Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

A „Virágnak virága" Szegeden Szeptember 29-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Bar tók Béla Művelődési Központban bemutatják a Budapesten már nagy sikert aratott „Virágnak virága" című műsort. Az elsőként az Egyetemi Színpadon közönség elé vitt összeállítás — amelyet Moldovin Domokos szerkesztett — az Ómagyar Mária-siralomtól a XVIII. századi virágénekekig öleli fel a régi magyar irodalom és zene legszebb darabjait, amelyeket Jancsó Adrienne, Csengeri Adrienne fh., Kecskés András, Sallai Imre Máté és Darvas András ad elő. A Moldovén Domokos rendezte műsor előtt Falvy Zoltán kandidátus, zenetörténész mond bevezető előadást. Felszabadulási pályázat Első szovjet barátaim Beküldte: Babinszkl László, Szeged, Török utca 7. Szép napsütéses ősz volt, az emberek mégis Inkább behúzódtak lakásaikba. Hiszen 1944. október első napjaiban nagy volt a bizonytalanság és az Idegesség. A tüzérségi lövegek robbanásának hangjai egyre erősebben közeledtek. Ilyenkor édesanyámmal és testvéreimmel az asztal alá húzódtunk, nehogy valami baj érjen bennünket. De mikor a robbanások elmúltak, kimerészkedtünk az utcára is. A városban nagy volt a sietség, a kapkodás, sokan menekültek. A németek végeláthatatlan gépkocsioszlopokon vonultak vissza, s az egyik megrakott autón méltóságos pózban ült batyuján egy méltóság és sajnálkozva, de inkább megvetéssel nézte az ittmaradottakat. S ilyenek sokan voltunk: itt maradtunk, élelem nélkül, a nagy bizonytalanságban. Elsötétítés után a rádióhoz bújtunk, és híreket vadásztunk. Aztán a város elcsöndesedett, s már csak szórványosan lehetett látni egykét menekülő társaságot. A szemben lakó cukrász is mindennap útnak indult nagy sírás-rívás közepette, nem történt, mert a szovjet katonák pillanatok alatt fedezékbe vonultak, a ledobott bombák pedig nem robbantak fel. Így jutottunk ki végül egészen a körtöltésig, ahol az előrevonuló gyalogosok tüzérségi és aknavető állásokat építettek ki Szeged védelmére. A heyreállt Elveszett munkakönyv N. B.-né elvesztette munkakönyvét. Most ismét szeretne dolgozni, de munkakönyv nélkül nem alkalmazzák. Azt kérdezi: hogyan szerezhet másik munkakönyvet, de úgy, hogy a régi munkaviszonyai is be legyenek jegyezve az új könyvbe? A munkakönyv kiállításáról és kezeléséről szóló rendelkezések szerint másodlatot az állandó lakhely vagy bejelentett tartózkodási hely szerint Illetékes községi, városi tanács szakigazgatási szervénél — Budapesten pedig a fővárosi tanács vb munkakönyv kiállító kirendeltségénél — lehet kiváltani. Ha valakinek munkaközigazgatás hamarosan munkára szólította Szeged lakosságát. Lóg- könyv másodlatra tak a villamosvezetékek, sok szemét és törmelék halmozódott fel az utcákon. Így mindenki megtalálta helyét Tabi László: idők I»APTAM EGY DOLLÁRT Rettenetes katasztrófa ért tegnap. Kaptam egy dollárt Hogyan kaptam, miért kaptam, nem tartozik ide. Tény, hogy kaptam egy dollárt Este nyolc óra tájban kaptam, Budán, a Bunyákovitstéren, Kucserától kaptam, régi adósomtól. Miért kaptam, hogyan kaptam, nem fontos, lényegtelen, ne tessék macerálni emiatt engemet Nagyon Ideges vagyok, nincs kedvem magyarázkodni, a rendőrség minden pillanatban rajtamüthet Kaptam egy dollárt ez a tény, hogyan kaptam, miért kaptam, nem lényeges. Az a gazember a kezembe nyomta a dollárt s már ott Is hagyott