Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Felszabadulási pályázat A pékkemencénél Beküldte: Robicsek Tihamér. Szeged, üngvári utca 15. lövések is érték egyik-má­Abban az időben sütő kis- visazavonuW német .és ma- ^S^iézas időben gyár alakulatok ágyukat al- megbeszélésre kikerékpároz­utottak lol. tam a szabadkai útra, ahol A visszavonuló katonák a Komócsin Illéssel és még mpl . . „„., „ f™Sb?» fvltttk ,.a két másik emberrel találkoz­óra a ?" Ía^ ^"nkáról k.TnyzérSlT tam. Leültünk az országút á ács István tanulóval dol- tésről ilyen körülmények a. rw„ÍL,. iparos voltam Fodor-telepen, a Tátra téren. A 15—35 de­kás jegyes fejadaghoz sütöt­tük a kenyeret. Feleségem­goztunk, majd később ott között már'Tzó JEwSS ^kleltűn^e^ S dolgozott nálam Ramotai hiszen a civil lakosságot is S. benne kat^ákkalTn tegettünk neki. mire a kocsi a Tisza- Kiszállt belőle egy és észrevet- szovjet tiszt s csoportunk tem. hogy a visszavonuló egyik tagja, aki beszélt oro­is megjött a behívóm. Bevo- csapatok ott felejtették az S7U, e(Ty ievciet adott át nulni azonban eszem ágában őrséget. Még ezektől kellene , , /f f \ vf sem volt inkább vállaltam valahogy megszabadulni... neki- Azután társasagunkból a menekülést — gondoltuk. Közöltük ve- hárrrmn beszálltak az autó­lük, hogy a szovjet csapa- ha- én ^^ 3 gépkocsi előtt A sok izgalom és álmatlan- tok már egészen közel vah- ha,adVa kerékpároztam vé­ság már-már kezdett fel- nak, semmiféle ellenállás gig a Pe,5fl Sandor sugár­őrőlni, s ebben a helyzetben nincs velük szemben ezen a úton a Nagykorúiig. vigasztalóm volt: környéken, s ez megtette a Október 11-én már csak magáét Fegyverüket is hát- kisebb német gépesített ala­amerre kulat visszavonulása zavarta meg a nyugalmunkat, de az nálam János és Faragó György ro- ÍM mán katonaszökevény és egy hírei kötötték le. másik román katona. Egy- 8-án kint jártam szer aztán abba kellett volna pályaudvaron hagyni az ipart, mert nekem a bujkálást amely kilenc hétig tartott egyetlen Gladlcs Gyula, aki a ricset internálótáborból hazatérve, ra hagyva mentek, lelki pártfogásba vett és táplálta bennem a hitet láttak. Ezen az estén robbantat- sem tartott sokáig, mert haj­hogy már nem sokáig kell ták fel a Tisza-hidat, majd na,ban ó,jött hozzánk Gla­aztán az algyői hfd is a dics G^13 és t51e hallottam közele- vízbe roskadt. Utána csönd "M® m vannak a városban lett csak a Tisza felől hal- a szovjet katonák. Ahogy ki­látszott szórványos fegyver- mentünk az utcára, a kör­város fel volt bolydulva, Oj- ropogás. A városban fokozta tönés fel61 már láthattuk is szeged felől menekülők Jöt- az izgalmat hogy a németek őket- kettesével jöttek a Mi­tek, az algyői úti körtöl- felgyújtották az egyik gim- lönböző utcákból. Barátsá­tésen és az utcákban pedig a náziumot és szórványos be- gosan kezet fogtak velünk, megöleltük egymást, cigaret­bújkálnom. A front valóban dett, hiszen Szőreg felől már hallottuk az ágyúdörgést. A Zenei Hetek — zenei kiadványok örvendetes aktivitással vesz Balett története című mun­részt zenei életünkben a Ze- kája. Földes Imre interjúi „ni < „,„ , . —i,i.i fiatal magvar zeneszerzők­neműkiadó Vállalat (Editlo kel Harmincasok címmel; Musica. Budapest) — mutat. Fábián Imre: Válságban az ja a gazdag és sokoldalú opera?; Bárdos Lajos: Har­program is, mellyel a ma- minc, íráa a zene elméleté­__ . _ . . nek és gyakorlatának kulon­gyar zene hagyományos őszi bözA kérdéseir61 című gyű1. ünnepén jelentkezik. Hat teménye. valamint a Bónis mai magyar szerző (túlnyo- Ferenc szerkesztette Magyar mórészt fiatalok) egy-egy új Zenetörténeti Tanulmányok , . . , Szabolcsi Bence tiszteleté­zenekart művének partiturá- nek szentelt tanulmányfüzé­Ja jelenik meg a Budapesti re (a középkortól a XX. szá­Zenei Hetek Idején. — Dur- zadig). kó Zsolt: Altamira; Kadosa , A Zeneműkiadó a beat­... , ,, , r , . . korosztalyrol 6em feledkezik Pál: VI. szimfónia; LánglsU meg. ft Zene, Hetek ldeje ván: Xilofon verseny; Mihály nlatt jelenik meg kitűnő András: Három tétel kama- együttesünk, az Illés-zenekar raegyüttesre; Papp Lajos: reprezentatív fényképes-kot­, , . . tás albuma is. mely a né­Dialogo per pianoforte e Mny nap eltéréssel mee1e. orchestra; Sárai Tibor: I. tenő új nagylemez (Illések és szimfónia — ezek a művek pofonok) összes számát tar­áz európai átlaghoz képest talmazza. igen olcsón, szép, gondos kl­tával kínáltak, majd meg­nyugtattak bennünket, s csak annyit vártak tőlünk, hogy egyelőre még ne tar­tózkodjunk az utcán. De ki tudta volna akkor ezt az intelmet betartani? Különö­sen, ha figyelembe vesszük azt az emberi érzést ls, hogy mindegyik szovjet katonával szerettünk volna kezet szorí­tani. Aznap dél előttről még egy jeles esetre emlékszem, ami­nek jelentőségéről csak ké­sőbb győződtem meg: 9 óra­kor megjelent nálam két katona, egy tiszt, meg egy civil, és követelték tőlem, hogy Faragó Györgyöt, aki a pékségemben dolgozott, a föld alól is teremtsem elő. A megbízásnak délig sike­rült eleget tennem: Elkísér­tem Faragót a parancsnok­ságra és ott tudtam meg, hogy az a cívilruhás ember, aki reggel a csoporttal ná­lam járt bekötött, beragasz­tott fejjel — Vas Zoltán volt Töprengés Tabi László: <ZW/<?£ idők RÉMTÖRTÉNET patikába. Hajlandó volt megmérni százmilliárdért. Itt , ,, , , 55 kiló és 40 dekát nyom­gázszámlás nyolcszáz tam A milliárdot adott vissza, és mert rendőrrel fenyegető­zött, ha a nyolc köteg egy­milliárdost el nem fogadom, elfogadtam. Különben is, közben eszembe jutott, hogy lent a körút sarkán száz­milliárdért megmérik pontos testsúlyomat, a százmilliárd­nak tehát igenis vásárlóereje pontos van. Le is siettem —, hogy közben meg ne dráguljon Bocsánat — kérdeztem a patikust — pontos a mér­leg? — Grammra — felelte. — Negyedórával ezelőtt egy másik mérlegen több voltam. — Akkor az nem volt Olyan meggyőzően mond­ta, hogy hittem neki. De és megméretkeztem. 55 kiló azért a szemben levő másik ! és 70 deka voltam. Na jó — gondoltam — és továbbmen­patlkában is megméretkez­tem százmilliárdért. Képzel­tem. A Király-utca sarkán jék el kétségbeesésemet: itt találtam egy újabb mérleget, már csak 55 kiló 30 deka Ez ls százmilliárdot kért voltam. Minthogy nem árt ellenőriz- Ennek már a fele sem ni az egyik mérleget a má- tréfa — gondoltam — és | sikkal. itt is megméretkez- azonnal elsiettem egy bel­tem. 55 kiló és 60 dekát mu- gyógyász ismerősömhöz. El­Reklám Az egyik amerikai közép­nagyságú város vülamosmfl­vének igazgatója elhatározta, hogy propagandahadjáratot indít a háztartási áram fo­gyasztásának emelése érde­kében. Két nappal később postaszekrényükben a polgá­rok a következő reklámpros­pektust találták: „Ne ölje meg feleségét a nehéz házi­munkával! Bízza ezt a villa­mos áramra V tátott mondtam az aggasztó tünte­— Ejnye csak — csóváltam ket. Redőkbe ráncolt hom­a fejem — ezalatt a rövid lókkal hallgatott végig. Ala­út alatt fogytam volna? posan megvizsgált, de sem­pontos a mit sem talált. Azt mondta: szívem, tüdőm, rendben van, nem érti a dolgot. Minden­esetre leküldött a házban levő patikába, mérjem meg Vagy talán nem mérleg? Szerencsémre a Nemzeti Színház előtt is találtam egy mérleget. Megméretkez­tem. 55 kiló és 50 dekát mu- magam 08 ha ugyanazon 3 tátott Most már megijedtem. Valami titkos féreg foga rághat ez a balsejtelem gyötört. Ha ilyen tempóban fogyok, este hatra készen Megméretkeztem százm.lh­mérlegen kevesebbet nyo­mok egy óra múlva, keres­sem fel, valószínűleg vér­átömlesztést keli csinálni. Lesiettem a patikába. leszek. Ijedten siettem át a Hihetetlen lJVrVr. — Es gondolhatod, mennyi bajom van a szerencsét­len emberrel, mindig valami repülő edényekről beszél... árdért. Már meg sem döb­bentem. hogy itt csak 55 kiló 20 deka voltam. Félórát járkáltam izgatottan a pati­ka előtt, aztán újra rááll­tam a mérlegre. Csaknem elájultam. 55 kiló és 10 deka voltam. Már csaknem befeküdtem a kórházba vérátömlesztésre, amikor eszembe jutott, hogy mindenütt egy köteg száz­milliárdossal fizettem. Ezért fogytam tíz dekát minden mérés után. — Pardon — mondtam az orvosnak — vissza az egész. Nem fogytam egy dekát sem. — Meg kell vizsgálnom — felelte komoran —, mert aki ma nem /ogy, annak valami baja lehet (Folytatjuk.) vitelben kaphatók; tártai, mázzák a szerzők rövid szak­mai életrajzát is. Az ünnepi események so­rán nemcsak kotta-, hanem könyvkiadványokkal ls je­lentkezik a Zeneműkiadó. A válogatás helyességét mutat­ja, hogy ezekben az egymás­tól nagyon eltérő tárgyú é6 Jellegű könyvekben egy tö­rekvés mégis közös: szakí­tani a régebben zenei köny­veinkre oly Jellemző pateti­kus vagy tudományoskodó közlésmóddal. Most jelenik meg Dal'.os Attila: A Pécsi SZAMOS RUDOLF: A wna^ia \ A lakosság részére és közületek vízvezeték-szerelési munkát vállalunk Kpftö Ktsz. Szeged. Brüsz­szeli krt. 8. xS. 205 008 Budapesti nagyvállalat műszaki dolgozója részérc korcs külön bejáratú bútorozott szobát, fürdőszoba-használattal. — „Nagyvállalat" DK. 1282. Jeligére a Sajtóházba kér­jük. 1. SZICÍLIAI VECSERNYE Szicília szigete Európa és Afrika között, a Földközi-tenger közepén fekszik. Földrajzilag természetes kapocs a két kontinens között. A messzinai tengerszoros legkeskenyebb részén alig három kilométernyi csatorna választja el a szigetet az európai szárazföldtől. Nyugat-Szici­liában. az Eric-hegy tetejéről, kedvező időben látni lehet a szemközti tuniszi partok csúcsát. Kap Bon-t, amely a Tuniszi öböl nyugati szélén emelkedik. Valaha itt állt Karthágó városa. Aki Sziciliát uralja, ellenőrizheti a Földközi-tenger államainak kereskedelmi útjait. Ez a kiemelt földrajzi fekvés a történelem során a legkülön­bözőbb hódítókat csábította ide. A hódítók le­verték az őslakókat, keveredtek velük, s ma­gukkal hozott kultúrájuk mind a mai napig lát­ható nyomokat hagytak az elmúlt évszázadok­ra emlékeztető romvárosokban és a még ma is meglevő épületeken. Eredetileg szikánerek. vagy szikulerek lakták a szigetet. E népcsoport származása még nem teljesen tisztázott, a történészek szerint kétezer­nyolcszázhúsz esztendővel ezelőtt föníciai keres­kedők vetették meg itt a lábukat. Valamivel ké­sőbb görögök és karthágóiak birtokába került a sziget. Szicíliai birtokáért az időszámítás előtti harmadik évszázadig tartott a harc közöttük, amikor is Róma meghódította sziget karthágói részét és folyamatosan elfoglalta a kelet-szicíliai görög városokat is. Ezt követően hét évszázadon át Szicília a római birodalom provinciája lett. Átmenetileg ezt az uralmat az időszámításunk Utáni második évszázadban törte mes a rabszol­gák felkelése, amely Szicíliából független álla­mot teremtett. A római birodalom alkonyán rö­vid ideig két germán népcsoport — a vandá­lok és a keleti gótok — foglalta el Szicíliát <">ket követte Bizánc. A bizánci császár helytar­tól köze] három évszázadig uralkodtak a szige­ten. A IX. évszázadban arabok és berberek szállnak partra Szicíliában és a sziget moha­medán kézre kerül. Az új „urak" kezében a kereskedelem fellendült és a lakosság viszony­lagos jólétet élvezett. A megszállás lánca azon­ban nem szakadt