. Szeged szobrai Vásárhelyi Pál (1795—1846) (77.) A Tisza tudós szabályozója, meg zabolázó ja volt Vásárhelyi Pál, akinek romantikus ihletesü — ketszeres életnagysagu — bronzszobrát a Széchenyi téren áUitottak fel. .4 szobor főalakját Mátrai Lajos, a mellékalakoknt Pásztor •lános készítette Bakfis nadrágkosztüm 700,— Ft-tól Bakfis- es női bundák 2400,— Ft-tól VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 19.