Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

Őszi határ Érik a paprika a mihályteleki Új Élet Termelőszövetkezet részesművelésű tábláin. Börcsök Imre és rokonsága harmadnapja gyűjti kosarakba, majd zsákokba az égőpiros „csípmentes" paprikát. — Hagymaszedés Tápén. Sok mindenről híres Tápé — gyékényéről, olajáról, népi múltjáról —, de hagymájáról eddig nem hallottunk. Az idén 10 holdnyi dughagymát termesztettek, ezzel szándékoznak beültetni jövőre 50 holdat. Nem Makóval akarnak versenyre kelni, csupán nagy kapaci-I tású szárítógépüknek szeretnének folyamatos munkát biztosítani. A hagymatermést | ugyanis szárított állapotban fogják értéke- | síteni. — Silókombájn. A kombájn sok I más társával együtt nyáron gabonát arat. j Tápén háromra silózó adaptert szereltek. Ezzel a megoldással Szekeres Lajos kombájnos szerint napi 1500 mázsa zöldtakarmányt szolgáltatnak silózásra alkalmas állapotban a vontatók pótkocsijába. mm Félidő a vásáron Szerdán délben félidejéhez érkezett a Budapesti öszi Vásár és a gyorsstatisztika arra utal, hogy a forgalom minden szempontból lényegesen nagyobb, mint tavaly. Szerdán a déli órákban kereste fel a városligeti vásárvárost a 275 ezredik látogató. Az 1968-as BÖV első félidejében 178 ezren látogattak a Yásárra. A közvéleménykutatás eredményei szerint a kiállított áruk bőségesebb választéka és a nagyobb vásárlási lehetőség vonz a tavalyinál is jóval nagyobb tömegeket. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint kedd estig 20 658 000 forint értékű áru kelt el. szerda délig ez az összeg még tovább jó kétmillió forinttal növekedett. A múlt év első ötnapi forgalma alig haladta túl a 8 millió forintot. A BÖV alkalmából eddig aláírt üzletkötések értéke eléri az 1,8 milliárd forintot. A legnagyobb értékű keretszerződést a Lampart írta alá: jövőre 722 millió forint értékű zománcedényt, fürdőkádat, gáztűzhelyt és egyéb cikket szállít a kereskedelemnek. A Pamutnyomóipari Vállalat félmilliárd forintos üzletet kötött, míg a Videoton naponta írt alá szerződéseket, s eddig összesen 240 millió forint értékű televíziót és rádiót adott el. Teherautó„vonefok Ha ssót kapok, elmondom9 hogy... Szegedi ifjúmunkásnak küldötte az ifjúmunkások Ma kezdi meg munkáját P3r233HCIlf|éb0ll m!ért nem segítik az Uyen Budapesten az ifjúmunkások. embereket gazdasági vonali. országos parlamentje. A így alakult, változott, bővült, Ion? Nálunk már több esetküldöttek között ott van az én mondanivalóm is. De ben megtörtént, hogy a KISZ Szeged ifjúmunkásnóinek azt hiszem> ez nem baj, h'- javaslatára került valaki képviseletében Barna Ká- szen nem ülök a Parla- gazdasági vezetőnek, s nem rolyné, a szegedi textilművek ment padjaiban, hanem az a is kellett csalódnunk benne, dolgozója is. több ezer KISZ-fiatal, akit Sajnos, a nőknél ez még képviselek. A témák közül nem valósult meg. A nagy különösen foglalkoztat a nyilvánosság előtt szeretném Fiatalasszony, öt éve van munkásfiatalok vezetővé vá- erre is felhívni a figyelmet, férjnél, s egy három és fél lasztásának problémája. Meg- — Természetesen egy piléves kisfia van. így tulaj- állapításom szerint a vezető- lanatig sem hiszem — mondkáderek kiválasztásánál túl- ja befejezésül Barna Károlyzottan dominál a „papír", az né — hogy mindenki egyet oklevél, s háttérbe szorul a fog érteni a javaslatunkkal, rátermettség, a talpraesett- Komoly vita várható, ahol Iádban. S mindehhez járul ség. Ennek eredményeként a nem az a lényeg, hogy kimég a KISZ-munkája is. Ki- gazdasági vezetésben sok nek adnak igazat, hanem az, lene éve KISZ-tag. A gyár- olyan ember van, aki kevés hogy előbbre vigyük a mariban „egyszerű" KISZ-esként tapasztalattal rendelkezik a kásfiatalok vezetővé válásákezdte. Aztán, ahogy látták termeléssel és a munkásélet- nak ügyét. donképpen kettős feladat hárul rá: helytállni a munkahelyén — önálló idöelemzőként dolgozik, es a csaéf jó mozgalmi munkáját, úgy tel kapcsolatban. Vannak kapott újabb és újabb fel- olyan belső problémák, emadatokat. Előbb alapszerve- beri kapcsolatok — hogy zeti titkár lett, majd 1968. csak egyet említsek: a bejanuár 1. óta a vállalati szédmodor —, amit nem leKISZ vb termelésfelelőse. het az iskolában elsajátítani! K. E. Egy korosztályról I

gen, egy korosztályról, hiszen a vita róluk folyik, fiatal írókról, költőkről, zeneszerzőkről, s ahelyett hogy alkotói programokról beszélhetnénk, szinte kizárólagosan születési dátumokkal akarjuk tisztázni hovatartozásukat. Érdekes, fiatal irók és komponisták életkori, tehát nemzedéki sajátosságairól — véletlenül? — egyszerre sarjadt vita, mindkettő az Üj írás hasábjain: a lillafüredi konferencia elé néhány kiválasztott írt curriculum vitae-t, illetve Breuer János szólt a legfiatalabb zeneszerzői gárdáról. A szándékot nem hallották el, egészen csinos hozzászólásfüzér kerekedett belőle — félő, ezáltal egyszer s mindenkorra letudódott a fiatalok ügye. Ha tartalmasat produkálnak, a tehetség előbb-utóbb érvényesül, ha talmit — akkor kár érte a vesződség. Igaz is, végtére zsákutcával fenyeget a vita, ha írókról és nem írásokról, ha szerzőkről és nem szerzeményekről van szó. „A nemzedéktudat fölöttébb szubjektív meghatározottságú, nem annyira az életkor, mint inkább az életfelfogás szabja meg mibenlétét" — definiál az Élet és Irodalomban Koroknai Zsuzsa, s ehhez csak annyit tehetnénk hozzá, szubjektív maga a nemzedék körülhatárolása is. Negyvenes fiatalokról éppúgy tud az irodalom, miként klasszikusok valóban zsenge életkorból datálható remekeit sem dicsérik felül a „fiatal költő" szépítőjelzővel. Sőt, Faragó Vilmos még továbbmegy. Egyszerűen számonkéri a hirtelen felbuzgás aranyfedezetét: „Hogy e fiataloknak — vagyis harmincéveseknek — írói kvalitásai is vannak-e, azt éppúgy nem firtatjuk, mint ahogy ők sem bizonyították eddig, hiszen két-három közölt laza szerkezetű szabadvers, vagy egy-két közölt hangulatnovella nem is igen árulhatja el: van-e tehetségfedezet mögötte." S ha utánanézünk fiatal zeneszerzők műhelyének, onnan még soványabb termés kacsintgat vissza; kacsingat huncutul, hiszen korántsem kacérkodik a mai kor komoly zenei értéke oly befogadási-hallgatói igénnyel, mint a szépirodalom: a próza, a vers, de akár a képzőművészet, vagy a film meg a színház. Fiatal zeneszerzőink saját bőrükön tapasztalják hátrányos helyzetüket (a kifeejzés manapság különben is divatos) — csoda-e, ha néhány jobb sorsra érdemes tehetség belefárad, s a könnyűzene