Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

i Csináljuk Tobj László: ka­így Képzeletbeli levelet pott szerkesztőségünk, szól: „Mi, az odesszai kockahá­zak lakói nugyon meglepőd­tünk tavasszal, amikor a 6­<>s busz megállójának ki­építésével együtt felszedték annak a gyalogos átjárónak az aszfaltját az Ibolya-eszp­resszó sarkán, amely az ABC-kisáruházhoz és éppen uz új autóbuszmegállóhoz vezetett. A Délmagyarország­ból tudtuk meg azután, hogy az I. kerületi tanács — a rendőrséggel egyetértésben — azért intézkedet't így, mert állítólag az átjáró bal­esetveszélyessé lett a bu6z miatt, összebeszélni ugyan nem volt módunkban, de azért kivétel nélkül min­denki az említett sarkon jár át azóta is, az elmúlt fél év alatt sikerült a szépen meg­ásott útszéli árkot is beta­posni, s csak akkor kerül­jük meg, ha zuhog az eső és sár van. Ügy látszik, az illetékesek végre belátták té­vedésüket, mert a napokban a régi helyre ismét felfes­tették az átkelőt jelző zeb­racsíkot. Valóban ez az egyetlen helyes megoldás, az úttestre festett KRESZ-jel­zés most végre védi némileg a gyalogosokat. A mestersé­gesen teremtett balesetve­szély azonban csak akkor múlna el teljesen, ha az I. kerületi tanács ezek után az aszfaltjárdát is helyreállít­tatná." Ennyi a levél, mely alatt körülbelül nyolcszáz.-ezer olvashatatlan aláírás áll, és egy olvasható: Fehér Kálmán idők Fúttól Miskolcig CSOMAG AMERIKÁBÓL... Az a dicsekvő Nyavalyek Guszti elmesélte, hogy mos­tanában nap-nap után pom­pás ragulevest eszik, mert kapott egy csomagot Ame­rikából, s abbnn volt féltu­cat levespor. Ez a levespor csakugyan csodálatos talál­mány. Meséli az a dicsekvő Nyavalyek, hogy félliter lan­gyos vízben megfőzi a szür­késfehér port és raguleves lesz belőle, gríznokkedlivel. De micsoda raguleves! Noha a stanicliban csak por van, a ragulevesben csirkelábak úszkálnak és zsírkarikák a leves tetején, zöldség is van benne. Meséli az a dicsekvő Nya­valyek, hogy kapott legutóbb Amerikából meggyesrétes­port, hát az valami nagy­szerű. Beszórja a tepsibe a port és megsüti, forró megy­gyestészta lesz belőle, külön stanicliból kell rászórni a meggymagport, hogy egé­szen olyan legyen, mint a friss rétes. Hála az égnek, tegnap én is kaptam egy csomagot Ohióból, az írók világszö­vetségétől. Hat konzerv volt benne angol feliratokkal. Azonnal leslettem Nyava­lyekhez, aki már járatos az ilyesmiben, hogy fordítsa le a feliratokat. Nyavalyek hosszan néze­gette a dobozokat. — Ez Itt rántottcsirkepor — mondta az egyikre — tudja, hogyaan kell elkészí­teni? Megtudtam, hogy negyed­liter enyhén sós vízben kell megfőaní a port kilenc per­cig, s azzal már kész is a rántottcsirke, gyártja Willi­ams Ltd. Chicago. — Hát ez mi? — kérdez­tem Gusztit az egyik lila do­bozra mutatva. összehúzott szemöldökkel olvasta a feliratot. — Érdekes — mondta — tudja mi ez? Feleség-por öz­vegyek, agglegények, és fronton szolgáló katonák ré­szére. — Ne vicceljen, Nyava­lyek! — Nem vicc. Itt van a használati utasítás is. Gyárt­ja Brown és Marchulek Ltd. Chicago. Azt mondja: gő­zölje ezt a dobozt negyed­órán át, s aztán hagyja ki­hűlni. Lefekvés után tegye a feje mellé és pompás élve­zetben lesz része. — Nem hiszek ebben, Nya­valyek ! — Maga nem tudja, mit produkál az amerikai kon­zervipar. És milyen lele­ményes az újvilági technika! A sógornőm — bizisten igaz — kapott lábfestéket. Haris­nya odaát sincs, de aki az­zal a festékkel befesti a lá­bát, úgy néz ki, mint akin harisnya van. És azt írja a Fáni néni, hogy télire küld nekem kötöttkesztyű-festé­ket, amivel ha a kezem be­festem, úgy néz ki, mintha kesztyű volna rajtam. Leg­utóbb például kaptam egy pepita nadrágot tőle és hoz­závaló cérnát, ha a nadrá­gom elszakadna. Rágyújt? Elővett egy csomag ciga­rettát. Lefejtette róla a celo­fánt, aztán felbontotta a bí­borpiros csomagolást, feltép­te az ezüstpapírt, 20 cigaret­ta volt benne vitorlavászon­ban. Hosszú, szögletes ciga­Tollózás a megyei lapokban Nyírségben elkészült a má­sodik nagy befogadóképessé­gű almatároló. A korábbi 450 vagon kapacitású alma­raktár mellé építették föl az 1200 vagonos új tárolót, melynek építése 230 millió forintba került. A becslé­sek szerint az idén 17 ezer vagon télialmát szednek. Pest megyei Hírlapból, a retták, gyártotta Hudson és K°márom me^ei Dolgozók m~lynek nagy részét már aa Brook Ltd. Detroit. Rágyúj- Lapjából, az Észak-Magyar- . raktározzák. Felszabadulási pályázat Egy szó értelme RckUldtc: Farkas Jó/.scfné, Domaszék, Köztársaság tér 2. tottam egyre. — Mi ez? — kiáltottam fel fuldokolva. — ízlik? Petróleumban van pácolva. Valódi amerikai. — Nagyon finom. — Hallatlanul leleménye­sek odaát. Fáni néni azt írja, legközelebb azbeszt-cigaret­tát is küld. abszolút tűzmen­test. Gyártja Keller Co Green Ltd. Alabama. És micsoda férfiruhákat kaptam. Töb- 1 bek között egy világoslila 1 zakót, sárga gombokkal. És féltucat köralakú zsebken­dőt. — Hát az minek? — Mert odaát rájöttek, hogy az ember mindig a zsebkendő sarkába fújja az orrát. Elköszöntem Nyavalyektől, csak még arra kértem, hogy mondja meg, ml van abban a rózsaszín tégelyben, amit szintén most kaptam. Dünnyögve elolvasta az angol szöveget, aztán felki­áltott. — Szerencsés fickó! Me­leg alsónadrág van benne! — Ugyan! Ebben a kis té­gelyben? — Igen. „A konzerv fel­bontása után oldd fel an­nak tartalmát langyos vízben és főzd meg spirituszkockán. Pompás meleg alsónadrág. Gyártja Stooke és Mooke. Washington". — De már ezt nem hi­szem, Nyavalyek! Ügy vé­lem, maga rosszul fordít egy kettős jelentésű szót. Fogoly áfonyával vagy fegyenc áfo­nyával nem mindegy. Amit maga alsónadrágnak fordít, az talán ürühúst is jelent. — Ürühúst. Ügy. És ak­kor miért van ráírva, hogy Maga tsak új tárolóban raktározzák. * Uj egyetemi intézetek Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemet bővítették. Átadták rendel­tetésének a 180 millió fo­rintos költséggel épített ké­miai intézet székházát. Az új épületben rendezik be a telepet építenek. Jelenleg 400 kémiai, a fizikai és a me­telek talált gazdára. A tó teorológiai tanszékeket, va,­parjára budapesti művészek lamint az egyetem gazdasá­nvaralókat építenek, stran- gj irodáját. Áz új természet­dot létesítenek és zsiliprend- tudományi karon korszerű szer segítségével szabályoz- segédeszközöket is kaptak a zák majd a vízszintet. A jö- kutatók és a hallgatók, vő szezon kezdetéig a tó partjára szociális létesítmé­nyek is elkészülnek. országból, a Kelet-Magyaror­szágból, a Hajdú-Bihari Naplóból és a Heves megyei Népújságból állítottuk ösz­sze tallózásunk anyagát. Művésztanya Foton A tóti háromholdas csó­nakázó tó partjára művész­Uj gyár Esztergomban A Labor Műszeripari Mű­vek Esztergomban új gyá­rat épít. Az ipartelepítésre kijelölt helyen létesítik a Harang helyett lövés Eger mellett egy nap-, órát találtak, melynek korát a rajta látható írásjelekből 150 évesre becsülik. Kerek márványlapján római szá­mok és egy acélmutató látha­speciális gépkocsikat gyártó tó- A 30 centiméter átmé­üzemrészt. Az összesen' 20 r6íű márványkorongot egy ezer négyzetméter alapterü- fémlemez veszi körül a kö­letű gyár első 6 ezer négy- vetkező felirattal: „Engema zetméteres csarnokában a fényes nap, titeket az ár­Jövő évben már megkezdik nyék kormányoz!" Az egri a termelést. A teljes felépí- csillagászati múzeum kutatói tés utan, 1972-ben 600 dol- . gozót foglalkoztatnak. Az megállapították. hogy az eddig Budapesten gyártott órához hajdanában egy mű­hűtő- és tejszállító, vala- szer is tartozott, amelynek mint a MEDICOR Művek mozgását napsugarak irá­készített különleges részére járműveket gyártani. is itt fogják Festék a bányában A felszabadulást oly rette- tartottak. Ügy éreztük, gyöke- nem értettük. Addig magya­gett, félelmetes időszak előz- ret vert a lábunk. Valamit ráztak, hogy megértettük: a te meg, hogy akarva-ekarat- szóltak, amikor odaértek, ló evett és szomjas, víz kel­lanul félt mindenki. Én, erre mi mind a 25-en mind- lene. mint szegény cselédlány és két kezünket fölemeltük, Szüretelő csoportunk mint 14. éves gyerek, sok hogy magunkat megadjuk, egyetlen férfi tagját, aki alig I 58-as hasbőség? szenvedés és keserűség után csak ne bántsanak. 15—16 éves volt, elküldtük I bfzzék az amerikai techni­nngyon vártam az újat. Gye- Ekkor már láttuk, hogy a két szovjet katonával, hogy k.iban jview alsónadrág ez rekésszel sokat töprengtem, szovjet katonák. Ahogy vizet adjanak lovaiknak. Az­hogy fogunk találkozi a szov- fönntartottuk a kezünket, nap sok szovjet katona meg­jet katonákkal, akikről az a észrevettük, hogy egyik fel- látogatott bennünket, de hír járta: csajka rendszert emelt kezünkben a szüretelő már nem féltünk. Tanyáink hoznak. kés van. Gyorsan ledobtuk a távol estek a falutól, város­Az iskolában a tanító úr- kést, újra föl a kezeket, tói, így rövid ideig tartott az tói sokszor kérdezősködtem Látták a szovjet katonák, átvonulás is. a szovjetekről, de mindig ki- hogy meg vagyunk ijedve és A találkozás pillanata örök tért n mngyarázkodás elől. a késdobásra elmosolyodtak, emlék maradt. Most 25 év Apukám fronton volt, rá A mosoly bátorított benniin- után, amikor ismerem a voltam kényszerülve, hogy ket, nem kell tovább félni, kommunista szó értelmét, el­valakit kérdezzek. Egyszer Körülálltuk a két katonát, gondolkodom — a maga nagy mérgesen rám szólt az Ügy mondtunk volna nekik módján igaza volt annak a osztály előtt: „Mi akarsz valamit, de egymás szavát tanítónak, tenni? yfltmwnStht Aha- ; • uram. — Na mindegy. Télikabát­pornak jobban örültem vol­na, Nyavalyek. Most még csak azt mondja meg, hogy a sok por mellett mi ez a kis üveg folyadék? Kézbevette, megnézte, az­tán felelt: — Fejfájás elleni por. (Folytatjuk.) nyitották. A kis szerkezet a sugarakat pontosan 12 óra­kor egy miniatűr ágyúra irányította, amely lövéssel jelezte a delet. Barlang vize a lakásokban A miskolci műszaki egye-: Nagy mennyiségben talál­ható a rudabányai vasércbá­nyában olyan festékanyag, amelyet ez ideig külföldről vásároltunk. Az ércek között különböző színű vasoxidokat tem hallgatóiból és bányá­találtak, melyeket a bánya szókból álló barlangkutató műszaki gárdája által ké- csoport feltérképezte a szített tervek alapján fel- Bükk-hegység egyik nagy ki­épített őrlőműben, magyar terjedésű barlangját, az és NDK-gépekkel 40 mikron- úgynevezet vizes barlangot, nál kisebb szemnagyságúra A borsodi barlangkutatók őrölnek. Jelenleg fekete, pedig a Sebes-forrás szikla­sárga, és barna festékalap- üregeit tisztították ki. Ezzel anyagot gyártanak. A Tisza- lehetővé tették a tavaszi és menti Vegyiművek és a az őszi csapadékvizek sza­BUDALAKK festékgyúr bad folyását a természetes használja fel az új terméket, víztárolóba, ahonnan a nyá­r ri vízszegény hónapokban onatan-raktár Mjfk°lc csővezetékeibe táP­1 lalják az összegyűlt vizet. Az ország egyik legna- így enyhítik az északi ipar­gyobb almatermő vidékén, a város vízhiányát. lyett, hogy imádkoznál, hogy győzzenek a németek!" Nekem ez elég volt. Titok­ban a kommunista szóval foglalkoztam. Nem volt rádiónk, újságot nem járattunk, pénzünk sem volt rá, így csak az emberek mondásából éltünk. Szüret ideje volt, gyerekek, lányok, nők végeztek minden mun­kát. A férfiak nagyrészét el­vitték katonának, meg soku­kat nem is tudtuk hova. Egyik este megyünk haza, látjuk ám, hogy Szegeden tűz van. Dühöngés, morajlás, — vonulnak a németek hátra és felgyújtogatnak mindent. Másnap csend, volt. Meg­szokott időben, napkeltekor érkeztünk munkahelyünkre, a szőlőhegybe, amit még mu is úgy hívnak, hogy „Liliom­hegy", a Zákányszék—Rozsa —Üllés háromszögben. Vol­tunk vagy huszonötén, mert Szegedről, Tápéról rokonok, ismerősök kimenekültek a tanyára, hogy menedékei leljenek a bombázás, ágyú­zás elöl. Létfenntartásuk ér­dekében napszámra jártak. A nap oly tisztán jött fel keleten az októberi verőfé­nyes napon, mintha azt su­gározta volna: holnap már szebb és jobb, boldogabb éle­tünk lesz. Alig gyönyörködtünk a reggeli napsütésben. a „Ronh" major felöl 4 lóval egy agyút vontatva jött két katona. Nagyon megijedtünk. (3.) Válogatok huszonhárom nap élményei: em­lékek. benyomások között. Kairó!... Világvárosi forgalmával, fényeivel és árnyaival, groteszk el­lentéteivel maga a mai Egyiptom. Az utazás előtt fogalmazta meg valaki az újságírónak szánt ma­líciával: ha valaki három napot tölt a Nílus orszá­gában, bizonyosan ír róla riportot, egy-két hét esetleg egész könyvet adhat; ha azonban marad néhány hónapig, évig, lehetséges, hogy egyálta­lán nem mer tollat fogni. Nem vállalkoztam többre, mint néhány olyan impresszió papírra vetésére, amelyeket fontosak­nak, jellemzőknek érzek most is, hogy rendező­dik már bennem ennek az útnak az élményanya­ga. Atrikai világváros... Ez nemcsak pálmafá­kat, tevéket, szagokat, olykor kibírhatatlan hősé­get jelent, hanem emberi magatartást, életfor­mát. a mienkétől eltérő szokásokat, s mindenek előtt kiáltó szélsőségeket, ellentmondásokat. Egyiptom nehéz időszakot él át. A háborús ál­lapot következtében megnőtt gazdasági nehézsé­gek mellett—.hiszen a Szuezi-csutorna forgal­mának szüneteltetése hatalmas összegekbe ke­iül az Egyesült Arab Köztársaságnak is — belső politikai feszültségeket táplál a tátsadalom­átalakítás maga is; a csökkenő hatalmúi. va­gyonát féltő „felső tízezer" érthető ellenszenvvel A szőlőben" egyenesen felénk I és szorongassál figyeli a kormányzatnak a har­mincmillió életkörülményeinek javítása érdeké­ben megvalósuló nagyszabású, haladó és demok­ratikus programját. A néptömegek pedig munkát, keresetet, több kenyeret remélnek és kívánnak Gamal Abdel Nasszer politikai programjától és rendszerétől. Egyiptom területének több mint 90 százaléka teljesen terméketlen. Az ország ter­mőterülete alig nagyobb Svájc területénél. S ennek terméséből az ország 30 millió lakosát kel­lene élelmezni. A lakosság évi szaporodása rá­adásul egyre növekszik, s ma már több 1 millió­nál az 1 év alatti születések száma. Csodaszámba megy tehát már az is, hogy Egyiptomban nem halnak éhen az emberek, ha sok is a rosszul táplált gyermek és felnőtt. Uveg-acél-vasbeton felhőkarcolók, szépvonalú középületek, elegáns szállodák, új modern lakó­negyedek közé beékelődve szegénység, nyomor, betegség; roskadozó viskók, bódék, rögtönzött odúk bádogkannákból, kartonpapírból, deszknda­rabokból, rongyokból. Sok száz ember tengődik fedél nélkül Alexandriában, Kairóban. Menekül­tek. A Sinai félszigetről, a csatorna-övezetből jöttek a háború elől. A kormányzat igyekszik se­gíteni rajtuk. Táborokat létesítettek, a gazdagok tengerparti nyaralóit kisajátították például, s menekülteket, helyeztek el bennük. De korláto­zottak a segítés lehetőségei, különösen n segítés­re szorulók nagy számához képest. Évezredes el­maradást. szegénységet, bajokat egy-két év alatt felszámolni nem lehet. Háború ... Vagy inkább a háború előérzete. Ott érzőaNk a feszültség, az aggódás az emberek tekintetében; a részleges elsötétítésnek megfe­lelően kékre festették a magasházak ablakait és az autók reflektorait. A középületek és magán­házak kaput elölt sok helyen falat emeltek, vagy torlaszt homokzsákokból, hogy az bombázás ese­tén a robbanásnál fellépő szívóhatást csökkent­se. megállítsa. A világhírű Egyiptomi Múzeum­ban, Kairóban homokzsákokkal vannak körül­rakva a különösen féltett szobrok, műtárgyak, széles papírcsíkok hálózzák be a vitrinek üveg­tábláit. Az egyiptomiak mégis keveset beszélnek a há­borúról. Nincs mesterségesen felszított tömeg­hangulat. Ügy. tűnt, a mértéktartás és józan meg­fontoltság nemcsak a hivatalos álláspontot, a kormány véleményét jellemzi, hanem az utcai járókelő, az átlagpolgár reagálása is ilyen. Amit mondanak, csupán ez: a hazájából elűzött pa­lesztin népnek joga van hazá.ia területéhez; Iz­rael területfoglaló háborúja jogtalan és igazság­talan. Az arab népeknek össze kell fogniuk fe­nyegetett jogaik, területük, békességük védelmé­ben. Noha Izrael elleni támadásról senki sem be­szél, mégsem pacifista, mindenáron megbékélő, a kialakult helyzetbe belenyugvó ez a szemlélet és magatartás. Az egyiptomi kevésbé harcias nép. mint a többi arab, elsősorban sivatagi arab népek, törzsek, amelyeknek évszázadok óta vé­rükbe rögzött szokása a hadakozás, a harci ka­landok kedvelése és keresése. 1967. óta azonban teljesen átszervezték és korszerűsítették az egyiptomi haderőt. Ma az arab országok közül Egyiptom rendelkezik a legütőképesebb, ember­anyagát és fegyverzetét tekintve egyaránt leg­korszerűbb, jól szervezett hadsereggel. A mos­tani egyiptomi hadsereget hat nap alatt nemhogy szétverni, de elfoglalt pozíciójában megingatni sem igen tudná a még oly kiválóan felszerelt, felfegyverzett Izraeli haderő sem. Az idő pedig az arab országoknak kedvez; Iz­raelnek mind nehezebb feladat lesz a megszállt területek megtartása es ellenőrzése. S e kis terü­letű és hadrafogható férfilakossága számát te­kintve sem korlátlan kapacitású ország a háború frontjain egyedül áll szemben a földrésznyi te­rületeket benépesítő, sokszorosan nagyobb arab országokkal. Helyzete tehát az időleges sikerek mellett itt kilátástalan. iFolytmtjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents