Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Küldöttség a képviselőnél Az ipari tanulók egyetértenek a készütő új törvénnyel Újszerű munkaversenyt indítottak a szegedi üzemek Bódi László, a Szegedi Vasöntöde igazgatója nem gondolta volna tegnap reggel 7 órakor, amikor belépett üzeme kapuján, hogy egy óra múlva vörös rózsacso­korral üdvözli egy küldött­ség a 600. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetből. A láto­gatás az országgyűlési kép­viselőknek szólt, akinek sok köze van ahhoz, hogy a vas­öntödéhez közeli intézet 14 új tanteremmel bővül. A küldöttséget Csizmadia Józsefné és Futó Antal ta­nárok, Vincze Margit gumi­gyári, Laskói László KISZ­titkár és építőipari tanulók képviselték. Szeged négy­ezernyi és intézetük 1600 tanulója nevében arra kér­ték a képviselőt, hogy a par­lament ma kezdődő üléssza­kán tolmácsolja köszönetü­ket az MSZMP Központi Bi­zottságának s a kormány­nak a szakmunkásképzés nagyjelentőségű törvényé­nek létrejöttéért. Bódi László, aki maga is vasesztergályos volt, látha­tóan meghatódott a kis kül­döttség látogatásán, kéré­sén, és szívesen fogadta el a tolmács szerepét. Azután arról folyt a be­szélgetés, hogy a törvény elfogadása, életbelépése után hogyan is lesz majd. A szakmunkásképzés beépül az egész magyar iskolarend­szerbe, középiskolai jelleg­gel. A széles alapokon nyug­vó emeltszíntű tanulóképzés lényegében továbbra is az általános iskola nyolc osztá­lyán alapul. A szakmák el­sajátítására marad a három esztendő, s utána jön az a plusz levelező- vagy esti ta­gozaton, amely az eddiginél a sokkalta többet nyújtja az általános műveltség meg­szerzésében. Lényegében öt év után. érettségihez és szak­munkás bizonyítványhoz jutnak a fiatalok. Gyárakban, üzemekben ál­lami és tanácsi vállalatok­nál. szövetkezetekben ésma­gónkisiparban dolgozó tanu­lók minden tekintetben a szakmunkásképző intézet irányítása alá tartoznak. Egyedül és kizárólag az in­tézetek lesznek a gazdái a szakmunkásképzésnek. A tanulók nem kötnek szerző­dést a cégekkel, egyszerűen intézeti növedékek lesznek úgy, mint akik ma gimnazis­ták, vagy technikumi tanu­lók. (Folytatás az 1. oldalról.) szabadulás negyedszázados évfordulójára méltóképpen készülnek és eredményes lesz a versenyük is. Érez­zük, milyen változásokat ho­r Ujszegedi szövőgyár: zott számunkra a felszaba­dulás, az elmúlt huszonöt esztendő. Most induló mun­ka versenyünkkel azokat az eredményeket védjük és gyarapítjuk. Vállaljunk többet! A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újszegedi gyáróban is azonnal felis­merték a felhívás jelentősé­gét, és tegnap délután rög­tönzött gyűlésen vitatták meg a teendőket a gyár dol­gozói és vezetői. Pálfi Lász­lóné. a pártszervezet csúcs­vezetőségének titkára ismer­tette a felhívást. A szocialista brigádok és az üzemegységek képviselői a felhívásnak különösen ar­ra a mondatára reagáltak azonnal, mely arra hívja fel a munkásságot, hogy: vál­A tanácsülés megtárgyalja A vásárlók érdekvédelme Szeged megyei jogú város tanácsa szeptember 26-án, pénteken ismét összeül. Az ülés napirendjén többek között egy igen fontos közérdekű kérdés szerepel: a vásárlók ér­dekeinek védelme a kereskedelemben. I,apunk a tanáesülési előterjesztés anyagát folytatásokban Ismerteti, hogy ol­vasóinknak is módja legyen minél közelebbröl megismer­kedni megállapításaival, következtetéseivel. Minőség és reklamáció (3.) A forgalomba kerülő áruk minőségének alakulása általában javuló tendenciát mutat, de néhány szakmá­bán és árucsoportban rom­lás következett be. A minő­ség romlásának az ipari és a mezőgazdasági termelés­ben előforduló hibák, vagy a bolti árukezelésből eredő értékcsökkenés, romlás az oka. A hűsipari vállalat által szállított marhahús minősé­ge többször nem felelt meg az előírt osztályozásnak. A félsertések a megengedett­nél zsírosabbak, rosszul ha­sítottak. Ezek miatt több szállítmányt nem vett át a kiskereskedelem. A rossz minőségű húskészítményeket, szalonnaféléket a húsipar kicserélte. Zavart okoz a város ellátásában, hogy a vállalat telepei éppen a sza­badtéri ideje alatt végzik az évenként esedékes nagyjaví­tásokat. A tej és a tejtermékek rossz minősége általában a korszerűtlen tejüzemre és a korszerűtlen szállításra ve­zethető vissza. A tejipari vállalat igyekszik nagyobb választékról gondoskodni, az el nem adott savanyú tejet pedig visszaveszi. A sütő­ipari vállalat termékei át­meneti javulás után az idén az év első hónapjaiban is­mét romlottak. A Minőség­vizsgáló Intézet elemzési bi­zonylatai is alátámasztják ezt a megállapítást. Gyako­ri hiba, hogy a kenyérszál­lítás közben összenyomódik, a héja töredezett, lapos sü­letlen. A kézzel gyártott ke­rek kenyér minősége sem megfelelő, a péksüteménye­ké pedig messze elmarad a követelményektől. A kenyér minősége most ismét javult, de a péksütemények minő­sége semmit sem változott. A szikvízüzem termékei közül elsősorban a szóda­víznél vannak bosszantó hiányosságok. Az Élelmiszer és Veeyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat rendszeresen vizsgáltatia az általa érté­kesített árukat, rejtett hi­bák azonban még így is elő­fordulnak. Például a közel­múltban a műanyagcsoma­galású étolajnak kellemet­len petróleumszaga volt. Gyakori eset. hogy a nagy­kereskedelem a szavatolt áruknál nem biztosítja a boltok részére a szavatos­sági idő kétharmad részét. A MÉK-től kikerülő zöldség és gyümölcs legjellemzőbb minőségi hibája, hogy az áru — hosszú útja miatt — nem elég friss, amikor az üzletbe kerül. A boltokban is sok baj van a szavatossági időkkel, ha a boltvezető nem kíséri figyelemmel, gyakran a szavatosság lejárta után ke­rül az áru a vásárlókhoz. Ezért kártalanítani illik. Minőségrontás származik abból is, hogy a boltokban tönkremennek a hűtőgépek. A tej. a vaj. a sajt. a hen­tesáru megsínyli a helytelen tárolást. Az áruk minőség szerinti átvétele is a bolt­vezető kötelessége. De ilyen tekintetben is sok még a mulasztás. A termékforgalmazás új rendje következtében a Komplett Ruházati Vállalat közvetlen ipari beszerzései­nek aránya az 1967. évi 2,93 1968-ban 10,51-re, 1969 első félévében pedig 11,37 százalékra növekedett. A növekvő részarány növekvő felelősséget is jelent, mivel a közvetlen beszerzéseknél a nagykereskedelem minőség­ellenőrzése elmarad. A vállalat által érvénye­sített minőségi kötbérek ösz­szege másfél év alatt 10,8 ezer forint volt, ebből ci­pők miatt 5,1 ezer forintot kötbéreztek. A Cipő-nagvke­reskedelmi Vállalat 1967­ben 299. 