Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

Ma kezdődik az ENSZ- I > ben az általános vita (Folytatás az 1. oldalról.) már többször kijelentették, Gromiko előreláthatólag a hogy az Alla™k­jövő héten két alkalommal nak maK6n?k ke" m®falál" találkozlk Rogers amerikai 3 * külügyminiszterrel is, aki megbeszélést kíván folytatni lási lehetőségek adottak, csupán Washington megá­llt arab államok és Izrael ™ú'lk azok fkerf: képviselőivel. Gromiko és A New-York Tlmea^JelentJ Rogers a francia és az angol , . , külügyminiszterrel együtt tárgyal U Thanttal ls, az ENSZ-főtitkár által rende­zendő összejövetelen, A tár­azt is. hogy Rogers és Riad HHtár­gyalásain szó lehet a két ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról. gyalások célja a közel-keleti válsággal kapcsolatos négy hatalmi megbeszélések fel­újítása. csolat helyreállísátának leg­főbb akadályát abban látja, hogy amerikai részről haté­Diplomáciai körökben .ér- j^nM? pSfiffiS deklődéssel várják, milyen szintű szovjet—ar^rikat és gazdaságilag, mind pedig megbeszélések színhelye lesz katonailag, az ENSZ a közgyűlés első Abba Eban izraeli külügy­időszakában. Egyes lapok miniszter, aki kedden este lehetségesnek tartják, hogy érkezett New Yorkba, azt Gromiko Nlxon amerikai el- mondotta, hogy a „közel­nökkel is tanácskozhat, erre keleti béke helyreállításának Franz Josef Strauss körül | tömörülő — politikusai al­kotják, a Bundeswehr tá­bornokaival tervet dolgozott ki egy úgynevezett hideg puccsal történő hatalomát­vételre. A „07—03" fedő­szám alatt futó terv sze­rint a diktatúra megvalósí­tása után polgári kormány alakulna Staruss-szal az élen. Ez a diktatúra — a tervek szerint — közvetlen terrorral felszámolná a pol­ra"a vietnami kérdés ren- kezett "és kedden már ta-1 gári demokrácia maradvá­részről nácskozott a főtitkárral. nyait. azonban valószínűleg nem lehetőségei ma igen rosszak". New Yorkban kerülne sor. Izrael egyébként változatla­A New York Times szer- nul nem hajlandó együttmű­dán terjedelmes jelentésben ködni a világszervezettel és foglalkozik azzal, hogy az a Biztonsági Tanács leg­amertkat külügyminiszter utóbbi határozatát, amely az nemcsak a kétoldalú kapcso- Al Aksza mecset felgyújtása latokról, a leszerelési kér- következtében született, Te­désekről és a közel-keleti koah izraeli ENSZ-delegátus válságról kíván tárgyalni „új mélypontnak" minősí­Gromikóval, hanem amerikai tette az ENSZ történetében részről azt szeretnék, hn a .Tarring nagykövet U Thant Szovjetunió mintegy kőzve- közel-keleti főmegbízottja a títő szerepet vállalna magá- hét elején New Yorkba ér­Mit takar a „07-03" fedőszám? • Berlin (MTI) Albert Norden, a Német Szocialista Egysógpárt Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK Nemzeti Frontjá­nak országos tanácsa által rendezett szerdai berlini nemzetközi sajtókonferenci­án, a nyugatnémet válasz­tások küszöbén ismét ráirá lemény figyelmét a neoná­cizmus veszélyes kifejlődésé­re a Német Szövetségi Köz­társaságban. Norden kijelentette, hogy az NSZK-ban egy szélsőjobbol­dali politikai, gazdasági és katonai erőkből álló szerve­zet a hatalom átvételére tör. Sztrájivifa a francia kormány ülésén # Párizs (MTI) ság között a mozdonyveze­A francia nemzetgyűlés tők és a kalauzok követeié­szerdán a kora hajnali órák- selről. A vasútigazgatóság a ban 369 szavazattal 85 elle- munkaidőre különösen azéj­nében, 8 tartózkodás mellett szakai munkára vonatkozó Jóváhagyta Chaban-Delmas követelések tekintetében lé­miniszterelnök kormányának nyeges engedményeket tett. az augusztus 8-án leértékelt A vasutasok szerdán ország­frank védelmére kidolgozott szerte gyűléseket tartottak gazdasági programját, amely és az ezeken született dön­szigorú takarékossági intéz- tések alapján határoznak a kedéseket irányoz elő. A sza- szakszervezetek a munka új­nyitót ta "a'nemzt t közi" közvé- I Rázáskor 18 képviselő nem rafelvételéről J - 1 volt az ulesteremben. A ml- A Metró dolgozóinak kó­nlszterelnök nemzetgyűlési veteléseiről folyó tárgyalások beszédében Igen borúlátóan nem vezettek eredményre. A beszélt Franciaország helyze- sztrájk továbbterjed és gya­téről. korlatilag a párizsi Metró­A francia minisztertanács forgalom felét megbénította, szerdai ülésén elsősorban a Az autóbuszforgalom nagv­sztrájkhelyzettel foglalkozott, jából működik. A tárgyalá­A viták végén felszólalt Geor- sokat a Metró dolgozóinak a Yv csonort amelynek ee-1 ges PomPidou köztársasági szakszervezete az igazgató­rtLL f cniT rcTi ' elnök is. aki nyugtalanságát ság képviselőivel csütörtökön : fejezte ki. hogy a munknbe- folytatják. Szerdára virradó , szüntetések, amelyek egyik hajnalban sztrájkba léptek nap a vasutat, másik nap a az Air Inter francia belföldi Metrót bénítják meg. megza- légiforgalmi társaság alkal­varják az állampolgárok éle- mazottal. A sztrájkot 24 órá­iét. ra mondták kl. de a tárgya­Kedden este megegyezés lások eredménytelensége ese­született a francia szakszer- tén további 24 órára meg­vezetek és a vasútigazgató- hosszabbítják. dezésében. Szovjet NDK—NSZK megállapodás • Berlin (MTI) Az NDK és az NSZK köz­lekedési minisztériumainak képviselői között Berlinben lefolyt megbeszélések alapján az NDK ismét engedélyezte a forgalmat a nyugatnémet vasút egyik, az NDK terüle­tén áthaladó és 1967 óta a közlekedés elől elzárt szaka­szán. A nyugatnémetek ren­dezik a vonal Igénybevéte­lével kapcsolatos régebbi tar. tozásaikat és fizetni fognak a vonal használatáért. A pekingi találkozó a moszkvai tv-ben • Moszkva (MTI) A moszkvai televízió szer­da esti híradójában levetítet­ték a szovjet központi doku- I mentum filmstúdió munka-1 társainak filmriportját Alek. | szej Koszigin szovjet minisz- : lerelnöknek és Csou En-Laj- j nak, n Kínai Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének szeptember 11-1 találkozójá­ról. A filmriport bemutatja a szovjet miniszterelnöknek és kíséretének Pekingbe érkezé­sét, fogadtatását, a két fél közötti megbeszélést, vala­mint a szovjet személyisé­gek búcsúztatását. A központi dokumentum filmstúdió riportjának kísé­rő szövegéül a találkozóról kiadott hivatalos szovjet köz­leményt olvasták fel. Izraeli bombázás • Tel-Aviv (AP. DPI) Szerdán délelőtt két Izraeli repülőgép egyiptomi terület fölé hatolt és Ras Zafarann térségében fél órán keresz­tül katonai objektumokat bombázott. Ugyanebben a térséRben hajtották végre az elmúlt héten páncélozott jár­müvek és harckocsik beve­tésével az Izraeliek tízórás akciójukat Azóta szinte min­dennap lámadják a térségét. Munkabeszüntetések Olaszországban # Róma (AP, AFP) pontjában tartott tüntető fel­Az AP összefoglaló Jelen- vonulást. tése szerint szerdán egymll- A szerdára virradó éjsza­llónál több dolgozó sztráj- k« az olasz építőipar 800 000 kolt Olaszországban. A dolgozója kezdett újabb, 48 sztrájkmozgalom egyre ter- 6rás sztrájkot. Ehhez csat­jed. Az államosított kohá- lakozik majd 55 000 tégla­szatl üzemek 190 000 dolgo- Syári munkás péntekre és zója. valamint a vegy- és szombatra meghirdetett gyógyszeripari gyárak 200 000 sztrájkja. munkása kezdett sztrájkot. A magánkézben levő ko­A milánói Pirellí Művek haszatl üzemek 1,3 millió dolgozói négyórás lépcsőze- dolgozója „amerikázik" az . » #ii.„a „„ országban. A sztrájkok cél­tes sztrájkot kezdtek, az ja a munkabérek Jemelésé_ üzemnek mintegy 2500 dol- nek és rövidebb munkahét­gnzúja pedig a város köz- nek a kiharcolása. MOZAMBIQUE-I SZABADSÁGHARCOSOK. Mozamblque népe évek rtta sikeres karcot folytat a portugál gyarmatosítók ellen. A képen: mozambtque-i szabadságharcosok gyakorlatoznak Repülögéppablás • Szófia (BTA, Reuter, A „Viscount" típusú, négy­AFP) hajtóműves gép szerencsésen Törökország is „felavat- földet is ért Szófiában. A ta" a maga első hijackerét, bolgár hatóságok a török szép magyarsággal: repülő- nagykövetség képviselőivel gép-eltérítőjét való rövid tanácskozás után A török polgári légiforga- a gépet útnak indították vlsz­lom Isztanbul—Ankara vo­nalon közlekedő egyik gé­szafelé. mind a repülőgép sze­pének pilótáját 10 perccel a mélyzete, mind pedig az uta­felszállás után egy Szadi sok visszarepültek Isztanbul­Toker nevű diák pisztoly- ba. lyal a kezében arra kény- . „,,.,„ .„,.,.„„ szerítette. hogy útirányát a A ^llemileg fogyatékos bolgár főváros. Szófia felé híjackert hamarosan átad­vegye. ják a török hatóságoknak. Számvetés a kivonásról Már megint nagy be­harangozás előzte meg a nixoni bejelentést az újabb amerikai csapat­kivonásról. Sőt, most a saigoni bábok megelőz­ték a hivatalos washing­toni közlést és Ky egy lépéssel hamarább „túl­licitálta" a mennyiséget: 6 40 ezret mondott, Ni­xon pedig másnap 35 ezret. A különbség csupán propagandafogás: Ky „nem tudta pontosan", pedig előzetesen pontos tájékoztatást kapott. Jú­liusban Nixon azt mon­dotta, hogy a 25 ezres tavaszi csapatkivonás után az év végéig 100 ezer katonát vezényel­nek haza, s a harcoló csapatok kivonása 1970 végéig befejeződik. Az • tón visszavonta a továb­bi kivonást, most mégis bejelentett 35 ezret: idő­zítette az ENSZ közgyű­lés megnyitására. Lát­ványosságnak szánta, s erről bizonyára említést is tesz a világszervezet­ben, mai beszédében. A kivonási létszám ér­téke vajmi kevés, sokkal súlyosabban esik latba az a 484 ezer katona aki, továbbra is a vietnami harcmezőn marad. Külö­nösen szembetűnő a ki­vonás jelentéktelensége, ha figyelembe vesszük, hogy a 35 ezres amerikai egységnek mintegy fele kerül kl közvetlenül a fronton harcolók közül, a többi ellátó, utánpót­ló és más alakulatok ka­tonája lesz. Az egyéb­ként jobboldali és tekin­télyes londoni Times is megállapítja, hogy a 35 ezer katona távozása még nem befolyásolja döntően a katonai és po­litikai erőviszonyokat Vietnamban. Érdekes költői képpel él a brit lap; „Az alagút végén még mindig nem látni a fényt". Az USA legtekintélye­sebb napilapja a New York Times is túl sze­rénynek tartja a csapat­csökkentés mértékét. Ezért úgy értékeli a ni­xoni bejelentést, mint „újabb elmulasztott le­hetőség". Az ugyan­csak angol Morning Star vezércikkben teszi ne­vetségessé a kivonási létszámot: „ Ez a csök­kenés nem sokban befo­lyásolja a Pentagonnak azt a lehetőségét, hogy halálra bombázza, éges­se és robbantsa Dél-Vi­etnam népét." — írja a lap. M. T. / kommunista vllégmoxgalom problémáiból Emi érleli az egységet reakció erői ellen. Ezt a pártok zöme felismerte: innen az egységtörekvések egyik forrása. * Nem hagyható számításon kívül a másik for­rás: cselekvésre buzdít az a tény. hogy az im­perializmus fokozott agresszív erőfeszítéseket tesz pozícióinak megtartására, elveszett hadál­lásainak visszaszerzésére, a forradalmi folyamat lefékezésére. Evégett változatlan céljait változó Mostanában, főleg a kommunista és munkás- kenvítő határozatai alapján a pártok többsége módszerekkel, taktikával próbálja elérni. Ebber. pártok moszkvai tanácskozása után sok szó esik eleRet akart tenni ezeknek a követelményeknek, az új taktikában nagyobb szerepet kap az ideo­í testvérpártok egységtörekvéseiről. Egybehang- fellendült az egységért folyó harc. Igaz. az ob- lógiai diverzió, a szocialista országok és a kom­tó a megállapítás, hogv ezek a törekvések a jektív és szubjektív okok miatt ez a küzdelem munista pártok közötti ellentét szítása, az egv­mozgalom merteiben erősödnek, bár az egység- nem mindig jáiá egyforma sikerrel. Vitathatat- befűző szálak fellazítása. Magától értetődik, bontást, sajnos, még nem lehetett felszámolni, lan azonban, hogy a mai pozitív tendencia, a ho3y ezzel a taktikával szemben a legeredmó-. Illúzió is lenne azt képzelni, hogy a mozgalom pártok közötti egység erősítése mélyen a moz- nyesebb harcmodor csakis az együttes fellé­teljes — stratégiai és taktikai, elvi és politikai galom megújhódását biztosító történelmi ese- Pés, — egysége rövid idő alatt helyreállítható. De ményekben gyökeredzik. Az egység erősítését indokoló negyedik ténye­az bizonyos, hogy a pártok többsége a közös fel- Az egységtörekvéseket indokolják azok a 20 a nemzetközi kommunista és rnunkásmozga­lépés híve és ennek mind a tanácskozáson, mind részben "hagyományos, részben új feladatok, lomban kialakult helyzet. Ez sokrétű probléma­pedig — s ez nagyon fontos — a gyakorlati te- amelyek korunk három nagy forradalmi ereje, a kör- Kezdve azzal, hogy az utóbbi évtizedben vékenységében jelét is adja. szocialista világrendszer a nemzetközi munkás- naKy mértékben nőtt a pártok taglétszáma. íoly­Akik ezeket a nyilvánvaló tényeket tapasz- osztály és a nemzeti felszabadító mozgalom tatva azzal hogy a pártok a legkülönbözőbb kö­talják. gyakran felteszik a kérdést: mivel ma- eidtt állnak. Ahhoz hogv a szocialista országok rülmények kőzött vívják harcukat, egészen ad­gyarázható az egvségtörekvések erősödése? Még maximálisan kl tudják aknázni a rendszerükben dig. hogy a mozgalomban sajnálatosan tapasz­azt ls hozzáteszik, vajon ez a pozitív tendencia re)16 hatalmas tartalékokat, nem elegendők a tolható az egységbontés, a kínai nagyhatalmi so­valamiféle időleges jelenség vagy tartósabb? nemzeti erőfeszítések nemzetközi összefogás vlnizmus. és a nacionalizmus más megnyilvá­Gvökei el csak a pillanatnyi helyzetben, vagy szükséges. Ennek elengedhetetlen feltétele azon- nulúsainak formájában. Ilyen körülmények kö­nielyebben. a múltban ágyazódnak? "ban az országok és a népeiket vezető kommu- zö'-t ma az egység erősítésének politikája sok­A válasznál — véleményem szerint — egé- nista pártok erősödő egysége k£lI Inkább parancsoló szükségszerűség. mint szen az SZKP XX. kongresszusáig érdemes visz- , . bármikor korábban szalapozgatni. Hatására valamennyi szocialista or- A tokes világban a forradalmi erők egyre in- ötödik tényezőként azokat a felismeréseket szág nemzeti szuverénitása és függetlensége, a kfW> a monopoltőke uralmi rendszerét veszik vehetjük egv csoportba miszerint lehet egvsé­kommunlsta pártok egyenjogúsága és önúllósá- célba Ez kétségtelenül az osztályharc uj ma- get teremteni a legkülönbözőbb körülmények ga erősödött, a szocialista országok és n testvér- gasabb szintjét jelenti. Ezzel lépést kell tarta- között tevékenykedő pártok között a közös esz­pártok közötti internacionalista kapcsolatok ja- nia a munkásosztály egységének. amelynek me cél és érdek alapján. Bebizonyosodott hogy vultuk. Ebben n helyzetben lehetőség kínálkozott megteremtése, erősítése a kommunista partok a teljes egység helyreállításéin is lehetséges ak­— n kor követelményeinek megfelelően — az elso szamu harci célja lett. Elérni azonban csak cióegységet teremteni a legfontosabb és a leg­énység tartalmi es formai megújítására. Tagad- akkor lehet, ha maguk a pártok is szorosabb- halaszthatatlanabb kérdésben, az imperialista­hatatlan ugyanis hogy másként aalósult meg az ra fűzik kapcsolataikat. ellenes harcot illetően. »gység — mondjuk — a Kommunista Interna- Nyilvánvaló tehát, hogy u kommunista moz- E fontos indítékok alapján megítélhetjük, hogv zionáíe Idején és megint másként a második galom történelemformáló szerepének megőrző- napjainkban megvannak az egység erősítésének világháború után. most oedlg ismét mások a se nagy mértékben függ attól, vajon a pártok objektív teltételei. feltételek. Minthogy a XX. kongresszus termé- fel tudnak-e lépni egységesen a háború és a V. T. 4 L

Next

/
Thumbnails
Contents