Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

Ub VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 241. szám 1969. OKTÓBER 17., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Kádár János elvtárs fogadia a dél-vietnami küldöttséget HEGESZTÉS rr ÁZ ŰRBEN Leszállt a és a — A Szojuz—7 folytatja repülősét Vtgornk Ferenc felvétele Kádár János megbeszélése a dél-vietnami kfildőttség tagjaival Csütörtökön ötödször kí­vánt „jó reggel"-t a földi irányítóközpont a Szojuz koz­monautáinak. amikor azok az űrben fiatalabb társaik­kal együtt hajnalban meg­kezdték új munkanapjukat. Az élet az „űrműhelyben" magyar idő szerint hajnali 3 órakor indult. Georgi Sonyin és Valerij Kubászov, a Szojuz—6 űr­hajó személyzetének tagjai csütörtökön az űrbeli hegesz­téssel kapcsolatos kísérlete­ket hajtottak végre. Ezeknek a kísérleteknek a célja az, hogy meghatározzák a külön, féle fémek űrbeli hegeszté­sének sajátosságait. A hegesztés előtt Sonyin, az űrhajó parancsnoka le­zárta a kabinba vezető fe­délzeti nyílást és a 77. for­dulat során légmentesítette az orbitális rekeszt. Ezután — amikor a rekeszben lét­rejött a rendkívül ritkított vákuum — Kubászov fedél­zeti mérnök bekapcsolta a hegesztőberendezést. Sorozat­ban hajtották végre az auto­matikus hegesztés néhány fajtáját. Ezután hermetizál­ták az orbitális rekeszt és a fedélzeti mérnök hegesztés­mintákat vitt át az űrhajó­sok kabinjába A végrehajtott kísérlet egye­dülálló teljesítmény, nagy jelentősége van a tudomány és a technika szempontjából az űrbeli hegesztéses szere­lések technológiájának kidől, gozásánál. A Szojuz—6 űrhajó, a re­pülési program sikeres tel­jesítése után, csütörtökön, magyar idő szerint 10 óra 52 perckor földet ért a Szovjet­unió előre megadott térségé­ben, Karagandától 180 kilo­méterrel északnyugatra. A földkörüli pályáról való le­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titká­ra csütörtökön, a Központi Bizottság székházában fo­gadta a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabad! tási Front Köz­ponti Bizottságának és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának Tran Buu Kiem vezette delegációját A ba­ráti találkozón részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a kormány elnökhe­lyettese és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldött­sége csütörtökön Tran Buu Kiem vezetésével látogatást tett az MSZMP V. kerületi pártbizottságán. Dr. Fekete Károly, a párt­bizottság első titkára köszön­tötte a vendégeket, akik ez alkalommal találkoztak né­pük két fiatal hősével, Nguyen Thi Nhan 24 éves távírász nővel, aki bal karját és Huynh Thi Kien 20 éves sza­badságharcos leánnyal, aki féllábát áldozta népe sza­badságáért A két fiatal leány történetét az év elején Máté György örökítette meg a Népszabadság és az Or­szág-Világ hasábjain, s en­nek nyomán vállalt fölöttük védnökséget a kerület népe, valamint a kerületi párt- és KISZ-bizottság. Budapestre hozatták őket és a gondos ápolás, a mindenütt tapasz­talt szeretet ma már visz­szaadta életkedvüket, mint erről a küldöttségnek szemé­lyesen beszámoltak. As építőipar „ellenőrxőkönyve Új kezdeményezés a minőségvizsgálatban 99 Több mint egymillió mázsa kender A Rostkikészítő Vállalat gyárainak a mezőgazdaság szolgáltatja az alapanyagot; a kendert és a lent. Most fe­jeződött be a len felvásárlá­sa — 464 ezer mázsát dolgoz majd fel ebből a rostnövény, bői a vállalat —. s 1 millió 34 ezer mázsát már felvásá­roltak a kendertermésből