1968-ban 195. 1969 első felében 175 pár minő­ségileg kifogásolt cipő után fizetett kötbért. A boltok az áru átvételekor csak a nyílt minőségi hibákat veszik észre, de a hibák nagy ré­sze nyilván csak később, használat közben derül ki. A boltba visszavitt árut az üzletvezető köteles megvizs­gálni. és a reklamációt azonnal elintézni. Jogos pa­nasz esetén az ár mérséklé­se. az áru megjavítása, ki­cserélése. vagy a vételár visszafizetése között a vevő választhat. Ha a bolt a ki­fogást nem tartja jogosnak, a vásárló kérheti a műsze­res. vagy laboratóriumi vizs­gálat elvégeztetését. A vásárlók jogos minőségi kifogásait a Komplett Ru­házati Vállalatnál a követ­kező táblázat szemlélteti: 1968 év 1969 I. félév Szállító db Ft db Ft db Ft Cipőnagyker. 3261 568897 5085 824009 4070 709600 néltex 144 7688» 175 127412 101 99739 Röriköt 692 64082 985 110536 509 65796 Divat 258 31786 431 55157 176 24914 Vegyes 61 21136 193 59313 1400 397206 Összesen 4416 762666 6869 1176427 6256 1297235 A kártalanítások értéke 1967-ben a forgalom 0.16. 1968-ban 0,24. 1969 első fe­lében 0,56 százalékát tette ki. A cipő árucsoportban ez az arány (sorrendben): 0,84, 1,13, 1,59 százalék. A táblázat és az arány­számok a ruházati áruk meg nem felelő minőségére mu­tatnak. A minőség megóvá­sára szigorítani kellene az ipari minőségellenőrzést. Az ipar laza ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos felelőtlen­séget bizonyítja a Duna és a Tisza cipőgyárakra múlt évben kiszabott magas gaz­dasági bírság a rossz női műbőrcsízmák forgalomba hozatala miatt. A ruházati szakmában gyakran minő­ségrontáshoz vezet az is, hogy egy-egy terméket az országban egyetlen üzem ál­lít elő. Például a Habse­lyem Kötöttárugyár gyárt­mányai a vásárlók és a ke­reskedelem megítélése szerint is sokat romlottak, lerövi­dült e termékek „kihordási" ideje. A nem garanciális javítás alá tartozó cikkek minősé­gi reklamációi általában csere révén rendeződnek. A tartós fogyasztási cikkek jót­állási kötelezettségét új rendelet íria elő. Ez a rende­let a korábbi hosszú javítá­si időt lerövidítette, és a ke­reskedelmet tette felelőssé az ügyek elintézéséért. Amennyiben az árucikkek 30 napon belül nem javít­hatók a vevőt kártalanítani kell. laljunk többet! Elsőnek Ge­rebecz Béla, a Gera Sándor rakodó csoport brigádveze­tője ajánlotta fel, hogy az árukat ezután még gondosab­ban szállítják, s azt is, hogy csoportjukból egyiküli mun­kásőrséget vállal. A szövő­déi szocialista brigádok ne­vében tervük egyszázalékos túlteljesítését ajánlották fel. Az „50 éves jubileum" kötö­zőbrigád tíz százalékkal csökkenti a gépállást, ha­sonló felajánlást tett a Vö­rös Csillag brigád harmadik alapszervezete. Csatlakozott a felhíváshoz a vetülékcsé­vélő üzemrész három szoci­alista brigádja és a Mező Imre szocialista brigád. Nagy érdeklődés fogadta Kábelgyár: Petényi László felszólalá­sát, aki elmondta, hogy a cérnázó üzemrész műszaki dolgozói Szeged felszabadu­lásának tiszteletére Október 11. néven szocialista brigá­dot alakítottak. A brigád ünnepi felajánlása: olyan eljárást dolgoznak ki, hogy az eddigi húsz orsó helyet negyvenet tudjanak kezelni a eélnázók. A