Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Ezen • héten — így jöttek össze • levelek — háromszor két panaszt gyűjtöttünk csokorba. Gyakran adódik, hogy hasonló vagy ugyanolyan ügyben több olvasó is fordul a szerkesztőséghez. Most is ilyen témákat bocsátunk a nyilvánosság elé. Szeretnénk egyúttal Ismét elmondani, hogy nem megbántani akarjuk azokat az olvasóinkat, akik esetleg hiába várnak levelük megjelenésére, hiszen elsősorban közérdekű témáknak szeretnénk helyet adni hasábjainkon. Az itt megjelenő levelek csak kis töredékét képezik a beérkező panaszoknak, kéréseknek, amelyeket munkatársaink kivizsgálnak, megoldani segítenek. A ligeti fairtók Adj egy puszit, szöszi! Így szólított le egy kislányt az utcán három kamasz fiú, s duplán kellemetlen: a lány vőlegénye is ott volt. Szerencsére nem gal kérdezi: nincs védelem a sértegetések ellen? Bement az építési irodába panaszkodni, ott azt felelték rá, mondja meg, melyik vágta nyakon a szemtelenke- munkás volt. De hogyan vá dőket, hanem szó nélkül to vább mentek, mégis: el volt rontva az estéjük. „Olyan lány nem vagyok, akit csak így le lehet szólítani, s mégis ez történhet velem?" — írja B. £ felháborodva. B. Sándorné is arról panaszkodik, hogy a tarjánl lassza ő ki a brigádból? — kérdezte. Erre azt felelték: most mit csináljanak? Addig is. míg újból töprengeni kezdenének, van egy javaslatunk; kérdezzék meg azoktól a munkásoktól, akik ilyen kegyetlenül, más rovására szórakoznak: mit tennéépítőmunkások megjegyzése- nek azzal az emberrel, aki a ket tesznek rá, s még kelle- feleségüket vagy a menyaszKi ismorje a KRESZ-t? A gépjárművezetőknek természetesen ismerniük kell, enélkül nem is kaphatják meg a jogosítványt. Más kérdés aztán, hogy ha mindenki ismeri és be is tartja, mitól vannak akkor a súlyos balesetek? Mert sok a felelőtlen ember —írja hosszú levelében Tóth Mihály, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 16. szám alatt lakó olvasónk. Mégis most szóljunk azokról, akik legkevésbé ismerik a KRESZ-t, Megint a szomszédság Nem könnyű egy fedél háljanak újból és újból szót metlenebb, hogy a kisgye- szárnyukat ilyen aszfaltbetyár mert vizsgázniuk sem kell reke is hallja naponta. Jog- módjára sértegetné? belőle: a kerékpárosokról, a lovas kocsik hajtóiról és a gyalogosokról. Nekik nem kötelező minden szabályt ismerniük — de saját érdekében jól tenné mindenki, ha a közúti közlekedési szabályok közül legalább a reá vonatkozó részt megtanulná. Talán nem ismerik a KRESZ-t? — kérdezi Kiss Istvánné is, aki betegen fekszik a klinikán és más betegtársai nevében panaszolja: a Somogyi utca végén és a hétemeletes ház közötti parkírozótérségen a motorosok túráztatják a motort és zavarják a betegek nyugalmát. Pedig ott tilos! Ügy alatt élni idegen embereknek, különösen egy bérházban, ahol nagyon kiszolgáltatottak a szomszédok, túl sok múlik egymás jóindulatán. Az igazat megvallva: nem tudunk vitáikban komoly segítséget nyújtani. A tarjáni 111. sz. épület 1?. lépcsőház lakói panaszkodnak egy IV. emeleten lakó család viselkedése miatt. A éretni emberi módon a haragosok. A Jókai utca 6. szám alatti lakók közül Sebők Miklós panaszkodik, hogy a szomszédja hallatlan szorgalommal, a nap 24 órájából 36 (!) órát gitározik, mialatt lábával a ritmust veri hozzá. Egy interjú jut eszünkbe erről: Antal Imrétől, a kiváló zongoraművésztói meg- _ „ „ sok gyerek rosszalkodik, be- kérdezte az újságíró, meny- látszik, szigorúbb ellenőrzés hordj ált a piszkot, zavarják nyit gyakorol naponta. „Hat- kellene, a többi családot A szép nyolc órát" — volt a váHarminchat tölgyfával szegényebb és dísztelenebb lett Újszeged, s az egész Szeged mindig büszkén emlegetett ligete. Nem kevés nosztalgiával teszi szóvá az ember ezt a pótolhatatlan hiányt, amely a felelőtlenséggel párosult harácsolás és ennek kiegészítéséhez a vandál pusztítás következménye. Olyan emberek „műve", akiknek