Villámgyorsan zsebrevágtam s olyan arccal néztem körül, mint aki pengőt kapott Közönyös arcot vágtam, s szorosan a falhoz lupulva, hosszan elnyúlt testtel hazasiettem. Mielőtt a lakásomba felmentem volna, leszóltam a házmesterhez, nem k«-resett-e a rendőrség. Nem. Ezekután felsiettem 8 III. emeletre, a melléklépcsőn lementem az I. emeletre, hogyha netán valaki a nyomomban van, lerázzam magamról. Egy alkalmas pillanatban kinyitottam a lakásom ajtaját és beléptem. Nem gyújtottam villanyt, hogy a kiszűrődő fény gyanút ne kelthessen. Gyorsan pálcikát sodortam a dollárból, rézágyam támlájáról lecsavartam az egyik gömböt és a csőbe beledugtam n dollárt Aztán visszacsavartam a gömböt. Közben hangosan fütyörésztem, hogy a szomszédok azt higgyék, fütyörészek. Túlizgatott voltam ahhoa. hogy vacsorázzam. Egy kicsit mindenesetre csörömpöltem a tányérokkal, hogy a •szomszédok azt higyjék: vacsorázom. Aztán közönyös arcot vágva lefeküdtem. Revolveremet kikészítettem az éjjeliszekrényre, hogy teljesíthessem kötelességemet, ha bekerítenek. Alig feküdtem le. rájöttem, hogy a dollárt rossz helyre dugtam. Ha a detektívek rajtamütnek. azonnal megtalálják. A rézágy csövébe dugni valamit nagyonis kézenfekvő dolog. Ha jól emlékszem, olvastam is valahol. hogy Európa egyes vidékein mindent a rézágy csövébe dugnak. Gyorsan kiszedtem a dollárt, galacsinná gyúrtam uzzal, hogy a vízcsapba dugom. De mi történik, ha az egyik detektív megszomjazik?. Nem jó. Kisimítottam a dollárt » elhatároztam, hogy » Globus-világlexikon Kucorgomba-Müglitánia kötetéin- teszem a 986-ik oldalra tg)' cselekedtem, aztan újra lefeküdtem aludni. Hát mit álnyxlom? Azt álmodom, hogy két detektív házkutatást tart nálam. Nem találnak semmit Már éppen gratulálni akarnak, hogy milyen tisztességes ember vagyok, amikor hirtelen azt kérdi az egyik a másiktól: — Mondd pajtás, tudod te mi az a laspolyamoly? — Bíz én nem tudom — így a másik. — De itt van a lexikon, nézd meg a Kucorgomba-Mülitánia kötetet, abba benne van. Sikoltva szökkentem talpra. Kivettem a dollárt a kötetből. s kezemben tartva a nyitott ablak mellé álltam azzal az elhatározással, hogy amint az első riadóautó feltűnik az utca végében, kidobom az ablakon. (Nem az autót, a dollárt.) így álltam az ablak mellett reggelig, étlen, szomjan. Akkor letámolyogtam a kávéházba reggelizni, hogy a szomszédok azt higyjék, nem vagyok otthon. Hát a kávéházban nem mellém ül az a pi«--"k, aljas Kucsera? Hogy már van pengője, viss-.váltja a dollárt. Megmondtam neki, hogy már eladtam. Majd hülye leszek eladni, amikor egyre feljebb megy. (Folytatjuk.) de egyik nap sem jutott to- újjáépítésben. Munkánkért ~ -<—*< hamarosan fizetést ls kaptunk, amiért ugyan akkor még a legszükségesebb élelmet tudtuk csak megvásárolni. Szeged felszabadulása után néhány nappal a rókusi vasútállomás parancsnokságára kerültem, itt segédkeztem a szovjet katonáknak, ök nagyon megszerettek és mindennel elláttak, úgyannyira, hogy a családomnak is rendesen jutott mindenből. Egy alkalommal a kapitánnyal éppen a sínek között voltunk, amikor a német stukák ismét mélyrepülésben támadtak. Nagyon megijedtem és el akartam futni, de a kapitány megragadta a galléromat és megnyugtatóan magyarázta: „Ne félni, ne félni, nyémecki szicsasz kaput" —, s valóban a stukát valóban hamarosan lelőtték. Egyszer különleges feladatot kaptam: a kapitány megkért, hogy