Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Küldöttség a képviselőnél Az ipari tanulók egyetértenek a készütő új törvénnyel Újszerű munkaversenyt indítottak a szegedi üzemek Bódi László, a Szegedi Vasöntöde igazgatója nem gondolta volna tegnap reggel 7 órakor, amikor belépett üzeme kapuján, hogy egy óra múlva vörös rózsacsokorral üdvözli egy küldöttség a 600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetből. A látogatás az országgyűlési képviselőknek szólt, akinek sok köze van ahhoz, hogy a vasöntödéhez közeli intézet 14 új tanteremmel bővül. A küldöttséget Csizmadia Józsefné és Futó Antal tanárok, Vincze Margit gumigyári, Laskói László KISZtitkár és építőipari tanulók képviselték. Szeged négyezernyi és intézetük 1600 tanulója nevében arra kérték a képviselőt, hogy a parlament ma kezdődő ülésszakán tolmácsolja köszönetüket az MSZMP Központi Bizottságának s a kormánynak a szakmunkásképzés nagyjelentőségű törvényének létrejöttéért. Bódi László, aki maga is vasesztergályos volt, láthatóan meghatódott a kis küldöttség látogatásán, kérésén, és szívesen fogadta el a tolmács szerepét. Azután arról folyt a beszélgetés, hogy a törvény elfogadása, életbelépése után hogyan is lesz majd. A szakmunkásképzés beépül az egész magyar iskolarendszerbe, középiskolai jelleggel. A széles alapokon nyugvó emeltszíntű tanulóképzés lényegében továbbra is az általános iskola nyolc osztályán alapul. A szakmák elsajátítására marad a három esztendő, s utána jön az a plusz levelező- vagy esti tagozaton, amely az eddiginél a sokkalta többet nyújtja az általános műveltség megszerzésében. Lényegében öt év után. érettségihez és szakmunkás bizonyítványhoz jutnak a fiatalok. Gyárakban, üzemekben állami és tanácsi vállalatoknál. szövetkezetekben ésmagónkisiparban dolgozó tanulók minden tekintetben a szakmunkásképző intézet irányítása alá tartoznak. Egyedül és kizárólag az intézetek lesznek a gazdái a szakmunkásképzésnek. A tanulók nem kötnek szerződést a cégekkel, egyszerűen intézeti növedékek lesznek úgy, mint akik ma gimnazisták, vagy technikumi tanulók. (Folytatás az 1. oldalról.) szabadulás negyedszázados évfordulójára méltóképpen készülnek és eredményes lesz a versenyük is. Érezzük, milyen változásokat hor Ujszegedi szövőgyár: zott számunkra a felszabadulás, az elmúlt huszonöt esztendő. Most induló munka versenyünkkel azokat az eredményeket védjük és gyarapítjuk. Vállaljunk többet! A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi gyáróban is azonnal felismerték a felhívás jelentőségét, és tegnap délután rögtönzött gyűlésen vitatták meg a teendőket a gyár dolgozói és vezetői. Pálfi Lászlóné. a pártszervezet csúcsvezetőségének titkára ismertette a felhívást. A szocialista brigádok és az üzemegységek képviselői a felhívásnak különösen arra a mondatára reagáltak azonnal, mely arra hívja fel a munkásságot, hogy: válA tanácsülés megtárgyalja A vásárlók érdekvédelme Szeged megyei jogú város tanácsa szeptember 26-án, pénteken ismét összeül. Az ülés napirendjén többek között egy igen fontos közérdekű kérdés szerepel: a vásárlók érdekeinek védelme a kereskedelemben. I,apunk a tanáesülési előterjesztés anyagát folytatásokban Ismerteti, hogy olvasóinknak is módja legyen minél közelebbröl megismerkedni megállapításaival, következtetéseivel. Minőség és reklamáció (3.) A forgalomba kerülő áruk minőségének alakulása általában javuló tendenciát mutat, de néhány szakmábán és árucsoportban romlás következett be. A minőség romlásának az ipari és a mezőgazdasági termelésben előforduló hibák, vagy a bolti árukezelésből eredő értékcsökkenés, romlás az oka. A hűsipari vállalat által szállított marhahús minősége többször nem felelt meg az előírt osztályozásnak. A félsertések a megengedettnél zsírosabbak, rosszul hasítottak. Ezek miatt több szállítmányt nem vett át a kiskereskedelem. A rossz minőségű húskészítményeket, szalonnaféléket a húsipar kicserélte. Zavart