Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

ÉTLAP — ÚTLEVÉL A török rendőrség letar­toztatott egy szélhámost, aki éveken át olasz állampol­gárnak adta kl és olasz út­levéllel igazolta magát. Ami­kor Jobban utánanéztek a dolognak, megállapították, hogy az „útlevél" voltakép­pen egy római vendéglő ét­lapja volt, amelyet az olasz allami címer díszített. LAMPAERNYÖ Két skót találkozik. — Hová? — kérdezi az egyik. — Lámpaernyőt akarok venni. — Miért nem veszel In­kább gyengébb villanykör­tét? ÜJ AB A festőművész eladásra kínálta egyik képét egy ke­reskedőnek. aki 5 shillinget ajánlott érte. — öt shilling! — kiáltotta felháborodottan a művész. — De hiszen én csupán a vásznat 10 shillingért vet­tem öntől. — Hát igen, de akkor még tiszta volt — válaszolt ren­díthetetlen nyugalommal a kéreskedő. PARADOXON — Mennyibe kerül kérem ez a hirdetés? — Soronként 20 korona. — Ne tréfáljon! Soronként 20 korona! Hiszen az egész lapot bárhol megkapom egy koronáért! LELEMÉNYES XIII. Lajos király egyszer tetűt pillantott meg Passom­pier marsall kabátján. A király tréfálkozni kezdett, de a leleményes marsall ki­vágta magát: — Senkinek se szóljon er­ről. felség, mert még valaki azt mondaná, hogy az ön szolgálatában csak ezt sze­reztem. semmi mást! (A Wochenpresse karikatúrája) —• Meggondoltam magam, mégis elveszlek ...! Tilos a tündérmese Tudnivalók a szappanról A szappant csaknem öt­ezer esztendő óta használja az emberiség, ha nem ls pontosan a ma ismert for­májában és a napjainkban szokásos módon. Az ókori Babilónban idő­számításunk előtt 2800—3000 évvel már készítettek szap­pant, mégpedig úgy, hogy fchamu és oldj keverékét tűzön forralták. A kapott anyagot azonban a test és a ruházat tisztítása helyett csupán hajápoló szerként használták. A régi görögök, akik pe­dig sokat adtak a testápo­lásra, nem ismerték a szap­pant. mint mosdószert. A rómaiak — érdekes mó­don — nem a közép-keleti népektől, hanem a Nyugat­Európát benépesítő gallok-' tói tanulták meg a szappan­főzés módját. A szappanfőzés igazi fel­lendülése azonban csak a szóda felfedezése és töme­ges gyártásának megindulá­sa után következett be, s csak a 17. századtól váltak altalánosan használt, tisztál­kodási eszközzé a különféle minőségű, formájú és illatú szappanok. A szappan tisztító hatását úgy fejti ki. hogy a víz­zel érintkezésbe kerülve, ab­ban feloldódik, s az enyhén lúgos oldat a zsíros szennyet fellazítja, elszappanosítja. A mosás közben keletkező hab mintegy „körülfogja" a szennyrészecskéket és a víz­zel „karöltve" eltávolítja a tisztítandó felületről. A mosószappanok erősen lúgosak, ezért a szennyoldó­hatásuk is nagyobb, radiká­lisabb. A pipereszappanok­tól nem várunk ilyen erő­teljes hatást, így csak eny­hén lúgosra készítik őket. A csecsemők részére gyár­tott szappan pedig nem is lúgos (ún. neutrális zsap­pan). Az emberek bőre nem egyforma, többnyire száraz vagy zsíros, csak kevesen mondhatják magukat „nor­mál bőrűnek". Éppen ezért van szükség annyiféle pipe­reszappanra. A zsíros bőrűek hazai szappanaink közül az eny­hén szárító hatásúakat hasz­náljak. Ezenkívül jól teszik, ha bőséges meleg vízben mosdanak, ez csökkenti a bőr zsírosságát, fényét. A száraz bőrűek viszont kerüljék a bőrt szárító me­leg vizes arcmosást, szap­panul pedig az erősen zsíros fajtákat vegyék igénybe. Az érzékeny bőrűek szá­mára — akárcsak a puha, lágy bőrű csecsemőknek — a lúgmentes Baba-szappan a legmegfelelőbb. Kü'.