Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

osolyok a laktanyában Elismerés a szegedi helyőrségnek — A szülők véleménye — Mit mond a veterán internacionalista? Vasárnap Szegeden, a honvéd helyőrség laktanyájában megkapó és bensőséges ünmepséget tartottak. A fegyveres erők napját köszöntötték, és ezzel együtt azt, hogy az egység — együttműködve a határőr és karhatalmista alakulatokkal — a haza védelmének meghatározott, nagy és nehéz építő, harci feladatát sikerrel végrehajtotta. A katonákkal együtt ülték meg a napot szeretteik, hozzátartozóik; szülők, feleségek és kedvesek. Ott voltak a megye. Szeged és a járás párt- és állami vezetésének képviselői, továbbá az egységgel kapcsolatot tartó üzemek. intézmények, a társfegyveres alakulatok képviselői. Részt vett az ünnepségen Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság .titkára is. Eljött üdvözölni és köszönteni a katonákat. hozzátartozóikat Németi József vezérőrnagy, a belügyminiszter helyettese, továbbá a tábornoki kar több más tagja. Szeretettel hívott és fogadott vendégként a magyar katonák között voltak a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatok képviselői. A helyőrség vendégeként a katonákkal együtt ülte meg a napot a Moszkvában élő 78 éves Kertész Ferenc, magyar internacionalista veterán. Először 1967-ben járta Tisza-parti városban, a Vörös Hadsereg sok nehéz csatájában részt vett Kertész Ferenc, akinek a nevét akkor felvette az alakulat KISZ-szervezete. A szegedi kommunista és munkásmozgalom veteránjai közül megtisztelte a helyőrség katonáit Bodnár Lajos és Katona András is. Az egység fegyelmezetten, liatonai parádéval sorakozott fel. Az ünnep — ami a katonák és a lakosság találkozója volt — katonákhoz illőn, fegyelmezetten zajlott. Ez volt a külső formaság, amin azonban átsütött az elöljárók és a beosztottak emberi kapcsolata, a katonaéletben is megnyilvánuló szocialista humanitás. Nem volt nehéz ellesni a tábornokok és a közkatonák egymásra mosolygását, természetes és közvetlen szóváltását. Mint régi ismerősök beszéltek egymással a főtisztek és a „kiskatonák" a tábornokok és a szülők. A katonai díszelgés és a Himnusz hangjai után Szórád János, a helyőrség parancsnoka mondott megnyitót. Ezután Németi József vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes tartott közvetlen hangvételű beszédet. Szólt a fegyveres erők napjáról, a szovjet—magyar fegyverbarátságról és a Varsói Szerződés jelentőségéről. Meleg szavakkal üdvözölte az egységet és adta át az elismerést a kitűzött feladat példás teljesítéséért. Kifejezte az elismerést, és a köszönetet a katonák hozzátartozóinak, akik jól tudják, hogy férjük, fiuk és kedvesük haza iránti kötelességet teljesítenek a fegyveres erőknél. Kiemelte, hogy a dolgozó magyar nép munkája révén juttatta a korszerű fegyvereket, eszközöket saját hadseregének. hogy vigyázza munkáját, békés, alkotó életét. Szögi Béla. a KISZ Központi Bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára is üdvözölte az egységet, ismertette a KISZ Központi Bizottságának levelét a fegyveres erőkhöz. Németi József és Hersiczky Lajos vezérőrnagy ezután kitüntetéseket, jutalmakat nyújtott át. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapta Gál Vilmos, Nagy György és Meghitt beszélgetés. Képünkön (balról jobbra) Kertész Ferenc, továbbá a szegedi helyőrség főtisztje, Katona András és Bodnár Lajos a kommunista és munkásmozgalom régi szegcdi harcosai Németi József vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes kitüntetéseket ad át. Szeles János. A Haza Szolgalatáért Érdemérem arany-, ezüst-, és bronzfokozatát, valamint a Szolgálati Érdemérmet 53-an kapták meg. Az egység tagjai közül többen Katonai főiskolások eskütétele Hétfőn, tegnap Szegeden, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr és karhatalmista tagozatának növendékei bensőséges ünnepségen tettek esküt a szülők, a hozzátartozók jelenlétében. A katonai pompájú aktuson jelen volt és köszöntötte a katonai főiskola növendékeit Dudás István, a határőrség kerületi parancsnoka, valamint Bárány Imre ezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának képviselője és Bissi Tibor, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnok-helyettese. A főiskolai növendékek nevében Virágh Sándor főiskolai növendék ígérte meg, hogy mindenben hűek lesznek katonai esküjükhöz. A .megkapó ünnepség katonai díszelgéssel fejeződött be. Ezután a katonai főiskola növendékeivel elöljáróik, valamint szüleik, szeretetteik folytattak kötetlen eszmecserét. A megyei pártbizottság képviseletében Nagy László, a városi pártbizottság képviseletében Deák Béla volt jelen. Újabb ünnepségek A fegyveres erők napjának ünnepségei tegnap, hétfőn is folytatódtak Szegeden. Ünnepség volt többek között a Fémfeldolgozó Vállalatnál, a MÁV szegedi igazgatóságán és a Szegedi Építőipari Vállalatnál is. A munkásőrség Csongrád megyei parancsnokságán rendezett ünnepségen résztvettek a törzs és a parancsnoki állomány tagjai, a párt és a társadalmi szervek képviselői, a társ-fegyveres testületek vezetői. Bensőséges ünnepség zajlott le a BM szegedi karhatalmi egységénél is. Az ünnepségen megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottsága titkára, Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Hevér László, a KTSZ Szeged városi bizottságának titkára, továbbá üzemek és tsz-ek. a rendőrkapitányságok, a munkásőrség, a honvédség és a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet fegyveres alakulat több képviselője. részesültek előléptetésben, dicséretben. A bányászok egységhez küldött levelét olvasták fel ezután. További erőt, egészséget, új sikereket, kívántak. Trombitaszó, dobpergés közben érkeztek a Gagarin iskola úttörői. Kedves katonaköszöntőjüket a pillanatnyi elfogódottság után bátran és szépen mondta el Papp Béla kispajtás. Aztán virágokat nyújtottak át a közkatonáknak, főtiszteknek és szülőknek. A? ünnepség — ami megérdemelte volna, hogy a Széchenyi téren, az egész város nyilvánossága előtt tartsák, — az Internacionálé hangjaival, majd katonai díszelgéssel zárult. A hozzátartozók örültek, hogy együtt lehettek a nagy napon is a katonai szolgálatot teljesítő szeretteikkel. — Nagyon szép volt minden, örülök, hogy itt lehettem! — mondotta például Lebák Antal, a szegedi I-és kórház dolgozója, aki fiában gyönyörködött. Hasonlóan beszélt a törmörkényi Alkotmány Tsz dolgozója, Esküsz Balázs és felesége; fiuk határőr. S a KlSZ-szervezetének névadója, Kertész Ferenc is sok-sok szeretettel szólt a „drága fiúkról, szülőkről, hozzátartozókról." Kertész Ferenc még azt is hozzáfűzte: .,Örökké emlékezetes, szép nap volt számomra is." Az ünnepséget követő fogadáson pohárköszöntőt mondott Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Hersiczky Lajos, Szabó Gusztáv, Kutika Károly, Tartsai Tibor vezérőrnagyok, és Szóród János. A szép katonaünnep, a vasárnapi pihenés után újabb kötelességeket teljesít a méltán sok elismerést kapott szegedi helyőrség. Nem frázis: a dolgozó népet szolgálják ők is. Morvay Sándor Veszedelmek C

sikorgás hallatszott, a bicikli lefekezett kereke sótét vonalat hagyott az aszfalton. Aztán kiáltás: te, te, gyilkos — sikoltozta idegesen az őszhajú aszszony a kerékpárra merevedő fiúnak, aki az ijedtségtől meg se tudott szólalni. Pedig az asszonyt, aki láthatóan úgy iramodott neki rézsút a József Attila sugárút túloldalának hogy nem látta a zebrát, s nem hallotta a jobbról-balról robogó autók vészkiáltását — ö mentette meg, a kerékpáros. Ha a boltból — valószínűleg feltett ebédhez, odakozmáló rántáshoz — hazaszaladó asszonyt ezzel a fékezéssel nem ébreszti rá a veszélyre, akkor a mellettük robogó autó valóban gyilkolt volna. Az egészben az volt a furcsa, hogy a mindenféle közlekedési szabályt felrúgó asszony egy csöppet sem érezte magát bűnösnek. S itt kezdődik a veszély. A fejekben, amelyekben a közlekedés egyértelmű a gyalogos előnyével. Zebrán és zebrán kfvül. Nap mint nap művelünk közepes forgalmú szegedi útjainkon hajmeresztő dolgokat: anyáik tolják ki szórakozottan a gyerekkocsit meglepett autósok elé, akik most már elhiszik, hogy meredhet az ember minden hajaszála az égnek. Szörnyűiködünk egy szívdobogtató fekete mellett: mennyi fekete szombat, fekete vasárnap. S ha az autók számában nem is. a balesetekében hamarosan utóiérjük a világot. Nem csoda. Autóvezetőink szinte már megszokottan hagyják figyelmen kívül a KRESZ-táblákat — a Bartók Béla tér környékén ideges szülök mesélik, hogy hiába a balesetek, hiába a nemrég kitett tábla-trió — csak a szigorú ellenőrzés bírhatná rá a száguldó jármüvek vezetőit, hogy lassítsanak. Tagadhatatlan, hogy a szegedi közlekedés is kinőtte már a régi formákat, szabályokat. Itt-ott az utcákat is. De éppen ezért kellene elgondolkodnia azoknak, akik a balesetkor általában a rövidebbet húzzák — tehát a gyalogosoknak, biciklistáknak, hogy nem érdemes mindent azokra a sofőrökre bízni, akiknek pillanatnyi idegállapotát még egy-egy időjárási front is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ahogy egy nyári pesti baleset után az orvosok ezt is bebizonyították. Valahogy úgv vagyunk ezzel, mint sok más szemlélettel, aminek átformálására a fejlődés ösztönöz. Egyre szaporodó zebráinkkal, irányító lámpáinkkal nagyvárost játszunk, de gondolkodásunk — ezt most csak a közlekedésre értem — bizony még eléggé kisvárosi. Kötve hiszem, hogy van még egy clyan városa a világnak, ahol a gyalogosok a szegedi kényelmet megengedhetnék maguknak, ahol dühös sofőröket leintve sétálnának, kocognának át a túloldalra. Mintha olyan játékvárosban élnének, ahol gyerekek gyakorolják a közlekedést. Semmiképp sem lehet az a megoldás, amit az újságok levelesládájába hulló panaszok emlegetnek föl. Nem lehet minden sarokra irányító lámpát csináltatni, minden kereszteződéshez rendőrt állítani. Ezt még a nyári csúcsforgalom sem indokolja, csupán a hirtelen fejlődés miatt tűniik rosszabbnak a helyzet, mint szeretnénk. Bármennyire is meggyőző például az a levél, amelyet a 8. számú postahivatal előtti villamosátjáró elkészítése érdekében írt meg Somogyi Ferenc, hivatkozva az ott történt balesetre — nem tűnik olyan biztosnak, hogy minden megváltozik egy átjárótól, ha az emberek továbbra is ragaszkodnak a kényelemhez. Ahhoz, hogy a felelősséget, az önmagunkért is vállalt felelősséget átruházzák egy olyan kétarcú fogalomra, mint a közlekedés. J

ó az, ha vannak átjárók, zebrák, pirosat villogó lámpák, De az lenne még jobb, ha az a háromszínű lámpa bennünk gyulladna mindig ki, ha nekivágunk az olyan idegen felségterületnek, mint a gyalogos számára az úttest. Ha gondolkodásmódunk felgyorsul, idomul ahhoz a fejlődéshez, amit egyébként annyira áhítunk. Vagy — egészen egyszerűen, szégyenletesen egyszerűen — szétnézünk, mielőtt átmennék. Előbb balra, aztán jobbra. Az, hogy a baleset gyilkosság volt-e, vagy öngyilkosság úgyis kiderül, ha nem is olyan gyorsan, mint az ideges nap után nyugtatóul szolgáló krimiben. Csak — fekete szombatok, fekete vasárnapok után — úgv tűnik néha, hogv még annyi tanulság se marad belőle, mint a bűnügyi játékból. Pedig van olyan izgalmas fölösleges kockázataink tízsoros hírekbe zsúfolódó tanulsága is. Veress Miklós Helikoptereket kap a magyar mezőgazdaság Dr. Nagy Bálint főosztályvezető hétfőn a MÉH-ben tájékoztatta az újságírókat a hazai növényvédelem helyzetéről és feladatairól. Elmondotta: jelenleg tízezer növényvédelmi berendezése van a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemek az idén százmillió forinttal nagyobb értékű kémiai anyagot használtak fel, mint tavaly. Az érdeklődés az új készítmények iránt igen nagy: míg az elmúlt évben 280, az idén már 340 újfajta terméket próbáltak ki és legnagyobb részüket felhasználásra is engedélyezték. Európában először hazánkban adták ki a növényvédelmi kódexet, amelynek előírásai egységesen intézkednek a munkaegészségügyről és a felhasználás tennivalóiról. A kódex iránt külföldön is nagy az érdeklődés, eddig már két nyelvre fordították le. Az új növényvédelmi előírások máris jótékonyan éreztetik hatásukat Tavaly még 340 mérgezés történt a mezőgazdasági nagyüzemekben s többször fordult elő az is, hogy 20—40 embert kellett egyszerre kórházba szállítani a szakszerűtlen munka miatt. Az idén nagyot javult a helyzet: tömeges baleset nem volt, és 30—50 százalékkal csökkent a mérgezések száma. Kérdés azonban, hogy milyen ütemben tudják szakképzettekkel felváltani a kellő ismeretekkel nem rendelkező fizikai dolgozókat, akik a felelősségteljes kémiai növényvédelemmel foglalkoznak. A kódex rendelkezései ugyanis előírják, hogy 1970-ben a munkagépeket csak szakember kezelheti szaktechnikus és szakmérnök irányításával. A MÉH felügyeletével országos előrejelző rendszert hoztak létre; ennek szakemberei korszerű műszerek és megfigyelő berendezések segítségével pontosan jelzik, hogy milyen kórokozókkal, növényi betegségekkel kell számolniuk a termelöknek. A növényvédelem műszaki berendezéseit tovább tökéletesítik. az 56 növényvédelmi repülőgép mellé jövőre hat helikoptert is munkába állítanak, ezekkel a szőlősök gyomirtását és permetezését oldják meg. KEDD, 1969. SZEPTEMBER 30. DÉLMAGYARORSZÁG 9