Kállai Éva szo­cialista brigád tagjai pedig két óra társadalmi munkát ajánlottak fel arra, hogy az újszegedi iskolának televí­ziót vásároljanak. —. A termelékenység növelé­sét ajánlotta fel a festők Kossuth, a kivarrok Gagarin és Felszabadulás, a TMK Asztalos János szocialista brigádja. A felvető üzem­rész szocialista brigádjai vállalták, hogy az üzem az év végére megszünteti hát­rányát, a cérnázó üzemrész 15 szocialista brigádja szov­jet sírok gondozására tett ígéretet és munkájának ja­vítását vállalta a száraz ki­készítőben dolgozó Szabad Vietnamért szocialista bri­gád ls. Az öt irodai szo­cialista brigád csatlakozott j az üzemrészek kezdeménye- 1 zéseihez. A gyűlés végén : Forgó József gyárigazgató értékelte a felajánlásokat. Szüretelnek az Alföldön Megkezdodott a nagy szü­ret az ország legnagyobb ki­terjedésű szőlőtermő vidé­kén, a Duna—Tisza közén. Elsőként az érzékenyebb, rothadásra hajlamos kadar­kát, oportót szüretelik, a sár­fehérrel és a kövidinkával pedig még várnak. A csúcs­idényben naponta 40 000— 50 000 mázsa szőlőt sajtolnak a prések. Csak az Alföldi Pincegazdaság feldolgozó te­lepein 30 ezer mázsa szőlőt fogadnak műszakonként. A minőséggel még mindig nem elégedettek a szakemberek, bár az utóbbi napok napfé­nyes időjárása némileg javí­totta a mustok cukorfokát. Hagy a munkaerő­mozgás A keresett cikkekből 35 millióval nagyobb tétel — Ügy érezzük, hogy a jubileumi esztendőhöz érté­kes munka illik. Az egész kábelgyári kollektíva nevé­ben beszélek, amikor kije­lentem: a mi gyárunk is csatlakozik a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak felhívásához. Történel­münk legnagyszerűbb ese­ményét méltón szeretnénk megünnepelni — mondotta Ocskó Lajosné, a szegedi ká­belgyár pártszervezetének csúcstitkára tegnap délután 2-órakor a kábelgyár szoci­alista brigádvezetőinek al­kalmi gyűlésén. A párttitkár után Lábdi Gizella, a szak­szervezeti bizottság titkára fejezte ki egyetértését, majd Szép Lajos igazgató-helyet­tes fordult a dolgozókhoz. Röviden ismertette a gyár feladatait és javasolta, hogy már ez év végén, a kitűzött 500 millió forintos munka helyett 535 milliós terme­lést végezzen az üzem. Ismerve lehetőségeinket, a szocialista brigádmozgalom­ban rejlő tartalékunkat, va­lamennyi munkás áldozat­készségét úgy gondolom, hogy 1970-ben még több fon­tos iparcikket készíthetünk. A termelékenységünk növe­lésével, takarékossággal a kábelgyár sikerrel birkóz­hat meg 600 millió forintos évi termeléssel. A 17 szocialista brigád és 14 munkabrigád jelenlevő vezetője elfogadta az indít­ványt: elhatározták, hogy október l-ig részletes mun­kaverseny vállalásokat ter­jesztenek be. A szocialista kollektívák közül egy azon­ban már a gyűlés végén be­jelentette elhatározását: Gir­hiny János, az erősáramú üzem Kilián György brigád­ja nevében a minőség sok­kal fokozottabb javítását, gondosabb munkavégzést vállalt a jubileum tiszteleté­re. Felszabadítják az üzletlakásokat Kevés Szegeden az olyan helyiség, melyben magánkis­iparosok műhelyt, kiskeres­kedők boltot nyithatnak. Pe­dig köztudomású, hogy kü­lönösen a külső városrészek­nek milyen nagy szüksége lenne rájuk. A tanács vb igazgatási osz­tálya a közelmúltban felmé­rést végzett és megállapítot­ta. hogy a városban 79 álla­mi tulajdonban levő üzlet­helyiségben van jelenleg la­kás. Ezek többnyire szute­rénben vagy félszuterénben levő szobák, alapterületük 12 —30 négyzetméternél nem nagyobb. Többnyire rossz ál­lapotban vannak, rendbeho­zásuk — az épületek belát­ható időn belüli lebontása miatt — nem is gazdaságos. A legjobban karbantartott „üzletlakások" éppen a Bel­városban vannak. A lakás céljára használt üzlethelyiségekből 25—30 olyan, melynek felszabadítá­sa és felújítása megéri a be­lefektetett pénzt és fáradsá­got. A városi tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi, keddi ülésén úgy határozott, hogy az igazgatási osztály ezentúl minden évben köte­les lakáskeretet biztosítani az „üzletlakások" fokozatos felszabadítására. Elsősorban a külterületek jönnek szá­mításba. ahol a lakosság el­látásának javítására a leg­nagyobb szükség van műhe­lyekre és üzletekre. Az iparban a keresők száma a megyében — Sze­ged kivételével — három­ezerrel, az építőiparban 400­zal, a kereskedelemben ugyanennyivel, a mezőgazda­ságban (1967-ről 1968-ra) ezerkétszázzal nőtt. Ez utób­bi úgy, hogy tavaly a tsz­ekbe 6400 új tagot vettek fel, de közben koruk, betegségük miatt sokan kerültek nyug­díjba, illetve meghaltak. A foglalkoztatottsági színvonal az 1968. január I-i 84,9 szá­zalékról 85,9 százalékra emel­kedett mostanáig, s ez más­fél százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezen az I arányon belül a női foglal­i koztatottság meghaladja a 74 ; százalékot, öt százalékkal magasabb az országos átlag­' nál. A vállalatok munkaerő­gazdálkodására vonatkozó új előírások lehetővé teszik, hogy maguk határozhatják meg a termeléshez szükséges munkaerő létszámát, a bér­színvonal fejlesztésének mér­tékét és az anyagi ösztönzés különféle módszereit. Rész­ben ennek következménye a kívánatosnál nagyobb mun­kaerő-forgalom. Az iparban 36. az építőiparban majd­nem 39 százalékos a fluk­tuáció. vagyis a dolgozók­nak több mint egyharmada cserélt munkahelyet. Erre részben a szabad munkavál­lalás lehetősége. ré6zben a mezőgazdaságban elterjedt melléküzemágak, illetve uj ipari tevékenységek megho­nosulása adott módot. A munkaerőmozgás ilyen mér­téke mellett negatív jelen­ség egyes helyeken — a me­zőgazdaságban is — az idő­szakonkénti munkaerőfeles­ieg, amely rontja a termelé­kenységet, továbbá az a tény. hogy még így is mint­egy 3500—4000 azoknak a nőknek a száma a megyé­ben, akik nem tudnak el­helyezkedni. A munkaerőkkel való ön­álló gazdálkodás lehetőségé­vel — az előbb említettek szerint — abszolút számban nőtt a foglalkoztatottak szá­ma. emelkedett az átlagbér is. Ezzel szemben a megye iparában a termelés összér­téke nem nőtt. egyes helye­ken csökkent a termelékeny­ség. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén tárgyalt a munka­erő-helyzet alakulásának ta­pasztalatairól. Utasította a megyei munkaügyi osztályt, hogy a megyei pártbizottság illetékes osztályával és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával konzultálva egy hó­napon belül terjesszen intéz­kedésre alkalmas javaslatot a végrehajtó bizottság elé. K. J. SZERDA. 1969. SZEPTEMBER 24. 83 DÉLMAGYARORS/ÁG

Next

/
Thumbnails
Contents