meg. 1061-ben Dél-Olaszor­szágból normann seregek támadtak Szicíliára és harminc esztendeig uralkodnak itt. A dél­olaszországi normann uralom és szicíliai része bát cseréltek, mert a Nyugat-Földközi-tengeri hatalom. Aragon, szerezte meg a sziget uralmát. Az új bitorlókat a szicíliai feudális urak elfo­gadták, főleg azért, mert a hódító feudális ál­lam központja több mint ezer kilométerre volt a sziget fővárosától. Palermótól. A XV. század végén Aragon és Kasztília egyesült a Spanyol Királysággal és a sziget a spanyolok kezére ke­rült Uralmuknak a „Napkirály" XIV. Lajos ve­tett véget. A bourbonok kora kisebb-nagyobb megszakítással 1860-ig tartott. Helytartóik szin­te független fejedelemként diktálták a sziget rendjét. 1848 és 49-ben a polgári forradalom lángjai a szigetországban is fellobogtak. A szi­cíliai parasztok felkeltek elnyomóik ellen. For­annak idején társadalmilag a legfejlettebb ál- radalmukat azonban a franciák vérbe fojtották. lam volt a feudális Európában és a maga Idejé­ben elsőrendű hatalmi tényezője volt a Föld­Először Garibaldi. 1860-ban a Rissorgimento so­rán, Itália egységéért küzdve a szicíliaiak tevé­közi-tenger medencéjének. így nem csoda, ha keny részvételével törte össze az Idegen igát. más feudális uralkodók Szicília birtoklására törekedtek. A szicíliai állam, amely általában a középkor során Nápolyi királyság révén vált ismertté, a XIX. századig állt fenn. A Földközi-tengeri sziget egészen a Garibal­di felkelésig tehát a Risorgimento-ig. viharos évezredeket ért meg és így nem csoda, ha la­kói saját védelmükben csoportokba, vagyis ma­Azonban a szicíliaiaknak — akár csak Dél­Itália és Szardínia lakóinak — hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy az olasz nemzeti egy­ség nem hozta meg a szükséges társadalmi fej­lődést. A sziget parasztjai országszerte tovább­ra is éheztek. Az észak-olasz burzsoázia már nem gondolt arra. hogy ígéreteit teljesítse. Az egykori viszonyokról idézhetnénk az Olasz fiákba tömörültek. A szabadság vágva és a Kommunista Párt egyik alapítójának. Antoino megszállókat megszemélyesítő helyi földbirtoko­sok. bárók ellen titkos összejöveteleken szervez­kedtek. Az úgvnevezett „szicíliai vecsernye" ha­gyománya 1282-re nyúlik vissza. Ahogy a törté­nelem megőrizte, ekkor lángolt fel a szicíliaiak gyűlölete mérhetetlenül az idegen bitorlók el­len. Az ügyet jelentéktelen eset robbantotta ki és az eset. mint hírhedt vérfürdő vonult be a sziget történelmébe. 1282. március 30-án. húsvét vasárnapon a ha­rangok bongása Palermó lakóit vecsernyére hívta. A templomajtóban — az érkező hívők szemeláttára — egy francia egv szicíliai lányt zaklatott. A lány segítségért kiáltott. A szicí­liaiak a szemtelenkedőt megölték. Ez a botrány adta meg a jelet az idegen uralom elleni ál­talános felkelésre. A francia bárókat ugyan elűzték, de eben-gu­Gramsci-nak megállapításait: „Az olasz egység nem az egyenrangúság alapján jött létre, el­lenkezőleg valamiféle territoriális viszony ala­kult ki város és falu között. Észak hegemóniára való törekvése a délieket elnyomta és a fejlett észak, mint egy polip, nem egyszer a déliek ro­vására gazdagodott és kereskedelmi, ipari nö­vekedése Dél mezőgazdaságát elszegényítette, ipari fejlődését megakadályozta, kereskedelmét megfojtotta". Gramsci. aki maga is a másik olasz sziget. Szardínia szülötte, joggal állapít­hatta meg: az északolasz burzsoázia Szicfliá­,.belső gyarmatnak" tekintette. Ez a társadalm, ellentmondás, amelyet még napjainkig sem si­került feloldani az olasz államban, konzerválta a sziget közénkori állapotát és elősegítette a mafiák kifejlődését. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents