Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

Áz Etelka soriak panasza Tizenhármán írták alá az Etelka soron lakók közül azt a levelet, amelyben lapunk egy még 1967-ben közölt cikkére is hivatkoznak. Már akkor szóvá tettük ugyanis panaszukat az Etelka sor. Kereszt utca előtt keletkezett „mesterséges tó" ügyében. A felsővárosi sportpálya építése során 1966-ban a terep feltöltésére kitermelt föld helyén maradt gödör vízzel telt meg, azóta a környékbeliek a szemetet is oda hordják. S a lakók hiába járnak az MHSZ-hez —, amely a gödröt csinálta —, a kerületi tanácshoz, a helyzeten senki sem hajlandó változtatni. A II. kerületi tanács építési. közlekedési osztályán érdeklődésünkre közölték, hogy a kérdéses helyen a szemétlerakást megtiltották, és felelősségre vonják, aki a tilalmat megszegi. A tó, illetve a gödör megszüntetése és az egész terület rendezése az Etelka sor. Kereszt utcai, a Csillag térig építendő út készítésével véglegesen megoldódik. Az útépítéssel egyidőben az Etelka sor mellett, a SZEOL-pálya mögött általános területrendezésre és autóparkoló építésére is sor kerül. Az út építését a városgazdálkodási vállalat hamarosan megkezdi. Nem lűnt el a túró A múlt hét végén hirdette meg és mutatta be néhány élelmiszerüzletben a félzsíros krémtúrót, új termékét a tejipar. A negyedkilós, alumínium fóliába csomagolt árunak nagy keletje volt Szegeden. Teimel György (Odessza XVI. épület) olvasónk bosszankodó levelet írt, hogy az új túró már a bemutatón és közvetlen utána hiánycikké vált. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat a székesfehérvári, nemrég termelésbe állított üzemből szállítja a félzsíros krémtúrót. Azért mutatta be fogyasztóinak, hogy megismerjék, megkedveljék, mert amikor a szegedi tejüzem munkába kezd, a fehérvárival azonos NDKbeli gépen Itt ls gyártani fogják. A bemutatóra valóban csak pár mázsa árut hoztak, de a kereslet láttán azóta már naponta 3—4 mázsát szállítanak az üzletekbe. Ha a kereskedelem ennél is többet rendel, a tejipar még többet hoz Székesfehérvárról. Egyébként a Szegeden tizembe helyezendő új gép majd 15 mázsa félzsíros krémtúrót gyárt naponta. Miért nem bontják fel? Tabányi György (Petres u. 3.) kifogásolja levelében, hogy a Marx téri MÉK-pavilonban vásárolt üveges sört felbontatlanul adják el, ugyanakkor az üdítőitalt tartalmazó üveget felbontják. Talán azt akarják, hogy minden sörfogyasztó zsebben hordja a bontót? A MÉK-pavilon eladói szabályosan cselekszenek, ha nem bontják fel az üveges sört. A kereskedésre jogosító engedélyükön ugyanis az szerepel, hogy sört csak zárt palackban, tehát nem ottani fogyasztásra árusíthatnak. Ugyanúgy, mint valamennyi élelmiszerüzlet. A bor, poharánkénti árusítására a borkóstoló jelleg miatt van lehetőség, az üdítőital pedig főleg azonnali fogyasztás céljait szolgálja. A zöldséggyümölcs, Illetve élelmiszerpavilon nem italbolt, nem vendéglő. így tehát levélírónk bírálata éppen az említett üzlet dicséretére válik. Kóriiáz a vietnami nőknek Erdei Lászlóné a járási nőtanács ülésén m A szegedi járási tanács épületében tartotta tegnap kibővített ülését a járási nőtanács. Ezen részt vettek a nőszervezetek vezetőin kívül a községi tanácsok női függetlenített vezetői és a termelőszövetkezetek női funkcionáriusai is. Az ülésen megjelent Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ott volt Szabó Lajos, az MSZMP Szeged járási bizottságának osztályvezetője és a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei nőtanács elnöke. Csejtei Istvánné, a szegedi járási nőtanács elnökének megnyitó szaval után Erdei Lászlóné számolt be a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Helsinkiben megtartott VI. kongresszusáról, és köszönetét fejezte ki a Csongrád megyei és a szegedi járási nőszervezeteknek azért, hogy a vietnamiak megsegítésére meleg takarók készítését vállalták, és ebben a társadalmi munkában példát mutattak. Bejelentette a kongresszus határozatát, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség egy, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban építendő olyan kórház létrehozását vállalta, amelyben az anyák és a nők háború okozta betegségeit, sérüléseit fogják gyógyítani. A kórház létesítéséhez a magyar nők is hozzájárulnak. Az ülés második részében Bodó Istvánné, a szegedi járási nőtanács titkára a nők társadalmi helyzetéről tartott előadást, amelynek vitájában sokan részt vettek. A járási nőtanács ülésével a nőmozgalmi vezetők hétfő óta tartó tanácskozása véget ért. Piroska a Balatonnál Anti kell a turistának Görcsös ágak képezik a ki. Ez a csodálatos alkotás ron valósággal tolongtak ide falakat. A tetőt nádkévék- a Pannónia Vendéglátó Vál- a külföldiek konvertibilis vaből hajigálták föléje, bizony lalat előkelő Piroska csárdá- lutájukkal, vagy olyan forine'.ég hanyagul. Mintha kap- ia a Balaton mellett, szem- tokkal, amelyekért fontot, kodtak volna a mesterek. ben a széplak-felsőt vasútál- frankot, márkát dollárt ad• I x-íii U v loméssal. tak cserébe. Es „istenien nagy sietségükben borzasra Meghökkent6 Meghökken- érezték magukat" a Piroska hagyták ezt a réffi magyar tő, még ha a fentebb elmon- csárdában, ahol huszonegy„építőanyagot". Itt is, ott is dottakon kívül egyéb román- néhány forintért már kaptak lelóg egy-egy nádszál le- t'ka is kapható itten. Stíl- 10 deka paprikás szalonnát, avek masíroznak raita mesr szerű P'rinkó asztalok oél- s ha mélyebben nyúltak a gyek masíroznak rajta, mesz- dóul hozzóvaló aiac60nyülő. zsebbe, akkor tokaji aszút is szirol is latható nyomokat kékkel, s az ülőkéket tarka ihattak rá. A vezetők azért hagyva maguk után. A szél- kecskebőrök ékesítik. Aztán fájlalják a közelgő őszt, nek elég szabad bejárása -an Miska-kancsók. csikósfigurák, mert a szellős csárdában ide, s nagyobb záporok után használt bográcsok a tetőze- máris megfogyatkozott a vf... „ , tet tartó tara££<tt-Lan a^asoj&ra . . „•, . „ ..., alighanem esővíz is csepeg a aggatva. De nem sorolok fel g költekező, hálás vendégtermészetes padlatra. Az aj- minden kuriózumot, az olva- sereg. Az utószezonban csöktök! Akkora rések vannak a sónak is van fantáziája. Ta- kenten! kellett az árakat ls félfák és a szárnyak között. lán csak an"yit még; hofiy a olyannyira, hogy az ide témagasból jókora sonka csüng a vendégek feje fölé. Nem csalás, nem ámítás, valódi hogy látható a hervadó zöldje. kinti világ vedt magyarok vele. is kijönnek Szegedi művészek Fészer? Tehénistálló? Ko- füstölt sonkáról van 6ZÓi Hiába! Nekünk nincsenek csiszín? Juhhodály? Széna- madzaggal leereszthető, meg- zord hegycsúcsaink, csodálapajta? Úgyse találja ki sen- tapintható és megszagolható. tos Piramisaink, hosszú tenMellette piros paprikafüzér gerpartjaink. Azt adjuk el és több szál házikolbász himbálódzik. Hátha megkívánja valáki. Cigánymuzsika. S persze Piroska! Mert ezek T. Nagy Irén Tulajdonképpen szobrász. A budapesti Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós tanítványa volt, s nagy tetszéssel fogadott diplomamunkája is egy embernyi nagyságú férfialakot mutat. Aztán mégis odahagyta választott műfaját. Intarziákat kezdett készíteni. Hogy miért? Az önmagának is sokszor feltett kérdésre így válaszol T. Nagy Irén, a Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola művésztanára: — Amikor elkerültem Budapestről, akkor kényszerültem a műfaj váltásra. A mintázáshoz, kőíaragáshoz idő kell, ez a munka teljesen leköti az embert. Az intarzia viszont megengedi, hogy alakítgatása közben mással is foglalkozzam. Ügy is mondhatnám, hogy a fadarabkák illesztgetése többször indítható. És azt ls megmondom őszintén, hogy a szobrászkodás férfierőt kíván — nők csak nagyritkán győzik ezt a ipűvészmunkát fizikummal. — A mintázásról, kőfaragásról miért éppen az Intarziára tért át? — Már főiskolás koromban ' próbálkoztam ezzel a valójában csak most elterjedő művészeti ággal. Aztán amikor Szegedre kerültem, már tudatosan — egyetlen kifejezési módomként — kezdtem a „faképek" készítéséhez. — Hogyan készül a művészi rangú intarzia? — A legelső mozzanat mindig a vázlat. Férjemmel — aki a fehértói halgazdasagot vezeti — sokat kirándulunk, és én rendszerint minden utunkról valami továbbfejleszthető vázlatot hozok haza. Aztán ez a vázlat érlelődik, új motívumokkal bővül, és amikor úgy tűnik, hogy minden részletében teljes, akkor elkészítem a méretpontos rajzát. Ezt kell aztán a tervező intézetekben használt, átlátszó pauszpapírra átmásolni, s e másolatot elkészíteni a hosszú órákon át összeválogatott lemezdarabokból. — Lemezdarabok. Honnan szerezhető be az egy képhez szükséges százféle facikkely? — Azt hiszem minden művészi munkánál nehezebb ez a gyűjtögetés. Idős asztalosok féltve őrzött deszkakincsei között, faraktárakban és még elsorolhatatlanul sok helyen kell kutatnom, hogy csak nagyjából is kedvem szerint komponálhassak. — Milyen kompozíciók megvalósítására alkalmas a fa? — Ebben a vonatkozásban nincsenek előre megfogalmazott tételek. Szerintem azonban a fa eredete, rostos anyaga, természetes színe feltétlenül determinál. Általában akkor jó egy interzia. ha éppen ezekre a meglevő adottságokra épít, ha az intarzia készítője —, mint azt Borsos Miklós tanította — az anyagban gondolkodik. Ennek megfelelően én egyrészt a modern városképek ábrázolásához használom fel a fát, másrészt különböző geometrikus kompozíciókat készítek. — És a Képcsarnok Vállalat Kárász utcai kiállítótermében megrendezett önálló tárlatának Virág című képe? — Valóban, ez a munkám az előbb említettektől elütő kísérlet volt. Az volt a tervem vele, hogy kipróbáljam, alkalmas-e az intarzia oldottabb témák, költőibb mondanivalók közvetítésére. — A kiállítás látogatói mondhatni, egyemberként igazolták, hogy alkalmas. Az újabb témák meghódításán kívül mi még a célja? — Elsősorban az, hogy lehetőségeim szerint elfogadtassam az intarziát, mint képzőművészeti műfajt. Eddig ugyanis csak amolyan alkalmi vendégként jelentek meg munkáim a különböző tárlatokon, s tapasztalataim szerint hasonlóképp vállvonogatással fogadják más interziakészítők jelentkezését is. Nálunk még mindig a táblakép az egyeduralkodó! Ha valaki más anyagot használ. az már eleve gyanússá válik. — Hol láthatjuk legközelebb intarziáinak együttesét? — Remélem, Budapesten! Az építészeknek szeretnék ott bemutatkozni, mivel úgy gondolom, őket érdekelheti a legjobban ez az ugyancsak nagyon „anyagelvú" művészet. Az új épületek készítésénél ls meghatározó szerepet játszik az önmaga törvényei szerint megjelenő anyag, ezért úgy gondolom, hogy értő közönségem • lesz maid a kivitelezők és tervezők érdeklődő csoportja. Mi pedig azt reméljük, hogy nemcsak a fővárosi építészek figyelnek majd fel T. Nagy Irén intarziáira, hanem — a szegediek is. Ttt készülnek ezek a remekbe metszett. csiszolt munkák a fehértói, halgazdaság egyik aprócska szobájában. amink van: a karikás ostort, a puszta pusztát, a marhagulyást, a délibábot, a Piroska csárdát. Vagyis a roután elképzelhetetlennek tar- man«kát. amiért direkt hoztom, hogy ne Piroska névre zánk jön a külföldi turista, hallgasson az a piros arcocs- mert ebben a tálalásban csak kájú, rámás csizmás, mini- "álunk kaphatja meg. harangszoknyás, rövid lábú. S vendégeink boldogságávastag combú, de darázs de- ért miért ne tennénk me« rekú helyretyutyutyu szőke többet is! Nádban azért nem kislány, aki a kiszolgálással va8yunk éppen a legszegéfáradozik a közönség nem nyebb ország, Piroskához hacsekély megelégedésére. son16 csárdat Pedig a soha A Pannónia vezérigazgató- rá nem érő éPítö'Par nélkü! ja, Somogyi Jenő szerint jó te könnyen eszkábálhatunk, bolt ez nagyon. Egész nyá- F. N. I. A főváros adataiból A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága szerdal ülésén értékelte a szakigazgatási szervek és a tanácsi vállalatok első félévi gazdasági munkáját. A fővárosban ez év első felében az iparban, az építőiparban és a belkereskedelemben összesen 897 ezer munkavállaló dolgozott, 2.4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Főleg a belkereskedelemben nőtt a létszám, de az építőipar munkaerő-gondjai érezhetően enyhültek. A legnagyobb fővárosi beruházások közül a metró Népstadion és Baross téri állomásain a belsőépítési munkák nagyrészt befejeződtek, az Astoria, a Blaha Lujza téri és a Deák téri állomásokon a burkolási munkáknál tartanak, több állomáson felszerelték már a mozgólépcsőt is. Befejeződött a Kossuth téri mélyállomás kiépítése^ a Batthyány téri és a Moszkva téri állomás most készül. A munkaerő-vándorlás tovább fokozódott az első félJ évben. Az ezer munkásra tó felvételek száma az állami iparban négy. az építőiparban hét százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok foglalkoztatása tovább emelkedik Á. félév végén meghaladta a 17 ezret. Ez 26 százalékkal magasabb a múlt év első félévi aránynál. (MTI) Vége az öntözési szezonnak Az utóbbi hetekben nagy mennyiségű esőt kaptak a középtiszavidéki földek, ezért a szokottnál egy-két héttel korábban megkezdődött az öntözőgépek levonulása a Tiszáról. Megszüntette a vízszolgáltatást többek között a tiszapüspöki, a martfűi, a tiszainokai vízkiviteli mű. és csökentette készültségét a kiskörei, a tiszabői és az örményesi telep is. Az igazgatóság vízmérlege szerint a nyáron 82 ezer hold öntözéséhez szolgáltattak vizet. A főművek 230 millió köbméter vizet emeltek át az öntözőcsatornákba. A meteorológiai előrejelzés hosszú, száraz őszt jósol, ezért a vízkiviteli művek egy részét üzemben hagyják, hogy szükség esetén öntözést végezhessenek és a halastavakat feltölthessék. Fehér aszfalt lünk" is kellene végleges helyet találni számukra. Akácz László Szerdin a debreceni műszaki napok keretében Radl János, a Debreceni Közúti Építő Vállalat mérnöke tartott előadást az útépítésben használatos műanyagról. Mint elmondta, a Chemicai Építő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat debreceni kísérleti laboratóriuma — kooperációban a Debreceni Közúti Építő Vállalattal — műanyag felhasználával új, hazánkban egyedülálló, hideg bedolgozásra alkalmas fehér aszfaltot állított elő. Debrecenben már két helyen használták útburkolati jelek készítésére, s a jövőben mindenütt ilyen anyagból alakítják ki az útná- burkolati jeleket. A műanyag alkalmazásával készült fehér Szeged szobrai Ipolyi Arnold (1828—1886) (53.) Történetíró, folklorista, művészettörténész volt Ipolyi Arnold, Nagyvárad hajdani püspöke. Előbb a régi magyar hitvilágot kutatta, majd a középkori művészettörténetben keresett témákat. Jelentős munkája népmese-gyűjteménye is. A szegedi panteonban láthaté portréját Füredi Richárd készítette. aszfalt előnye, zsugorodik. hogy nem CSÜTÖRTÖK, 1969. SZEPTEMBER 18.