az egyik lakószobát rendezzem be és szépen díszítsem fel, mert nagy ünnep lesz. Lampionokat és színes papírokat szereztem be, így a szoba nagyon takaros lett. Az ünnepségen én is részt vehettem, s mivel jól tudtam játszani szájharmonikán, még műsorba is iktattak: én játszottam el az ünnepség elején az Internacionálét, majd később az ünnepség során több ismert szovjet dalt. Szerény kis ünnepség volt, de nagyon szép és nagyon bensőséges. Ekkor hallottam először a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, amelynek évfordulóját ünnepelték. A front tovább ment, el kellett búcsúzni, oly gyorsan, hogy első szovjet barátaimnak még csak a nevét sem tudtam megjegyezni.Megváltozott emberi életünk. a felszabadulás emléke azonban mindig emlékeztetni fog rájuk. vább a saroknál. Elindult, újra meg újra, s fél óra múlva mindig visszatért nagy batyujával. Az egyik napon két hatalmas robbanás rázta meg a várost. Sejtettük, hogy a hidakat robbantották fel, mert már előzőleg híre ment, hogy aláaknázták őket. Ettől kezdve az utóvédnek hátrahagyott magyar katonai egység tagjai is pánikszerűen menekültek. Sokan igyekeztek megszökni, a házakba bekérezkedve civilruhát szerezni. Volt, akinek sikerült, volt akinek nem, mert egy pisztollyal hadonászó őrmester visszaparancsolta őket a sorba. Ettől kezdve kísértetiesen mély csend nehezedett a városra. De október 11-én hajnalban nehéz dübörgésre ébredtünk. Kikémleltünk a Kossuth Lajos sugárútra és láttuk, hogy eddig nem ismert hatalmas páncélosok vonulnak a Rókusi pályaudvar felé. Később ki is merészkedtünk és figyeltük a páncélosok vonulását. A páncéltoronyból barátságosan integettek a szovjet katonák — a túloldalon pedig egy hlrdetőoszlopon még ott volt a hírhedt plakát, amely a Kárpátokon átkúszó, véreskezű, ijesztő ábrázatú bolsevista katonát ábrázolt, a fasiszták fantáziája szerint. A páncélosok után a gyalogság áradata következett. Élükön lóháton haladt egy kozáksapkás kapitány, aki azonnal fölfedezte a plakátot. Mérgesen rámutatott, s valami csúnyát mondhatott amit mi nem értettünk. Aztán letépte a plakátot, majd elvágtatott. Mi, gyerekek valamennyien csatlakoztunk az állomás felé haladó gyalogosokhoz, s mindaddig kísértük őket, amíg géppuskázó német repülőgépek el nem riasztottak bennünket. Emlékezetem szerint sebesülés van szüksége, akkor a „Munkakönyvmásod lati kérdőívet" kell kiállítani. Ezen kérdőíven fel kell tüntetni a személyi ^adatokat, a személyi igazolvány számát, a szakképzettséget. A beírt adatokat természetesen okmányszerűen kell igazolni. Az elveszett munkakönyvbe bejegyzett adatok pótlását korábbi vállalatánál kell igazoltatni. Ha a korábbi vállalatok a munkaviszonyaira vonatkozóan nem tudnak igazolást kiadni, akkor ezt a társadalombiztosítási igazgatóságtól, vagy annak kirendeltségétől kell kérni. Ahhoz, hogy megkapja a kért munkaviszonyokról, a társadalombiztosításhoz történt bejelentések igazolását, 10 forintos illetékbélyeget kell az igazolást kérő formanyomtatványra ragasztani. A munkakönyv másodlatáért első esetben 50 forintot. minden további esetben 100 forintot kell leróni ugyancsak Illetékbélyegben. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy először szerezze be az elveszett munkakönyvébe bejegyzett munkaviszonyaira vonatkozó igazolásokat, azt követően pedig a városi tanács szakigazgatási szervétől kérje a munkakönyvmásodlat kiállítását. Dr. V. M. Férőhely Hely az, vagy még ahová fér, fért veznek, építenek vagy adférne valami, nak át. Abból természeteUgyanezt jelenti a rengeteg sen. hogy ez a szó kísér el tervben, jelentésben, hír- bennünekt életünk kezdeté, adásban szereplő férőhely tői késő öregségünkig, ne is. következtessük, hogy ezek Bármennyire örülök, hogy a nagyon hasznos intézmétető aláhozták a több száz nyek valamiben is hasonhízómarhét befogadó istál- lítanak például a sertésfiazlót, disznóólat vagy juhho- tatókhoz. Többnyire szépek, dályt, a férőhely akkor sem néha jók, gusztusosak, emtetszik, annyira sem, mint berhez méltók. Csak a nyela nyílászáró szerkezet. De vünk lenne szegény annak üsse kő, elfogadom. A „de- a kifejezésére, hogy valahomokratizmusnak" az a rosz- vá hány ember fér be cipőszul értelmezett válfaja kanál nélkül? azonban egyenesen elszo- Hagyjuk meg négylábú morít, hogy hovatovább háziállatainknak a férőheegyenrangúsitanak bennün- lyet, ha jobbat nem adhaket a baromállatokkal. Mert tunk nekik, friss alomszalha jól odafigyelünk a ter- mával, de a magunk embevekre, jelentésekre és hír- rl hajlékába faragjunk kö-. adásokra, azt találjuk ben zös erővel valami embernek való kifejezést ls! Olyat, nük, hogy ennyi meg ennyi férőhelyes bölcsődét, óvodát, iskolát, művelődési házat, akár négyszáz szemémozit, színházat, várótér- lyes- * met, öregek otthonát ter- H. D. SZAMOS RUDOLF: A maj-fia 3. A CSÖRÖK NEDVESÍTÉSE Az olasz haladó értelmiség egyre gyakrabban veti tel Szicília tragikus helyzetét. Érdekes példákat említenek beszélgetés közben, ha Szicíliáról esik szó: ugyanis a szicíliai nyelvben az igéknek nincs jövő idejű alakjuk, tehát azt, hogy lesz, hogy fog. hogy valami majd bekövetkezik — ezt a szicíliai nyelv nem ismeri. Így született az Unita nagy cikksorozata is: „Sziget — jövő nélkül". A természeti csapások, a földrengések és árvizek — hiszen nem olyan rég újból néhány város összedőlt Szicíliában — az Etna pusztító kitörései, a szegénység és nyomorúság, a feudális elnyomás, a kilátástalanság, fatalistává tette a sziget lakóinak többségét. Szicília szegény népe. a parasztság 1893-ban kísérelte meg utoljára, hogy megszabaduljon földesuraitól, bérlőitől és minden más kizsákmányolótól. Ezt a mozgalmat azonbnn az északolasz burzsoázia támogatásával a délolasz földesurak kegyetlenül vérbe fojtották. A paraszt kiszolgáltatott helyzetét tükrözi ez a szicíliai közmondás is: „a csőröket nedvesíteni kell". Ez azt jelenti, hogy a kevés csapadékot kapó szigeten minden csepp víz aranyat ér. A kutak és források azonban a mafia donjainak kezében vannak, és azokat a gyümölcstermelő parasztokat, akik nem hajlandók sápot fizetni nekik, egyszerűen kizárják H víz használatából, ami itt egyenlő az éhhaláltól A mafia. mint gazdasági érdekvédelmi szervezet polipkent ereszti csápjait a társadalom minden rétegébe. Megveszteget és fenyeget, aki szembeszáll vele. azt egyszerűen lepuffantja. így a közélet számos vezető tisztviselője ls tagja a mafiának. Tekintélyes és tiszteletreméltó polgárok. ügyvédek, orvosok, polgármesterek — csak a mafia segítségével létezhetnek és gazdagodhatnak. Ezek után sokszor, legjobb érzésük ellenére hallgatólagos cinkostársaivá lesznek a lakosság kegyetlen kizsákmányolásának. Egyegy helyi mafiafőnök „áldása" szükséges a házassághoz is. A mafia titkos szálai városról városra a törvényhozásig