Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Árendásék csendes Jubileuma Csendes ünnepet ül ma a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezet tagsága. Ép­pen 19 esztendeje, hogy az alapítók, mindössze 12-en, 270 hold földdel nekivágtak az újnak, a szövetkezésnek. Rá két esztendőre már 2 ezer holdra fejlődött fel a gazdaság, az akkori átszerve­zésnél beléptek a Felsőváro­son élő mintagazdák, a ma­guk 8—10—15—20 holdjá­val. A petőfi telepiek közül, a baktóiak közül is többen kérték felvételüket. Ma is büszkén emlékeznek az ak­kori napokra a szövetkezet vezetői és alapító tagjai. — Sokat vitatkoztunk, ha már így hozta az élet, mit lehet csinálni, hogy ered­ményesen gazdálkodjunk, csak úgy, mint a magun­kéban. Hajnaltól késő es­tig szorgalmasan dolgoztunk, hogy megmutassuk, meg­élünk a közösből. Márton H. János, Mészáros György, Enczmann Jakab — ma már nyugdíjasok — és Gera András sokat tudna mesélni a hajdani idők­ről. 52-ben történt. Megkap­ták az első kombájnt. Maga­san hagyta a tarlót, perget­te a szemet is. Felháborod­tak a gazdák, sajnálták az életet Idegen volt még a gép. öregje, fiatalja össze­fogott, mindenki, aki csak emelni tudta a kezét, és öt nap alatt befejezték az ara­tást Hol van már ez az idő? A mérleghiány ismeretlen Rájuk sem jártak jobb idők, mint másfelé. A gya­potkorszak idejét éltük. Amit nem tudtak megter­melni, azt megvásárolták, hogy a beszolgáltatásnak eleget tegyenek. 4—500 fo­rintokat fizettek egy mázsa vetőmagért, búzáért, s nem keseredtek el, amikor az ősz bizony szűköcskére fog­ta a jövedelmüket remé­nyüket. Aszály keserítette nyarukat, korábban meg a májusi fagy, így aztán az évi kereset három mázsa kukori­cára, egy zsák búzára, s ezer forintra sikerült, ez se mindenkinek, volt aki jócs­kán visszafizetett a zár­számadásnál. Viszont 1953­tól kezdve egy munkaegység értéke 30—55 forint között mozgott 1960-ig. akkor tér­tek át a közös gazdaságban a készpénzfizetésre. — Mi soha mérleghiányt nem ismertünk. Nem tud­juk, hogy milyen. Igaz. jár­tak nehéz évek ránk is. de a mérleghiány ismeretlen. Tsz-házasságok Aztán a házasságok ideje is eljött. A szegedi Alkot­mány Tsz-szel 1956—57-ben, az algyői Petőfi Tsz-szel pe­Mosógép és gáztűzhely A Budapesti öszi Vásáron egyaránt érdeklődést keltett a ..I^mpart" gyár olcsó gáztűzhelye és a Hajdúsági Ipar­művek mosóautomatája. Hajdú-gépcsalád új tagja egymagában többe kerül, mint egy régebbi típusú mosógép, centrifuga, porszívó együttvéve. A gyár társasházaknak ajánlja az automatát — közös használatra. dig 1963-ban egyesült a Fel­szabadulás. Megnagyobbo­dott a birtok, létrejött a nagyüzemi keret, amin gaz­dálkodni kellett. 1960-ban fejeződött be a kertészeti telep építése. Üj öntöző­rendszereket létesítettek. Lé­nyegében kialakíthatták a termelésszerkezetet, azokat a gazdálkodási terveket, ame­lyek szerint hosszútávban elképzelték a gazdaközös­ség boldogulását. Elismerés­re méltó a munkájuk. Hi­szen mára nem kevesebb mint 60 millió forintot em­líthetnek közös vagyonként, amiből hitel csak 10 millió­nyi. Az egy tagra eső évi kereset átlagban 24 ezer fo­rint, amihez háztáji föld és nyereségrészesedés jön. Aki jobban dolgozik, nagyobb szeletet kanyaríthat a kö­zös kenyérből, ott van mind­járt például a Molnár há­zaspár. 1954-től dolgoznak az állattenyésztésben, éven­te 85—95 ezer forintot ke­resnek. te Es jött az olaj... Hiába is tagadnánk, ezt a jól kialakult, jól szervezett nagyüzemet megzavarta az olaj. A nagyüzemi táblákat felszabdalta a betonutak er­deje, csökkent a terület, az olajosok megzavarták a be­ruházási, gazdálkodási „jö­vendőt". Amit korábban el­képzeltek, elterveztek a ta­gok, bizony azt gyakran módosítani kellett és kell. — Mi visszalépni semmi­képpen sem akarunk. Sem a gazdálkodásunkban, sem pedig a jövedelmezőségben. Keresnünk kell tehát, ho­gyan is boldoguljunk, ho­gyan maradjunk meg itt az olajkutak tövében. Az a 7— 800 hold, ami tőlünk elesett, nagy terület. Nem fogtunk apró-cseprő mellék- és se­gédüzemágakba sem. in­kább úgy határoztunk, hogy még intenzívebbé, belterje­sebbé tesszük gazdálkodá­sunkat — sorolja Árendás György, a szövetkezet elnö­ke,. — Terveket készítettünk, és hatalmas beruházásoknak fogunk. Mégpedig egy ter­mény-takarmányszárítót — ahol a rizs, a kukorica, zöldségfélék „ápolást kap­nak" — építünk, továbbá egy százvagonos hűtőházat, bővítjük öntözőrendszerün­ket. ugyanakkor a sertéstele­pünket is, jövő évre már elkészül a hizlaldánk. Az el­készült 300 férőhelyes te­hénistálló mellé egy 200 fé­rőhelyes növendékistállót is készítünk, összegezve: átté­rünk a végtermék eladásá­ra, vagyis feldolgozzuk, s el­adjuk az áruinkat. Részben önmagunk erejéből, részben pedig társulások útján. Nem kis pénzt áldoznak a további lépésekért, a továb­bi boldogulásért. Mintegy 70 millió forintot. Igaz, se­gít az állam is, 70—50 szá­zalékos arányban magára vállalja a terheket, hozzá­jön az olajosok kártérítése, nem utolsósorban a saját erő. Nem is akármilyen épü­letek lesznek ezek. Felhasz­nálják az olajban, a föld­ben levő energiát. Reális, jó tervek. Egy újabb minő­ségi változás első lépései. Sz. Lukács Imre í Koszorúzások | a bolgár nemzeti ünnepen Bulgária nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Vaszil Bogdanovnák, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetének ve­zetésével a nagykövetség tagjai kedden megkoszorúz­ták a Szabadság téri szov­jet hősi emlékművet. Ezt követően megkoszo­rúzták Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosá­nak budapesti szobrát. Ko­szorút helyezett a szobor talapzatára többek között Vaszil Bogdanov nagykövet, továbbá a Bolgár Kultúra, a Dimitrov Bolgár Kulturális Egyesület, a budapesti bol­gár általános iskola kül­döttsége is. Nyereségrészesedés és áthelyezés Érdekes elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a Munkaügyi Minisztérium. Egy dolgozótól, aki áthe­lyezéssel a múlt év közepén új munkahelyre került, régi vállalata megtagadta a nye­reségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munkaviszony szüksé­ges. A dolgozó panaszát a vállalati munkaügyi döntő­bizottság elutasította. A te­rületi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de e döntés ellen a Fővárosi Fő­ügyészség óvást emelt. Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollektív szerző­désben nagyobb kedvez­ményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájá­rultak a nyereséges gazdál­kodáshoz. Az ügyészség vé­leménye szerint ez áthelye­zés esetén sem áll ellentét­ben a jogszabályokkal. Az óvással a területi munkaügyi döntőbizottság, nem értett egyet, így az ügy végső elbí­rálásra a Munkaügyi Minisz­tériumhoz került. A minisztérium is törvé­nyesnek ismerte ugyan el a vállalati kollektív szerződés említett részét, amely jogo­san köti feltételekhez a nye­reségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium álláspontja szerint nem vo­natkozhat az áthelyezett dol­gozóra. A jogszabályok értel­mében ugyanis áthelyezés esetén a régi és az új válla­latnál eltöltött munkavi­szonyt együttesen kell figye­lembe venni, s az is mellé­kes, hogy ki kezdeményezte az áthelyezést. Mivel a vitás esetben a régi és az új he­lyen együttesen megvolt a dolgozónak a kollektív szer­ződésben megszabott kilenc havi munkaviszonya, így régi vállalatától az ott eltöltött idő arányában jár neki a nyereségrészesedés. (MTI) Uj postapalota épül Nagyszabású építkezést kezd meg a Szegedi Posta­igazgatóság szeptember 15­én. A Lenin körúti irodaépü­let több mint felét — a Le­nin körúti főépülettől Kos­suth Lajos sugárúton át a Püspök utcai épületfronttal bezárólag — lebontják, s he­lyette hét szintes irodaházat emelnek. Az építkezés idejére a le­bontandó épületben jelenleg működő műszaki- és iroda­helyiségeket a Marx téri, volt AKÖV-telepen rendezik be. A beruházás két részben készül: az első'— a műszaki rész — 1972-re, míg a iroda­épület 1973 végére készül el. A teljes befejezést 1974-re tervezik. Az új épületben 10 ezer távbeszélőállomás kapacitá­sú, svéd rendszerű telefon­központot szerelnek be, amelynek befogadóképessége szükség szerint 23 ezerre bő­víthető. Helyet kap az épü­letben egy úgynevezett hely­közi központ is, amely lehe­tővé teszi az interurbán be­szélgetések közvetlen kapcso­lását. A költségekben két ki­sebb telefonközpont felállítása is szerepel: az egyik Tarján­ban 1000, a másik Üjszege­den 800 új készülék bekap­csolását biztosítja. A postai tervező iroda ál­tal készített tervek alapján a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi az építőipari munkálatokat, melyek költsége több mint 70 millió forint. A. S. Európa egészségügyi parlamentje Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében ünnepélyesen meg­nyitották az Egészségügyi Világszervezet európai te­rületi bizottságának XIX. ülésszakát. Részt vett a meg­nyitáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A világszervezet vezetői közül jelen volt és ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. L. Bernadr fő-igazgatóhelyettes, dr. V. Kalajdzsiev, a bolgár egész­ségügyi miniszter első he­lyettese, az európai területi bizottság elnöke és dr. L. A. Kaprio, a testület igazgató­ja. Az európai egészségügyi parlament tanácskozását, amelyen 31 állam egészség­ügyi minisztere, illetőleg mi­niszterhelyettese vesz részt, dr. V. Kalajdzsiev nyitotta meg, majd Losonczi Pál kö­szöntötte az ülésszak rész­vevőit. Üdvözlő szavai után dr. Szabó Zoltán egészség­ügyi miniszter mondott megnyitót. A megnyitó után meg­kezdte a szakmai tanácsko­zást az európai területi bi­zottság. Lift­konferencia A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének három tagegye­sülete — az elektrotechnikai, az építőipari és a gépipari — fogott össze, hogy megkezdje egy évek óta megoldatlan és valóban áldatlan helyzet fel­gombolyítását. A felvonók tervezésével, gyártásával, szerelésével, karbantartásá­val és ellenőrzésével kapcso­latos kérdéseket tulajdon­képpen most, a Technika Há­zában kedden reggel kezdő­dött háromnapos konferen­cián tárgyalják meg az ösz­szes érdekelt szakterületek képviselői. Ezen a konferencián a fel­vonókat tervező, gyártó, sze­relő, karbantartó, javító és ellenőrző szervek szakembe­reinek önkritikusan meg kell keresniök azokat a hibákat, amelyek miatt a magyar lif­tek nem működnek. Nem egyszer fordul elő például, hogy az új lakótelepeken felszerelt liftek 30—35 száza­léka üzemképtelen. Magyar'—finn postai megállapodás Szeptember 2—9 között Saloila Oiva postavezér­igazgató vezetésével finn postai küldöttség tartózko­dott hazánkban. A vezér­igazgató, valamint a kíséreté­ben levő személyek postai és távközlési együttműködésről, kapcsolataik bővítéséről tár­Őszi hangulat tük­röződik a fehértói természetvédelmi te­rületen. Egymás után érkeznek az új évszak jellegzetes átvonuló vendégei. A sárjáró madarak kö­zül a havasi partfu­tók jelentek meg először. Ezek az északi hideg tenge­rek mentén költenek, de ősszel kontinen­sünk délebbi vidé­kein, az állóvizek iszapos partjain tá­boroznak le. Ugyan­rjaro madarak Az új „Favorit" tűzhely lényegeben mindent tud, csak iU .. tan> áznak ....... — . . rtxrtta A r"7iít*lrz\ rton rr\l.v ami a korszerű gáztűzhelyektől elvárható. Egyaránt hasz­nálható propán-bután, városi és földgázzal. már a szürke cankök szeptember végéig, amikor a görög szi­getekre és Afrika melegebb tájaira in­dulnak. A legnagyobb tö­megben a récefélék lepték el a vizeket. Számuk meghaladja a tízezeret. Köztük az ázsiai tundrák jellegzetes lakói, a csörgő récék ugyan­úgy megtalálhatók, mint a mi házi ka­csáinkhoz nagyon hasonlító tőkés ré­cék. Ugyancsak né­pes csapatokban, nyolc-tízezres szám­ban úszkálnak a ta­vakon a mindig bú­várkodó szárcsák. A rezervátum dankasirályai felne­velt fiókáikkal, ala­posan megszaporod­va hagyták el nem­rég a Koromszigetet és már valahol a Földközi tenger mentén tartózkod­nak. A Fehértón azonban mindig lát­ni sirályokat, mert most például Len­gyelországból és Né­metországból érkez­tek ezüst- és hering­sirályok. Ezek most még a földeken, az őszi szántásokból szedegetik rovartáp­lálékukat és csupán éjszakázni járnak be a mindig biztonságot nyújtó természetvé­delmi területre. gyúltak a Magyar Posta ve­zetőivel. A tárgyalások eredménye­ként kedden a posta vezér­igazgatóságon postai és táv­közlési megállapodást írt alá Horn Dezső, a közleke­dés- és postaügyi miniszter első helyettese a posta ve^ zérigazgatója és Saloila Oi­va. A megállapodá* az 1964. évben kötött, s csak a posta­forgalomra vonatkozó szer­ződés felülvizsgálata, korsze­rűsítése alapján jött létre, kiépült a távközlésre. Meg­könnyíti a két ország közöt­ti postai és távközlési for­galmat, lehetővé teszi, wogy a két postaigazgatás, a pos­tai és távközlési szolgálattal összefüggő műszaki és szer­vezési kérdéseket a helyszí­nen tanulmányozza. Az együttműködés során tapasz­talatcserét folytatnak a táv­közlési berendezések tipizálá­sáról, egységesítéséről, fej­lesztéséről és üzemelteté­séről és kölcsönösen kicseré­lik a postai és a távközlési szolgálatra vonatkozó tapasz­talataikat, kiadványaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents