Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Árendásék csendes Jubileuma Csendes ünnepet ül ma a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet tagsága. Éppen 19 esztendeje, hogy az alapítók, mindössze 12-en, 270 hold földdel nekivágtak az újnak, a szövetkezésnek. Rá két esztendőre már 2 ezer holdra fejlődött fel a gazdaság, az akkori átszervezésnél beléptek a Felsővároson élő mintagazdák, a maguk 8—10—15—20 holdjával. A petőfi telepiek közül, a baktóiak közül is többen kérték felvételüket. Ma is büszkén emlékeznek az akkori napokra a szövetkezet vezetői és alapító tagjai. — Sokat vitatkoztunk, ha már így hozta az élet, mit lehet csinálni, hogy eredményesen gazdálkodjunk, csak úgy, mint a magunkéban. Hajnaltól késő estig szorgalmasan dolgoztunk, hogy megmutassuk, megélünk a közösből. Márton H. János, Mészáros György, Enczmann Jakab — ma már nyugdíjasok — és Gera András sokat tudna mesélni a hajdani időkről. 52-ben történt. Megkapták az első kombájnt. Magasan hagyta a tarlót, pergette a szemet is. Felháborodtak a gazdák, sajnálták az életet Idegen volt még a gép. öregje, fiatalja összefogott, mindenki, aki csak emelni tudta a kezét, és öt nap alatt befejezték az aratást Hol van már ez az idő? A mérleghiány ismeretlen Rájuk sem jártak jobb idők, mint másfelé. A gyapotkorszak idejét éltük. Amit nem tudtak megtermelni, azt megvásárolták, hogy a beszolgáltatásnak eleget tegyenek. 4—500 forintokat fizettek egy mázsa vetőmagért, búzáért, s nem keseredtek el, amikor az ősz bizony szűköcskére fogta a jövedelmüket reményüket. Aszály keserítette nyarukat, korábban meg a májusi fagy, így aztán az évi kereset három mázsa kukoricára, egy zsák búzára, s ezer forintra sikerült, ez se mindenkinek, volt aki jócskán visszafizetett a zárszámadásnál. Viszont 1953tól kezdve egy munkaegység értéke 30—55 forint között mozgott 1960-ig. akkor tértek át a közös gazdaságban a készpénzfizetésre. — Mi soha mérleghiányt nem ismertünk. Nem tudjuk, hogy milyen. Igaz. jártak nehéz évek ránk is. de a mérleghiány ismeretlen. Tsz-házasságok Aztán a házasságok ideje is eljött. A szegedi Alkotmány Tsz-szel 1956—57-ben, az algyői Petőfi Tsz-szel peMosógép és gáztűzhely A Budapesti öszi Vásáron egyaránt érdeklődést keltett a ..I^mpart" gyár olcsó gáztűzhelye és a Hajdúsági Iparművek mosóautomatája. Hajdú-gépcsalád új tagja egymagában többe kerül, mint egy régebbi típusú mosógép, centrifuga, porszívó együttvéve. A gyár társasházaknak ajánlja az automatát — közös használatra. dig 1963-ban egyesült a Felszabadulás. Megnagyobbodott a birtok, létrejött a nagyüzemi keret, amin gazdálkodni kellett. 1960-ban fejeződött be a kertészeti telep építése. Üj öntözőrendszereket létesítettek. Lényegében kialakíthatták a termelésszerkezetet, azokat a gazdálkodási terveket, amelyek szerint hosszútávban elképzelték a gazdaközösség boldogulását. Elismerésre méltó a munkájuk. Hiszen mára nem kevesebb mint 60 millió forintot említhetnek közös vagyonként, amiből hitel csak 10 milliónyi. Az egy tagra eső évi kereset átlagban 24 ezer forint, amihez háztáji föld és nyereségrészesedés jön. Aki jobban dolgozik, nagyobb szeletet kanyaríthat a közös kenyérből, ott van mindjárt például a Molnár házaspár. 1954-től dolgoznak az állattenyésztésben, évente 85—95 ezer forintot keresnek. te Es jött az olaj... Hiába is tagadnánk, ezt a jól kialakult, jól szervezett nagyüzemet megzavarta az olaj. A nagyüzemi táblákat felszabdalta a betonutak erdeje, csökkent a terület, az olajosok megzavarták a beruházási, gazdálkodási „jövendőt". Amit korábban elképzeltek, elterveztek a tagok, bizony azt gyakran módosítani kellett és kell. — Mi visszalépni semmiképpen sem akarunk. Sem a gazdálkodásunkban, sem pedig a jövedelmezőségben. Keresnünk kell tehát, hogyan is boldoguljunk, hogyan maradjunk meg itt az olajkutak tövében. Az a 7— 800 hold, ami tőlünk elesett, nagy terület. Nem fogtunk apró-cseprő mellék- és segédüzemágakba sem. inkább úgy határoztunk, hogy még intenzívebbé, belterjesebbé tesszük gazdálkodásunkat — sorolja Árendás György, a szövetkezet elnöke,. — Terveket készítettünk, és hatalmas beruházásoknak fogunk. Mégpedig egy termény-takarmányszárítót — ahol a rizs, a kukorica, zöldségfélék „ápolást kapnak" — építünk, továbbá egy százvagonos hűtőházat, bővítjük öntözőrendszerünket. ugyanakkor a sertéstelepünket is, jövő évre már elkészül a hizlaldánk. Az elkészült 300 férőhelyes tehénistálló mellé egy 200 férőhelyes növendékistállót is készítünk, összegezve: áttérünk a végtermék eladására, vagyis feldolgozzuk, s eladjuk az áruinkat. Részben önmagunk erejéből, részben pedig társulások útján. Nem kis pénzt áldoznak a további lépésekért, a további boldogulásért. Mintegy 70 millió forintot. Igaz, segít az állam is, 70—50 százalékos arányban magára vállalja a terheket, hozzájön az olajosok kártérítése, nem utolsósorban a saját erő. Nem is akármilyen épületek lesznek ezek. Felhasználják az olajban, a földben levő energiát. Reális, jó tervek. Egy újabb minőségi változás első lépései. Sz. Lukács Imre í Koszorúzások | a bolgár nemzeti ünnepen Bulgária nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Vaszil Bogdanovnák, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetének vezetésével a nagykövetség tagjai kedden megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Ezt követően megkoszorúzták Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának budapesti szobrát. Koszorút helyezett a szobor talapzatára többek között Vaszil Bogdanov nagykövet, továbbá a Bolgár Kultúra, a Dimitrov Bolgár Kulturális Egyesület, a budapesti bolgár általános iskola küldöttsége is. Nyereségrészesedés és áthelyezés Érdekes elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a Munkaügyi Minisztérium. Egy dolgozótól, aki áthelyezéssel a múlt év közepén új munkahelyre került, régi vállalata megtagadta a nyereségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munkaviszony szükséges. A dolgozó panaszát a vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította. A területi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de e döntés ellen a Fővárosi Főügyészség óvást emelt. Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájárultak a nyereséges gazdálkodáshoz. Az ügyészség véleménye szerint ez áthelyezés esetén sem áll ellentétben a jogszabályokkal. Az óvással a területi munkaügyi döntőbizottság, nem értett egyet, így az ügy végső elbírálásra a Munkaügyi Minisztériumhoz került. A minisztérium is törvényesnek ismerte ugyan el a vállalati kollektív szerződés említett részét, amely jogosan köti feltételekhez a nyereségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium álláspontja szerint nem vonatkozhat az áthelyezett dolgozóra. A jogszabályok értelmében ugyanis áthelyezés esetén a régi és az új vállalatnál eltöltött munkaviszonyt együttesen kell figyelembe venni, s az is mellékes, hogy ki kezdeményezte az áthelyezést. Mivel a vitás esetben a régi és az új helyen együttesen megvolt a dolgozónak a kollektív szerződésben megszabott kilenc havi munkaviszonya, így régi vállalatától az ott eltöltött idő arányában jár neki a nyereségrészesedés. (MTI) Uj postapalota épül Nagyszabású építkezést kezd meg a Szegedi Postaigazgatóság szeptember 15én. A Lenin körúti irodaépület több mint felét — a Lenin körúti főépülettől Kossuth Lajos sugárúton át a Püspök utcai épületfronttal bezárólag — lebontják, s helyette hét szintes irodaházat emelnek. Az építkezés idejére a lebontandó épületben jelenleg működő műszaki- és irodahelyiségeket a Marx téri, volt AKÖV-telepen rendezik be. A beruházás két részben készül: az első'— a műszaki rész — 1972-re, míg a irodaépület 1973 végére készül el. A teljes befejezést 1974-re tervezik. Az új épületben 10 ezer távbeszélőállomás kapacitású, svéd rendszerű telefonközpontot szerelnek be, amelynek befogadóképessége szükség szerint 23 ezerre bővíthető. Helyet kap az épületben egy úgynevezett helyközi központ is, amely lehetővé teszi az interurbán beszélgetések közvetlen kapcsolását. A költségekben két kisebb telefonközpont felállítása is szerepel: az egyik Tarjánban 1000, a másik Üjszegeden 800 új készülék bekapcsolását biztosítja. A postai tervező iroda által készített tervek alapján a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi az építőipari munkálatokat, melyek költsége több mint 70 millió forint. A. S. Európa egészségügyi parlamentje Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották az Egészségügyi Világszervezet európai területi bizottságának XIX. ülésszakát. Részt vett a megnyitáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A világszervezet vezetői közül jelen volt és ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. L. Bernadr fő-igazgatóhelyettes, dr. V. Kalajdzsiev, a bolgár egészségügyi miniszter első helyettese, az európai területi bizottság elnöke és dr. L. A. Kaprio, a testület igazgatója. Az európai egészségügyi parlament tanácskozását, amelyen 31 állam egészségügyi minisztere, illetőleg miniszterhelyettese vesz részt, dr. V. Kalajdzsiev nyitotta meg, majd Losonczi Pál köszöntötte az ülésszak részvevőit. Üdvözlő szavai után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott megnyitót. A megnyitó után megkezdte a szakmai tanácskozást az európai területi bizottság. Liftkonferencia A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének három tagegyesülete — az elektrotechnikai, az építőipari és a gépipari — fogott össze, hogy megkezdje egy évek óta megoldatlan és valóban áldatlan helyzet felgombolyítását. A felvonók tervezésével, gyártásával, szerelésével, karbantartásával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket tulajdonképpen most, a Technika Házában kedden reggel kezdődött háromnapos konferencián tárgyalják meg az öszszes érdekelt szakterületek képviselői. Ezen a konferencián a felvonókat tervező, gyártó, szerelő, karbantartó, javító és ellenőrző szervek szakembereinek önkritikusan meg kell keresniök azokat a hibákat, amelyek miatt a magyar liftek nem működnek. Nem egyszer fordul elő például, hogy az új lakótelepeken felszerelt liftek 30—35 százaléka üzemképtelen. Magyar'—finn postai megállapodás Szeptember 2—9 között Saloila Oiva postavezérigazgató vezetésével finn postai küldöttség tartózkodott hazánkban. A vezérigazgató, valamint a kíséretében levő személyek postai és távközlési együttműködésről, kapcsolataik bővítéséről tárŐszi hangulat tükröződik a fehértói természetvédelmi területen. Egymás után érkeznek az új évszak jellegzetes átvonuló vendégei. A sárjáró madarak közül a havasi partfutók jelentek meg először. Ezek az északi hideg tengerek mentén költenek, de ősszel kontinensünk délebbi vidékein, az állóvizek iszapos partjain táboroznak le. Ugyanrjaro madarak Az új „Favorit" tűzhely lényegeben mindent tud, csak iU .. tan> áznak ....... — . . rtxrtta A r"7iít*lrz\ rton rr\l.v ami a korszerű gáztűzhelyektől elvárható. Egyaránt használható propán-bután, városi és földgázzal. már a szürke cankök szeptember végéig, amikor a görög szigetekre és Afrika melegebb tájaira indulnak. A legnagyobb tömegben a récefélék lepték el a vizeket. Számuk meghaladja a tízezeret. Köztük az ázsiai tundrák jellegzetes lakói, a csörgő récék ugyanúgy megtalálhatók, mint a mi házi kacsáinkhoz nagyon hasonlító tőkés récék. Ugyancsak népes csapatokban, nyolc-tízezres számban úszkálnak a tavakon a mindig búvárkodó szárcsák. A rezervátum dankasirályai felnevelt fiókáikkal, alaposan megszaporodva hagyták el nemrég a Koromszigetet és már valahol a Földközi tenger mentén tartózkodnak. A Fehértón azonban mindig látni sirályokat, mert most például Lengyelországból és Németországból érkeztek ezüst- és heringsirályok. Ezek most még a földeken, az őszi szántásokból szedegetik rovartáplálékukat és csupán éjszakázni járnak be a mindig biztonságot nyújtó természetvédelmi területre. gyúltak a Magyar Posta vezetőivel. A tárgyalások eredményeként kedden a posta vezérigazgatóságon postai és távközlési megállapodást írt alá Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese a posta ve^ zérigazgatója és Saloila Oiva. A megállapodá* az 1964. évben kötött, s csak a postaforgalomra vonatkozó szerződés felülvizsgálata, korszerűsítése alapján jött létre, kiépült a távközlésre. Megkönnyíti a két ország közötti postai és távközlési forgalmat, lehetővé teszi, wogy a két postaigazgatás, a postai és távközlési szolgálattal összefüggő műszaki és szervezési kérdéseket a helyszínen tanulmányozza. Az együttműködés során tapasztalatcserét folytatnak a távközlési berendezések tipizálásáról, egységesítéséről, fejlesztéséről és üzemeltetéséről és kölcsönösen kicserélik a postai és a távközlési szolgálatra vonatkozó tapasztalataikat, kiadványaikat.