Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Elkészült Pécs rendezési terve Pécs megyei jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága pénteki ülésén megtárgyalta a város és környékének általános rendezési tervét, amelyet jóváhagyásra a tanácsülés, majd a forradal-j mi munkás-paraszt kormány elé terjeszt. Az általános rendezésiterv — közgazdasági, népesedési és településföldrajzi elemzés szerint — három fejlődési ütemet irányoz elő, amikor is a jelenleg körülbelül 140 ezer lakosú Pécs az első ütemben 170 ezres, az ezredforduló táján 210 ezres, majd pedig a XXI. szazad közepén 270 ezres lélekszámot ér el. Az arányos fejlődés érdekében a környező kisebb városok — Mohács, Baja, Szekszárd, Dombóvár, Szigetvár és Siklós — tervszerű fejlesztésével el kell érni, hogy az urbanizációs folyamat eredményeképpen se emelkedjék Pécs lakosainak száma 300 ezer fölé. Pécs területén a város és vonzáskörzete lakosságával arányos szolgáltatóiparon kívül elsősorban könnyűipart, gépipart, élelmiszeripart és építő-, illetve építőanyagipart kívánatos telepíteni. Az első ütemben — körülbelül 1990-ig 25 ezer új munkahelyről, valamint 5000 elavuló műhely pótlásáról kell gondoskodni. Az új munkahelyek közül legalább 13 ezret termelő ipari üzemekben kell létesíteni. Pécs meglevő lakóterületeinek jelentős része elavult és egészségtelen. A következő két-három ötéves terv idején körülbelül 25 ezer lakás építésével számolnak. Orfű és Abaliget körzetében fejlődik a mesterséges tavak üdülőnegyede, ahol kellemes környezetben tölthetik szabad idejüket a város lakói. Zsugorodik a föii, késik a kártérítés A Móra Ferenc Tsz gondjairól Az együttműködés / » / i' * uj utjai Két évtized munkájáról, rott szövetkezeti gárdát ki- mölcsös, 40 holdon szőlő eredményeiről adnak majd alakítani. Megteremtődött a díszlik, 180—200 holdon peszámot a jövő hónapban a bizalom, így aztán a munka szegedi Móra Ferenc Tsz fegyelmet is megszilárdítottagjai. Lesz mit felelevení- ták. Bizony azelőtt jó néteni. öt esztendővel ezelőtt hányan vándorszállásnak teegyesült két termelőszövet- kintették a közös gazdasákezet, a szegedi Táncsics és got. Az üzemegységeket is kocsi. De nem Dózsa, kialakult a mostani „elkeresztelték", ne viselje a Gondban vannak. nagyüzem. hajdani szövetkezet nevét Korábban bizony akadtak ne érezze egyik fél sem problémák. Kevés volt a hogy előnyben, hátrányban jövedelem, nem haladta meg vagy bármiféle megkülöna 7—8 ezer forintot évente, böztetésben részesítik, alacsonyra sikerültek a termésátlagok, rossz volt a gazdasági szerkezet, s körülmények között bizony a vetőmag előteremtése is nem egyszer nagy-nagy fáradságba, kilincselésbe kedig fűszerpaprika piroslik. Könnyen azt hihetnénk, mindezek láttán, egy-egy ilyen gazdaságban nincs is probléma, magától szalad a így van. S joggal. A! Ugyanis évről évre fogy, kopik a terület. Tőlük nem az olajosok hódítják el, hanem Szeged, a gyorsan települő iparosodással. Eddig 200 hold - Korábban csak állattar- ffld.et ado» le a kÖ2ÖS gazl .. a tásról beszélhettünk. Mi fej- daS7' 8 .erte semmmemű llyen lesztettük és ma már fő pro- '/artentest nem kapott Am fiija a gazdaságunknak az tovabbra 18 felnek a kisaállattenyésztés, ami azt jelenti, hogy 17—18 millió terrült. A szövetkezeti gazdák ^Snt. "LeSesebbek^'l » Mit' * *lent e2? csirkékről vagyunk, évente náluk nem tortént egyes.tes, 530 e2 t d nk / ge£y ök ~S°ny"V , alapvető vV hogy . — Mindkét gazdaság tag közvetlen az egyesülés után ket termesztenek, mondjuk sáea é7 vezetőséef fkarta 101 válasszák meg a terme- fűszerpaprikát, akkor több de csak ú7 ha fz e£esü- lési irányt Belteríesebbé. in- mint 4 millió forintos évi lés utan tiszta lanDal kez tenzívebbé tették gazdálko- bruttó bevételtől esik el a dünk Énnen e/é t úT veze- dásukat. de úgy' hoSy a ve- gazdaközösség. A további kitőséset vállLtottúi" névvel 8768 profil meSmaradÍ°n. A