is. A munkahelyekre való be­gyűjtés tehát közelesen vé­get ér. Milyen volt az idei ter­més? — erre a kérdésre megelégedve válaszoltak a Rostkikészítő Vállalatnál, mert jobb a korábbi átlag­nál. A nyári esőzések viszont a kender egy részét rendek­ben találták, s a megázott kender megbarnult, így ala­csonyabb minőségi osztályba került. A vállalat nagyszámú üze­mében a tavalyival körülbe­lül azonos mennyiséget dol­gozhatnak fel a következő betakarításig. Jövőre azon­ban növelni kívánják a ter­mőterületet; az idei 25 ezer holddal szemben 35 ezer hol­don termelnek majd ken­dert. Erre az ösztönzi a vállala­tot, hogy világviszonylatban nagy a kereslet. Idén például exportlehetőségek kínálkoz­tak régi kendertermelő or­szágokba is. Franciaország­ba. Hollandiába, Jugoszláviá­ba, Olaszországba, Ausztriá­ba, az NSZK-ba, s számos szocialista országba szállíta­nak, de rájuk vár az a ko­moly feladat is, hogy a ha­zai ipar szükségleteit kielé­gítsék. Az Építőipari Minőség­vizsgáló Intézet egyik vidéki fellegvára Szegeden van: a Deák Ferenc utcában dolgo­zik az az építési anyag, és szerkezetvizsgáló állomás, amely fontos missziót tölt be Csongrád, Bács és Békés megye területén. Évről évre azon munkálkodnak az ál­lomás szakemberei, hogy felmérjék, ellenőrizzék és a javulás irányába befolyásol­ják az építőanyagok, szer­kezetek. létesítmények mi­nőségét. ^ Az állomás, mint hatóság, számtalan formában gyako­rolja hivatását. Például úgy­nevezett munkahelyi ellen­őrzések során. A kavicski­termelő helyektől a tégla­gyárakig a betonkeverőktől a mélyépítő munkák színhe­lyéig a fedett uszoda vas­szerkezeteitől a Tarjánteleoi űj házakig számtalan útja van ellenőrzéseiknek. Mjnt Lengyel János, a szegedi állomás vezetőie tájékozta­tott. a szemléken tapasztalt hibákra nemcsak a vállala­tok figyelmét hívják fel, ha­nem központjuknak is be­számolnak tanasztalataikról. Ugyanakkor ellenőrzik a hi­bák megszüntetését is. Melyek a legfőbb hiányos-­ságok? Vastag dossziék val­lanak erről. Egy följegyzés a kűtgyűrűk minőségét kifo­gásolja. A hibaforrás szerin­tük, hogy a betonhoz a meg­engedettnél agyagosabb, isza­posabb adalékanyagot (ma­gyarán: homokos kavicsot, sódert) adtak. Ez egyébként másutt is igen gyakori hiba a betonkészítésnél; pedig a vállalatoknak módjuk lenne, hogy javítsanak a gyengébb minőségű adalékanyagon. Az is „öreg hiba", hogy egyes munkahelyeken „felvizezik" a betont. Igaz, így könnyebb a bedolgozása, viszont idő­vel szivacsossá válik. A betongyártásban a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat érte el a legjobb eredményt, övék a legmeg­bízhatóbb minőség. De ugyanennél a nagyvál­lalatnál hibák is kerülnek az ellenőrzőlapra, egy má­sik krónikus betegség diag­nózisaként. A kőművesmun­kában gyakori hiba más­hol is. hogy a válaszfalaknál nem építik be a merevítő acélhuzalt. Pedig ez minden két sor tégla után szükséges a szabvány szerint — meg­előzendő a válaszfalak moz­gását. Mozaiklap-föllazulás, va­kolat-leválás, tetőfedési hi­bák — ez és még sok rossz osztályzat került idén az építőipar „ellenörzőkönyvé­be". Javításra váró osztály­zatok! Az építőanyagipar sem mentes a hiányosságok­tól. ott is további javulásra van szükség. Üj és helyes kezdeménye­zés kapcsolat, amely idén fűződött szorosabbra az Ál­lami Kereskedelmi Felügye­lőség és a minőségvizsgáló között. Az ÁKF. mint a fo­gyasztói érdekvédelem in­tézménye, kérte a szegedi állomás segítségét. Közösen vizsgálták, hol károsítják meg