olcsó ópiumával vigasztalódik Törvény, hogy hasonszőrűek értik egymást legjobban, tény. a fiatal irók, költők törzsközönsége inkább a fiatalság: ifjú zeneszerzőké is ilyen kell hogy legyen. Mégis banalitás fiatal komponisták fiatal közönségéről álmodni — nincs. Sót a kezdő (mert fiatal helyett nyugodtan írhatjuk ezt) írogatok, verselók fiatal közönsége sem olyan stabil. Itt lenne még dolguk az iskoláknak, pedagógusoknak, osztályfőnököknek, a KISZ-nek, a sajtónak és más tömegkommunikációnak: az írót és a címzettet megismertetni, barátkoztatni. De hát újra oda jutunk, kit nevezhetünk fiatal írónak? Az Es-ben Kormos István így mondja: „Aránylag későn, húszéves koromban kezdtem írni. Nem tudnám megmondani, mért kezdtem el. Húszéves korában még lézeng az ember a világban: nem tudtam, hogy tulajdonképpen mibe kezdtem..Azt hiszem, a döntő itt nem a húsz év. hanem a lézengés, a „nem tudom, mibe kezdtem" rajongó, álmodozó csodavárás. Aki már tudja, mibe kezdett, és akiről az olvasó is tudja — már nem számít fiatal Írónak; legyen huszonéves vagy aggastyán. A fiatal tehát kezdőt jelenthet, nem életkort, hanem alkotói stádiumot. Más kérdés persze, hogy a fiatal írónak biztatás, soha vissza nem szerezhető lehetőség, ha éveinek számában is fiatal. S

zegeden is vannak fiatal írók, költők, néhány fiatal komponista is akad, ha máshol nem, hát a konzervatórium iskolapadjaiban, ha máshogy nem. hát kötelező leckefeladatok megoldásán bíbelődve. (Esetleg folytathatnók a fiatal művészeket, művészjelölteket: filmes nincs, nincs rá lehetőség, színész van, képzóművész akad.) Korábban történtek kísérletek felkarolásukra, pódiumot biztosítottak nekik, közönséget szerveztek — ha periférikusán, egyedi felismerések következtében is. Ám kifutási idejük, mozgásterük mégsem maradt. Jó esztendeje az újszegedi November 7. művelődési központban hoztak közös asztal mellé írókat, költőket, zenészeket, festőket, elóadókat. A jól sikerült est bankettjén folytatást terveztek, klubot kerestek, ahol rendszeresen találkozhattak volna. Keringtek az ötletek asztalról asztalra, tósztokat mondtak, programokat állítottak össze, vitáztak, érveltek — aztán kiitták boraikat és hazamentek a legények. Azóta semmi. Nem értük felelős kerestetik, hanem megoldás. Nikolcnyi István Szeretik a gyárban. Azt Megkezdődött a nagy hajrá az őszi csúcsforgalomban, s a vártnál sokkal nagyobbak a szállítási feladatok. Szabolcs megyéből most hirtelen gyors segítséget kértek, mert kiderült, hogy saját fuvareszközeikkel nem tudnak megbirkózni a vártnál nagyobb szállítási feladatokkal. Jelenleg szinte éjjel-naopal 50—60 teherautó ingajáratban közlekedik a gazdaságok és az állomások között, almával megrakodva. Az almaszüretre az autóközlekedési tröszt, még korábban jó néhány új kocsival látta el a nyíregyházi AKÖV-öt. Látva, hogy ez nem elég. először a debreceni AKÖV-től irányított át teherautókat és egy újabb kérésre Budapestről teherautó-„vonatokat" irányított Szabolcsba. A vállalati KISZ vb kidolbizonyítja megválasztása is. gozctt egy oI-van javaslatot. Pedig nem kisebb dologról amelynek alaPÍán az oktatási van szó, minthogy valameny- reform megoldhatja ezeket a nyi társát képviselnie kell az kérdéseket. Helyes az, hogy ifjúmunkások legfelsőbb fő- a szakközépiskolások nem rumán. De nemcsak puszta kapnak technikusi oklevelet „szemlélőként" lesz jelen, — s ennek megfelelően nem is ha lehetősége kínálkozik rá kerülnek íróasztal mellé, ha— fel is szólal a parlament nem először a közvetlen tervitájában. A második napon, melői munkában kell helytamikor a küldöttek székei- állniuk. Javaslatunk szerint ókban tanácskozzék meg a csak akkor küldjék ezeket a legfontosabb kérdéseket, fiatalokat technikusi tanfoBarna Károlyné a fiatalasz- lyamra, ha megfelelően dolszonyok és lányok helyzeté- goztak és alkalmasak vezető vei a KISZ és a család kap- Posztra. Hasonlóképp nem csolatával, a nók vezetővé mérnöki diplomával, hanem választásával foglalkozó cso- alacsonyabb képesítéssel kelport munkájában kíván részt lene végezniük — szerintünk venni. — Miért? — Előrebocsátom: csupán az én egyéni véleményem mindaz, amit most elmondok. A vállalati KISZvei.etóséggel alaposan megvitattuk ezt a problémakört, s — az egyetemistáknak is. így nagyobb szerepet kapna nem a megérdemelt munka utáni előrehaladás! Ugyancsak érdekes probléma az is, hogy sok olyan fiatal munkás van, aki a KISZ-munkában jól megállja a helyét, de vajon Gazdag répatermés, több cukor Megkezdődött az 1969—70. s utána a szezon befejezéséig évi cukorrépa-feldolgozási körülbelül 160 000 vagon kampány; a hatvani, a sar- nyersanyag tartós tárolásáról kadi, a szolnoki, a mezohegyesi és az ercsi már termel, a többi hat üzem pedig fokozatosan áll munkába a jövő hét végéig. Az ország 11 cukorgyára mintegy 170 000 katasztrális holdról várja a cukorrépát, a kedvező időjárás és a mezőgazdasági művelés fejlődécukorgyár kel1 gondoskodnia. 30 000 vagonnyit a gyárakban helyeznek el, a többit a külső átvételi állomásokon tárolják: egy részt már korszerűen szellőztetett prizmákban. A gazdag termés nyomán a cukoripar a tervezettnél se nyomán. Várhatóan 350 mintegy kétezer vagonnal ezer vagon répát vásárolnak több, összesen 41 000 vagon fel mintegy 650 átvételi álló. máson. A cukorgyárak napi 15 000 vagon répa ávételére készültek fel. Az ipar raktározási gondjain enyhít, hogy a termelőszövetkezetek. az állami gazdaságok mintegy 7000 vagon cukor bértárolását vállalták, november közepén az ipar befejezi a répa átvételét. cukrot gyárt. Ebből a menynyiségből mind a növekvő hazai, mind az exportigényekel kielégítik. Ebben az évben egyébként 1500 vagonnal növekedett a hazai cukorfogyasztás. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1969. SZEPTEMBER 11. Iparosodik Komló Komlón, a szénre épült mecseki bányavárosban az egyoldalú iparfejlesztés gondjainak enyhítése, elsősorban a nők és fiatalok foglalkoztatása érdekében elismerést érdemlő fejlesztést valósított meg az utóbbi években a város helyiipari vállalata. A ruha-, cipő-, láda- és bútorüzemmel működő vállalat kétezer embernek ad jelenleg munkát. Évi termelésének értéke elérte a 170 millió forintot. Idén 30 millió forint értékben exportálnak is. Európai országokon kívül újabban Izlandba, Kanadába, Kuwaitba is szállítanak. A vállalat az észak-mecseki szénvidéken — ahol a bányászatnak nincs hosszú jövője — ruhaipari és ládaüzemet szándékozik létrehozni.