Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Felszabadulási pályázat A pékkemencénél Beküldte: Robicsek Tihamér. Szeged, üngvári utca 15. lövések is érték egyik-máAbban az időben sütő kis- visazavonuW német .és ma- ^S^iézas időben gyár alakulatok ágyukat al- megbeszélésre kikerékpározutottak lol. tam a szabadkai útra, ahol A visszavonuló katonák a Komócsin Illéssel és még mpl . . „„., „ f™Sb?» fvltttk ,.a két másik emberrel találkozóra a ?" Ía^ ^"nkáról k.TnyzérSlT tam. Leültünk az országút á ács István tanulóval dol- tésről ilyen körülmények a. rw„ÍL,. iparos voltam Fodor-telepen, a Tátra téren. A 15—35 dekás jegyes fejadaghoz sütöttük a kenyeret. Feleségemgoztunk, majd később ott között már'Tzó JEwSS ^kleltűn^e^ S dolgozott nálam Ramotai hiszen a civil lakosságot is S. benne kat^ákkalTn tegettünk neki. mire a kocsi a Tisza- Kiszállt belőle egy és észrevet- szovjet tiszt s csoportunk tem. hogy a visszavonuló egyik tagja, aki beszélt orois megjött a behívóm. Bevo- csapatok ott felejtették az S7U, e(Ty ievciet adott át nulni azonban eszem ágában őrséget. Még ezektől kellene , , /f f \ vf sem volt inkább vállaltam valahogy megszabadulni... neki- Azután társasagunkból a menekülést — gondoltuk. Közöltük ve- hárrrmn beszálltak az autólük, hogy a szovjet csapa- ha- én ^^ 3 gépkocsi előtt A sok izgalom és álmatlan- tok már egészen közel vah- ha,adVa kerékpároztam véság már-már kezdett fel- nak, semmiféle ellenállás gig a Pe,5fl Sandor sugárőrőlni, s ebben a helyzetben nincs velük szemben ezen a úton a Nagykorúiig. vigasztalóm volt: környéken, s ez megtette a Október 11-én már csak magáét Fegyverüket is hát- kisebb német gépesített alaamerre kulat visszavonulása zavarta meg a nyugalmunkat, de az nálam János és Faragó György ro- ÍM mán katonaszökevény és egy hírei kötötték le. másik román katona. Egy- 8-án kint jártam szer aztán abba kellett volna pályaudvaron hagyni az ipart, mert nekem a bujkálást amely kilenc hétig tartott egyetlen Gladlcs Gyula, aki a ricset internálótáborból hazatérve, ra hagyva mentek, lelki pártfogásba vett és táplálta bennem a hitet láttak. Ezen az estén robbantat- sem tartott sokáig, mert hajhogy már nem sokáig kell ták fel a Tisza-hidat, majd na,ban ó,jött hozzánk Glaaztán az algyői hfd is a dics G^13 és t51e hallottam közele- vízbe roskadt. Utána csönd "M® m vannak a városban lett csak a Tisza felől hal- a szovjet katonák. Ahogy kilátszott szórványos fegyver- mentünk az utcára, a körváros fel volt bolydulva, Oj- ropogás. A városban fokozta tönés fel61 már láthattuk is szeged felől menekülők Jöt- az izgalmat hogy a németek őket- kettesével jöttek a Mitek, az algyői úti körtöl- felgyújtották az egyik gim- lönböző utcákból. Barátsátésen és az utcákban pedig a náziumot és szórványos be- gosan kezet fogtak velünk, megöleltük egymást, cigaretbújkálnom. A front valóban dett, hiszen Szőreg felől már hallottuk az ágyúdörgést. A Zenei Hetek — zenei kiadványok örvendetes aktivitással vesz Balett története című munrészt zenei életünkben a Ze- kája. Földes Imre interjúi „ni < „,„ , . —i,i.i fiatal magvar zeneszerzőkneműkiadó Vállalat (Editlo kel Harmincasok címmel; Musica. Budapest) — mutat. Fábián Imre: Válságban az ja a gazdag és sokoldalú opera?; Bárdos Lajos: Harprogram is, mellyel a ma- minc, íráa a zene elméleté__ . _ . . nek és gyakorlatának kulongyar zene hagyományos őszi bözA kérdéseir61 című gyű1. ünnepén jelentkezik. Hat teménye. valamint a Bónis mai magyar szerző (túlnyo- Ferenc szerkesztette Magyar mórészt fiatalok) egy-egy új Zenetörténeti Tanulmányok , . . , Szabolcsi Bence tiszteletézenekart művének partiturá- nek szentelt tanulmányfüzéJa jelenik meg a Budapesti re (a középkortól a XX. száZenei Hetek Idején. — Dur- zadig). kó Zsolt: Altamira; Kadosa , A Zeneműkiadó a beat... , ,, , r , . . korosztalyrol 6em feledkezik Pál: VI. szimfónia; LánglsU meg. ft Zene, Hetek ldeje ván: Xilofon verseny; Mihály nlatt jelenik meg kitűnő András: Három tétel kama- együttesünk, az Illés-zenekar raegyüttesre; Papp Lajos: reprezentatív fényképes-kot, , . . tás albuma is. mely a néDialogo per pianoforte e Mny nap eltéréssel mee1e. orchestra; Sárai Tibor: I. tenő új nagylemez (Illések és szimfónia — ezek a művek pofonok) összes számát taráz európai átlaghoz képest talmazza. igen olcsón, szép, gondos kltával kínáltak, majd megnyugtattak bennünket, s csak annyit vártak tőlünk, hogy egyelőre még ne tartózkodjunk az utcán. De ki tudta volna akkor ezt az intelmet betartani? Különösen, ha figyelembe vesszük azt az emberi érzést ls, hogy mindegyik szovjet katonával szerettünk volna kezet szorítani. Aznap dél előttről még egy jeles esetre emlékszem, aminek jelentőségéről csak később győződtem meg: 9 órakor megjelent nálam két katona, egy tiszt, meg egy civil, és követelték tőlem, hogy Faragó Györgyöt, aki a pékségemben dolgozott, a föld alól is teremtsem elő. A megbízásnak délig sikerült eleget tennem: Elkísértem Faragót a parancsnokságra és ott tudtam meg, hogy az a cívilruhás ember, aki reggel a csoporttal nálam járt bekötött, beragasztott fejjel — Vas Zoltán volt Töprengés Tabi László: <ZW/<?£ idők RÉMTÖRTÉNET patikába. Hajlandó volt megmérni százmilliárdért. Itt , ,, , , 55 kiló és 40 dekát nyomgázszámlás nyolcszáz tam A milliárdot adott vissza, és mert rendőrrel fenyegetőzött, ha a nyolc köteg egymilliárdost el nem fogadom, elfogadtam. Különben is, közben eszembe jutott, hogy lent a körút sarkán százmilliárdért megmérik pontos testsúlyomat, a százmilliárdnak tehát igenis vásárlóereje pontos van. Le is siettem —, hogy közben meg ne dráguljon Bocsánat — kérdeztem a patikust — pontos a mérleg? — Grammra — felelte. — Negyedórával ezelőtt egy másik mérlegen több voltam. — Akkor az nem volt Olyan meggyőzően mondta, hogy hittem neki. De és megméretkeztem. 55 kiló azért a szemben levő másik ! és 70 deka voltam. Na jó — gondoltam — és továbbmenpatlkában is megméretkeztem százmilliárdért. Képzeltem. A Király-utca sarkán jék el kétségbeesésemet: itt találtam egy újabb mérleget, már csak 55 kiló 30 deka Ez ls százmilliárdot kért voltam. Minthogy nem árt ellenőriz- Ennek már a fele sem ni az egyik mérleget a má- tréfa — gondoltam — és | sikkal. itt is megméretkez- azonnal elsiettem egy beltem. 55 kiló és 60 dekát mu- gyógyász ismerősömhöz. ElReklám Az egyik amerikai középnagyságú város vülamosmflvének igazgatója elhatározta, hogy propagandahadjáratot indít a háztartási áram fogyasztásának emelése érdekében. Két nappal később postaszekrényükben a polgárok a következő reklámprospektust találták: „Ne ölje meg feleségét a nehéz házimunkával! Bízza ezt a villamos áramra V tátott mondtam az aggasztó tünte— Ejnye csak — csóváltam ket. Redőkbe ráncolt homa fejem — ezalatt a rövid lókkal hallgatott végig. Alaút alatt fogytam volna? posan megvizsgált, de sempontos a mit sem talált. Azt mondta: szívem, tüdőm, rendben van, nem érti a dolgot. Mindenesetre leküldött a házban levő patikába, mérjem meg Vagy talán nem mérleg? Szerencsémre a Nemzeti Színház előtt is találtam egy mérleget. Megméretkeztem. 55 kiló és 50 dekát mu- magam 08 ha ugyanazon 3 tátott Most már megijedtem. Valami titkos féreg foga rághat ez a balsejtelem gyötört. Ha ilyen tempóban fogyok, este hatra készen Megméretkeztem százm.lhmérlegen kevesebbet nyomok egy óra múlva, keressem fel, valószínűleg vérátömlesztést keli csinálni. Lesiettem a patikába. leszek. Ijedten siettem át a Hihetetlen lJVrVr. — Es gondolhatod, mennyi bajom van a szerencsétlen emberrel, mindig valami repülő edényekről beszél... árdért. Már meg sem döbbentem. hogy itt csak 55 kiló 20 deka voltam. Félórát járkáltam izgatottan a patika előtt, aztán újra ráálltam a mérlegre. Csaknem elájultam. 55 kiló és 10 deka voltam. Már csaknem befeküdtem a kórházba vérátömlesztésre, amikor eszembe jutott, hogy mindenütt egy köteg százmilliárdossal fizettem. Ezért fogytam tíz dekát minden mérés után. — Pardon — mondtam az orvosnak — vissza az egész. Nem fogytam egy dekát sem. — Meg kell vizsgálnom — felelte komoran —, mert aki ma nem /ogy, annak valami baja lehet (Folytatjuk.) vitelben kaphatók; tártai, mázzák a szerzők rövid szakmai életrajzát is. Az ünnepi események során nemcsak kotta-, hanem könyvkiadványokkal ls jelentkezik a Zeneműkiadó. A válogatás helyességét mutatja, hogy ezekben az egymástól nagyon eltérő tárgyú é6 Jellegű könyvekben egy törekvés mégis közös: szakítani a régebben zenei könyveinkre oly Jellemző patetikus vagy tudományoskodó közlésmóddal. Most jelenik meg Dal'.os Attila: A Pécsi SZAMOS RUDOLF: A wna^ia \ A lakosság részére és közületek vízvezeték-szerelési munkát vállalunk Kpftö Ktsz. Szeged. Brüszszeli krt. 8. xS. 205 008 Budapesti nagyvállalat műszaki dolgozója részérc korcs külön bejáratú bútorozott szobát, fürdőszoba-használattal. — „Nagyvállalat" DK. 1282. Jeligére a Sajtóházba kérjük. 1. SZICÍLIAI VECSERNYE Szicília szigete Európa és Afrika között, a Földközi-tenger közepén fekszik. Földrajzilag természetes kapocs a két kontinens között. A messzinai tengerszoros legkeskenyebb részén alig három kilométernyi csatorna választja el a szigetet az európai szárazföldtől. Nyugat-Sziciliában. az Eric-hegy tetejéről, kedvező időben látni lehet a szemközti tuniszi partok csúcsát. Kap Bon-t, amely a Tuniszi öböl nyugati szélén emelkedik. Valaha itt állt Karthágó városa. Aki Sziciliát uralja, ellenőrizheti a Földközi-tenger államainak kereskedelmi útjait. Ez a kiemelt földrajzi fekvés a történelem során a legkülönbözőbb hódítókat csábította ide. A hódítók leverték az őslakókat, keveredtek velük, s magukkal hozott kultúrájuk mind a mai napig látható nyomokat hagytak az elmúlt évszázadokra emlékeztető romvárosokban és a még ma is meglevő épületeken. Eredetileg szikánerek. vagy szikulerek lakták a szigetet. E népcsoport származása még nem teljesen tisztázott, a történészek szerint kétezernyolcszázhúsz esztendővel ezelőtt föníciai kereskedők vetették meg itt a lábukat. Valamivel később görögök és karthágóiak birtokába került a sziget. Szicíliai birtokáért az időszámítás előtti harmadik évszázadig tartott a harc közöttük, amikor is Róma meghódította sziget karthágói részét és folyamatosan elfoglalta a kelet-szicíliai görög városokat is. Ezt követően hét évszázadon át Szicília a római birodalom provinciája lett. Átmenetileg ezt az uralmat az időszámításunk Utáni második évszázadban törte mes a rabszolgák felkelése, amely Szicíliából független államot teremtett. A római birodalom alkonyán rövid ideig két germán népcsoport — a vandálok és a keleti gótok — foglalta el Szicíliát <">ket követte Bizánc. A bizánci császár helytartól köze] három évszázadig uralkodtak a szigeten. A IX. évszázadban arabok és berberek szállnak partra Szicíliában és a sziget mohamedán kézre kerül. Az új „urak" kezében a kereskedelem fellendült és a lakosság viszonylagos jólétet élvezett. A megszállás lánca azonban nem szakadt meg. 1061-ben Dél-Olaszországból normann seregek támadtak Szicíliára és harminc esztendeig uralkodnak itt. A délolaszországi normann uralom és szicíliai része bát cseréltek, mert a Nyugat-Földközi-tengeri hatalom. Aragon, szerezte meg a sziget uralmát. Az új bitorlókat a szicíliai feudális urak elfogadták, főleg azért, mert a hódító feudális állam központja több mint ezer kilométerre volt a sziget fővárosától. Palermótól. A XV. század végén Aragon és Kasztília egyesült a Spanyol Királysággal és a sziget a spanyolok kezére került Uralmuknak a „Napkirály" XIV. Lajos vetett véget. A bourbonok kora kisebb-nagyobb megszakítással 1860-ig tartott. Helytartóik szinte független fejedelemként diktálták a sziget rendjét. 1848 és 49-ben a polgári forradalom lángjai a szigetországban is fellobogtak. A szicíliai parasztok felkeltek elnyomóik ellen. Forannak idején társadalmilag a legfejlettebb ál- radalmukat azonban a franciák vérbe fojtották. lam volt a feudális Európában és a maga Idejében elsőrendű hatalmi tényezője volt a FöldElőször Garibaldi. 1860-ban a Rissorgimento során, Itália egységéért küzdve a szicíliaiak tevéközi-tenger medencéjének. így nem csoda, ha keny részvételével törte össze az Idegen igát. más feudális uralkodók Szicília birtoklására törekedtek. A szicíliai állam, amely általában a középkor során Nápolyi királyság révén vált ismertté, a XIX. századig állt fenn. A Földközi-tengeri sziget egészen a Garibaldi felkelésig tehát a Risorgimento-ig. viharos évezredeket ért meg és így nem csoda, ha lakói saját védelmükben csoportokba, vagyis maAzonban a szicíliaiaknak — akár csak DélItália és Szardínia lakóinak — hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy az olasz nemzeti egység nem hozta meg a szükséges társadalmi fejlődést. A sziget parasztjai országszerte továbbra is éheztek. Az észak-olasz burzsoázia már nem gondolt arra. hogy ígéreteit teljesítse. Az egykori viszonyokról idézhetnénk az Olasz fiákba tömörültek. A szabadság vágva és a Kommunista Párt egyik alapítójának. Antoino megszállókat megszemélyesítő helyi földbirtokosok. bárók ellen titkos összejöveteleken szervezkedtek. Az úgvnevezett „szicíliai vecsernye" hagyománya 1282-re nyúlik vissza. Ahogy a történelem megőrizte, ekkor lángolt fel a szicíliaiak gyűlölete mérhetetlenül az idegen bitorlók ellen. Az ügyet jelentéktelen eset robbantotta ki és az eset. mint hírhedt vérfürdő vonult be a sziget történelmébe. 1282. március 30-án. húsvét vasárnapon a harangok bongása Palermó lakóit vecsernyére hívta. A templomajtóban — az érkező hívők szemeláttára — egy francia egv szicíliai lányt zaklatott. A lány segítségért kiáltott. A szicíliaiak a szemtelenkedőt megölték. Ez a botrány adta meg a jelet az idegen uralom elleni általános felkelésre. A francia bárókat ugyan elűzték, de eben-guGramsci-nak megállapításait: „Az olasz egység nem az egyenrangúság alapján jött létre, ellenkezőleg valamiféle territoriális viszony alakult ki város és falu között. Észak hegemóniára való törekvése a délieket elnyomta és a fejlett észak, mint egy polip, nem egyszer a déliek rovására gazdagodott és kereskedelmi, ipari növekedése Dél mezőgazdaságát elszegényítette, ipari fejlődését megakadályozta, kereskedelmét megfojtotta". Gramsci. aki maga is a másik olasz sziget. Szardínia szülötte, joggal állapíthatta meg: az északolasz burzsoázia Szicfliá,.belső gyarmatnak" tekintette. Ez a társadalm, ellentmondás, amelyet még napjainkig sem sikerült feloldani az olasz államban, konzerválta a sziget közénkori állapotát és elősegítette a mafiák kifejlődését. (Folytatjuk.)