Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Komócsin Zoltán a Tudományegyetemen Tegnap délután Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára Sze­geden, a József Attila Tu­dományegyetem Dugonics téri aulájában tájékoztatót tartott a tudományegyetem, az orvostudományi egyetem, és a tanárképző főiskola ok­tatói kara számára. A tájé­koztatón részt vett dr. Ágos­ton József, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára. Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára és dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára is. A tájékoztató előtt dr. Papp Ignác, a József Attila Tudományegyetem pártbi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd Komócsin Zoltán válaszolt a hozzá előzetesen eljuttatott kérdésekre. Tájékoztatójában áttekintette a munkásmoz­galom és a külpolitika leg­fontosabb időszerű kérdéseit. — egyebek között a szovjet—kínai viszony. a közel-keleti helyzet, a viet­nami háború, a párizsi tár­gyalások és az ENSZ-köz­gyűlés fontos eseményei sze­repeltek az előadás anyagá­ban —, valamint néhány bel­politikai problémával is fog­lalkozott. Befejeződött a jegásztanácskozés Dr. Pólay Elemér nyilatkozata Tegnap délben befejeződött az a háromnapos nemzetkö­zi jogásztanácskozás, amely a József Attila Tudomány­egyetem jogi kara jogtörté-­neti és római jogi tanszéke, \ alamint a Magyar Jogász­szövetség rendezésében jog­történeti és római jogi kérdé­sekről csütörtökön kezdődött a Magyar Tudományos Aka­démia Szegedi Bizottságának székházában. A konferencián 60 vendég vett részt, közöt­tük 29 külföldi. Az értekezle­ten 27 előadás hangzott el: 8 magyar és 19 külföldi jo­gász tartott referátumot A munkaértekezlet befe­jeztével megkértük dr. Pólay Elemér tanszékvezető pro­fesszort, hogy olvasóink szá­mára méltassa a tanácskozás jelentőségét — A konferencia szocialis­ta országban az első ilyen jellegű tanácskozás volt Ezért váltott ki külföldön is igen nagy érdeklődést Mun­kájában részt vettek az NDK, az NSZK, Ausztria, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Jugo­szlávia és Bulgária nemzet­közileg ls tekintélyes jogá­szai. S szinte egyöntetűen megállapították, hogy a sze­gedi munkaértekezlet színvo­nala nem maradt el egyetlen nemzetközi tanácskozástól sem. A tartalmas előadásokat élénk, izgalmas viták követ­ték, s mi sem jellemzi jobban a tanácskozás eredményessé­gét, mint hogy a résztvevők — éppen az itt tapasztaltak alapján — elhatározták, hogy 1971-ben Pozsonyban ismét tartanak hasonló munkaér­tekezletet. — A konferencia két témá­val foglalkozott. Az egyik a római jog befolyása a kö­zép- és kelet-európai álla­mok jogrendszerének fejlő­désére. Ismeretes, hogy a római jog hatása a kapitalista országok és az európai ma­gánjog kialakulásában dön­tő, determináló jelentőségű volt. A szegedi munkaérte­kezlet ezzel kapcsolatban egyebek közt arra mutatott rá, hogy a kelet-európai jog­fejlődés kutatásában viszony­lag elmaradt a bizánci ha­tások vizsgálata, a bizánci jogfejlődés értékelése Pedig a római jogot tulajdonkép­pen Bizáncban összegezték. — A tanácskozás második témája a római jog oktatása volt, illetőleg ennek a mun­kának a problematikus kér­dései. A fődolog az, hogy a római jog miképpen kapcso­lódik az élő jog oktatásához. A konferencia abban találta meg ezt a kapcsolatot, hogy az élő jogintézmények csak a római jog ismeretében, csak ilyen jellegű tudással és fel­készüléssel érthetők meg. — A tanácskozás anyaga rövidesen nyomtatásban meg­jelenik. Újjáépített szíziHcaa terem Szentesen Szentesen szombaton este ünnepélyesen átadták ren­deltetésének a tizenhárom­millió