Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Részién Nagymúltú falu Röszke. Gazdag hagyományokkal, legendákkal, nótákkal őrzi még a nép a „paprika-világot". Régi írások bizonygatják, hogy a török idők elmúltával bontakozott ki e tájon a dohány- és a fűszerpaprika termesztése. Röszkén jó talajra lelt. Intenzívebben már az 1800-as évek elején formálta a tájat, az embereket. A falu három termelőszövetkezete közül_ a tegnap 20 éves jubileumát tartó Kossuth Tsz-ben évről-évre több száz holdon termesztik ezt a pénzes növényt. Jó termésátlagokkal, jó eredményekkel dicsekednek a szövetkezetiek. Az ünnepi közgyűlésen tisztelettel adóztak azoknak az úttöróknek, akik két évtizeddel ezelőtt 80 hold földdel, 9 megfáradt gebével vagtak az új világnak, a szövetkezésnek. 12-en vállalták ezt a sorsot a faluban. Mostanára a közös vagyon megközelíti az 50 millió forintot, napról, napra evröl évre 1300 emberről gondoskodik ez a szocialista nagyüzem. Az eredményekről, a megtett útról beszélt Tanács Imre elnök a közgyűlés résztvevőinek. Az ünnepségen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, dr. Perjési László, az MSZMP K. B. külügyi osztályának helyettes vezetője, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Géza, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára dr. Biczó György, a Szeged m. j városi tanács vb elnöke, Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára és Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke. Á fogyasztókat szolgálja, de... Az ű§ garanciarendelet agyonhallgatása A fogyasztó jogairól mind több és több szó esik mostanában. Sok fórumon kapnak hangot ezek a közérdeklődésre számottartó kérdések. Az állandó figyelemnek is köszönhető, hogy e jogok egyrészt tovább bővülnek, másrészt mind ismertebbé válnak. Az ismertetést azonban nem egyszer éppen azok hanyagolják el, akiknek közvetlen kapcsolatuk van a vásárlóval, akiknek kötelességük volna felvilágosítása. Ezért érdemes teret szentelni egy még kevéssé ismert rendelkezésre. Hónapokkal ezelőtt együttes rendeletet adott ki a bel- és külkereskedelmi, a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari miniszter „Egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről". Az űj garanciális rendelet lényegesen növeli a vásárlók jogait; 1969. március 30-án lépett életbe, s az ezt követően vásárolt termékekre érvényes. A kereskedelem felelőssége Egyértelműen meghatározza, hogy a vásárló partnere, a kereskedelem közvetlenül az felelős a jótállási kötelezettségek teljesítéséért Megszabja a garancia legrövidebb időtartamát 12 hónapban, hűtőgépeknél 24 hónapban. Előírja, hogy a szerviz (a Gelka vagy más javítószervezet) a hibás terméket általában az igény bejelentésétói számított 8 napon belül köteles kijavítani. A javítások számától függetlenül az űj garanciális rendelet a termék cseréjét írja eló arra az esetre, ha valamilyen okból nem javítható megfelelően, öt hiba után, ha újabb javítás válik szükségessé, a vevő követelheti a termék kicserélését (azelőtt ez a jog különböző hibák esetén csak a tizedik hiba, illetve javítás után illette meg). A javítás elhúzódása esetén, azaz 15 napon túl a vásárlónak kölcsönkészüléket kell adni. Ha pedig a javítás időtartama a 60 napot, illetve — ha a kölcsönkészülék nem biztosított, a 30 napot — meghaladja, a terméket ki kell cserélni. A vevő a vásárlás, az üzembe helyezés után jelentkezett hiba esetén a korábbi 48 órás határidő helyett három napon belül jogosan kérheti a hibás termék kicserélését. Felvilágosítási adósság Az ilyenformán lényegesen megnőtt vásárlói jogokat a március óta eltelt időben elég jól „titkolta" mind az ipar, mind a kereskedelem. Magyarán: adósok maradtak, nem siettek — akár írásban, akár szóban — a vásárló felvilágosításával. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés érvényesítése is késik. Hivatkoznak olyasmire is, hogy nem készültek föl ilyen szavatossági rendszerre, hogy nincs elegendő raktárhelyiség a szervitekben cserekészülékek tárolására stb. Mindez azonban részint objektíve is vitatható, a vásárló szemszögéből nézve pedig érdektelen is: számára az a lényeg, hogy a súlyos ezresekért vásárolt háztartási gép, televízió vagy más tartós fogyasztási cikk ne „vesszen el" számára A zsombói új iskola Sokat áldozott mostanában Zsombó a kultúrára. Igaz, hogy egy híján tíz évig kuporgatták, gyűjtögették sorba a forintokat, és akkor sem nyúltak hozzá, amikor egymás után jelentkezett az üj község száz meg száz egyre hangosabban sürgető igénye. Tavaly új művelődési házat avattak, az idén, augusztus 20-án pedig régi ólom megtestesült valóságának bejáratánál vágták el a nemzetiszínű szalagot: átadták rendeltetésének az új iskolát is. Több oldalról nézve is figyelmet érdemel ez az iskola. Elsősorban azért, mert elkészült az új tanév megkezdése előtt. Oda kell figyelnünk rá azért is, mert szép is, jó is. Dicséret illesse érte a bordányi Munkásór Tsz építőbrigádját. Sokan felütik nevének hallatára azért is a fejüket, mert a szegedi járásban itt kísérleteznek először az úgynevezett kabinetrendszerű oktatással. Űj iskola — új módszerekkel akarja kezdeni az űj tanévet. A felsőtagozat tantermeit nem úgy mutatja be törekvéseiért kitartóan küzdő igazgatóként ismert Kálmán Ferenc, hogy ez az ötödik vagy a hatodik osztály otthona, hanem így: magyartörténelem; biológia-kémiaföldrajz; ének-orosz-rajz; számtan-fizika terem. A számtan-fizika teremben felbomlik az asztalok, székek megszokott rendje is. Inkább hasonlít körszínházra, mint tanteremre. Kiss Piroska tanár, a terem gazdája mondja, hogy azért mégsem „nézők" lesznek Itt a gyerekek, hanem éppen az aktívabb munkára, a mindenben mindig betekinthetőségre, az együttdolgozásra nyílik így alkalom. — De mire jó a külön magyar-történelem terem ? — Ha például március 15. hetében berendezzük ezt az egy termet a szabadságharc dokumentumaival, mivel minden osztály megfordul a teremben, nemcsak szemlélheti az egyes események képeit, mint eddig tette, hanem szinte a kor levegőjét is magába szívhatja. Az iskola megszemlélése után ismét az anyagiakról faggatom az igazgatót. Megtudom tőle, hogy egy elnéptelenedett tanyai iskola eladási ára képezte az új épülethez a 200 ezer forintos induló tőkét. A község adott hozzá KÖFÁ-ból 440 ezer forintot, méltó hozzájárulásként kiegészítette a járási tanács, be is rendezte, és közös fedél alá hozta az ugyancsak felújított régi épülettel. Azt hihetné az ember, most már méltán nyugodt lehet Kálmán Ferenc. O kezdetnek szeretné a mostani állaootot. Az öreg iskolába politechnikai műhelyt kellene berendezni, de még jobb volna felújítani erre a célra az 1952-ben épült iskola eddig szükségtanteremnek használt, de életveszélyessé vált felvonulási épületét. Itt akkor a lányok gyakorlati óráit is meg lehetne tartani, az öreg iskolából pedig — így színesedik a terv — napközi otthonos óvodát csinálhatnánk — fűzi a gondolatokat teremről teremre. Másfél héten keresztül reggeltől estig költöztették az iskolát: cipelték a padokat, szekrényeket. asztalokat, kísérleti eszközöket, szereltek, takarítottak, hogy az úi iskola méltóképpen fogadhassa majd vendégeit Segített a két szakszövetkezet is fuvarral, gépi munkával a talajegvengetést végezte, itt sürögtek még a tavaly végzett nyolcadikosok is — és talán visszakívánkoztak még egy évre diáknak. Mert valóban szép ez az új iskola. Horváth Dezső hónapokon át a szervizekben. A vásárló ideje is pénz — ezt tükrözi az új garanciarendelet. Ha tehát a reklamáció jogos, a kereskedelem a vevő kívánsága szerint köteles cserélni, illetve visszafizetni a vételárat. Sőt: a vásárló kiadásait (szállítás) is köteles megtéríteni. Mindezek az anyagi konzekvenciák természetesen áthárulnak arra az előállító üzemre, amelynek rossz munkája okozta a hibát. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni: miközben örvendetesen bóvül a tartós fogyasztási cikkek választéka, a minőség nem javul kellő mértékben, illetve előfordul, hogy rosszabbodik is. Ilyen esetben a reklamációk növekszenek és sajnos elég sok az elintézetlen; gyakori, hogy a vásárlót ide-oda küldözgetik gyors panaszorvoslás helyett. Nem kegyeskedés Amit tehát az új rendelet előír, annak betartása kötelessége — s alpjában érdeke is, csak, sajnos „nem jól felfogott" érdeke — a vállalatoknak. Ha a termék nem felel meg az előírt minőségi követelményeknek, ha rossz, silány, akkor a vásárlónak joga a rendelet maradéktalan érvényesítése. Tehát nem kegyet gyakorol a kereskedelem, hanem lényegében a vásárló becsapását, megkárosítását korrigálja. S még egy dolog: jogtalan. hogy bárhol, bármiféle, úgynevezett használati díjat vonjanak le a pénz visszatérítésénél: a vevőnek mindig a teljes összeget kötelesek visszafizetni. Kétségtelen, hogy mindehhez fokozni kell az irányító hatóságok ellenőrző tevékenységét is. El kell érni, hogy a rendelet ne maradion írott malaszt, tekintsék kötelező érvényűnek, szellemében járjanak el. A vásárlónak pedig öntudatosan kell föllépni küldözgetés, elodázgatás esetén, hisz jogos kifogásai orvoslásában az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, s más felsőbb szervek, de végső esetben a bíróság is mellettük áll. S. M. A reform romantikája Benne él a köztudatban, hogy életünkben nagy felí fedezések nemigen adatnak, élmény és kaland a tv képernyőjén, vagy a moziban várja 1969 nemzedékeit, Terra Incogniták annyira nincsenek, hogy már Luna Incognita sincs. Dehát az űrhajósok és szuperszonikus repülők Nagy Kalandja is kis számú, választott férfi boldog sajátja. Van-e romantikája a jelen hétköznapjainak? Például a termelésnek? Azt hiszem, ebben a vonatkozásban is sok tagadó választ kapnék, egy széles körű közvélemény kutatas sorai. A harmincöt-negyven évesek nemzedéke azt mondaná: igen, volt ilyen romantika a háború utáni újjáépítes.) a szén-, a híd-, a vasűtcsata lázas, éhező és hajszolt nádjaiban, sőt, még 1950 első nagy alkotásainak építése közben is minden túlméretezettség és kirakatjellegű verseny ellenére is. Dehát miről beszélünk ma? A hatékony termelés igényéről, a termelékenység növelésének szükségességéről, a piackutatás fortélyairól — szürke témák. Valóban szürkék? Meg merem kockáztatni az állítást, hogy az űj mechanizmusnak, a szocialista építés mai szakaszának is megvan a romantikája. Sőt — a maga Terra Incognitái, ismeretlen területei is, amely — várják a maguk bátor hajósait. Emlékezzenek a régebbi évekre. A népgazdaság túlcentralizált. agyontervezett korszakára, amikor az igazgató jóformán a minisztériumi-tervhivatali tervlebontás főadminisztrátora volt. nem elektronikus agy, hogy mai hasonlattal éljünk, hanem — fogaskerék-áttétel. Szinte a fülembe csengenek főmérnökök, vállalatvezetők, üzemrészvezetők sóhajai, mire lennének képesek egy kicsit több önállósággal, elgondolásaik szabad valóraváitásával. Emlékszem hasonló panaszokra, fesorolhatatlanul sok arcra — próbálom őket elképzelni — a mai gazdaságvezetés íróasztalainál. Vajon mennyire érzik, hogy ezek az íróasztalok parancsnoki hidaká váltak, amelyekről ismeretlen területeket kémlelhet a szemük? Unták és legjobbjaik minden hivatalos elítélés dacára sűrűn panaszolták, mennyire „nem fekszik" nekik a kicentizett programok, és a mindent agyonbiztosító, minden felelősséget elhárító feljegyzések, „bőrpapírok" gyártása. Most — lényegében elgondolásaik váltak és válhatnak valóra. Nincs többé „bőrpapír" — lehet vállalkozni, kihajózni az Elgondolások Tengerére, még a kockázatos szirtek közé, pontosabban J Kockázat Szirtjei közé. Miféle ismeretlen területek várnak a hajósra? Még csapdák is. Kalandos csapdák. Például olyan virágzónak látszó területek, mint a nyereség kevés teljesítménnyel és sok spekulációval elérhető zöld pázsitja, amely alatt azonban a mi társadalmi viszonyaink közt konzekvenciókat rejtő morális ingovány rejtőzik: mert lehet nyereségre törekedni, de nem társadalomellenes módon, lehet, sőt kell olcsóbban termelni, de nem bóvlit. És a társadalom azokat a vállalati „kapitányokat" becsüli. akik mernek, újat találnak és a megbecsülését nem rest kifejezni szóban és pénzben — de arra kéri óket, ne olyan „újat" találjanak, amit esetleg már a harmincas évek szatócsa is ócskának talált. Romantikája van a versengésnek is. Nem a papirosversenyeknek, nem a műhelyben kiszögezett transzparensek festékszagának — ha volt is valaha Most ilyenféle versengés várja a gazdasági vezetőt: képes-e jobban megoldani egy járás, megye, város ellátását; gyorsabban építeni. korszerűbben, tehát a megvalósítás során is jónak, igaznak bizonyuló, kevésbé „visszaköszönő" tervek alapján; eltérni a sémáktól, jót adni, igényeset. És gazdaságosan. Ilyen gondolatok járnak az átlagember fejében, ha a gazdaságvezetésről hall: ugyan mikor olvas olyan létesítményriportot az újságban, amely nem azt hirdeti diadallal, hogy egy új épület 70 millióba került — hanem azt, hogy a tervezett helyett tízmilliónál kevesebből építették meg. A kereskedelem vizein hajózó „kapitányoktól" azt. oldják meg az áru eljuttatását még az olyan „távoli szigetvilágokra" is. rendszeresen és alaposan, mint a munkáskerületek pereme, a falu, a tanya. Aztán az se megvetendő felfedező lenne, aki kitűzné a zászlaját.,. az utolsó hiánycikkre... Egyszóval: nem szürke évek következnek. Hogy mennyire lesznek gyümölcsözők, a mai felfedezőkön és hajósokon múlik. B. F. PIAC Évek óta legnagyobb felhozatal Szombaton reggel már 6 | órakor sem a Marx téren, sem a Szent István téren nem fértek el az árusok a piacolásra kijelölt területen. Az ellenörök, helypénzszedők kénytelenek voltak ^ elküldeni az áruval bőven megpakolt eladókat. Ugyanakkor szabadon állt —, illetve feketén árusító jugoszláviaiakkal volt teli — a Marx tér Ezüst hajó mögötti. piaci árusításra nem engedélyezett része. Igaz, hogy nem rendszeres az ilyen nagy árufelhozatal, mint a tegnapi, mégis gondolkozni kellene illetékeseknek a máskor is túlzsúfolt piacterület bővítésére. Az árak kedvező alakulását egyébként éppen a nagy kínálat eredményezte. Dicséretes a termelőszövetkezetek most már hetek óta tapasztalt nagy mennyiségű és jó minőságű áruinak felhozatala. A magyarcsanádi Űttörő Tsz, a szegedi Móra Ferenc, a kübekházi SarlóKalapács, a makói és hódmezővásárhelyi ÁFÉSZ és a hódmezővásárhelyi kisállattenyésztő szakcsoport, az T IKER és a MÉK mellett jelentős számú vágnivaló csirkét és tojást' szállított a piacra. A kúbekháziak két helyen is árusítottak ugyanolyan csirkét, nem tudni miért 26 forintért az egyik helyen, s 27-ért a másikon. Magony László kisteleki kereskedő 400 csirkét, és ezer tojást hozott a piacra, s jó, hogy egyre több kiskereskedő is bekapcsolódik az ellátásba. így a vágnivaló csirkék ára az egyhéttel előbbihez képest is csökkent, s már nem igen volt, ahol 26 forintnál többre tartották volna kilóját. A tojást 1.50-ért lehetett vásárolni. Az ország más városainak piacain a pénteki árak általában magasabbak voltak, mint Szegeden tegnap. fejes káposzta a M E I 3 e •3 a G a a a M él :C « n a E2 3. t© a N W Z © a 5.5 te© o a E a a C a « Szeged 1,50 1,80 1,80 2,50 5.00 1,50 4,— Budapest 1,80 2,— 2,40 3,60 7,20 1,80 6,80 Pécs 1,20 1,40 2,40 3.80 8,— 2,— 4,80 Miskolc 1,40 1,80 2,40 3,20 8,20 2,— 5,60 Györ 1,20 0,70 1,80 3,— 6,64 1,20 5,20 Tatabánya 1,40 1,50 2.50 3,40 9,60 2,20 5,80 Salgótarján t.SO 1,20 2,60 2,80 8,80 1,50 5,20 Veszprém 1,80 2,— 2,60 3,80 9,— 2,40 4.60 Zalaegerszeg 1,50 1,80 2,3,20 8,60 2,20 5,— VASARNAP, 1969. AUGUSZTUS 31. DÉLMAGYARORSZÁG G 3