Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

Új elektro- Mit tükröznek acélmű a kollektív szerződések? Kedden a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben átadták rendeltetésének a magyar kohászat legnagyobb elektroacél-művét A világviszonylatban is korszerű üzem építését 1967-ben kezdték meg. Kialakítása 374 millió forintba került. Kilenc vállalat dolgozóinak együttműködésével az eredétileg terevezett határidőnél három hónappal hamarabb készült el. ötven tonnás elektrokemencéjét és a hozzá kapcsolódó elektromos készülékeket a Szovjetunióból, a kiszolgáló berendezéseket pedig részben ugyancsak a szovjet unióból, továbbá Finnországból, Portugáliából, Angliából és az NSZK-ból vásároltuk. Az új elektroacélmű több mint 70 ezer tonna nagytisztaságú nemesacél előállításához 20 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint az elődje, s az itt foglalkoztatott munkások létszáma is 50 százalékkal alacsonyabb lesz. A kollektív szerződés alapvető célja, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben elősegítse a vállalat önálló gazdálkodását, a vállalat és a dolgozók érdekeit kifejezésre juttató helyi szabályok kialakítását. Ezen túl lehetőség nyílik, hogy a dolgozók szélesebb körben részt vegyenek a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásában. Vajon így jut-e érvényre a kollektív szerződés a Szeged m. j. városi tanács vb irányítása alá tartozó helyiipari vállalatoknál? — vizsgálta tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az 1969— 70. évekre kötött kollektív szerződések megalkotásánál hasznosították az 1968. évi kollektív szerződések készítésénél szerzett tapasztalatokat, a menetközben szerzett észrevételeket, a munkaügyi viták kapcsán elhangzott problémák tanulságait. A tanácsi vállalatok új kollektív szerződései időre elkészültek, azokat aláírták. A Fémipari Vállalatnál az ebédtérítés hozzájárulásában volt vita a vállalatvezetés és a dolgozók között. Az utóbbiak javára dőlt el a vita, amely késleltette a kollektív szerződés aláírását. Megállapították, hogy az 1969—70. évben kötött kollektív szerződéseket a jogszerűség és fokozottabban a vállalati ^sajátosságokhoz való igazodás jellemzi. A kollektív szerződésekben általában helyesen tükröződnek a szakszervezeti szervek jogai. A vállalatvezetés és a szakszervezeti szervek együttműködése általában megfelel az új követelményeknek. A vállalatok a kollektív szerződésben a központi irányelvek figyelembevételével alakították lei a munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokat. E szabályok kialakításával figyelembe vették a vállalaRajk László Szegeden Halálának 20. évfordulójára A dolog természeténél fogva nincs ugyan rá adat, de nagyon valószínű, hogy a harmincas évek közepén, talán éppen az 1935-ös épittősztrájk kapcsán, megfordult Rajk László Szegeden., 1930-ban kapcsolódott be az illegális kommunista párt munkájába, és mint a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége korkmunista frakciójának vezetője, nyilván kereste a szegediekkel, Ladvánszkyékkal a kapcsolatot. Utána Spanyolországba ment, majd a franciák internálótáboraiban élt, 1941ben jutott haza, de itthon is hamarosan letartóztatták. Csak 1944 szeptemberében szabadult, akkor lett a párt Központi Bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője. Decemberben a nyilasok ismét letartóztatták, Sopronkőhidára, Németországba hurcolták, s onnan csak 1945 májusában térhetett haza. Szegedre először 1945. július 29-én érkezett a kommunista pártnak a munkásparaszt szövetség jegyében rendezett aratási és újjáépítési ünnepére. Rákosi után ó beszélt a Széchenyi téren a város és a környék népéhez. ö elsősorban a falu dolgozóihoz fordult: a munkásosztály és a parasztság egymásra utaltságát hangoztatta; rámutatott arra, hogy az első szabad aratást, a földosztást az ipari munkásság harcai és a romokon úrrá levő, éhséget, nyomorúságot legyőző erőfeszítései tették lehetővé, s kérte a dolgozó parasztságot, hogy az új terméssel biztosítsa a városi munkásság jobb ellátását, a munkásosztállyal vállvetve vegye ki részét az ország újjáépítéséből. Következő szegedi kapcsolatáról éppen egy év múltán, 1946. július 26-án olvasunk a Délmagyarországban. Ekkor már — március 20-tól — ő volt a belügyminiszter. De még nem ebbéli minőségében, hanem mint a népi kollégiumi mozgalom közismert pártfogója, levelet intézett Dénes Leó szegedi polgármesterhez, s ebben fölhívta őt és a várost, támogassák a népi kollégiumi mozgalmat. Egyben bejelentette, hogy őszre százszemélyes kollégiumot állít föl a megye területén. Mint ismeretes, már augusztus közepén létrejött Szegeden a Móricz Zsigmond népi kollégium, az első diákotthon, amely a parasztság és munkásság fiainak koszton, kvártélyon kívül új szellemű közösségi életformát is teremtett 2946. szeptember 1-én a Liebmann Béla felvétele Rajk László elvtárs beszél a Klauzál téri nagygyűlésen, 1946. szeptember elsején Kommunista Párt ismét nagy ünnepélyt rendezett Szeged és a környék népe számára: az új kenyér és az új pénz ünnepét Ezen Rajk ezúttal Révai társaságában vett részt, előző este a párt Arany János utcai titkársága előtt, ahol a vendégek megszálltak, zenés, fáklyás felvonulás köszöntötte a népszerű vezetőket. A másnapi, Klauzál téri nagygyűlésen először Rajk László beszélt. A jó forinthoz, mondotta, a békés alkotó munka föltételeit is meg kell teremteni, politikailag is stabilizálni kell az országot. „Nemcsak kenyeret akarunk ebben az országban biztosítani magunknak és családunknak, hanem rendet, nyugalmat és békességet,' a demokrácia rendjét, nyugalmát és békességét." Ugyanezen a napon leplezte le Rajk László a rendőrpalota — a mai Tisza szálló — első emeletén a demokratikus rendőrség hősi halált halt tagjainak emlékművét A Délmagyarország mint munkatársát is számon tarthatja Rajk Lászlót: 1946. november 30-án, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén Együtt ünnepelünk címmel ő írta a vezércikket, Hormadik szegedi látogatására 1947. május 6-án került sor. Ekkor nem szerepelt nyilvánosan, csupán a Magyar Kommunista Párt szegedi végrehajtó bizottságát látogatta meg, s tárgyalt Zöld Sándorral, a pártbizottság titkárával. „Szegedi tartózkodása — számolt be róla a Délmagyar ország másnap — nem volt hivatalos jellegű s a megbeszélés utón folytatta útját Budapest felé". Több látogatásáról nem is tudunk. De a Délmaguarország 1947. augusztus 24-i száma közli fényképét és életrajzát abból az alkalomból, hogy a közelgő november 4-i választásokon Rajk az MKP egyik listavezetője. Érdemes a róla írott cikk befejező mondatait beidézni: „. , „Szerénysége és puritánsága közismert. Újságírók nehezen férnek hozzá. A népi kollégiumok egyik legbőkezűbb és leghívebb támasza. Mikor egy-egy vidéki népgyűlésről késő este megérkezik, ahol a nép szeretete megajándékozta báránnyal, malaccal vagy kenyérrel. gyümölccsel, autója megáll egyik vagy másik népi kollégium előtt, felesegevel, sofőrjével együtt beviszi az ajándékokat a fiatal kollégistáknak, hogy a nép ajándéka rajta keresztül a nép gyermekeihez kerüljön. Népűnk érzi, hogy Raik László az ő embere. A nép fia. Innen származik óriási népszerűsége, amelyet nem reklámmal. propagandával vagy törtetéssel, hanem életével és cselekedeteivel szerzett meg". P. L>. ti sajátosságokat, egyeztették a vállalat és a dolgozók érdekeit. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok kialakításánál a felmondási idő differenciálása, a vállalat felmondása esetén a munka végzés alóli felmentés idejének meghatározása 15—30 napig, a munkaviszony megszüntetés korlátozása stb., a vállalat és a dolgozók közös érdekét kifejező szabályok kerültek a legtöbb kolletív szerződésben meghatározásra. Vannak kedvezőtlen momentumok is. Vizsgálták 12 tanácsi vállalatnál, hogy 1969. január 1. és szeptember 1. közötti időpontban miért szűnt meg 1575 dolgozó munkaviszonya. A többi között kiderült, hogy 1093 dolgozó, aki maga kérte munkaviszonya megszüntetését, 90 százalékban az előírt felmondási idő ledolgozása nélkül hagyta el munkahelyét. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy egyes vállalatok vezetői nem élnek azokkal a jogokkal, amelyeket biztosít a számukra a kollektív szerződés. A liberalizmus. a helyzettel való megalkuvás pedig nem kedvezhet egyetlen vállalatnak sem. Éppen ezért helyes, hogy a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén határozati javaslatba foglalja azt is, hogy a vállalatok igenis éljenek a kollektív szerződésben biztosított jogaikkal. A szákmai felügyeletet ellátó osztályok vezetőit is utasítja a vb, hogy egyes vállalatok vonatkozásában tegyenek észrevételt a kollektív szerződésekbe foglalt, a központi jogszabályokkal ellentétes vállalati szabályok megszüntetésére. Ugyanakkor beszéljék meg a vállalatok illetékes vezetőivel a kollektív szerződés végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Hívják fel a figyelmet fontos, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseknek a kollektív szerződésben történő szabályozására, például a dolgozók lakásépítési akciójának támogatására. Ugyanígy segítésre szorulnak a sokgyermekes szülők és gyermeknevelési intézmények is. Az üzemeknek és intézményeknek támogatniuk kell a tanácsi kezdeményezést új óvodák építésében, s azok fenntartásában is —, hangoztatták a végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen végül elfogadtak egy előterjesztést az ügyfélfogás rendezésére. L. F. Nyugdíjak és gondok E

gyszer mindnyájan megöregszünk. Személyes vallomásnak tűnik, de én nagyon tudom tisztelni és szeretni az öregeket, úgy érzem, sok mindent köszönhetek az el" lem járó generációnak. Azt is. hogv írhatok es szót emelhetek érdekükben. Szívesen és örömmel teszem, ha egyáltalán van ennek parányi foganatja is. Vallom, hogy rossz úton jár az a fiatal korosztály, amely nem tiszteli az idősebbeket. Magam középütt járok, egyik lábam még itt. a másik már amott. Lehet, hogy csendesebb és nyugodtabb óráimban ezért gondolok többet a nyugdíjasokra, nevelőimre, tanítóimra. Nem is oly régen írtunk a nyugdíjasok anyagi gondjairól. Elmondtuk, hogy az utóbbi időben mozgásba jött a gazdasági élet, amely otthagyja kézjegyét pénztárcánkon is. Érvényesülnek a köz. gazdasági mutatók, nagyobb szerepe van a piacnak, a keresletnek és a kínálatnak. A gyártó üzemek is megértették, hogy tevékenységük köre nem ért véget a puszta termeléssel, hanem el is kell adni az árut. S ha eladták, akkor tudják meg. hogy nyertek-e. vagy veszítettek. Az okosan gazdálkodó gyár nyerni akar. Ha nem nyer. előbb-utóbb becsukhatja a kaput. Ez az egész mozgás kézzelfoghatóan érezhető az árak és a bérek alakulásában. Ez természetes és rendben levő dolog, mivel a nyereséges vállalatnál megtalálhatja számítását a munkás. Ugyanis a nyereségből, s csakis ab. ból lehet emelni a fizetését. Ez a mozgás törvényszerűen vonszolja az árakat és béreket, bár ebben a vonszolásban bizonyos deformációk jelentkeznek. Az árak és a bérek mozgását csak azt tudja zökkenők nélkül elviselni, akinek az anyagi helyzete mind a két oldalon lépked. Itt-ott emelkednek az árak. de vele párhuzamosan a vállalat emeli a béreket is. s hiteles adatok bizonyítják, hogy a jövedelmek alakulása kedvezőbb az utóbbi időben, mint az áraké. De valljuk meg őszintén, hogy ez a tétel csak az aktív keresőkre vonatkozik. Azokra, akiknél a kollektív szerződés is rögzíti, hogy ebben az évben négy százalékkal, a következő esz. tendőben pedig ennyi és enynyi százalékkal javítják a kereseteket. Ez is rendben levő, de ugyanakkor jogos annak a bácsikának a kérdése, aki levelében megkérdezte: „S a nyugdíjakat?" Bizony igaz. s különösen elmaradtak ebben a nagy gazdasági mozgásban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, de néhány olyan terület is, amely „történelmileg" hátrá. nyosabb helyzetben volt. s soha nem mértek ki számára „pályaelőnyt". Az árak tagadhatatlanul elhúztak az alacsony összeget élvező nyugdíjak mellett. Az ötszáz forint körüliekre gondolok elsősorban. Nehéz, nagyon nehéz beosztani azt a kis pénzecskét, még akkor is, ha Az NDK katonai küldöttsége hazánkban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének vezetésével kedden reggel baráti látogatásra Budapestre érkezett az NDK nemzeti néphadseregének küldöttsége. A delegáció ezúttal viszonozza a magyar néphadsereg küldöttségének korábbi NDK-beli látogatását. A vendégeket a zászlókkal, magyar és német nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteleadással ünnepélyesen fogadták. Az NDK katonai küldöttsége kedden a kora délutáni órákban a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az NDK nemzeti néphadseregének küldöttségét a Honvédelmi Minisztériumban fogadta Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. idősebb korban mások as igények. Élni akkor is kelL Kaptam egy levelet legutóbbi cikkemre. Egy özvegy nyugdíjas asszonyka írta, arra kért, hogy diszkréten kezeljem a nevét Őszinte soraiért azt is megteszem. Azt írja, hogy a ..törpe nyugdíjasok" soraiba tartozik és még beteges is. Olykor-olykor meglátogatják régimun. katársai. Azok is nyugdíjasok. Megértőek sorai: „Mindnyájan belátjuk, hogy az államnak nagyobb gondjai is vannak. Az aktív dolgozók és a gyermekek ügye fontos, hiszen azok a nyugdíjasok eltartói ls. De azért figyelembe kell venni néhány olyan dolgot, amely rajtunk, öregeken is segít. Amit már csak inkább mi, öregek vásárolunk. annak a cikknek ne emelkedjen az ára. Például az étkezési olajra gondolok ebben az esetben ..." Megemlítette, hogy a szép csuklós villamosok tervezői aligha gondoltak az idősebb emberekre mert igen nehéz a magas lépcsőre feltornázni fáradt lábaikkal. A levelet folytatva olyan gondolatot ls leírt ez a szerény özvegyaszszony, amelyet talán érdemes figyelembe venni az arra illetékes szerveknek is. Szó szerint idézzük: „Elgondolkodtunk azon. hogy miért van az, hogy akinek ezer, vagy kettőezer forint a nyug. díja, az is éppen úgy ötszáz forintot kereshet mellé havonta, mint az, akinek csak öt-hatszáz forintja van. Nem lehetne megengedni, hogy az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok többet is kereshetnének? Vagy legalább azok, akik a hetvenedik életévüket betöltötték? Esetleg azoknak el i6 engedhetnék a megkötöttségeket!" M

egvallom őszintén, én ennek az idős néninek a pártján vagyok. Tényleg érdemes lenne elgondolkodni javaslatain, hiszen néhány munkaterületen szükség lenne segítségükre. Az elfoglaltság néha gyógyszer, a hasznosság érzésénél nincs jobb és éltetőbb érzé6 a világon. A levélíró befejező szavait is hadd idézzem: „Nem békétlenség ez tőlünk. Hálásak vagyunk az államnak azért is, amit jelenleg ad nekünk, idős embereknek. A múltban ez serr. volt. De ha hasznos hozzájárulásunk viszonzásaképpen többet lehetne nyújtani nekünk, tör"3 nyugdíjasoknak, sokat könnyítenének mostani helyzetünkön, különösen azokén. akiknek még gyermekük sincs, hogy támaszt jelentenének anyagi gondjainkban." Tudom hogy ismertek ezek a nehézségek az ország vezetői előtt is. A párt és a kormány felelős vezetői megértően és segítőkész szándékkal foglalkoznak a munkában megfáradt és csak a szerény kis nyugdíjukra szorítkozó emberek sorsával, a kiskeresetű és nagycsalásosok ügyeivel, anyagi gondjai, val. Azt is tudjuk, hogy belátható időn belül javítani szándékoznak rajta. S talán nem tűnik ünneprontásnak, de rajtunk, középkorúakon és a még fiatalabbakon is múlik. mikor és mennyivel tud1uk javítani az előttünk iáró generáció anyagi helyzetét. Bízunk benne, hogy mielőbb örömet szerezhetünk és a gondok kisebbedni fognak. Gazdagh István SZERDA, 1969. OKTÓBER 15. DÉLMAGYARORSZÁG