hivatásuk és határozott feladatuk, vállalt kötelezettségük a parkok, az ott élő növények, fák gondozása, védelme. A részletek és a felelősség mértékének megállapítása hatósági feladat, a törvénytelenségnek megtorlása a bíróságoké. Ezekre is sor kerül, de a ma is világos tények már előre kimondásra késztetik a közvélemény ítéletét Potom áron Az újszeged! Haladás Termelőszövetkezet egy-két éve létrehozott parképítő és gondozó részlege hasznos munkát végez a városban. Gondoljunk csak arra, hogy tavaly ők parkosították az Aradi vértanúk terét s szerződése van az I. kerületi tanáccsal. Feladatuk közé tartozik az újszegedi liget szakigazgatási szervének egyetértésével, öt köbméternyi mennyiségen felül pedig az erdészeti felügyelőség engedélyével kivágják. Ezzel szemben a ligetben tavaly ősztől ez év tavaszáig a parkgondozó részleg vezetőjének utasítására harminchat éló tölgyfát — amely mintegy száz köbméternek, illetve hozzávetőleg 800— 1000 mázsának felel meg — kivágtak. Az irtásban résztvevők, legnagyobb tételben az éppen házat építő részlegvezető, néhány ismerős, köztük famegmunkálással foglalkozó magánkisiparos — ágfa és tűzifa áron megvásárolták a fát. Tizenöthúsz forintot fizettek mázsájáért (a mennyiséget becsléssel állapították meg) azután egy részét hazaszállították, más részét az általuk fizetett ár duplájáért továbbadták. Aki másodkézből vette, az is jól járt, hiszen a — később építési anyagnak és szerszámfának feldolgozott — hasznos rönkök mázsánkénti ára 80 forint körül van. Volt a vá- . , . sárlók között, aki a tsz fű- IGVGI résztelepén colos deszkákra fűrészeltette a 25—30 centiméter átmérőjű rönköket, amelyeket ágfa gyanánt vett. forint értékű fáért 5080 forintot fizettek be a tsz pénztárába. Nyitott kérdés, hogy a tsz raktára a nagymennyiségű, s mint kiderült, igen hasznos fából semmit nem vételezett be. S ebból a semmiből mégis eladtak, bérmunkában feldolgoztak, sót jelenleg is az udvaron tárolnak — igaz, a részlegvezető nevén — vagy 60 darabot. De amíg ezek a cselek folytak, több mint fél év telt el. Hol volt, mit tett a kerületi tanács építési osztályának e munkák felügyeletével megbízott előadója? Hiszen még egy-egy fa kivágása is csak az ő tudtával, hozzájárulásával történhetett volna. Ezzel szemben, nem tudni miért, az ellenőrzést elmulasztotta és nem akadályozta meg az életképes tölgyfák kiirtását. A „felmentő" gondozása is. A gondozás, _ , , . történetesen a fákra vonat- SZOZCZGÍ flG/VCtt kozóan abban áll, hogy az ' öreg, hibás, beteg fákat szak- .. szerűen kezelik, amíg csak OtGZGT remény van rá, igyekeznek megmenteni azokat a pusz- A vevők listáján 21 név tulástól. A végképp menthe- szerepel, akik a szakértői tetleneket pedig a tanács becslés szerint 85—100 ezer szó nem használt, a feljelentéseknek sem volt foganatja. De mit tehetünk mi? A gyerekek akkor is szaladgálni fognak, ha mi kérjük meg őket, vagy bárki, hogy ne tegyék — ugrálnak, mert gyerekek. Megbüntetni nem tudjuk a családokat, akik megkeserítik a szomszédok életét — mert hiszen ml nem vagyunk hatóság. Ml csak kérhetjük, most meg szigorúan, is, a nyilvánosság előtt: pró- hangerőt is! lasz. „És mit szólnak ehhez a szomszédok?" — szólt a következő kérdés. „Megegyeztünk a ház lakóival, hogy mikor játszhatok. A megállapodást betartom, vita nincs is." Tanulságul írjuk ezt a beat-zenészeknek! Utóirat: ha megértés nincs is, csendrendelet van. És ez nemcsak az időpontot köti hanem a Egyirányú, de csak később Még egy közlekedési téma. „Egy szegedi autós és apa" jeligével levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben a levélíró javasolja, hogy szervezzenek a Mikszáth Kálmán, az Attila és a Nagy Jenő utcában egyirányú forgalmat Ezzel a módosítással szerinte a keskeny utcák túlzsúfoltságát csökkenthetnék, s így kisebb volna a balesetveszély is. Olvasónknak tulajdonképpen igaza van. Annyit azonban érdemes tudni