sqjátítással 5-6 millió foM . ,n!L k beruházásokat is ennek ren- rinttól. Emellé hozzá kalkuátítástól. Rövid időn beiül újabb 70 holddal lesz kevesebb a szövetkezetiek teTisztességes számítások szerint, ha ezen a területen intenzív, pénzes növényeMóra Ferenc néven kezdett a gazdálkodáshoz. Azóta nincs mérleghiány, töretlenül felfelé ível a gazdaság — sorolja Szili Antal, tsz-elnök. Díszoklevelek sorakoznak az iroda falán. Nyugodt leldelték alá. Húszezren felül Néhány adatot hadd emlálhatjuk mindjárt, hogy további ipartelepítéssel számolva egyre „nehezebb" helyzetbe kerül a Móra Ferenc Tsz. A beruházásait a korábban kialakított nagykiismerettel kijelenthetjük, a lítsünk fel ennek igazolásá- .üze7 íretekhez igazítot tsz kiváló gazdaság lett. Bizalom és eredmény ta. Arra a területre ruházott be, nyilvánvaló, hitelekből. A hitel összege megmaradt, helyesebben inkább „növekedett", ugyanakkor a ra: tavaly kukoricából holdanként 32,7 mázsát termesztettek májusi morzsoltban. A közös vagyon 43 milliót tesz ki, több év át- . . . ,, — lagában 8 mázsa műtrágyát legfontosabb termelőeszközhasznainak fel holdanként. boI> a füldbo1 veszített. Az egy munkanapra eső Nem volt könnyű eddig kereset 100—105 forint, ami az út. Lényegében négy egyben azt is jelenti, hogy gondolat köré csoportosít- az eSY tagra eső évi átlagos x. jövedelem eléri a 21 ezer hatjuk az elmúlt ot eszten- forintot Atgondolt tervek do eredményeit. Megpedig: alapján telepítettek, s most sikerült egységes, összefor- 100 holdon nagyüzemi gyüIntenzívebb gazdálkodás jogos Béren kívüli forintok M/re sajnálják és miben gavallérok a vállalatok? Tavaly 5 milliárd 401 mii- nen? kapcsolódnak a támolió forintot fordítottak országszerte a vállalatok, állami gazdaságok és ktsz-ek béren kívüli juttatásra. A juttatások jelentős részét, közel 2 milliárd forintot, a részesedési alapból fedezték. Nőtt az egy főre számított juttaz európai szocialista or- csönös kereskedelem ennek szágok gazdasági következtében a KGST-ben együttműködésének mintegy, 60 százalék. Ezek a fejlődése fordulóponthoz ér- tények az eddiginél sokkal kezett. Az eddigi módszerek- hatékonyabb együttműködést kel és formákban az együtt- követelnek meg, s fokozatoműködés hatékonyságát nö- san a gazdasági határok felvelni nem lehet. Tovább kell számolását igénylik. A köllépni. csönös függés tehát kényszeAz együttműködés új gon- rítő erű is és egyúttal az dolatai is az eddig megtett együttműködés új formái, út értékeléséből fakadnak és módszerei megteremtésének nem teljesen újat sugallnak, feltétele, hanem a kialakult formák továbbfejlesztését javasolják. Igen lényeges a szocialista integráció erősítése szemErre a legjobb bizonyíték. ^„tTábóí hogy' több szinten hogy a szocialista országok ........ jöjjön létre az együttműködés. Eddig a döntő az ún. „i x v. i , i kormányszint volt. Vagyis a kormányok képviselői a gazgazdasági integrációjának — együttműködésének — terterületek állnak, amelyek eddig is ott voltak. így az indaságfejlesztési tervek birtokában megállapodtak egy, . . ... umaotui llic&uiia^uuwji, j e772alJmással, hogy mely területea tervek egyeztetése lenne, ken, hogyan működnek de.. kiegeszulne a gazdaság- ütt A megállapodást politika osszehangolasaval. Ez mtnden ország otthon renÍ?7n °Sf, a fe-azda" deletbe vagy törvénybe Uclg2£ k1 SS1.4 7 tattá, vagy „tervesítette" és lesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket egyeztetnék, majd a nemzetközi tapasztalat birtokában kerülne sor minden országban a tervek kidolgozására, majd azok egyeztetésére. Egy ezzel minden gazdálkodó egység számára kötelezővé tette. Ma már a merev tervezési rendszer nem felel meg a követelményeknek, nem lehetséges a mind bonyolultabbá váló gazdasági tsrsjssrssLTt tehát a nemzetközi gazdasági tervegyeztetés. Az együttmű- cgyüttműködésben is új módk?d2 i^JÍ.0^®!: szerekre van szükség S sának fő területe továbbra is a külkereskedelem maradna, hiszen minden gazdasági kapcsolat valamilyen árumozgással függ össze, legyen az kormányszintű döntés végaz egyik „új" a együttműködés. ez sokoldalú z első szint a kormányközi. vagy kormányok közötti. Itt a nagy rehajtása, vagy vállalati koo- átfogó kérdéseket vitatnák peráció. Viszont, új lenne a meg, így a gazdaságpolitika merev árucsererendszer fel- és a népgazdasági tervek oldása, fokozatosan felszá- egyeztetését, a közös fejleszmolva az ún. kontingenseket tési irányok meghatározását, (az export és az import kö- a pénzügypolitikát, az elszátelező mennyiségi vagy ér- molási módszereket, a kultékbeni előírásait), s így el- kereskedelem irányát és jutni a liberalizált, vagyis a szerkezetét. A másik szint szabad külkereskedelemhez, a gazdasági ágazatok közötti Ehhez az eddigi rögzített kapcsolat, amelyet talán miárakról át kellene térni aru- niszteriális (szakminisztégalmasabb és a világpiaci ár- riumok szerinti) szintnek mozgást — legalábbis nagy nevezhetnénk. Itt az egyes vonalaiban — jobban követő gazdasági ágak közötti kaparakra. Ugyancsak szükséges csolatok kerülnének napilenne a pénzügyi elszámolá- rendre, pl: az energiahordosokban is tovább lépni, az zók termelésének fejlesztése, eddigi ún. elszámolási rubelt a gépipar terveinek koordihelyettesítené a konvertálha- nálása. átfogó ágazati szertó (átváltható) szocialista vezetek létrehozása (mint a Pénzt. már működő Intermetal, — Űgy gondoljuk, az igényünk, hogy az ipari vállalatok kártalanítsanak bennünket. Ügy, ahogy az olajosok teszik ezt Tápéval, vagy a Felszabadulás Tszszel, velünk is —, persze kevés területet adtunk át nekik —, mert ahhoz, hogy gazdálkodási színvonalunkat tartsuk, még inkább, hogy növeljük a kisebb területen, mindenképpen intenzívebben , kell gazdálkodnunk. Ehhez | a_p;'ai1 valosi.thaí°. .m<rg- s Leginkább hatékonynak a viszont pénz szükséges. A kártalanításból futná is erre. A

Példák igazolják, hogy Íagy az. Interchim stb.). a szocialista integráció Mindkettő allamigazgatasi az eddigi eredmények vagy hatosagi szint122 vállalat 100 ezer dolgatásra érdemes művelődés- gozója közül 52-en kapták politikai elképzelésekhez és ezt a támogatást, többnyire a vállalati dol- Hasonló a helyzet országogozók egy-egy szűkebb cso. San is. Az összes juttatások portjának jelentenek — o,5 százalékát fordították e szinte ingyenes — szóra- célra a vállalatok és a szökozást, vetkezetek. A vállalatok ez „„ A megkérdezett dolgozók évi tervei azt tükrözik, hogv iások összege: 1967-ben egy lübbsése —• a néPÍ ellenőrök igyekeznek helyt adni ennek év alatt 1352 forint, tavaly szennt — e juttatások fej- az igénynek. A lakásépítési pedig 1406 forint volt. lesztését nem tartja kívána- hozzájárulás és hitel eevüttes A Központi Népi Ellenőr- tosnak- a helyzet mégis úgy összege a vizsgált vállalatokzési Bizottság Bács Heves. alakul> hogy előreláthatóan nál a tavalyihoz képest több Somogy. Szolnok. Tolna és ezeK az összegek az idén mint tÍ2Szeresére emelkedik Vas megyében 122 ipari vál- mar megkétszereződnek. Juttatásokból lalatnál és ktsz-nél kivizs- Fontos lenne- juttatásokból gálla: a reform első eszten- szorgalmazzák is a dolgo- torteno részesedése 0,5 szá- térium is foglalkozik az ügy dejében hogyan alakultak a zók a vál,alati üdültetés zalékrpl 8 százalékra emel-1 gyei. A gond. a kérés jogos. A gazdálkodási színvonal jó, egységnyi területről szép eredményeket takarítanak be, hiszen búzából 18,3 mázsát arattak a nyáron. Ettől töb' bet ígért a májusi határ, ám a belvíz sújtotta a területet. Sorolhatnánk tovább, de bizonyítani felesleges. Az elért gazdasági színvonal pozitívabban változhatna. ha az „elveszett területek" kártalanításával is szá mol hatnának. Nem pusztába kiáltott szó, hiszen a tanács, a miniszbéren kívüli juttatások A 'ejleszteset vizsgálat tapasztalatai álta- S bór a reform e!?