hálózzák be a sziget társadalmát. Még ma is saját adót szednek és módszereik miben sem különböznek a középkori gabelottikétól. A „Tiszteletreméltó Társaság" ügynökein keresztül a kereskedelmi életet is a markában tartja és ha valaki bojkottálni merészelné a mafia boltjait, először csak szőlőtőkéit tördelik ki. majd később, ha ez se használt, kiszúrják birkái és kecskéi szemét. Eme figyelmeztetések után a szerencsétlen mi mást tehet: fizet. A parasztok, akik kicsiny, sziklás parcelláikon hihetetlen erőfeszítéssel szakadásig dolgoznak. nagyon jól tudják, hogy minden állami adónál fontosabb a helyi mafia „donnák" vízadójukat megfizetni, -piert ha csak egy napot is késnek, az éltető nedvességei már nem kaphatják meg. A halászok, ha nem fizetnek, elsüllyesztett hajójukat, összetépett hálóikat találhatják csak meg egy reggelen. Terror és fenyegetés. középkori banditizmus, ezért kell „a csőröket újra meg újra megnedvesíteni '. A szicíliai mafláról néhány évvel ezelőtt közelebbi részleteket tudhatott meg a nyilvánosság: a milánói hetilap, a LOra 1962. január 22én először tárta a világ elé a maffia banditizmusának évszázadok mélységébe visszanyúló gyökereit. az ameririkai gengszlerkonszemekkel tartott kapcsolatait és napjaink Szicíliájában megőrzött középkori uralmi módszereit. A szenzációs ci«ck szerzője egy orvos volt. aki „Ahogyan én mafla-őrt os lettem" címmel számolt be megdöbbentő élményéiről. A szerkesztőség mar korábban közölt a maflát leleplező írásokat, s minthogy a mafia követelésére sem volt hajlandó azokat visszavonni, a mafia a szerkesztőségi épület ellen sorozatos bombarobbantásokkal próbálta megtorolni a lap Indiszkrécióit. A szerkesztőség egy része a levegőbe repült, a nyomda és a rotációsgép súlyosan megsérült Ennek ellenére a hetilap mégis megjelent és a maffiáról szóló leleplező cikksorozatát a többi lap is átvette. A mafia követelte az orvos személyének leleplezését, mert az Omerta (a szicíliai hallgatás) parancsának megszegése miatt boszszút akart állni rajta. Az orvos dr. Melchiore Allegra azonban már a cikk megjelenése előtt jó ideje saját ágyában „békés halállal" elhunyt. Allegrát ugyanis 1937-ben gyilkossághoz nyújtott segítség vádjával letartóztatták. Az előzetes letartóztatásban Allegra vallomást tett. Elmesélte a rendőrségnek, hogyan vették fel a szicíliai „Tiszteletre méltó Társaságba" és mindazt, amit a szervezetről tudott. Tekintélyes tagként a mafia uraival szoros kapcsolatot tartott és a dolgok mélyébe is beleláthatott. A beszédes kedvű Allegra valószínűleg annak idején csak szerencsés körülményeknek köszönhette, hogy életben maradt. A részletek, amelyekről a rendőrséget tájékoztatta, az archívumba kerültek, mivel a Mussolini-féle hatóságoknak 1937-ben már nem volt érdeke, hogy a dokumentumok a nyilvánosság elé kerüljenek. A L'Ora szerkesztői, a szerencsének köszönhetik, hogy ezek az iratok az archívumból végül is a kezükbe jutottak. A mafia hosszú karjai ugyanis a rendőrség és az államügyészség legfőbb helyeire is elér. Így a rendőrség birtokába jutott, a mafiát kompromittáló legtöbb anyag eltűnt, mert a mafia emberei ezeket hamisítványokkal cserélték ki. A véletlen játszhatott közre, hogy az orvos leleplezései huszonöt esztendő múltán egy milánói szerkesztőség birtokába jutottak és így 1962-ben egy halott orvos koronatanúkent léphetett fel a mafia ellen. iftílytatjuk.)