ön szap­pan készül az izzadásra haj­lamosak részére is. Az illatosító anyagokra az emberek bőre nem egyfor­mán reagál; megfigyelhet­jük, hogy ugyanaz az illat más és más bőrön különbö­ző eltéréseket mutat. Van ennek egy határesete is. amikor egyes illatosító anya­gok allergiás tüneteket, bőr­kiütéseket okoznak. Ilyen­kor azonnal másféle 6zappan használatára kell áttérni. B. I. Több ezer nyugatnémet gyermek úgy fog felnőni, hogy nem ismeri meg az olyan klasszikussá vált tün­dérmeséket, mint a „Hamu­pipőke", a „Hófehérke és a hét törpe" vagy a „Csipkeró­zsika". ­Nyugat-Berlinben ugyan­is 11 olyan óvodát létesítet­tek amelyben több más újí­táson kívül — ilyen példá­ul bizonyos egyszerű mű­szaki ismeretek oktatása már e fiatal korban — be­tiltották a tündérmeséket. Abból az elvből indulnak ki, hogy e mesék „ártalmasak, miután alázatos tiszteletet ébresztenek a hatalom olyan méltatlan és elavult jelképei, mint a királyok, lordok ke­reskedők stb. iránt". Ezeknek az óvodáknak a hívei a gyermekekben „a ha­talom iránti egészséges meg­vetést" akarják kifejleszte­ni. A nyugat-berliniek nagy része azonban szívesebben küldi gyermekeit a hagyo­mányos óvodákba. KENYÉR VASÁRNAP, 1969 AUGUSZTUS 24. „Ma új kenyér került az asztalomra. Most szegtük meg. Még párolog. Meleg ..." A tízszintes 44. szám alat­ti költő versének folytatása a vízszintes 2., és függőle­ges 1. számú sorokban. VÍZSZINTES; 12. Határ­rag. 13. Nem siet. 14. Papa­gájnév. 15. Monté Christo várbörtöne. 16. Iskola-bútor. 17. Angol sör. 19. Latin üd­vözlés. 21. Szállító oszlop. 23. Budapesti városrész. 25. Lóistállójáról ismert Duna­menti község. 27. Beigli töl­telék. 28. Korjelző röv. 29. Növény. 31. Alattomos (ford.) 32. A függ. 71. fordítottja. 33. Munkát mímelő. 37. Ró­mai 2000. 38. Egyik minisz­tériumunk névjele. 39. Vér­ségi kapcsolatú. 40. Alsó közepe! 42. Kietlen puszta­ság. 44. Az idézett vers író­jának vezetékneve. 46. Álló­víz — névelővel. 47. Férje. 49. Csapadék. 50. Folyó a Szovjetunióban. 52. Járom. 54. Polifónia közepe. 55. Elektromos töltésű atom — vég nélkül. 56. Szeszes ital. 58. USA-állam. 61. Park ré­sze! 62. Orosz férfinév. 64. Előre. 65. Erősen óhajt. 66. Zsírban pirul. 68. Koponya része (ford.) 69. Tejtermék. 70. Indíték. 72. Silány ló. 74. övezet. 76. Fordított szemé­lyes névmás. FÜGGŐLEGES: 2. A füg­gőleges 51. szélei. 3. Bolond — németül (ford.) 4. Vízi növény. 5. Adél egynemű betűi. 6. Afrikai nép. 7. Esz­mél. 8. Kifogástalan. 9. Menyasszony. 10. Istenség a hindú vallásban. 11. A víz­szintes 12. fordítottja. 16. Sütőiparos. 18. Szovjet mű­hold. 20. Princípium. 22. Vízi állat. 23. Közép-európai fo­lyó. 24. Farsangi tészta név­elővel. 26. Szegény — né­metül. 28. Mutató szó. 30. Névelő. 33. A három crerno­nai hegedűkészítő család egyike. 34. A finn-ugor ős nép egyike (ford.) 35. Fél­sziget a Szovjetunióban. 36. Jutányos. 38. Női név. 41. Fonalat készít. 43. A régi rómaiak felsőruhája. 45. Eu­rópai labdarúgó szövetség névjele. 48. Baráti ország pénzneme. 51. A Visztula mellékvize. 53. Mint a víz­szintes 17. számú. 54. Mutató szó. 55. Harag — latinul. 57. Vízzel tisztít. 59. Egykori „mindenre képes"-nek gú­nyolt képes hetilap. 60. A Duna mellékvize (ford.) 61 Űrmérték. 63. Fejlődött ág­dudor. 65. Rizspálinka. 67. Takar. 69. Jelez. 71. Kicsi­nyítő képző. 73. Helyrag. 75. Mesefilm. 76. Zamat. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 2.. 44.. valamint a függő­leges 1. számú sorok meg­fejtése. E. B. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti meg­fejtés; Vér futja el már a Szülőknek: MMiért"-korszakok a gyermeknél Az első „miért-korszak", amely a kicsi 3—4 éves ko­rában jelentkezik, a gyer­mek fejlődésének közismert életszakasza. A gyermekre nap mint nap új benyomá­sok tömege zúdul. A világ új és új jelenségeivel találko­zik otthonában, utcai sétáin, az óvodában, és a mesékben is, amelyekkel aludni tér. Meg akarja érteni ezeket a jelenségeket, melyek bámu­lattal töltik el és amelyek­nek sokszor / még a nevét sem tudja Töpreng és prob­lémáival ahhoz fordul, aki legközelebb áll hozzá. Türelmes választ! „Anyu, miért kék az ég?" „A maci él? Miért nem él?" Es így tovább. A miértek so­ra szinte végeérhetetlen. A sok miértben a gyermek ér­zelemvilága is megnyilatko­zik, szoros kötődése a fel­nőtthöz, aki erős, oko3 és jó, aki a biztonságot és a szere­tetet adja neki. Nélküle el­\ eszettnek érzi magát a kis emberpalánta. Ki mástól is lehetne megkérdezni ezt a rengeteg tudnivalót, mint tő­le? Ha a felnőtt a miértekre türelmetlenül, idegesen, le­dorongolóan válaszol, ez az első lépés a szülőtől való el­idegenedés útján. A „miért-korszakban" — az elsőben éppúgy, mint a későbbiekben — a kicsi ér­telmi szintjéhez, fogalomkö­réhez szabott komoly válasz­adás éppúgy kötelező, mint ahogy vitathatatlan szülői kötelesség testi ellátottságá­ról, ételéről, fürdőjéről gon­doskodni. Gyermeket be­csapni, nem venni komolyan — bűn, mégha nem szerepel is a törvénytárban. Bármi­lyen badarságnak tetszik is felnőtt fülünknek a sok miért, a válaszadást nem szabad elutasítani még türelmesen sem. Az is letöri a kicsi amúgy­is gyenge lábon álló önbizal­mát, ha kérdésére ilyen vá­laszt kap: „Te ezt még nem érted!" Ügy kell válaszol­nunk, hogy a gyermek meg­értse. A válaszadással szó­kincse, fogalomköre is bővül. „Miért süt a nap?" — tuda­kolja három-négy éves kis­lány vagy kisfiú. „Hogy jó meleg legyen, attól kinyílnak a virágok, megérik a sok fi­nom gyümölcs". „Miért?" kérdezősködik , tovább, mert esetleg nem érti mit jelent, hogy „megérik". Meg kell magyaráznunk: „Azért, mert meleg napsugár kell ahhoz, hogy a virágok, gyümölcsök nőni tudjanak." És így to­vább. Neki nem kényes A gyermeki szexualitás, a nemi ösztön kezdetleges for­mája korán kialakul, a gyer­mek önfeledten játszik, Is­merkedik saját testével. Ezt megtiltani, ezért megdorgál­ni, bűntudatot plántálni el benne, a legnagyobb felelőt­lenség, lelkiismeretlenség. Olyan súlyos vétség, amely egész életére kiható gátlások forrása lehet. Mikor a gyer­meknél előtérbe kerül a „nagyok"-at összefűző „titok" megsejtése, amelyből ő ki van rekesztve — ez amúgyis ismét csak kisebbrendűségi érzésekkel telíti. S ha kérdez — és előbb-utóbb óhatatla­nul kérdez — nyugodtan, komolyan és a lehetőség sze­rint őszintén válaszoljunk: „Hogy születik a kisbaba?" Éz a kérdés a felnőttek sze­mében riasztóbb, kényesebb, mint a gyermekében, akinek tudatában még összemosódik a mese és valóság, és egyál­talán nem fogadja megütkö­zéssel az élet természetes je­lenségeit. Hol volt ő, a ki­csi, mielőtt világra jött? A helyes válasz: Édesanya a testében hordta, a szíve alatt. S hogy került oda? Fa­lusi gyermekeknél még köny­nyebb a válaszadás olyan példákkal, ami az egész ter­mészetben történik. Miért nem felel meg a gólyamese? — kérdezhetné a felnőtt. Azért, mert nem bírja el a későbbi szembesítést a való­sággal. Ez köti hozzánk Ha a gyermek érettebb ko­rában rájön arra, hogy szü­lei becsapták, nem hisz töb­bé nekik — mert eljátszot­ták, sokan végleg eljátszot­ták a bizalmát. A gyermeket vegyük komolyan, kezeljük kiskorától egyenrangú fél­ként. Csak ezen a módón tudjuk őt olyan erős szállal — jó példával — magunkhoz fűzni, melynek emléke me­legével, tisztaságával egész életútján végig kíséri. Bars Klári meggyfát, válik azon mód pirosra. Alma. Körte. Diny­nye. — A megfejtők közül könyvvásárlás! utalványt kap a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász ut­ca): Bárdóczky Ferencné Lenin körút, Martonosi Jó­zsef József Attila sugárút, Molnár Jánosné Róna u.. Sárkány Géza Dankó Pista u„ Tóth Mihály Katona u. — Könyvet kapott postán: Galcó Jánosné Bordány, Ott Endre Tápé, dr. Török Bá­lintné Hódmezővásárhely. I I p n a 7 Aqt Még augusztus van, nappal a lenge nyári 1 ruhákat hordjuk, de esténként már kö­t6ttruha, könnyű szövetruha a megfelelőbb — hűvös az esték lehellete. Meg­kezdődik az átmeneti ruhák szezonja. Aki nem tud hazamenni, hogy átöltöz­ködjék a nyári ruhából, különösen gondban van. Ezért ajánljuk a most nagyon divatos szoknya-mellény együttest és a kötényruhát, amelyek nappal könnyű blúzzal, este pulóverral vagy melegebb blúzzal minden alkalomra megfelelőek. Képünkön: tojáshéj-fehér szoknya-mellény együttes, mélykék pulóverral és két nyomott-mintás jersey-kötényruha. A kötényruhák franciás romatikus blúzzal al­kalmi öltözéknek is elegánsak, a képen látható magas nyakú pulóverekkel pedig sportos hatású öltözéknek számítanak. Sürgős elhatározás Innen... onnan... innen... onnan... )

Next

/
Thumbnails
Contents