hozzá, hogy a Lenin körút átépítését már megkezdték, sőt a Dugonics térig befejezték. A következő években a korszerűsítési munkálatokat tovább folytatják a József Attila sugárút irányába. Az átépítés terveit az UVATERV szakemberei készítették, figyelembe véve a közlekedési szervek véleményét, valamint a forgalom várható fejlődését. Ez a terv a levélíró javaslatának alapkérdésével megegyezik. A közlekedés átszervezésére a Károlyi utcai építkezések befejezése, a Mérey utca későbblekben történő részleges átépítése, valamint a Lenin körút teljes rendezése után kerül sor. Szegedi tudósok Hegedűs András híve A főiskola irodalomtanszé- jelenik meg jövőre a Móra pontú irodalomtanítás kének vezetőjéről és új igaz- Kiadónál a Hagy írók arc- vagyok. gatójáról az áll az Irodalmi képcsarnoka című könyve az — Ez nincs ellentétben Lertíconban hogy negyven- ifjúság számára, függelék- munkám másik alapelvével, hat éves továbbá hogy kü- ként tartalmazva a mai írók azzal ugyanis, hogy nemcsak lönösen 'jelentősek Arany- lexikonját is. maga az irodalmi mű hanyal Gárdonvival és Petőfi- Akinek életében és mun- nem nagy íróink élete u vei kapcsolatos kutatásai, kásságában így összefonódott nemzeti kincs. Éppen ezért De az már nincs benne a az irodalom és tanárképzés, arra törekszem, hogy nagy lexikonban, ami Hegedűs mit vall most. hogy az orAndrás pályájának lényege, szág egyik legjelentősebb taNevezetesen az. hogy Irodai- náricépzőjének élére nevezmi munkássága, éppúgy, ték kl, feladatairól, céljairól? mint egész élete, attól kezd- — Munkatársaimnak, tave hogy Debrecenben friss nár kollégáimnak elmonddiplomával a kezében kilé- tam már. legfőbb tennivaíróink életének eszmei és emberi gazdaságát, ha tetszik. esztétikai szépségét is felragyogtassam tanítás közben. — Mindezzel végeredményben olyan nagy műveltlómnak érzem a főiskola ségú tanárjelölteket szeretszellemének formálását, a helyes szemléletmód kialakítását, illetve megszilárdítását — mondja. — A tanárképzés alapja a szakműveltség. a pedagógiai műpett az egyetem kapuján, összefonódott a pedagógusképzéssel. Szarvason és Kőszegen a tanítóképző igazgatója, a győri felsőfokú képzőnek a tanára, a bajainak 1968 májusáig igazgatója volt. íróink munkásságát veltség és a világnézeti elsem akárhogyan nem álta- kötelezettség harmóniája. Iában vizsgálta hanem az Pedagógus eszményképem a2 tuk tudásuk szetsugaroztatairodalomkutatóban mindig alkotó tanár, aki csak Ilyen sa a Katear'tro1nék formálni, akik nagy műveltségükkel ls szívesen mennek tanítani általános iskolákba, s nem azt érzik, hogv a falusi iskolák tehetségük temetői, hanem éppen azt. hogy vállalt hivatásuk szerint legfőbb feladaDíszítés helyett használjanak! Örvendetes híreket hal- csak szándékunk valahogy lünk naponként a televízió- elkérni az iskolák számára, ból. Elindult egy kampány, Több hivatali szobában is ennek a lépésről lepésre lehet látni televíziót vagy haladó eredményeit közlik minivizort. Ha valaki feltévelünk. Tudtunkra adják, telezne, hogy ezek munkamelyik eldugott iskola lép idg aiatt használatban vanegy nagyot előre évszázados nak, nagyot tévedne, és nátrányos helyzetéből azzal, joggal utasítanák vissza hogy televíziót kap. Élni, gyanakvását. Hivatali időmozogni látják a gyerekek, ben nem érnek rá az emamit eddig elkepzelni sem berek műsort nézni akkor tudtak, mert hozzá hasonlót sem, ha éppen van adás. sem láttak még. Korszerű Munkaidő után pedig többoktatas alapjait vethetik nyire azért nem nézik, meg ott, ahol eddig az élo mert otthon is van készüszo volt az ismeretközlés iék meg a klubban is, miegyetlen eszköze. ért'néznék itt egyedül. JóJolesik a híradasokbo? ki- néhány televíziónak méltathallani azt is, hogy ezek. a lan szerep jutott ennélfogteleviziok ajándékképen va: élettelen dísze egy jól kerülnek az iskolákba, berendezett szobának. Kényszerítő körülmény egyedül a bölcs belátással párosuló emberség. Hívatlanul sem szeretnénk ezt az önzetlen segíteniakarást nangulatában sem megváltoztatni. néminemű tévébegyűjtési kampánnyá átszervezni. A használatlan heverő készülékeket volna Ha ezek a készülékek is iskolákba kerülhetnének, a diákok bizonyára szívesen adnának helyette egy cserép csodaszép virágot, hiszen ők sem akarják, hogy ügyesbajos dolgainkat kopott irodákban intézzék. H. D. ott dolgozott a pedagógus is. Arany János a katedrán: ez volt első könyvének címe. Jellemző és árulkodó cím: egész munkásságának mintegy a szimbóluma. De tudományos munkásságának tekintélyes része közvetlenül is vállalja ezt a szintézist. Mást ne mondjunk. a Pedagógiai Szemlében tanulmánysorozatot közölt nagy magyar frók pedagógiai nézeteiről. Vajda Péter. Gárdonyi Géza. Móra Ferenc, Juhász Gyula, Kaffka Margit munkássátót vizsgálta-elemezte ezekben a dolgozatokban. alapokból kiindulva képzelhető el. Ennek a harmóniának birtokában lehet a tanár valóban alkotó az oktatásban és a tudományban egyaránt. Nem szeretem a sablonokban gondolkodó, reprodukáló, utánzó tanárt. — Milyen szerepet szán a főiskolának a város életében? — Arra törekszem, hogy a főiskola aktív, kezdeményező szerepet töltsön be a város és a megye politikai, ideológiai, kulturális és tuti. L. Szeptember 5-én hivatalos levelet küldött a parkgondozó részlegnek, a kővetkező szöveggel: „Ezennel hivatalosan igazoljuk, hogy a megbízásunk által gondozásunkban levő újszegedi parkokban a kitermelt száraz, korhadt, villámsújtott fákat, mivel azt osztályunk sem tárolni, sem felhasználni nem tudja, egységáron (20—30 forint mázsánként), hogy fuvarköltség ne merüljön fel, lehetőleg a helyszínről eladhatják". Hol volt már akkor az ezer mázsányi fa? Nyilvánvaló, hogy ezt az „igazolást" utólagos menlevélnek szánta. Ha a köztéren valaki leszakít egy szál virágot vagy szemetel a frissen gereblyézett gyepszőnyegen, ha a járda szélére ültetett csemetét derékba töri a rossz gyerek, mlndannyiunkéban okoz kárt Felháborodunk és rendőrért kiabálunk. Hátakkor mit tegyünk, ha védett ligetünkből több évtizedes életképes fákat többszörös törvénysértéssel felnőtt emberek, hivatalos minőségben, egy közös gazdaság cégére alatt pusztítanak ki? Ezt a cselekedetet semmi nem mentheti, az sem, hogy a tsz parképítő és gondozó tevékenységére ezután ls szükség van a városban — a példától eltérő módon. Kondoros! János Szeged szobrai A tudományos munkásság- dományos életében. Ha megnak ez a determináltsága azért korántsem valami szűkkeblű és egyoldalú elfogultságot jelent Egy másik jellemző nélda: Petőfi és a győri Hazánk című tanulgondoljuk, minden ilyen vállalkozás a főiskola részéről, annak a szemléletnek a megszilárdulásához járul hozzá, amelynek kialakítása mányában — az Akadémia talán a legfontosabb feladamegbízásából — a győri laDban annak ideién megielent Petőfi versekről írt. Nyilván kevesen tudják. hogv Petőfi 1847-ben ebben a vidéki lapban jelentette meg először forradalmi verseit. Többek között például az Egy gondolat bánt engemet. a Palota és a kunyhó látott a Hazánkban napvilágot. Hegedűs Andrást — ízigvérig pedagógus lévén — mindig szenvedélyesen érdetom. — Mint irodalomtanár, milyen elvek megvalósítására törekszik? — Központ! elvem, ennek jegyében tanítok Szegeden második éve. hogy az irodalmi művek világában élő tanárokat neveljek. Nem az adathalmazok összegyűjtése a fontos, hanem az alkotások belülről történő láttatása. a művek tertalmi-esztéj kelték az ifjúsági irodalom likai sokrétűségének kibonikérdései is. Ezzel kapcsolatos tása és feltárása. Vagyis .kutatásainak foglalataként másképpen szólva a mű-köz. Berzsenyi Dániel (1776—1836) Nemzeti költészetünk kiváló alakját mintázta meg a Dóm téri panteon számára a neve szerint — egyelőre — nem ismert szerző. A portré „témája" számos halhatatlan verssel írta be nevét irodalmunkba. SZERDA. 1969. SZEPTEMBER 34. 85 DÉLMAGYARORS/ÁG