° évében, lános érvényűek mert mint- 1967-hez viszonyítva, 33 száegy 100 ezer dolgozó véle- zalékkal "őtt a vállalatok ménvét ég jelenlegi helyzetét udüIéssel kapcsolatos kiadátükrözik. sa, még most is csak a dolA béren kívüli juttatások ,ROZÓk 3-5 százaléka jut között nagyságrendjét és kedvezményes nyaralasi legyakoriságát tekintve hetoseghez. ..listavezető" az üzemi ét- A legnagyobb gond a vá' kedik. Sz. Lukács Imre keztetési hozzájárulás. mciy az összes juttatások 52 százaléka. Az a dolgozó, aki ezt igénybe veszi, évente átlagosan 1168 forint többletjuttatást élvez. A második helyen a szociális, kulturális, jóléti és sportkiadások szerepelnek. Érdekes megállapítás: az e lalati gyermekintézményei: fenntartásával kapcsolatos. Ez az egyetlen „rubrika", ahol csökkentek a kiadások. És ez a folyamat az idén to vább tart. Hat megyében 12:vállalat és kisipari szövet kezet közül mindössze 16 tart fenn, vagy támogat gyerrovatra elszámolt kiadások mekintezmenyt. A vizsgalati 20-25 féle a jogcímet takar- tapasztalatok szerint a valnak. Többek között a társa- lala,tok a gyermekintézmédalmi és tömegszervezetek- nyekat a Jwoben sem kinek, a sportlétesítményeknek yanPak fejlesztem, annak élés nyugdíjasoknak adott lencre- hogy pénzbeni dotációt, a közös a gyermekek elhelyezésé vállalati ünnepségek és kirándulások költségeit, a válIqjati csónakházak, horgásztanvák és vadásztársaságok nek gondja szorosan kapcsolódik a munkaerő-hely zethez. Üj juttatás a dolgozók la kiadásait. A vizsgálat sze- kásépítéséhez adott vállalat rint bár ezek az összegek szo- hozzájárulás és hitel. Másfé1 i ciális-kulturális címen kerül- év tapasztalatai meglehető- ' nek felhasználásra, a sport- sen szerény eredményekről támogatást kivéve általában tanúskodnak: ez éppen egyik feltétele az harmadik terület ígérkezik: együttműködés továbbfejlesz- a vállalatok szintje, ahol a tésének. Ugyancsak elenged- konkrét termelési kooperácihetetlen az együttműködés- ók, esetleg közös vállalkozáben résztvevő országok azo- sok kerülnének napirendre, nos társadalmi rendszere. A nemzetközi méretű vállaMindezeken túl vannak bi- lati kooperáció és specializázonyos kényszerítő erők is. ció bővítésével a benne résztIgy például kialakult a szo- vevő vállalatok teljesitőkécialista országok között a pessége erősen megnövek„kölcsönös függés" a gazda- szik Feltehetőn megszüntetságban. Mit jelent ez? Első- hető lenne a termelésben sorban azt, hogy egyetlen sok „szűk keresztmetszet", szocialista ország — talán a más oldalról felszámolható Szovjetuniót leszámítva — lenne a párhuzamosság és sem fejleszthetné gazdaságát ennek következtében bizoa többi ország közreműködé- nyos termékekből a túlterse nélkül. Gondoljunk csak melés. A közvetlen kapcsoarra, hogy a KGST-régióban latok révén a vállalatok az alapvető nyersanyagok mentesülhetnek bizonyos mennyire egyenlőtlenül osz- beruházásoktól és anyagi lanak meg. Az ipar pedig eszközeiket más, kedvezőbb megköveteli a nyersanyago- hatékonyságot eredményező kat, s ezért azokat külföld- célokra fordíthatják, ről kell megvásárolni. A kölT

ermészetesen mindehhez nemzetközileg olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a felhasználók gazdasági érdeke: l-nek — összhangban a népgazdasági érdekkel — megfelelően dönthetik el. hogy szükségleteiket hazai forrásból vagy importból fedezik-e. A termelők pedig "nzdasági érdekeltségüktől püggően válaszhatják meg. hogy termékeiket a belső oiaeon. vagy az, integrációban résztvevő országok piacain értékesítik-e. Az úi gondolatok a régi elemzésén és a kialakult formák továbbfejlesztésén nyugszanak —, de sok új elem is van bennük. A fejt lődésnek ez természetes velejárója. S amennyiben jól látjuk a valóságot és megfelelően választiuk ki az eszközöket, a KGST keretében az p'vi"'""" "jís új szakasz* köv"—a,- be. Gyulai István Épül a SZOT Panoráma-szálló a fővárosban, a fürdő fölöli Lukács SZOMBAT, 1969. SZEPTEMBER 20. i