Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

„Katonadivat" Világszerte hódít a divatban a katonás fazon, s míg a divathölgyek vállpántos zubbonyt. Napóleon-galléros köpenyben járnak — nem ismerik az igazi katonadiva­tot. Divat és katonaruha? Szabad ezt a két fogalmat egymás mellé írni? A magyar katonaruhákon meglát­szik. hogy tervező kezéből kerültek ki. Képeinken: gyapjúszövetből készült társasági öltözet boxcsizmával és derékszíjjal; tiszti társasági öltözet és a „kiskatonák" téli öltözete. Rendeletre ? — Hallatlan! — mondja egy utas a vasúti pénztár­nál — nézzék csak, a pénz­tárablak nyitva, a pénztáros pedig, akinek dolgoznia kel­lene, nyugodtan alszik. A nyitott pénztárablaknál! — Ugyan kérem! — így a másik utas —, bizonyára az orvos rendelte neki, hogv nyitott ablaknál aludjék! % szívjon időnként Kérdés két­Kovácsné megjön a hetes szabadságáról. — Aztán, mondd drá­gám — szól kedvesen a férjéhez — nagyon hiányoz­tam neked, amíg nem vol­tam itthon. Kovács felnéz az újságból és csodálkozva kérdi: — Miért, hát nem voltál itthon? Nem csoda — Kérem, ezen a part­szakaszon beleesett egy em­ber a vízbe! — mondja az idegenvezető a turistacso­port tagjainak. Néhány em­ber azonnal beugrik a víz­be, lázasan kutatnak a víz alatt, végigkeresik a fél ta­vat, majd vizesen előbuk­kannak, és szomorúan köz­ük: — Sajnos, mi nem talál­tuk meg a szerencsétlent. — Na, ezen nem csodál­kozom! — mondja az ide­genvezető. — Mert van an­nak már vagy öt éve. hogy beleesett. Az első kapcsolat a világgal Építési kiskáté Alapok, falszigetelések Az alapozás rendeltetése, hogy az épület súlyát átad­ja a teherhordó altalajnak. Az alaptest méretét, alakját és anyagát a talaj minősé­ge, az épület súlya és terhe­lese, a talajvíz magassága és esetleges „agresszív hatása" határozza meg. Még föld­szintes épületeknél is fi­gyelembe kell venni, hogy a különböző talajok teherbírá­sa más és más. Helytelen azonban az a felfogás, hogy „csináljunk minél nagyobb alapokat, hogy minél erő­sebb legyen". Ez anyagpa­zarlás. Az alapozást szakember segítségével házilag is elvé­gezhetjük. Vegyük figyelem­be, hogy az épület stabilitása az alapozástól függ. Ezért épületünket alapozzuk a fagyhatár mélységéig, a vég­leges talajszint alatt mint­egy 80—90 centiméterre. Az ennél feljebb fekvő föld­reteg ugyanis átfagyhat, és mi­kor a fagy felenged, a talaj fellazul, az épület megsüly­lyed. Az alapozást olyan anya­gokból készítsük, melyeket lehetőleg az építkezés köze­lében, olcsón be tudunk sze­rezni. Készíthetünk fagy­álló tégla, falazott kőalapo­kat, úsztatott kőbetonalapo­kat. A gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy ez utóbbi ala­pozási mód egyike a leg­jobb és legtelterjedtebb ala­pozásoknak. Különösebb szakértelmet nem igényel, készítése egyszerű, a mű­szaki követelményeknek megfelel. Egy köbméter alapfal anyagigénye 0,30 köbméter kemény terméskő, vagy túlégetett, vizet nem szívó téglatörmelék, és 0.70 köbméter B 70-es be­ton. Az alapozást a következő módon végezzük: az alap­árokba kb. 10—15 centimé­ter vastagságban elterítjük a betont. megdöngöljük, majd vízben áztatott gyer­mekfej nagyságú köveket helyezünk el, úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Erre a rétegre betont terítünk, majd ismét ledöngöljük, oly mó­don, hogy minden kődara­bot betonréteg fogjon kör­be. Ezt a müveletet addig végezzük, míg el nem ér­jük a mínusz B.60 méter szintet. Ettől felfelé ugyan­is már a iabazat fala épül. Tégla alapot ott készítsünk, ahol sem kő, sem pedig ka­vics beszerzésére nincs le­hetőség. Ahol ez a két építé­si anyag rendelkezésünkre áll, ott tekintsünk el a tég­la alapoktól, mert az igen költséges. A válaszfalak alapjait sor­szor gondatlanul készítik el, ami a falak süllyedését, ösz­szerepedezését okozhatja. A válaszfalat a termőréteg le­szedése utáni talajszint­től kb. 30—35 centiméter mélységig levitt téglaalapok­ra vagy előregyártott, illet­ve helyszínen betonozott ge­rendákra helyezzük. Az alj­zatbetonra épített válaszfal rossz megoldás, mert a fel­töltésre helyezett aljzatbe­ton megsüllyedhet A szigetelés aránylag egyszerű, nem munkaigényes, de ha rosszul készítjük, ja­vítása, pótlása igen sokba fog kerülni. Rosszul szige­telt falban a talajnedves­ség a falat vizessé, nyirkos­sá teszi, ami a falvakolat lefagyásával jár. A szige­telés alatti felület egyenle­tesen sima legyen. Mélye­dések, dudorok ne kerülje­nek rá, mert az ilyen felü­let átszúrja a szigetelő le­mezt. Helytelen, ha a szige­telést a padlóburkolat felett helyezzük el, mert a szi­getelés és a padló közötti szakaszon a talajnedvesség zavartalanul felszívódhat. A szakszerű, helyes szigetelést alápincézetlen, földszintes házban a lábazat felett és a padlóburkolat alatt kell elhelyezni. Ha a szigetelés a járdavonal alatt készül, akkor épület körüli jár­dát és függőeresz-csatornát minden esetben készítsünk. A járda és a lábazat közöt­ti hézagot forró bitumennel kell kiönteni. Falszigeteléshez általában egy réteg 100-as, különleges bitumenes szigetelőlemezt, vagy két réteg Í50-es bitu­menes szigetelőlemezt hasz­náljunk. A kétrétegű szigete­lés készítése: 3 centi vastag fal esetén 50 centi széles csí­kot vágunk. A szigetelendő alapfalat bekenjük forró bi­tumennel, és erre helyezzük le a szigetelőlemezt, úgy, hogy előreugró lábazat ese­tén a külső falsíkon két cm­rel, a belső falsíkon 10 cen­timéterrel nyúljon túl. A szigetelőlemezek csatlakozá­sához 15 centi átfedést ké­szítsünk, a toldást bitumen­ragasztással lássuk el. Az első réteg elhelyezése után a szigtelőlemez felületét új­ra bekenjük és elhelyezzük a második réteget. Ennek el­helyezése után felületét is­mét végigkenjük. A kenés­hez és a ragasztáshoz min­dig forró bitument hasz­náljqnk. Szigetelésnél a legfőbb szempont, hogy a munka fo­lyamatos legyen; a külső fa­lak alatti szigetelés csatla­kozzék a középfőfalak és a válaszfalak alatti szigetelés­hez. T. I. Vélemény a művészetről Egy fiatal festő falusi táj­képet fest Megáll mellette egy idős asszony, és hosz­szas szemlétódés után meg­szólal: — Ennek igazán őrülök fiatalember, látom az én há­zamat lefestette. És mondja csak, kiállításra viszi a ké­pet? — Hát megeshet — mond­ja szerényen a fiatal mű­vész. — Hát megkérném akkor kedveském, ugyan fesse már oda a képre, a táblát is, hogy egész augusztusban van kiadó szoba! Nyugalom A főnök visszajön a sza­badságáról. Megkérdezi a tit­kárnőt: — Aztán minden rendben van? ' — Természetesen, igazga­tó elvtárs. És mindannyian reméljük, hogy ön is olyan nyugodtan töltötte a szabad­ságát, mint amilyen jól érez­tük magunkat mi... A gyermeknek szeretnie kell az anyját és szereti is, mielőtt még tudná, hogy ez a kötelessége. Az anyához fűződő érzelmi kapcsolat a gyökere annak a bonyolult rendszernek, amely megala­pozza gyermekünk érzelmi és erkölcsi életének helyes kialakulását. Mikor kezdődjön a gyer­mek-anya kontaktus tuda­tos megteremtése? A válasz kézenfekvő: az sohasem kez­dődik, hanem folytatódik. Az anya és a gyermek ugyanis biológiai egység, amely a születéssel nem szűnik meg, csak formájá­ban változik. Elkésett, aki csak két- hároméves gyer­mekénél kezdi komolyan venni e kapcsolat kialakítá­sát. Az érzelmi élet alapjai­nak a lerakása már az első napokban, a gyermek testi fejlődésének mindenoldalú biztosításával indul el. A csecsemő első, még pri­mitív érzelmi történéseit, testi állapotónak jelzései ad­ják. Ha éhes, ha piszkos, vagy bizonytalan testhely­zetbe kerül — sír. Ilyenkor az édesanya szabadítja meg kellemetlen állapotától. Egy­egy szükségállapot kielégíté­sével tehát az anya szemé­lye lesz a gyermek első örömérzéseinek megteremtő­je. Az anyához fűződnek az első szeretet-szálak, s így válik gyermekünk gondozá­sa, testi fejlődésének bizto­sítása mellett, érzelmi életé­nek is alapjává. S mindezek fokozatosan tudatosulnak is a gyermekben. Nemcsak orvosi szempont­ból tartják a szoptatást a leghelyesebb táplálási mód­nak, hanem a fentebb el­mondottak miatt, nevelési szempontból is. A gyermek számára eleinte az anya személye jelenti szinte az egész környezetet. Az ölbe­vett csecsemő szoros testi közelségbe kerül az édes­anyjával, akinek átölelő ka­rolása biztos testhelyzetet te­remt a számára, s maga a szoptatás ténye, annak ap­róbb körülményei, melegsé­ge már önmagában is kelle­mes érzés a gyermek számá­ra. Éppúgy hozzájárul a vi­lágról alkotott első benyo­másaihoz, mint későbbi kor­ban a föléje hajló mosolygó arc. Ezért fontos, hogy az anya — vagy gondozó — ak­kor ls az ölében fogva etes­se a gyermeket, ha mester­ségesen kell táplálnia. Az anyához fűződő belső kapcsolat megteremtése Ilyen korai korban kezdődik, te­hát, még mielőtt bárki is tudatosan gondolkodna az érzelmi, erkölosi nevelésre Később azután az anya, vagy gondozó Iránti viszony lesz az alapja a család, az em­bertársak, a haza és egész társadalmunk iránti szerete­tének is. A társadalom tag­jakénti erkölcsi magatartá­sának is, hiszen érzelmi át­élés nélkül nem alakulhat ki erkölcsi magatartás. B. J. Attól függ_ — Elérem én még a vo­natot Bázelnél? — Hát az attól függ. hogy milyen gyorsan tud ön fut­ni — mondja a taxisofőr az izgatott utasnak. — Ugyan­is a vonat már három perce kifutott a bázeli állomás­ról. SZÜRET 2 DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 28. Petőfi Sándor verséből vett Idézetet a vízszintes 1., és a függőleges 13. szám alatt. Ady Endre verssorát pofiig a függőleges 56-ban rejtettük el. VÍZSZINTES: 13. Könyv része. 15. Foglalót ad. 16. Tó, németül. 17. Éva angol beceneve. 19. Megkezdett munka. 20. Bolgár pénz. 21. Házikó. 22. Kellemetlenség. 24. Vallás. 27. Hű állat. 28. Jugoszláv város. 29. Végte­len kanóc! 30. Nincs tovább. 31. Megkezdett rovat! 32. Latin és. 33. Hangtalan rács! 34. Előirányzat. 36. Bírósági ügy. 37. Pillanat vége! 39. Kerti munkát végez. 40. Kecskehang. 42. Orosz igen. 43. Német névelő. 45. Bra­zil város. 46. Táplálkozó (ékezethibával). 47. Juh­Jakhelyek. 49. Rajzeszköz. 51. Mint a vízszintes 21. számú. 53. Indítéka. 54. Téli sport. 55. Volt szovjet sakkvilág­bajnok, 56. Csavar. 571 Fegyvert használ. 59. Nap­szak. 60. Kevert MAR. 61. Feszítő. 62. Verő. 63. Ló­szerszám. 65. Ázsiai fővá­ros. 68. Délnyugat-ázsiai ál­lam. 69. Békés megyei köz­ség. 73. A nagy nevettető filmszínészpár egyike. 74. Nemes szerve. FÜGGŐLEGES: 2. Kúszált. 3. Igekötő. 4. Fordított víz­szintes 57. számú. 5. Lánya férje. 6. Tova. 7. Tagadó szó. 8. Kevert SÜG. 9. Vég­telen zene! 10. Erdei állat. 11. Befejezetlen eset! 12. Le­ütöd. 14. Kártyaszín. 18. Szíjkorbács. 22. Több mint ismerősök. 23. Jövendőmon­dó. 24. Naptári időszak. 25. Cselekvést jelent. 26. Nagy helyiségek. 35. Vásárló. 38. Állateledel. 41. Gyümölcs. 44. Fűszer. 48. Igavonó. 50. Kisautó-márka (kiejtve). 52. Betegség. 54. Fűtőanyag. 57. Belső szerv. 58. Vissza: epe­betegseget okoz. 62. Poha­rat... 64. Néha meder! 66. Hímállat. 67. Fehérnemű. 68. Villanyégő, hibásan. 70. Vissza: strázsa. 71. Pusztít. 72. DZ. 74. Néma sün! BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., függőleges 13. és 56. számú sorok megfejtése. V. I. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti meg­fejtés: Galamb keringő. A denevér. Reggeli lapok. Me­sék a bécsi erdőről. Lánchíd keringő. — Könyvvásárlást utalványt kap a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt­ban (Kárász utca): dr. Dré­gely Józsefné Arany János u., Gáspár Sándorné Sajka u., Koltai Béláné Kisteleki u.. Tóth Zoltánné Bakay. N. u.. dr. Varjú Pál Asztalos u. Könyvet kapott postán: Kiss Ferencné Szőreg. Tóth József Dorozsma. k

Next

/
Thumbnails
Contents