Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Csak egy tánc volt Garázdaság miatt került a Együttesen elkövetett ga­saegedj járásbíróság elé ifj. rózdaság volt ellenük a vád. Papp József 23 éves, Sö- Ifj. Papp Józsefet a szegedi vényháza, Rontószél 177., járásbíróság 5, Ónódi Lajost Ónódi Lajos 19. Ónódi Ká- 4, Önódi Mihályt 3 hónapi roly 27 éves, Sövényháza, szabadságvesztésre ítélte. Pusztaszeri major 95. és Kiss Kiss Jánosé büntetése 4 hó­János. Sövényháza, Rontó- napi javító nevelő munka, szél 175. szám alatti lakos, tízszázalékos bércsökkentés­Egy alkalommal Papp és se! A két Ónódi testvér ese­Kiss együtt italozott egy tében a büntetés letöltését harmadik társukkal, B. Já- próbaidőre felfüggesztették, nossal. akivel nézeteltérésük Fellebbezés folytán a szegedi \ támadt. Mikor az eltávozott megyei bíróság a felfüggesz­ti vendéglőből, utána men- tést mellőzte, s valamennyi tek. az utcán megtámadták ítéletet jogerőre emelte. «s ütlegelték, A sértett az 1 Felszabadulási pályázat Káposztából szén esetet követően támadói el len büntető eljárást indítta tott. Más alkalommal Papp és az Ónódi testvérek táncmu­latságon vettek részt. Papp táncolt egy lánnyal, akit Ónódi Lajos elkért tőle. Ke­véssel ezután ifj. Papp visz­szakérte a táncpartnerét, miközben kölcsönös pofonok csattantak el. A két Önódi és ifj. Papp köreműködésé­vel tömegverekedés támadt, s emiatt a bálát hajnali 5 óra helyett éjfélkor be kel­lett zárni. Déva vára Restaurálják és megerő­sítik a XII. századból szár­mazó dévai vár falait. A régészek a földmunkák so­rán dák kerámiamaradvá­nyokra, régi fegyverekre és középkori kemencére buk­kantak. Beküldte: Csápenszki István, Szeged 1945 februárjában szovjet pon 25 munkásasszony meg­tagadta a munkát. Ezt a Hangya ural rögtön felhasz­volt, hogy a tisztek konzervipari szakember 1945 tavaszán szovjet se tisztek keresték fel a szegedi gítséggel a jéggyárat is meg- nálták arra, hogy a munkás­Hangya Hűtőház Ilona utcai indítottuk, a nyár folyamán asszonyoknak felmondjanak, telepét. Hosszasan elbeszél- pedig több száz vagon gyü- Ekkor lelepleződtek. A ká­gettek az üzemi bizottsággal, mölcsöt dolgoztunk fe! Sóval posztát taposó asszonyok na­hogy az üzem miként indít- ízesített lecsót készítettünk, gyon felháborodtak, s kiza­sa be a termelést. Meglepő melyet szintén az üzletekben várták az üzemből a Han között árusítottak. is Az üzemi bizottság, Ökrös volt, aki részünkre akkor sok Dezső elvtárssal az élen, so- 800 mázsa káposztát tettünk hasznos szakmai tanácsot kat fáradozott azon, hogy az el savanyításra. A városban adott. üzem termeljen. Az üzemi és az országban nagy volt Volt ott jéggyár, folyé- bizottságba a munkások a akkor az élelemhiány. A re­konygyümölcslé-üzem, hűtő- legbátrabb, legharcosabb akció szabotált Egyre só­ház. A legértékesebb gépe- munkásokat választották. A lyosbodó és nehezedő prob­ket a Hangya urai elszállí- volt Hangya urai viszont lémák merültek fel. Az or­tották Németországba. Az mindent megtettek, hogy az «« és így^ Szegeden a gáz­üzemi bizottságra várt a fel- üzem ne termeljen. Hatvan­adat, hogy a nehéz, mostoha néZY munkást el kell bocsá­körülmények között megin- tani - kő'^telték s nem ad- A Mnyáazok „ élelem fe1é_ a termelést. Nagy ]k , ^ r" ben dolgoztak a bányában, mennyiségű gyümölcslé volt, JM <fenn: nagyobb meny- Történt h a tatabányai egy részét feldolgoztuk, s * ' raktáron, bányászok az éltalunk ké­mivel Szegeden hiány volt ™.?ly?.ek egy részét elcserél- szített. finom ízű. több száz ecetből, a gyümölcslé másik tak élelemért és pénz, fize- mázsa savanyú káposztáért részéből borecetet készítet- tes helyett élelmet kaptak a adtak annyi szenet, amelv munkások. gya-megbízottakat. Néhány hét alatt mintegy gyár is szénhiánnyal küz­dött. Veszélyben volt a vá­ros villamosenergia-ellátása. A tünk, és azt boltokban. árusították a TABI LÁSZLÓ: idők (m$-m&) A SZÉPSÉG DICSÉRETE tán kéz a kézben kiülni a zönség mennyire ld van „ tányér szélére, s nézni, amint szolgáltatva a feketepiacnak. 2. b i , a lxk°zellátásl a nap iebukjk a rózsaszin Ki tud manapság 120 000 helyzet következmé- iébe" nyeként szépérzékünk egyre fejlődik, annak csak örülni De minden.«4»<8et feMO- drá het elölt l miPden vopaIon 'jesztő Kit ne hangolt volna le voU vw K bíb™- s ha me® is veszi valaki azi annak idején - mondjuk - ff ^kaffátn^haS- • '"nem egy fatányéros látványa? A zöld tetővé! túróslepényt, ^ f^ koff « -ffff- amely kárminvörös, és hara­nul össze-vissza dobált hus- gos-zöld krémest. És lát­dnrabok láttán ki nem szo- tam egy tányéron csokolá pengőt adni egy kiló zsirért? Mert nemcsak a zsír kerül amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem morodott még el? Csak meg- dékrémet, ébenfekete csoko- emelkednek felelő borzongva ehet visszagon- Mdékrémet, amelyből Sa- arányban^ 215 000 pengőt dőlni - például - egy tá- voyai Jen6 lovasszobra volt csak az ma zsirért ad­nyér rizses cslrkeaprólékra. megmintázva. A ló melasz- " • ak* feketézik. Mert a a rizshalomból itt-ott kiálló ból voit gondosan kidolgoz- ^fl^er számára az szárnyakra és combokra, va, s a herceg oly büszkén 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért so­kat kell dolgozni, s míg va­laki megkeresi azt a 367 000 tompán fénylő zúzára — ült rajta, mintha "ezt nem brrr! Vagy emlékezzünk tudná. Isteni volt! ra^ amelyben ^össze^ Jfffe^ffdffrém'elltt ^Ta^ 5 "klló zsfr keveredett a lekvár, a dió, ^fftá^ff h^Vrff' kerü1' u^anCSak elfárad vol t csapva az "egészé U- ^ ^ ^ háztartá" Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért nyérra. mintha mindegy let't ^rJCf^CZr^^^ sarokházat lehetett vásárol­volna, hogy szép-e az étel lparTTl0véSzt keresek- ni. Ma egy kiló zsír áráért, vagy sem. Hála az égnek, mostaná­ban nagyon szép ételeket látni mindenfelé. Itt van például az a zöldség 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapn! Itt tenni kell valamit! A | twft janicsárok TÁJÉKOZTATÁS A ZSlR ARAROL Kedden a déli órákban el­terjedt a híre annak, hogy 768 000 pengős zsírt csak az fasírt"'amita zsír kilója már 90 000 pen- tudja megfizetni, akinek van véházban ettem Tökéletesen «6be kerül. Az a körülmény, annyi pénze, hogy egy kiló ffbáS c offakúp íS- hogy k,ld »,r ára zsírért 920 000 pengőt adjon, val már első pillanatra le- 100 000 pengő, élénken mu- Mert bizony ma ennyibe ke­nyűgözött. Nem volt azon 'atja, bogy a fogyasztóko- rul egy fel kiló zsír. sehol egy dudorodás, egy rü­csök, sima volt, mint a ^mnmmm márvány, s massziv. mint egy szobor talapzata. S a tetejébe egy kis csokor pet­rezselymet tűzött Ihletett tervezője, egy parányi kis zöld bokrot, az embernek szinte kedve lett volna le­heveredni melléje, hogy hall­gassa a madárdalt. És ez az egész Izé lében állt, mint valami világítótorony. És körbe a tányéron apró cék­ladarabkák voltak kirakva, s csak alaposabb nézelődés után tűnt ki. hogy betűk voltak kirakva a céklada­rabkákból, egy felírás kör­ben a tányéron: „le a reak­cióval, éljen a demokrá­cia!". Istenkém és milyen szép egy gomba virsli! Jaj. de gyönyörű! Nyílegyenes do­rong, amely a két végén sem keskenyedik el, hirtelen és simán végződik, mint egy szép szerelem. És jobb és bal oldalán két-két gombóc, valami nagyon finom és egynemű anyagból. És az egész együttes lében van 6zintén. halvány-rózsaszin a lé, mint a feledés tava. Hej, milyen szép volna csónakáz­ni rajta Ilonkával... Kis csónakunkon elsuhanni a gombavirsli mellett, meg­kerülni a gombócokat, az­biztosította Szeged villamos­A termékeket értékesítet- energia-ellátását. S jutott sa­vanyú káposzta a szegedi üzletekbe is. Már említést tettem, hogy a gyümölcsléből jóízű bor­37 ei,w,s. K ,„,,, ; ecetet készítettük, és literes HJ^CÍlirC^l^ üvegekbe palackoztuk. Min­tűk. A Hangya urainak ren delkezésére semmilyen anya­gi eszközt nem bocsátottunk. Az üzemi bizottság határo­zott magatartása felbőszítette m=fér^moSrdtak üen palackot borecet felíratü SSVSLŰ^SSU e! SSSSaW£ t Akffak Mint ahoizv 1945 nMrán « ügyeskedő boltosok, akik a ffkcif tómadásba lendült a borecetet, főleg szovjet kato­demnirratit,,. . náknak. bor gyanánt adták miffr"^^ l™^™!1 el. Egy alkalommal megtör­megsemmisítésére — ezt tet­ték a Hangya ural is. tént, hogy az egyik szovjet > tiszt vásárolt borecetet bor t>ztnte kivétel nélkül mind- A & SSe^^ff ^ pílacSf «S£ beíriket is elküldték Tr annak dugóiát- megkóstolta, üzembe Mindent meí akar- és naKy°n ^vanyúnak talál­f„t_ j , _ , - — ta. Visszaadta a boltosnak és nll^J^ff-f, kötelezte, hogy 6 is kósolj nista párt tagjairól, az üze­mi , _ „ , , meg. A boltos Ijedtségében ™ b'20«sáe ^ a munkás- mlnd meeitta s a gyo. mormosás segített rajta. Más­Készítettek, várva a nagy aV _„„ onn K . „_ kalomra. Nyílt amerikai, an- nap 200 darab 11teres bor­ecetet szállított vissza az gol barátok voltak, rémhíre- ,,„„L' . irof — üzembe, nem vállalta to­_ „ uzemue, nem vHiia:xa megíSfíS rS vóbb annak árusítását sokat, még sztrájkra ls biz­tatták őket • H Most. 25 év távlatából visz­szagondolva arra, hogy mi Több mint 100 mázsa só adta a munkásoknak, azüze­volt raktáron. Sok száz üres ml bizottságoknak azt a bá­hordó állt rendelkezésre 1ó torRágot. elszántságot, magas káposztatermés is volt Az fokú harckészséget a fárad­üzemi bizottság elhatározta, hatatlanságot egy lehet a hogy savanyítani kell ká- valasz:- a szovjet hadseren posztát Engem bíztak meg a jelenléte. A katonák és a munka iránvításávaL Hideg tisztek bátorító szavai. De a Őszi napokon több száz má- legnagyobb bátorságot a zsa káposztát savanyítottunk, kommunista párt világos célt Akkor még primitív eszkö- mutató programja, mely fű­zeink voltak, a káposztaszelő tött mindnyájunkat a valóra volt a legmodernebb eszköz, váltásért folytatott harcban. A hordókban és a kádakban Nem ismertük mi még ak­a káposztát asszonyok mez- kor a kommunista eszmét, telen lábbal taposták reggel- Élt bennünk a munkás-, a tői estig. A nagyon fárasztó proletárösztön. Fűtött az új munkához még gumicsizma és a szép iránti vágy. So­sem állt rendelkezésre. A hi- káig nehéz volt kiejteni és deg és a fárasztó munka még nehezebb volt megérte­miatt az asszonyok elége- ni ezeket a szavakat: kapi­detlenkedtek. Az urak pedig talizmus, imperializmus és felbiztatták őket. hogy kizsákmányolás. A 25 év el­sztrájkoljanak. Az egyik na- teltével megértettük. Autósok klubja Tíz éve alakult meg Szeged den az autóklub. Az eltelt egy évtized alatt a magán­gépkocsi-állomány gyors nö­vekedése miatt az Országos Autóklub szervezeti felépíté­se változtatásra szorult, így szegedi funkciója is megvál­tozott. A vidéki klubokat aa ország nagyobb városaiban működő autóklubok irányítá­sa alá rendelték. A szegedi autóklubhoz négy Csongrád megyei város — Hódmező­vásárhely, Makó, Szentes, Csongrád — klubjai tartoz­nak, mintegy 1900 tagga! Az autóklub érdekvédelmi szervezet. A tagságnak autó­zási, túrázási kérdésekben nyújt segítséget. Ez nem azt jelenti, hogy meghatározott kirándulásokat szervez, mert nem akar senkire előre meg­határozott programot rá­kényszeríteni, hanem segít tagjainak az útvonalprogra­mok összeállításában, a szál­lcdákban, a kempingekben előre biztosít számukra he­lyet. Ez utóbbit a Volárt Utazási Iroda útján. Minden évben egyszeí műszaki szempontból díjta­lanul átvizsgálják a gépko­csikat, jogi és orvosi elő­adásokat rendeznek. Min­den hét végén péntektől va­sárnapig a „sárga angyal" járja a megye útjait, és a tagok meghibásodott autóit díjtalanul megjavítja, csu­pán a felhasznált alkatrésze­ket kell megfizetniük. Al kempingekben 10—20 száza­lékos kedvezményt kapnak a klubtagok. Négy ország — Bulgária,' Románia, Csehszlovákia és Lengyelország — autóklub­jaival egyezményt kötöttek; miszerint az autóklub által kibocsátott csekk felmutatá­sa ellenében ott ls megjavít-' ják az autókat, de az ellen­értéket idehaza, forintban kell kifizetni. Az NDK-val a közeljövőben kötnek hasonló szerződést Kísérletképpen a szegedi textilművekben alakítottak ötven taggal üzemi autó-: klubot. Ezzel szeretnék el­érni, hogy a hasonló ér-' deklődésű autósok szorosabb kapcsolatba kerüljenek egy­mássa! Amennyiben ez a kezdeményezés beválik, le­hetőség nyílik majd közös mosóberendezés létrehozásá­ra is. Szervezett klubélet kiala­kulását helyiséghiány aka­dályozta. Amint dr. Bérczy Mihály, a Csongrád megyei Autóklub titkára elmondot­ta, ezen változtatni akarnakj A. S. (86.) Ismerek olyan polgárlegényt, ha tetszik, hallga­tó korunkbeli kategóriánk alapján: burzsujt, aki közülünk való földhöz vágott proletárlányt vett harmadik dalnál tartunk: feleségű! és nem szépsége, okossága, kedves­sége miatt, mert ezekből semmivel sem szorult több abba a lányba, mint másba, de azért, mert az illető polgárnak kiváló ajánlólevelet jelen­tett ez a házasság minden figyelembe veendő fórum előtt. Amúgy ez a legény, noha kitűnő észbei! alkalmazkodási készséggel rendelkezett, és gyerekszobában tanult idegen nyelveket tu­karjára véve a gyereket, hívás nélkül, sőt talán már sokan kiszédültek az éneklésből. Hol van férje akarata ellenére utána ment. A lány szü- már az egykori hetenkénti nótázásban edzett to­lei, az itthon maradt proletárcsalád, a minden rok. Reszel, kapar, a hangszál, a szemünk is mozgalmi munkában nyakig levő testvérei könnybe lábad. Meg amúgy is nemcsak nótázni gyászba borultak miatta. Tudta azt a lány, mi- jöttünk össze, vélelmezhetjük néhányan hangos lyen következménye lesz családjára ennek a lé- szó nélkül, és a bokor öleléséből kibujkálva, pésnek. Mégis. Szerették egymást. Pedig, pedig leülünk. S még ki sem riadtak beszédünk vágá­káderházasságnak indult. nyából, a nekik szívükre szolgáló narodnyik nó­Énekelek én abban a koszorúban, amit Mis- tákból, és még ki sem láthatok a szép és ijesztő ka nótafelelősünk verbuvált most össze, és a Lányok, ti bocsárdi lányok, Szedjetek százféle virágot. Tűzzétök a melletökre, hogy Százszor jussak eszötökbe. emlékek tüskés bokrai közül. Géza komám te­lepszik mellém, rágyújt, s mintha most hagyta volna abba, kezdi: — Különben vannak, és mindig is lesznek tiszta emberek, akiknek emlékezetére soha nem állítanak aranybetűs márványtáblát. És ezek kö­zül a többség tudja, hogy mi a sorsa, és mégis úgy hajszolja elvei lovát, ahogy sokan mások Énekelek én, ahogy a számon kifér, de agyam hajszolják magukat a pénz után. Szeretem az wo K.,™-,...*,. kereke spulnizza ám az elindult emlékeket. Sá- előbbieket. Hadd dicsekedjem, ezek közé tar­dott, nem vihette volna többre általános iskolai torossy úgy kezel velem, mintha soha semmi tozónak vallom magam. Én már ebből soha kl tanárságnál. És még a tanulási lehetőséget is bajunk nem lett volna egymással. Nagyon ked- nem gyógyulok. ves, de nem tudok vele szót váltani. Pedig ré- Pedig hol van az a forradalmi menet, amely­gen nem fáj már hegyes fogának harapása, nek lobogóhordozói voltunk? Hol, miben, kiben Hanvszor új foghelyeket hagyott már bennem alszik az a lélek, ami akkor bennünk sütősen tagkönyvileg pártszervezethez egyhez sem, de az azóta az élet És hány fog ^ engem ma js? parázslott? Igazabb utat találtak, tanultak vala­én véleményem is benne volt abban, helyesel- Béke yan bennem de a kisasszonyra vonatkozó mit a botlásból? Elszaladtak? Máshol találták tem. kommunista tartásnak számítottam, ha az emlékeim nem szépek. No, semmi, új dalt kezd- meg a nyugodalmas üdvösségüket? Vagy csak akkor uralkodó Jcemeny torvenyek ellenében is tünk. más formát vett, áttételesebb lett az a fűtött­ség, amivel annak idején közvetlenül éltünk, és Elmönt Lidi néni a vásárba, ihajja, kifejeztük magunkat? Batyut kötött a hátára, csuhaj ja... Ez is, az is. Kt ámli Gábor kificamodott pél­dául. Pedig ő falta és ő zabáltatta volna velünk Mégis szép az uralkodó. Fiatalok voltunk, legforróbban a kását. Ha szót emeltem a béke­bugyuták, ha jól belegondolok. Halasy filozófus kőlcsön-jegyzésné! hogy ösztöndíj nélküli hali­professzorunk szerint janicsárok, az egyetem gatóktól egy fillért sem szabad elkívánni, rám bugrisai. Mostani fejjel ítélkezve, lehetett va- vicsorított. Volt, akinek fegyelmit csördített a mi biztosítottuk! neki. Mit beszélek, hogy mi ? Én nem tartoztam megvédik az arra, fejük, tudásuk, tehetségük szerint érdemes burzsuj hallgatókat. Nem most utólag vagyok okos, mert utólag könnyű len­ne okosnak lenni. Akkor is így láttam Karaj Bandi komámmal meg Kengyel Géza barátom­mal. Az igazság kedvéért azt is tudni kell, hogy a burzsuj legény azért csak nem tudta annyira megszereti az uralkodó munkásosztályt, hogy 56-ban valamicskét el ne tántorodott volna tő Te""Másw'nn"foealmazva• ~ne ábrándult" volna lami igaza. Műveltségünk, modorunk, öltözé- nyakába. Hogy fúrjuk a békékéit int. Tudott !.!' K^iSkéP£ í0!.^!',,"6 Sünk. tapintatunk nulla! Nem is azért mentünk volna, de nem mert gondolkozni. Neki akkor ki belőle. És a kiábrándulás olyan nagy szögű . fordulatot hozott az életében, hogy jobbnak lát- a "J™*™ ta kimenni. Felrántotta a sátorcöveket, mint a megharagított vándorcirkuszos, kilépett. Csapot, papot, családot, asszonyt, gyereket itt hagyott. Es az asszony, az egykori valódi proletárlány, hanem mert éppen híján voltunk. Amikorra rákezdtünk arra, hogy A kisnyéki igényös utcába ,, bővelkedtünk. minden abszolút volt. Persze most is. Pár éve beszéltem veie. Megesküdött, hogy abszolút nem érdekli semmi, ami politika. Csak hagyják őt bé­kén, visszaéltek hitéveL (Folytatjuk.) »

Next

/
Thumbnails
Contents