Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

„Megyei" kollégium Szegeden? Á Csongrád megyei tanács napokban megtartott ülésére alapos elemzést készített a művelődésügyi osztály. Sok érdekes szám, az oktatásügy helyzetét jellemző adat található ebben az összeállításban. Egy szemet szúró megállapítása például így hangzik: „Megyénk középiskoláiban az elmúlt tanévben 4451 fiatal tanult. Ezenkívül Szeged város középiskoláiban képeznek kb. 1200 megyei fiatalt" Igen, ez az 1200-as szám, ami szemet szúr, s ami hosszabb gondolkodásra késztet. Hol talál otthonra, hol tanul és hol „éjszakázik" ez a kisebb falura való gyerek? Kollégiumokban? Aligha, hiszen — mint azt egy másik, ugyancsak mostanában készült feltnérés számai mutatják — a tanács fennhatósága alá tartozó két „közös otthonban" a felvételét kérő 765 kisdiák közül csupán 388 kapott helyet. A fennmaradó 377 (!) kapun kívül maradt! S hogy mihez kezdhet egy vidékről szegedi iskolába került, ám a kollégiumba be nem fogadott középiskolás? Csak azt, amit a főiskolás. egyetemista nagydiákok. Oldalán édesapjával, édesanyjával, vagy ha úgy adódik, hát egyesegyedül, nekivág Szeged albérletdzsungelének, és megpróbál valami alkalmas szállást találni. Alkalmas szállás? Még a legigénytelenebb „kvártélykeresőnek" is súlyos százasokról kell alkudnia, s ha végül sikerül is lefaragni valamit a kiszabott összegből, még akkor is jókora összeg terheli majd a szülők mindenhavi költségvetését. Különösen akkor súlyos ez a gond, ha meggondoljuk, hogy hány igazán iskolába illő, tanulásra termett „kétkézi" gyerek kényszerül az albérleti szobákba; olyan fiatalok, akiket tényleg gondolkodás nélkül kollégistává kellene fogadni. A vidéki tanulók sorai tömöttek, a diákotthonok befogadóképessége viszont igen szűkös! Hogy mit lehet ebben a kényszerhelyzetben tenni ? A válasz kézenfekvő — új középiskolás kollégiumot kell tető alá hozni! Tető alá hozni, de miből? Szeged „illetékes" szerveinek költségvetése ezt az újabb több milliós megterhelést már aligha bírja el. Elbírná viszont — s remélhetőleg el is bírja! — a Csongrád megyei tanácsé! Azért írjuk ezt ilyen bizakodva, mert már korábban is, de mostanában is sok komoly szó esett erről a szegedi kollégiumépítésről. Ahogy az élet diktálta logika mondja, úgy gondolkodnak a szükséges milliók odaítélői is: „megyei" gyerekek kényszerülnek albérletbe Szegeden, „megyei" kollégiummal kellene segíteni rajtuk. Hogy végül is mikorra váltódik majd valóra ez a szépnek és hasznosnak egyaránt joggal nevezhető terv ? Reméljük, minél hamarabb! Azonnal, ahogy rendelkezésre áll majd a falak felhúzásához meg a hálószobák, tanulók illendő berendezéséhez szükséges összeg. Legutóbb a bevezetőben említett tanácsülésen került szóba a Szegeden felépítendő „megyei" kollégium terve — bízunk benne, hogy a következő tanácsülésen még számosabb és még határozottabb mondatok tudósítanak majd e nevezetes tervről... A. L. Villanyszerei vetélkedő Az idén új ággal bővült a Ki minek mestere mozgalom. A KISZ Központi Bizottságának határozata alapján ebben az évben először rendezik meg a villanyszerelök vetélkedőjét. A versenyben részt vehet minden olyan fiatal villanyszerelő, aki szakmunkás, vagy annál magasabb képesítéssel rendelkezik, fizikai munkásként a szakmában dolgozik, még nem töltötte be 30. életévét, s munkájával kiérdemelte vállalata javaslatát. A vetélkedő két részből áll: írásbeli és gyakorlati vizsgából. A nevezések már lezárultak. Csongrád megyéből összesen 60 fiatal szakmunkás jelezte részvételét a versenyben. Kialakultak a helyi, járási és megyei vetélkedők időpontjai is. Az elsó megyei elődöntót szeptember 4-én tartják meg Szentesen. Az utolsó elődöntőre viszont szeptember 10-én, szerdán Szegeden kerül sor, a szakmunkástanulók repülőtéri tanműhelyében. Itt 32 szegedi és szegedi járási versenyző méri össze tudását. A megyei döntőre a Csongrád megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti tanműhelyében kerül sor szeptember 14-én, Vasárnap délelőtt. Erre 15 fő juthat el az elődöntőből. A megyei döntő győztese jut tovább az országos középdöntőre, amelyet Budapesten szeptember végén rendeznek meg. R. E. Sz IBUSZ HINT MINDENÜTT az öszi vásáron is rendelkezésére áll A Városnéző különjáratok A Gondoskodás szálláshelyekről • Bel- és külföldi menetjegyek A Pénzváltós / A Társasutazások A Jubileumi utazások felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából. DÍJTALAN TANÁCSADÁS MINDEN UTAZÁSI ÜGYBEN Keresse fel a vásáron a 23. sz. pavilon melletti IBUSZ-irodát! A Lakástextil Vállalat az idei Öszi Vásáron az 1970-es évre tervezett újdonságait külön pavilonban mutatja be. Bútorszövetből 72, szőnyegből 28. takaróból 18. műszőrméből 15 fajtát állítanak ki. többféle színben, új mintákkal, a divatigényeknek megfelelően. Külön említést érdemel a szintetikus szálból készült rusztikus felületű Junior és Némó. továbbá a styl bútorok kárpitozására alkalmas. Elektra néven forgalomba kerülő jacquard bútorszövet, valamint a kézzel szövött áru benyomását keltő karos és split nyüstös bútorszövet. A divatos függönyök több fajtája is szerepel a kiállításon, köztük érdekességként Magyarországon először, a MALÉV részére készülő lángálló függöny. A szőnyegek között bemutatják többek között a fésűsgyapjú kettős velúrszőnyeget, s a rövid idő alatt közkedveltté vált profilhabhátas kallió „G" faltól-falig szőnyeget. itt a gyermekbalesetek száma Az iskolás korú gyermekek baleseti statisztikája évről évre rosszabb képet mutat. A legtöbb áldozatot a közlekedés követeli, tavaly 106 iskolai tanuló vesztette életét az utakon. De az otthon bekövetkezett balesetek száma is magas. Vigyázatlanság és felelőtlenség miatt 21-en meghaltak, 6909-en pedig megsebesültek. Ezek az esetek leginkább az elektromos háztartási gépek, berendezések gondatlan kezelésének, szétszedésének következményei. Az iskolákban, ahol a tanárok szinte állandóan szemmel tartják a tanulókat, négy halálos és 8573 kisebbnagyobb sérüléssel járó baleset történt. Ijesztően nagy azoknak a gyermekeknek a száma, akik játék vagy kirándulás közben vesztették életüket, elsősorban meg nem engedett helyen való fürdés közben. Sok az esések okozta baleset — 16 500 —, de több száz baleset oka a verekedés és erőfitogtatás. Az 1969. első félévi adatok szerint az Állami Biztosító által iskolások balesetei miatt kifizetett térítések 20 százalékkal nőttek. A tanuló balesetbiztosítás bizonyos anyagi védelmet nyújt, s a sajnálatosan bekövetkezett balesetek terheit, gondjait enyhíti. Az új tanév kezdetén érdemes elgondolkozni az említett adatokon. Miért is kell a házgyár d Innen és öS bűvös túl Előttem a térkép Szeged általános rendezési tervéből, az 1980-ig elképzelt lakásépítési lehetőségekről szóL Ezt olvasom le többek között róla: Tarján 6000 lakás, Odessza 900, Móraváros 5600. Ezek egy része szerepel is a város negvedik ötéves tervre szóló lakásépítési programjában. Keretszámok ugyan, összeadni nem érdemes őket, mert még módosulhatnak, tény és való azonban, hogy jelenleg Tarján V. és VI. üteme körülbelül 2300 lakással, azután Odessza befejezése 900 lakással, és a hol Móravárosnak, hol dél-nyugati városrésznek nevezett terület beépítése szerepel a házgyár munkaprogramjában. Az már az eddig elmondottakból bizonyára kiderült, hogy a házgyár azért önmagában nem csodaszer, amely egycsapásra modernizálja a város képét, és megold minden lakásproblémát. A tervező, az építész számára zongora, amelyet fel kell hangolnia és meg kell tanulni rajta játszani. Ami persze nemcsak rajta múlik, hanem lehetőségein is. A korábban említett tanulmány például kimutatja, hogy az elemeket gyártó sablonok kétévenként felújításra szorulnak, ötévenként pedig újakra kell kicserélni őket. Ezek jó alkalmak lehetnek majd a „felhangolásra", vagyis a megkezdett háztípusok módosítósára, új típusok alkalmazására. Lényegében többletköltség nélkül. A házgyári termékek elhelyezését három szigorú követelmény szabályozza: jó szervezés, jó beépítés, jó háztervezés. Nehogy például olyasmi forduljon elő, mint néhány éve Kelenföldön, ahol az épületek pontos ismerete nélkül, a részletes rendezési terv alapján közművesítettek és építettek utat, úgyhogy végül egy ház nem fért el megszabott helyén. A tapasztalatok szerint a győriek és a miskolciak is kitűnően készítették elő házgyári építkezéseik területeit. Gondoljunk csak bele, ez az úgynevezett területelőkészítés nem kis munka: ki kell sajátítani a nem állami telkeket, azután szanálni, felépíteni a vízvezetéket, csatornát, bevezetni a villanyt, vizet, s mindezt jó előre. Eddig 4—500 lakást építettünk egy évben, idén először leszünk talán túl a „bűvös" ezren a dunaújvárosi panelek segítségével, de néhány év múlva már csak a házgyári termelés számára legalább kétezer lakás helyét kell évenként biztosítani. Már szó volt róla, hogy a házgyári lakások felszereltségének az ipari termelésből adódóan jobbnak kell lennie, mint a hagyományos lakásoké. A jobb természetesen nem olcsóbbat, hanem drágábbat jelent. Becslések szerint, ha a házgyár évenként 2200 lakást tud elhelyezni, akkor már nem fizet rá, de amikor a kapacitása szerinti 2500-at termelheti, akkor igazán rentábilis. Tehát megtakarítás csak úgy jelentkezik, ha a terrriékgyártást, a házépítést nem akadályozza semmi, ha folyamatos, vagyis valóban lényegesen gyorsabban dolgozik, mint a kőművesbrigádok. Végre tehát a szemmel láthatóan gyors lakásépítkezés ideje következik el Szegeden is. De egy aggodalom még feltétlenül jogos: ha az eddigi lassú lakásépítkezéseket sem tudták időben követni az óvodák, bölcsődék, iskolák, javítóműhelyek, üzletek építésével, mi lesz ezután? Nem is igen hangsúlyozva azt, amiről a lakótelepekkel kapcsolatban esett szó. mármint, hogy az egyhangúbb „háttérépiileteket" éppen ezek hivatottak felélénkíteni, a környezetet hangulatossá tenni. A Szegedi Tervező Vállalatnál jelenleg foglalkoznak olyan tervek kidolgozásával, amelyek ezek építésének technológiáját is meggyorsítanák, anélkül, hogy uniformizálnák őket, tehát külső funkciójuk ellátását csorbítanák. Reméljük, sikerülni fog. Sok minden örömöt, gondot, előnyt, hátrányt fel lehetne még hozni a házgyári építkezéssel kapcsolatban. Talán nem is derült még ki valamennyi speciálisan szegedi részlete. De hát ez most csupán bemutatkozás volt, még olyan fontos kérdésekre sem telt papírból, energiából, mint az alapozásé vagy a földszintek kialakításáé. Majd lesz arra is mód. Most, első nekirugaszkodásra az a legfontosabb, hogy megbarátkozzunk vele, megszeressük, mert — minden ellenkező híresztelés ellenére — érdemes rá. Fehér Kálmán Képernyő A kiszolgáltatott ember A csemegét persze egy izgalmasnak ígérkező amerikai tévéfilm ígérte. Ám mikor a hét elején szokásosan kijelöltem magamnak a rádió-, tévéújság pénteki ajánlatának két műsorát, az ismertetőből aligha sejthettem rá rokonságukra. Utólag is nehéz tisztázni, inkább valami nyomasztó hangulatátvitelt érez a néző arra az órára, míg a Közöny vagy félelem? című honi termésű riport utolsó kockáitól eljut A vadászat szadista seriffjéhez. Mindkettő a kiszolgáltatott emberről szól, arról az emberről, akit a társadalom paragrafusai hiába védenek, ha a természet farkastörvényei a pilanlatnyilag erősebb jogán hatástalanítják a legalapvetőbb emberi jogokat. A legalapvetőbbet: jogot az élethez. Az amerikai tévéfilmben igazságot szolgáltatnak, a néző hepienddel nyújtózik ki a fotelban — a magyar riportfilmből hiányzik az igazságszolgáltatás, nincs hepiend. A tyúkketrecben élve eltemetett öregaszszony téboly-tekintete a látvány megdöbbentő primitívségével együtt figyelmeztet: akad mit tenni még az emberek felelősségérzetének keltegetésével. de mással is. A két filmnek persze semmi köze egymáshoz, műfajilag is külön világ. Az utóbbi minden lélegzetállító izgalmai ellenére a riporthoz képest csupán szórakoztat. A Közöny vagy félelem? felébreszt. S felébreszteni egy igényt a másokért érzett felelőségre sokkal nehezebb, mint megfelelni egy másiknak, a szórakozásnak. Ennyivel jelentett mást, többet a riport. Készítőinek: Burza Árpádnak, Horváth Etának, Szilágyi Józsefnek, Vajek Juditnak nem volt könnyű dolga, a kényes ügyeknél hálátlan szerep jut az őszinte szónak, a kamera kíváncsi tekintetének; Mégis megérte vállalni a helyszíni népszerűtlenséget..; N. I. Szeged szobrai Javul az időjárás Hazánk időjárása tekintetében a rég várt változást talán meghozza az a tény, hogy a hűvös légtömegek zöme. amely eddig hazánk területén keresztül haladt nagyjából dél felé, most az NDK és Lengyelország felett kanyarodva a Szovjetunió területére áramlik, s így a hideg utánpótlásának csökkenése folytán megkezdődött a lassú javulás. A pénteki 16—21 fok helyett a szombati maximumok már elérték a 18—23 fokot. Vasárnap estig a meteorológusok szerint változó mennyiségű felhőzet várható, legfeljebb néhány helyen futó záporral, esetleg zivatarral. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap húsz-huszonnégy fok között lesz. lió±\. " -i/uJ-Diui " BÍ1EZIIB1! ' Feszi Frigyes (1821—1884) (38.) Ohmann Béla szobrászművész gazdag díszítésű domborműve a magyar építőművészek egyik legkiválóbbját mutatja a panteonban. Feszi Frigyes — mint a romantikus iskola mestere — fő műveként a budapesti Vigadói alkotta meg. VASÁRNAP, 1969. AUGÜSZTUS 31. DÉLMAGYARORSZÁG i