okoz a város ellátásában, hogy a vállalat telepei éppen a szabadtéri ideje alatt végzik az évenként esedékes nagyjavításokat. A tej és a tejtermékek rossz minősége általában a korszerűtlen tejüzemre és a korszerűtlen szállításra vezethető vissza. A tejipari vállalat igyekszik nagyobb választékról gondoskodni, az el nem adott savanyú tejet pedig visszaveszi. A sütőipari vállalat termékei átmeneti javulás után az idén az év első hónapjaiban ismét romlottak. A Minőségvizsgáló Intézet elemzési bizonylatai is alátámasztják ezt a megállapítást. Gyakori hiba, hogy a kenyérszállítás közben összenyomódik, a héja töredezett, lapos sületlen. A kézzel gyártott kerek kenyér minősége sem megfelelő, a péksüteményeké pedig messze elmarad a követelményektől. A kenyér minősége most ismét javult, de a péksütemények minősége semmit sem változott. A szikvízüzem termékei közül elsősorban a szódavíznél vannak bosszantó hiányosságok. Az Élelmiszer és Veeyiáru Nagykereskedelmi Vállalat rendszeresen vizsgáltatia az általa értékesített árukat, rejtett hibák azonban még így is előfordulnak. Például a közelmúltban a műanyagcsomagalású étolajnak kellemetlen petróleumszaga volt. Gyakori eset. hogy a nagykereskedelem a szavatolt áruknál nem biztosítja a boltok részére a szavatossági idő kétharmad részét. A MÉK-től kikerülő zöldség és gyümölcs legjellemzőbb minőségi hibája, hogy az áru — hosszú útja miatt — nem elég friss, amikor az üzletbe kerül. A boltokban is sok baj van a szavatossági időkkel, ha a boltvezető nem kíséri figyelemmel, gyakran a szavatosság lejárta után kerül az áru a vásárlókhoz. Ezért kártalanítani illik. Minőségrontás származik abból is, hogy a boltokban tönkremennek a hűtőgépek. A tej. a vaj. a sajt. a hentesáru megsínyli a helytelen tárolást. Az áruk minőség szerinti átvétele is a boltvezető kötelessége. De ilyen tekintetben is sok még a mulasztás. A termékforgalmazás új rendje következtében a Komplett Ruházati Vállalat közvetlen ipari beszerzéseinek aránya az 1967. évi 2,93 1968-ban 10,51-re, 1969 első félévében pedig 11,37 százalékra növekedett. A növekvő részarány növekvő felelősséget is jelent, mivel a közvetlen beszerzéseknél a nagykereskedelem minőségellenőrzése elmarad. A vállalat által érvényesített minőségi kötbérek öszszege másfél év alatt 10,8 ezer forint volt, ebből cipők miatt 5,1 ezer forintot kötbéreztek. A Cipő-nagvkereskedelmi Vállalat 1967ben 299. 1968-ban 195. 1969 első felében 175 pár minőségileg kifogásolt cipő után fizetett kötbért. A boltok az áru átvételekor csak a nyílt minőségi hibákat veszik észre, de a hibák nagy része nyilván csak később, használat közben derül ki. A boltba visszavitt árut az üzletvezető köteles megvizsgálni. és a reklamációt azonnal elintézni. Jogos panasz esetén az ár mérséklése. az áru megjavítása, kicserélése. vagy a vételár visszafizetése között a vevő választhat. Ha a bolt a kifogást nem tartja jogosnak, a vásárló kérheti a műszeres. vagy laboratóriumi vizsgálat elvégeztetését. A vásárlók jogos minőségi kifogásait a Komplett Ruházati Vállalatnál a következő táblázat szemlélteti: 1968 év 1969 I. félév Szállító db Ft db Ft db Ft Cipőnagyker. 3261 568897 5085 824009 4070 709600 néltex 144 7688» 175 127412 101 99739 Röriköt 692 64082 985 110536 509 65796 Divat 258 31786 431 55157 176 24914 Vegyes 61 21136 193 59313 1400 397206 Összesen 4416 762666 6869 1176427 6256 1297235 A kártalanítások értéke 1967-ben a forgalom 0.16. 1968-ban 0,24. 1969 első felében 0,56 százalékát tette ki. A cipő árucsoportban ez az arány (sorrendben): 0,84, 1,13, 1,59 százalék. A táblázat és az arányszámok a ruházati áruk meg nem felelő minőségére mutatnak. A minőség megóvására szigorítani kellene az ipari minőségellenőrzést. Az ipar laza ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos felelőtlenséget bizonyítja a Duna és a Tisza cipőgyárakra múlt évben kiszabott magas gazdasági bírság a rossz női műbőrcsízmák forgalomba hozatala miatt. A ruházati szakmában gyakran minőségrontáshoz vezet az is, hogy egy-egy terméket az országban egyetlen üzem állít elő. Például a Habselyem Kötöttárugyár gyártmányai a vásárlók és a kereskedelem megítélése szerint is sokat romlottak, lerövidült e termékek „kihordási" ideje. A nem garanciális javítás alá tartozó cikkek minőségi reklamációi általában csere révén rendeződnek. A tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségét új rendelet íria elő. Ez a rendelet a korábbi hosszú javítási időt lerövidítette, és a kereskedelmet tette felelőssé az ügyek elintézéséért. Amennyiben az árucikkek 30 napon belül nem javíthatók a vevőt kártalanítani kell. laljunk többet! Elsőnek Gerebecz Béla, a Gera Sándor rakodó csoport brigádvezetője ajánlotta fel, hogy az árukat ezután még gondosabban szállítják, s azt is, hogy csoportjukból egyiküli munkásőrséget vállal. A szövődéi szocialista brigádok nevében tervük egyszázalékos túlteljesítését ajánlották fel. Az „50 éves jubileum" kötözőbrigád tíz százalékkal csökkenti a gépállást, hasonló felajánlást tett a Vörös Csillag brigád harmadik alapszervezete. Csatlakozott a felhíváshoz a vetülékcsévélő üzemrész három szocialista brigádja és a Mező Imre szocialista brigád. Nagy érdeklődés fogadta Kábelgyár: Petényi László felszólalását, aki elmondta, hogy a cérnázó üzemrész műszaki dolgozói Szeged felszabadulásának tiszteletére Október 11. néven szocialista brigádot alakítottak. A brigád ünnepi felajánlása: olyan eljárást dolgoznak ki, hogy az eddigi húsz orsó helyet negyvenet tudjanak kezelni a eélnázók. A Kállai Éva szocialista brigád tagjai pedig két óra társadalmi munkát ajánlottak fel arra, hogy az újszegedi iskolának televíziót vásároljanak. —. A termelékenység növelését ajánlotta fel a festők Kossuth, a kivarrok Gagarin és Felszabadulás, a TMK Asztalos János szocialista brigádja. A felvető üzemrész szocialista brigádjai vállalták, hogy az üzem az év végére megszünteti hátrányát, a cérnázó üzemrész 15 szocialista brigádja szovjet sírok gondozására tett ígéretet és munkájának javítását vállalta a száraz kikészítőben dolgozó Szabad Vietnamért szocialista brigád ls. Az öt irodai szocialista brigád csatlakozott j az üzemrészek kezdeménye- 1 zéseihez. A gyűlés végén : Forgó József gyárigazgató értékelte a felajánlásokat. Szüretelnek az Alföldön Megkezdodott a nagy szüret az ország legnagyobb kiterjedésű szőlőtermő vidékén, a Duna—Tisza közén. Elsőként az érzékenyebb, rothadásra hajlamos kadarkát, oportót szüretelik, a sárfehérrel és a kövidinkával pedig még várnak. A csúcsidényben naponta 40 000— 50 000 mázsa szőlőt sajtolnak a prések. Csak az Alföldi Pincegazdaság feldolgozó telepein 30 ezer mázsa szőlőt fogadnak műszakonként. A minőséggel még mindig nem elégedettek a szakemberek, bár az utóbbi napok napfényes időjárása némileg javította a mustok cukorfokát. Hagy a munkaerőmozgás A keresett cikkekből 35 millióval nagyobb tétel — Ügy érezzük, hogy a jubileumi esztendőhöz értékes munka illik. Az egész kábelgyári kollektíva nevében beszélek, amikor kijelentem: a mi gyárunk is csatlakozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívásához. Történelmünk legnagyszerűbb eseményét méltón szeretnénk megünnepelni — mondotta Ocskó Lajosné, a szegedi kábelgyár pártszervezetének csúcstitkára tegnap délután 2-órakor a kábelgyár szocialista brigádvezetőinek alkalmi gyűlésén. A párttitkár után Lábdi Gizella, a szakszervezeti bizottság titkára fejezte ki egyetértését, majd Szép Lajos igazgató-helyettes fordult a dolgozókhoz. Röviden ismertette a gyár feladatait és javasolta, hogy már ez év végén, a kitűzött 500 millió forintos munka helyett 535 milliós termelést végezzen az üzem. Ismerve lehetőségeinket, a szocialista brigádmozgalomban rejlő tartalékunkat, valamennyi munkás áldozatkészségét úgy gondolom, hogy 1970-ben még több fontos iparcikket készíthetünk. A termelékenységünk növelésével, takarékossággal a kábelgyár sikerrel birkózhat meg 600 millió forintos évi termeléssel. A 17 szocialista brigád és 14 munkabrigád jelenlevő vezetője elfogadta az indítványt: elhatározták, hogy október l-ig részletes munkaverseny vállalásokat terjesztenek be. A szocialista kollektívák közül egy azonban már a gyűlés végén bejelentette elhatározását: Girhiny János, az erősáramú üzem Kilián György brigádja nevében a minőség sokkal fokozottabb javítását, gondosabb munkavégzést vállalt a jubileum tiszteletére. Felszabadítják az üzletlakásokat Kevés Szegeden az olyan helyiség, melyben magánkisiparosok műhelyt, kiskereskedők boltot nyithatnak. Pedig köztudomású, hogy különösen a külső városrészeknek milyen nagy szüksége lenne rájuk. A tanács vb igazgatási osztálya a közelmúltban felmérést végzett és megállapította. hogy a városban 79 állami tulajdonban levő üzlethelyiségben van jelenleg lakás. Ezek többnyire szuterénben vagy félszuterénben levő szobák, alapterületük 12 —30 négyzetméternél nem nagyobb. Többnyire rossz állapotban vannak, rendbehozásuk — az épületek belátható időn belüli lebontása miatt — nem is gazdaságos. A legjobban karbantartott „üzletlakások" éppen a Belvárosban vannak. A lakás céljára használt üzlethelyiségekből 25—30 olyan, melynek felszabadítása és felújítása megéri a belefektetett pénzt és fáradságot. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, keddi ülésén úgy határozott, hogy az igazgatási osztály ezentúl minden évben köteles lakáskeretet biztosítani az „üzletlakások" fokozatos felszabadítására. Elsősorban a külterületek jönnek számításba. ahol a lakosság ellátásának javítására a legnagyobb szükség van műhelyekre és üzletekre. Az iparban a keresők száma a megyében — Szeged kivételével — háromezerrel, az építőiparban 400zal, a kereskedelemben ugyanennyivel, a mezőgazdaságban (1967-ről 1968-ra) ezerkétszázzal nőtt. Ez utóbbi úgy, hogy tavaly a tszekbe 6400 új tagot vettek fel, de közben koruk, betegségük miatt sokan kerültek nyugdíjba, illetve meghaltak. A foglalkoztatottsági színvonal az 1968. január I-i 84,9 százalékról 85,9 százalékra emelkedett mostanáig, s ez másfél százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezen az I arányon belül a női foglali koztatottság meghaladja a 74 ; százalékot, öt százalékkal magasabb az országos átlag' nál. A vállalatok munkaerőgazdálkodására vonatkozó új előírások lehetővé teszik, hogy maguk határozhatják meg a termeléshez szükséges munkaerő létszámát, a bérszínvonal fejlesztésének mértékét és az anyagi ösztönzés különféle módszereit. Részben ennek következménye a kívánatosnál nagyobb munkaerő-forgalom. Az iparban 36. az építőiparban majdnem 39 százalékos a fluktuáció. vagyis a dolgozóknak több mint egyharmada cserélt munkahelyet. Erre részben a szabad munkavállalás lehetősége. ré6zben a mezőgazdaságban elterjedt melléküzemágak, illetve uj ipari tevékenységek meghonosulása adott módot. A munkaerőmozgás ilyen mértéke mellett negatív jelenség egyes helyeken — a mezőgazdaságban is — az időszakonkénti munkaerőfelesieg, amely rontja a termelékenységet, továbbá az a tény. hogy még így is mintegy 3500—4000 azoknak a nőknek a száma a megyében, akik nem tudnak elhelyezkedni. A munkaerőkkel való önálló gazdálkodás lehetőségével — az előbb említettek szerint — abszolút számban nőtt a foglalkoztatottak száma. emelkedett az átlagbér is. Ezzel szemben a megye iparában a termelés összértéke nem nőtt. egyes helyeken csökkent a termelékenység. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt a munkaerő-helyzet alakulásának tapasztalatairól. Utasította a megyei munkaügyi osztályt, hogy a megyei pártbizottság illetékes osztályával és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával konzultálva egy hónapon belül terjesszen intézkedésre alkalmas javaslatot a végrehajtó bizottság elé. K. J. SZERDA. 1969. SZEPTEMBER 24. 83 DÉLMAGYARORS/ÁG