Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Közönségszolgálat miniben A miniszoknyát viselő csinos fiatal lányok előnyeit felfedezte a VW North Eastcrn Distributors, a Volkswagen kocsik nagy amerikai képviselete is. Róbert Withalm, a képviselet igazgatója kijelentette: „Fgyre több fiatal nőt alkalmazunk közönségszolgálatunkban. A fiatal lányókat gondosan kioktatjuk mindenre, amit az autóról tudniuk kell, hogy megválaszolhassák az érdeklődő vevők kérdéseit. Munkaruhájukhoz elvből miniszoknya is tartozik. Egyébként nemcsak ötletszerűen követeljük meg a miniszoknyát. Rájöttünk ugyanis, hogy ideges, ingerlékeny vevők is lényegesen .mérsékeltebb' magatartást tanúsítanak a miniszoknya láttán, sőt gyakran spontán megfeledkeznek kedvetlenségükről." meretterjesztő szerepet játszanak. Most hazánk felszabadulásának 25. évfordulójával kapcsolatban készült több munka a könyvFelszabadulási pályázat Az első tanév n fölszabadult Szeged ffilleü llicániai A SomoZY'' Könyvtár GIÖU tlj&d|f JíSi hasonmás kiadványa A városi Somogyi Könyv- házi Népakarat előzte meg vai József névtelenül megtár minden történelmi ün- három nappal. Hamarosan jelent belső vezércikkéből: nepre, évfordulóra kirukkol megjelent (november 19-én) „Üjra van lapja Szegednek, olyan kiadványokkal, ame- a fasiszták által betiltott újra van lapja az országlyek egyrészt alapos eligazí- Délmagyarország is, amely nak: megindult a Délmatást nyújtanak annak irodai- máig egyedül maradt fenn avarország. Azt a sajtót, mában, másrészt komoly is- az akkori újságok közül. Bu- mely szájkosár és megbékdapest fölszabadulásáig ez lyózás ellenére a háború volt az egyetlen országos je- alatt mert magyar érdekeklentőségú lap, mint a Ma- nek hangot adni..., elhallgyar Nemzeti Függetlenségi gattatták a hazaárulók. BeFront orgánuma — Révai tiltották a Délmagyarorszátárban. Ezeknek egyike most József, Erdei Ferenc és Ba- got is, szerkesztőit, munkabérűit le a sokszorosító gé- logh István szerkesztő bl- társait üldözték, internálták, pékről: A fölszabadult Sze- zottsági tagságával. 1945. o. Gcstapó kezére adták. Az ged első újságjai címmel dr. január 1-én jelent meg a orosz hadseregnek kellett Péter László tudományos Munka, a szakszervezetek Szegedre jönnie, hogy a főmunkatárs adott közre egy hetilapja, február 11-én a demokratikus magyar sajtó rövid összefoglaló tanul- Szabad Ifjúság, a MADISZ újjáéledjen." mányt és a korabeli lapok hetilapja, melynek új cí- A Délmagyarországnak ebhasonmásait me februártól Utunk lett A ben a cikkében olvashatjuk A tanulmányból megtud- Szf?e™ Szabad Szó a Nem- elöször a jelszót, melyet az hatjuk, hogy egy héttel Sze- ze" Parasztpárt hetilapja MKP írt zósziajára: „Lesz ged felszabadulása után, yolt 1945 március 18-tól, a boMoff> erős független, sza1944. október 18-án már ül- Szegedi Népszava pedig a bad Magyarország." ságja volt a vái osnak, a Sze- szociáldemokraták lapja. Ezt gedi Népakarat. A fölszaba- 194fi- Jü™us 19"én indítot" Szerepel* hasonmások dult országrész második ták- A kisgazdapárt június kozott a Magyar Nemzeti lapja volt ezf esak £ oros- 24"én Jelentette meg elöször Függetlenségi Front Szegeiapja volt ez, csak az oros- a hegedi Hírlapot den meghirdetett programja ^^^^^^^^^^^^^^ így valamennyi pártnak — egy oldal a DélmagyarI önálló lapja volt már a Füg- országban —, s MagyarorI getlenségi Frontban. csu- szág újjáépítésének hápán az MKP-nak nem. Ezért roméves tervével az MKP I 1945. július 24-től s azóta fo- választási programja, az | lyamatosan a Délmagyaror- 1945. szeptember 28-i Délszág a kommunista pártlap- magyarországban. jaként Jelenik meg. A kétszáz példányban A hasonmásokon látjuk e megjelent összeállítás híven lapok első példányait, s egy- tükrözi a kor hangulatát, a egy jelesebb számukat Hadd demokratikus alapon megidézzünk a Délmaéyarország élénkülő, felszabadulás utáelső szabad példányából, Ré- ni szegedi sajtóéletet. Tobi László: j^a/iés idők LEVÉL AMERIKÁBÓL szobának külön ajtaja. Es Harry azt mondja, hogy szeTizenkét esztendő után retne már látni titeket, illik végre levelet kaptam Bella tudni, hogy volt neki kötőnénitől New Yorkból. Én ezt hartyagvuíladása és bekötött a levelet most szőrül szóra szemmel fekszik három napideírom. hadd lássa min- ja dta. Minden héten medenki. hogy milyen levelet gv(ink mozi és színház, ami kaptam én tizenkét esztendő nckem nagyon jól áll. után Bella nénitől, New Yorkból Hogy szegény Zsigát ktvéTe kedves rokonok, ami- Peztók- az "agy°n bosszantó, kor Hanzi nekem írta meg pe MJ az élet eléggé szoraDetroitból, hogy vagytok koztató és van most a hamis meg valamennyien otthon, ékszereknek egy jó szezónén nagyon boldogultam. Én Ja. nekünk nagyon jol most közlöm veletek, hogy á11- Mariann meg Aliszka is én tizenkét év alatt semmit yannalc nagyon jol van nesem lettem öreg, éppolyan klk is téfi< aki dolgozik és csinos és kívánós vagyok, keres szépen. Vagyok velük Beküldte: Pálvölgyi Ferenc, Szeged, Pálfi utca 7. Szeptemberi emlék 1945- hihetetlennek és értelmetlenből ... — ezt választottam a nek tűnne De abban az sok-sok élmény közül. Nem időben, a mérhetetlen puszakarom Móra Ferenc ragyo- tulás után ez a legtermészegó stílusát utánozni, növel- tesebb emberi lépés volt. Iájának élményét kisebbíteni, A hatalmas iskola meginés arra sem vállalkozhatok, dult, újra megtelt gyermekiiogy versenyezzek csillogó zslvajjal és eltelt az első gyémántnál szebb jellemzé- tanév ls. Ennek örömét és sével — csak egyszerűen el- boldogságát csak azok értik mondom, hogy sok száz ta- meg igazán, akik kínlódva, nuló, ugyanannyi szülő és fázva, és sokszor elkeseredve, két tucatnyi nevelő miként de véglgküzdötték az iskolák fáradozott a felszabadulás el- talpraállásának első esztenső esztendejében, hogy 900 dejétgyerek iskolába mehessen Hiszen nemc8ak az anyagl azon a szeptember elsején. gondükkal kellett akkor meg. Most sokan nehezen vagy £üzdeni hanem nagyon sok. alig értik miért ne mehettek SZQr az emberl rosszinduiatvolna ezek a gyerekek isko- t [ é$ közömbösséggel is. Solába,_ hiszen minden nyáron sem felejtem el h*| amikor kőművesek, festők es aszta- ^ , helyreállításán dalosok regimentje dolgozik, tunk^ mlnden kézben hogy szeptemberre tiszta és *zerszó^ csattogott, megjekényelmes legyen az iskola, j ott csillogó szememlékezetes az évnyitó. üvegűi h0sszúszipkás. körAmit elmondok, Győrben a galléros férfi. Szétvetett lábGyárvárosi Iskolában történt. baj szemlélőlött. A régi tanEz az intézet körülbelül ak- testület egyik tagja volt, azt kora és olyan stílusú, mint hittük, segíteni jött. S mikor Szegeden az alsóvárosi Há- fölkínáltuk neki a szerszámán Kató iskola. De hogy a mot) így válaszolt: „Nekem harc után ezt miként örököl- n nem" kötelességem..." — tük, arra jellemző, hogy az ^s már sarkon is fordult, épület teteje középen beros- A ,áttuk de sen_ Sfot? S7 lPópatkóak k-ek sem hiányzott. nehéz nyoma, a tantermekben rengeteg szemét halmozódott föl. A drága felszerelést, a padokat, a beszállásoló katonák mind kirakták a kertbe, ahol egy sem maradt közülük sértetlen. Üres ablakrámákát lengetett a szél és megroggyant ajtókat. Az egész épületben egyetlen ablakszem maradt épen. Mégis, két hét sem telt bele, az első hívó szóra benépesült uz iskola, úgy zsongott, mint a méhkas, a munkára kész szülők és diákok hangjától. Boldog zsivaj volt A szegedi szerb színjátszás múltja Belgrádi kutató a Sonisgyi-könvvtárban és a levéltárban A magyar színjátszás hős- a szegedieket, mentegetőzni Grünn Orbánnál készült piakorának. neves alakja, a szí- kényszerültek, s további eló- kátja. A levéltárban bőségnész, színigazgató, színdarab- adását már nem engedhették gel talált a tanácsi jegyzőíró és fordító Balog István meg. ' könyvekben az engedély kö(1787—1873) Cserni György Mindennek történetét föl- rüli huzavonáról bejegyzésecímű színmüvét, amely a vázolta már A szerb színé- ket, sajnos azonban a Somoszerb fejedelemnek. Kara- szet Magyarországon című gyi-könyvtár legrégibb színgyorgyevicsnek a török elleni tanulmányában (1892) Had- házi plakátja 1817-ből való, szabadságharcáról szólt. 1812- zics Antal, valamint vele két évvel későbbi tehát, mint ben mutaták be Budán. A vitázva, meglehetős naciona- a keresett, bajai születésű és Szegeden lista elfogultsággal, a Sze- Alojz Ujes egyébként hoszis diákoskodó Joakhim Vuics, gedi Üj Nemzedék 1941. má- szas kutatás után az Orszáa szerb színjátszás úttörője, jus 25-i és június 19-i szá- gos Széchenyi Könyvtárban lefordította szerbre, és 1815. mában Lugosi Döme, a kü- megtalálta a Cserni György augusztus 19-én Belgrádnak lönben érdemes és szorgal- szövegkönyvét, s ezt Dévics győzedelme címmel a szege- mas színháztörténészünk. A Imre szerbre fordította. Alojz di szerb ifjúság műkedvelő belgrádi Színművészeti Aka- Ujes a vajdasági színjátszás gárdájával — latin nevén: démia munkatársa, Alojz kivételes szorgalmú kutatója: Illyrico-Serbica Dilectans So- Ujes, a hét végén ezeknek a megírta a szabadkai színjátcietas Segediensis — előadat- forrásoknak járt utána a vá- szás történetét, s most a zomta. rosi Somogyi-könyvtár és az bori Játékszín múltjának Az engedéllyel némi huza- Állami Levéltár dokumentu- adatait szedi össze, természevonák voltak, minthogy a da- mai között, ö ugyanis to- tesen nemcsak a szerb, harabot előbb Budán a harma- vább kísérte a Cserni György nem a magyar színjátszásét dlk előadás előtt a Helytar- sorsát, és a még későbbi új- is. Részint kiállítást rendez tótonács betiltotta. A szege- vidéki bemutatóval kapcso- az előkerült tárgyi emlékekdi magisztrátus erről nem latban talált olyan utalást, bői, részint pedig dolgozatudva engedélyezte, de ami- amely bizonyossá teszi, hogy tokban teszi közzé kutatásékor ennek híre följutott Bu- a szegedi előadásnak volt a nak eredményeit, dára, és felelősségre vonták híres könyvnyomtatónál, P. L. mint aki voltam odahaza, sokat és csodáljuk egymást, bár az én alak lett egy kl- ^ olyan flatal°k marad" csikét elteltebb, de a hajam tu.nk az eur°Pal haboru da" szép szőke és senki se nem cara ls' mondaná, hogy ez így nincs Hogy Artúr bácsi és az 8 van rosszul. Én most ls élek kedves felesége megégtek Harryval, aki egy nagyon jó Lengyelországban, az ropemberiizlet és hamisékszert pant zsnnáns. Mi most vevesz és elad és visz engem tettettük be a televíziós telemindig szállodákba. Minden- fon. ami drága, de megéri, kl mondja, hogy fiatalabb mert olcsó. Mi valamennylvagyok, mint az anyád volt, en gondolunk sokat rátok, és pedig ő is egy nagyon szép nIn.feJL ^^X^Y . . , eszünkbe bele ne jutnátok, asszony, de én most vagyok ahol tlnektek van nagyon nagyon kívánós és biztosan jó helyetek, örüljétek, hogy ezt halljátok Hogy szegény Matlldék tőlem. egész családja kiirtották, az Az. amit tett veletek Hit- nagyon érdekes. Aliszkának ' * , , , volt most influenza, de jorJ ler, volt nagyon, kényelmet- három doktor ^ most már len. Ml hálaistennek vala- van mindekl egészség. Te mennyien jól vagyunk s la- kedves rokonok! Mi most kunk egy nagyon szép ház- fogjuk szedni ami van ban itt, ahol van minden ócska holml ^ küldjük el nektek csomag, csak írjatok meg, hogy megkaptátok, akkor küldünk újra fogpaszta, rágógumi, meg ilyesmi. És ha akar kijönni az egész család, csak írjatok nekünk bátran, ml majd imádkozunk, hogy sikerüljön. Csókolunk mindenkinek a szájai BELLAÉK (Folytatjuk.) I ilemma — Most legyek végül enp berevő? ... PAPP LA/OS: Egyiptom sznz KAPUJA ez mindnyájunknak, szülök nek. gyermekeknek és nevelőnek. Jöttek gyárimunkások, tanárok, férfiak, nők, seprűt, súrolókefét, meszelőt, lúgot, rongyot hoztak, és legelőször tisztaságot teremtettek. Azután kalapács, fogó, s más alkalmas szerszámok kerültek a kézbe, hogy újra pad, szék, asztal legyen a roncsokból. És lett is. mert határtalan akarat fűtött bennünket. Ilyenkor nagyobb az emberi lelemény is. Ki tudja, honnan, csomagolópapírok tömege került elő a nagy nincstelenségben, meg csiriz és fáradt olaj. Az üvegeket csomagolópapírral pótoltuk az ablakon, de olyan gondohomloka közepén ott lenne hitbuzgó imádkozásai, vallásossága jeleként a soha be nem hegedő seb. Láttam, mint szakad föl. s vérzik ez a seb az idősebbek homlokán, amiatt, hogy ima közben a mecset kőpadlójához verik le-leborulva a fejüket. Egyiptomról hallva mindenkinek eszébe jut a trópusi hőség. Előfordul valóban, hogy a hőmérő árnyékban 45—50 fokot mutat. Elviselni csak azért lehet, mert a levegő nagyon száraz és tiszta. A hőségnél sokkal nagyobb veszélyt jelent a fokozott kipárolgás következtében fellepő állandó folyadékhiány, a szomjúság. Külünösen. ha az ember nem tudja a szomiát oltani. Szerencsére ilyen helyzetben egyetlen egyszer sem kerültünk. Melegünk viszont igen sokszor volt. Fázni is fáztunk azért egyszer. (5.) Egyiptom száz kapujáról írok. Keveset, hiszen alighogy bekopogtattam, benyitottam e kapuk egyikén-másikán. A luxori és karnaki pilónok mögött elémtarult a négyezer évvel ezelőtti Visszajövet Luxorból a csodálatos kényelemország; az írásjeleket olvasni tudó, a szimboli- berendezett legkondíctonalt vonaton, amekus ábrázolások értelmét Ismerő tudós szamára ^ a gyón Ganz-MÁVAG gyártott az Egyeis titokzatos, távoli kor. Alexandriában, Kairó- salt Arab Köztársaságnak. A légkondicionálás ban találkoztam a jelen Egyiptomával. ol-V£m tókelotes volt — s ez didergésünk mellett , , ... is jóleső büszkeséggel töltött el — hogy délS van-e kapu, amely ennek nz orszagnak a jo- , . , . * , . .„..,,„ .... vójére nyílik? Van. Talán ilyen kapu volt El után 4 órakor, amikor kinn meg 35 fok körül, Tahrir. Mint ahogy a jövő jelképe a heluáni ne- meleg volt. szellősen lévén öltözve valamenyhézipari kombinát, vagy az asszuáni gát és víz- nyien, a vonatban perceken belül megnáthásoderőmű. Találkoztunk 18—20 ^éves fiatalokkal. Umk tüsszögni kezdtünk. Sokat láttftm. tanultam, tapasztaltam EgyipForradalmi változás érik a fejekben, a gondolkodásban ls. Nemcsak az ennek a jele, hogy alig tómban. S mégis nagyon keveset ahhoz, hogy a látni már lefátyolozott nőket. Nem s olyan rég benyomásokból véletlen_ s össze nem függő élvolt, hogy fiatal nők férfikíséret nélkül utcára sem léphettek. A mai 18 évesek miniruhában sétálnak az utcán, a folyóparti sétányon, beülnek han"'bögy meg fáradt olajjal! csoportosan az étterembe is; olyanok, mint a béis átitattuk, nehogy eláztat- esi, vagy moszkvai, vagy budapesti tizennyolc hassa az eső. Ha valaki ezt évesek 'A negyven évnél fiatalabb férfiak többHo^n^ZTK'nne] -ge sem hordja már a galibát és a turbánt; s fel, melyekre minden válasz | nagyon kevés olyan fiatalembert lattam, akinek ményekből véleményt. ítéletet formálhassak. Cheti. a négyezer évvel ezelőtt élt királyi írnok fiához intézett Intelmeinek szavaira gondolok. Szép az írástudó hivatása. Ahogy minden hivatásnak megvannak a szépségei. De minden hivatás felelősség egyben. Vége Fáraószobrok a luxori Amon-szentélyben V .