forintos költséggel korszerűsített Tóth József­színháztermet. Az 1898-ban készült és az elmúlt évek­ben már romossá vált épü­letet szinte teljesen újjáépí­tették, korszerűen berende­zett öltözőkkel, fürdőkkel bővítették. Az 504 férőhe­lyes nézőtérről tökéletes lá­tási viszonyokat teremtettek. A Milári Pál mérnök által tervezett nagyterem akusz­tikája is kitűnő. Kétévi szünet után neves fővárosi művés^J k közremű­ködésével a Magyar Rádió ünnepi irodalmi műsorával kezdődtek ismét meg az elő­adások a szentesi Tóth Jó­zsef-színházteremben. A kö­zeljövőben több vidéki szín­ház is bemutatja majd itt műsorát A szombati színházavató­val megkezdődtek az októ­ber 11-ig tartó szentesi fel­szabadulási kulturális hetek, amelynek programjában szá­mos kiállítást rendeznek, tu­dományos tanácskozást tar­tanak, több hangversenyre és egyéb kulturális esemény­re kerül majd sor. népművelőkkel Az egri útikönyvet talán éppen nekünk írták. őszi napsütésben érkeztünk, ahogy az utazóknak szóló receptkönyvben ez kívánta­tik, és szerencsére a búcsú­zás is verőfényes délben történt. Kétszeres gyönyö­rűség ez akkor, ha itthon éppen esik az eső. Szüret idején utaztunk, amikor azért még van bőségesen óbor is — ez sem utolsó szempont, de mással is di­csekedhetünk. A Megyei Tanács Művelő­désügyi Osztálya, a Népmű­velési Tanácsadó, és a Me­gyei Könyvtár közös egyez­sége alapján világot látni viszik minden évben a mű­velődési házak igazgatóit, a könyvtárosokat és szakszer­vezeti kultúrmunkásokat. E kirándulások célja és hasz­na biztosan kiderül e rövid­re szabott útijelentésből is. Vidéken egyetlen Bár a szezon végén ér­keztünk Egerbe, mégis ta­pasztaltuk, hogy kirándulók hada most is ostromolja a várat. Utunk első napján mi is közibük szegődtünk, hogy belekerülhessünk az évi há­romszázezer látogatót nyil­vántartó — közép-európai csendes versenyben első — statisztikába. Edzett idegen­vezetőink jó szívvel és erős torokkal állják a meg-meg­újuló támadásokat, egyet sem vernek vissza akkor sem, ha az óramutató régen kapuzárást hirdetett A megyei művelődési házr ban tett látogatásunkról csak annyit jegyeznénk fel. hogy itt külön foglalkoznak a kiváló tehetségű fiatalokkal, elsősorban a középiskolások­kal, és azt, hogy az orszá­gosan ismert és többszörösen elismert Pallas Klub hat szekciója közé besorakozott egy UNESCO-klub is. Há­rom ilyen van Magyaror­szágon eddig, vidéken ez az egyetlen. Népek, nemzetek megismerése e klubhálózat célja. Az ország felfedezése Szilvásvárad, Szalajka­völgy sokak előtt ismerős. De a Bükk-hegység sokat ka­nyargó erdei útjainál most akkor is meg kell állnunk egy szóra, ha autóbuszunk egyszer sem állhatott meg. Alföldi ember álmélkodik akkor is, ha dombot lát, de ha ősszel kerül szem­től-szembe az egymásnak bó­koló hegycsúcsokkal, és a szikrázó nap segíti azokat legszebb oldalaik és völ­gyeik káprázatos mutogatá­sában, akkor minden erre­tévedt embernek az lehet az érzése: felfedeztük újra Ma­gyarországot. A népműve­lőknek pedig elsőrendű kö­telességük, hogy naponkénti felfedezők legyenek. A lakodalmasáról orszá­gos hírű Bodonyban. a pa­lóchagyományok központjá­ban a vadonatúj klubkönyv­tárat, Párádon pedig a ré­ges-régi, füstös padlású bo­ronaházban található falu­gyűjteményt Irigyeltük. Pa­rádsasváron végignéztük, ho­gyan lesz az üvegfújók leve­gőbe lóbált pipáinak tűz­gömbjéből csillogó ólomkris­tály, és találgattuk, amit láttunk: hogyan lehet a po­harakat, kancsókat, vázákat „öltöztető" csiszölókorongok sivító zajában olyan szé­pen népdalokat énekelni. A baboskendős lányok és nagy kötényű füttyös férfiak ke­ze alól előkanyarodó díszíté­seket látva, minden bizonyí­tás nélkül elhittük, meny­nyire keresett cikkek világ­szerte az innen induló gép­pel még nem utánozható gyönyörű üvegek. A siroki vár tövében, a szakszervezeti művelődési házban Borics Páltól tanul­tunk követendő emberséget. A Műcsarnokban rendezett kiállítása után hazajött fa­lujába szépen faragott kö­veivel és újabb fogantatású fémszobraival. Nem tudjuk, hogy a szervezés vagy a vé­letlen játszott nagyobb sze­repet abban, hogy a mű­vész maga mutatta be kiállí­tását vándorló csoportunk­nak. Emlékezetünkben ma­gunkkal hoztuk talicskás Kubikosát, a természet és szobrász egymásratalálását dokumentáló Kavicsot és a palóc portrék egész sorát. Gyöngyösi szüret Jártunk még Gyöngyösön is, éppen a Gyöngyösi Szüret forgatagában, hazafe­lé pedig, ahogy fogytak alat­tunk a kilométerek, úgy erő­södött a szervezőkben és résztvevőkben a meggyőző­dés: hasznos volt a kirán­dulás azért ls, mert sok művelődési otthon igazgató­ja szervez majd hasonló, szép élményekkel záródó ki­rándulást. A D. Magyar áruk Piovdiban Plovdivban sajtóértekezle­tet tartottak a néhány nap múlva nyitó nemzetközi vá­sár magyar pavilonjának igazgatói. Mint a bolgár na­pilapok. a rádió és a tele­vízió. valamint a szaksajtó szép számban megjelent kép­viselői előtt elmondották, hazánk már a legelső plov­divi vásáron is részt vett. Magyarországol 15 külke­reskedelmi vállalat képviseli a 25. plovdivi vásáron. A rendelkezésre álló csaknem 1200 négyzetméter fedett és 500 négyzetméter nyitott ki­állítási területen híradás­technikai berendezéseket, különböző vegyszereket és orvosságokat, mérőműszere­ket és laboratóriumi beren­dezéseket. szerszámgépeket, elektromos berendezéseket és konfekcióárukat, s számos más cikket tekinthetnek meg a bolgár és külföldi szakem­berek. érdeklődők. A ma­gyar kiállítás szervezői Idén nagy teret biztosítottak a két ország kooperációs kap­csolatai — így az Intransz­mas és az Agromas — be­mutatásának. Fényár és árnyék Már megint feltúrják a te- A villany kigyulladása még ret — bosszankodtak az el- ma is örömmel tölt el vala­nek haza. De — stílusosan szólva — minden gyors fej­múlt napokban azok a sze- Sfö " "^H gediek, akik nem hallották városban pedig egyszerre oldala": ahogy a kamaszkon még, hogy a Széchenyi téren «lt be esztétikai, és közbiz- hirtelen növekedésnek az a a díszkivilágítás felszereié- tonAsági SZel\epet „ _ veszélye, hogy egyes szervek cSho, w,,, rw A szegedi közvilágítás elmaradnak a fejlődésben, hk öifhhÍn hoav tabhu méc í úgy vonatkoztatható mindez lik ujabban, hogy talán még siasodással függ össze: tíz év , az év végére tervezett ha- alatt változott meg lényegé- városra, amelynek egy­tárídő előtt felállítják itt azt ben. A végleges megoldást szerre kell lakásokat, utakat a tizenegy reflektoros, hi- ped,lg a következő tíz év ígérj, építenie, s egyben - az ide­ganygőzlámpás kandellábert, amelyeknek kigyúlta után fényárban úszik majd a tér. S egy „sötétebb" hír: felje­lentés készült az ismeretlen tettesek ellen, akik a Honvéd réeto£pákat alaposan tönk' Utcák és körutak genforgalomra gondolva — soha nem látott mértékbea szépítkeznie. Fejek és oszlopok amikor is a Belváros meg­újulásával egyidőben a dísz­világítás és reklámvilágítás is tökéletesedik. A világítás fejlődésének idomulnia kell ahhoz is, hogy mikor újítják fel, építik ál a fontosabb útvonalakat­Nemcsak Belváros van Természetes dolognak tűnik azonban Szegeden. Számtalan manapság, hogy annak Ide­elhanyagolt utca is, s talán jén a Nagykörút világítása­A fejekben, s a kint ural- a tanácstagok a legjobb nak korszerűsítését is az út kodó sötétség nem csak vé- megmondhatói. mennyien és parképítéssel kötötték egy­letlenségből kerül össze. Az panaszkodnak arra, hogy be, s hogy nem lesz ez más­emberi gondolat megvilágo- mUnka után sötétben kell képp a kiskörút várható tel­kSheto^többe'f261^ hazáig botorkálniuk a férfi- jes felújításával sem. S tgy amit a fény uralomba vételé- ak az asszonyok elé mennek látszik reálisnak az a várha­vel aratott a sötétség felett az úton, hogy békében érje- tó megoldás is, hogy a kül­területek fejlesztésében is ezt az eljárást fogják követni a tanácsok: a láb és a szem számára egyszerre válnak barátságosabbá az utcák. Támad a szövőlepke A MÉM növényvédelmi szolgálatának megfigyelői szerint az ország egész te­rületén elég erős az ameri­kai fehér szövőlepke-fertő­zés. amely — ha nem vé­dekeznek ellene — komoly károkat okozhat a gyümöl­csösben. A mezőgazdasági PIAC: Kicsi a terület Sok szép áru A közös gazdaságokból és ladás és a ferencszállási Űj el kell foglalniok a helyei, a háztályiból egyaránt bő Élet szállított nagyobb tétel- ha nem akarnak kiszorulni, volt az árufelhozatal a szom- ben burgonyát, fejeskáposz- így is sokan voltak kényte­bati piacra, a MÉK, az ál- tát. és zöldpaprikát. lenek a földről árusítani ter­talános fogyasztási szövetke- Újra és újra szembetűnik mékeiket. zet és az Éliker is sok friss — főleg szombati napokon Az ország más városainak gyümölcsöt, zöldséget, és élö — hogy kevés az a terület, pénteki piaci áraival össze­baromfit kínált a vásárlók- amely piaci árusításra szol- hasonlítva Szegeden szomba­nak. A megfelelő kínálatnak gál a Marx téren. Az eladók- ton az árak kedvezően ala­köszönhető, hogy vágni való nak már hajnali 3—4 órakor kultak. csirkét 26 forintért lehetett fejes káp. kelkáp. paradics. 2.-paprika szőlő körte venni kilónként, a tojás da­rabja 1,60 volt. A termelő­szövetkezetek közül különö­sen a szegedi Móra Ferenc és Üj Elet, a íorraskúti Ha­Szeged Budapest Pécs Miskolc Székesfehérvár Debrecen Salgótarján 1,— 1,20 1,40 1,20 1,20 1,20 1.20 3,— 3,60 4,— 3,— 3,20 2,60 2,80 1,50 3,— 3,60 3,40 2,20 2,20 2^0 nagyüzemek a llndántartal­mú növényvédőszerekkel, va­lamint a ditrifonnal és a flibollal eddig eredményesen védekeztek a növényi kár­tevő ellen. A ligetekben és a parkokban ls permetezés­sel szabadították meg a fer­tőzéstől a fákat. Az elmúlt napokban azonban megfi­gyelhető volt. hogy a háztáji gazdaságok és a zárt kertek tulajdonosai nem fordítot­! tak elég gondot a hernyók „fészkeinek" eltávolítására. Emiatt fennáll az a veszély, hogy a nagyüzemi gyümöl­csösök is megfertőződnek. A MÉM növényvédelmi szolgá­lata kéri. hogy a jövőre ter­méskieséssel járó idei fertő ­zést gyors beavatkozással — permetezéssel vagy a her­nyófészkek eltávolításával — előzzék meg a kerttulajdono­sok. 3,50 5,60 4,80 5,— 4.40 3,— 3,8® 4,50 8,40 7,60 7,60 7,— «.­6,60 4,— 4,— 3,20 4,20 4,— 4,50 3,20 Belvárosi neonoszféra Az országjárók egyöntetűen vallják: Szegednek elsősor­ban a belvárosi fények gaz­dagításában kell utolérnie vidéki társait. Abban, hogy a belvárosi neonoszférában otthonosan mozogjon az ide­gen is, aki többek között er­ről ítél. Ha a Széchenyi és a Klauzál téren megvalósul a fényárvilágítás, akkor remél­hetőleg megjön az étvágy ar­ra is, hogy a város centru­mában több ilyen fényárszi­get alakuljon ki: a múzeum­nál, a színháznál. S esetleg tovább lehet fejleszteni a Dugonics tér világítását is. amely jelenleg inkább fc­sérletinek látszik, mintt­véglegesnek. Veress Miklós VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 21. 65 DÉLMAGYARORS/ÁG

Next

/
Thumbnails
Contents