a vásárlót, több esetben együtt mentek ki a hely­színre — termelőüzemekbe és TÜZÉP-telepekre. Meg­vizsgálták, minősítik-e ter­mékeiket. s ha igen, valós-e a minősítésük. Egy ilyen ellenőrzés során a Csongrád —Bács megyei Téglaipari Vállalat keceli üzemében gyártott 944 ezer darab tég­lából 817 ezer darabot har­mad-, 122 ezer darabot pedig negyed osztályúvá minősí­tettek vissza. Mintegy 171 ezer forint ennek az értékki­hatása. A minőségvédelem­érdekvédelem együttműkö­dése gyümölcsözőnek Ígérke­zik a továbbiakra is. A pozitív tendenciák közé tartozik, hogy a megyei ál­lami építőipari vállalatok­nak — sőt, Csongrád me­gyében a tanácsinak is — saját minőségvizsgáló labo­ratóriumuk van. Minőségvédő szolgálat a vizsgálóállomás másik tevé­kenysége: a vállalati megbí­zások alapján végzett vizs­gálat is. Ilyen munkájuk egyre több akad, a vállala­tok is nagyobb jelentőséget tulaidonítanak a megelőző minőségvédelemnek. A meg­előzéshez pedig csak az ÉMI állomás rendelkezik igazi fegyvertárral: mikroszkópok éppúgy megtalálhatók ben­ne, mint a technika „nagy­ágyúi". Egyre több a dol­guk. idén messze túlteljesí­tik a tavalyi minősítő mun­kát. Terjednek az új ron­csolásmentes vizsgáló mód­szerek is. Így például a vasszerkezetek röntgenezése, a betonszilárdság szónikus (ultrahangos) vizsgálata mind hatékonyabbá teszik ezt a fontos tevékenységet. S. M. térést az űrhajó parancsnoka kézi irínvítással hajtotta végre, majd a kiszámított időben bekapcsolta a leszál­lási programot A hajtómű működésének befejeződése után levált az űrhajóról a leszállószerkezet, benne a sze­mélyzettel. A leszállószerkezet az aero­dinamikai erő felhasználásá­val a földi vezérléssel meg­határozott röppályán haladt. A légköri fékezés után mű­ködésbe helyezték az ejtő­ernyőrendszert. a sima le­szállás hajtóművei pedig biz­tosították a lebegő földet érést. A földön — ahol az első hó lehullott — az űrhajóso­kat a keresőcsoport tagjai, barátok, sportmegbízottak, újságírók fogadták. A Szojuz—7 és a Szojuz—8 szovjet űrhajók magyar idő szerint 15 órakor befejezték 67., illetve 51. fordulatukat a Föld körül. Az űrhajók személyzete a programnak megfelelően megvizsgálta a fedélzeten el­helyezett berendezések mű­ködését, folytatta a tudomá­nyos és műszaki kísérleteket, vizsgálatokat. A Szojuz—7 és Szojuz—8 folytatja űrrepülését. Borisz Paton akadémikus, a kijevi elektrohegesztési in­tézet igazgatója nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójá­nak a Szojuz—6-on elvégzett hegesztési kísérletekről. Elmondotta, hogy a Szojuz —6-on „Vulkán" kísérleti be­rendezést helyeztek el azok­nak a hegesztési folyamatok­nak a tanulmányozására, amelyeket különféle eljárá­sokkal hajtanak végre a Föld-közeli kozmikus térség­ben. Paton akadémikus kö­zölte, hogy a „Vulkán" auto­matikus berendezés, amelyet telemetrikus kábel köt össze az űrhajóval. A „Vulkánt" — a hegesztés menetének távvezérlésére — műszerasz­tallal is ellátták. A kísérlet a következőkép­pen zajlott le: Valerij Kubászov a rekesz légmentesítése után bekap­(Folytatás a 2. oldalon.) Biszku Béla megbeszélései Moszkvában Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására látoga­tást tett Moszkvában, októ­ber 15-én találkozott és meg. beszélést folytatott Andrei Kirilenkóval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. A pártmunka kérdéseiről folytatott szívélyes, baráti be­szélgetésükön részt vett Ivan Kapitonov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents