Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
A korszerű nagyüzem hatása a mezőgazdaságban fnv pwpi az gazdaLyy ervei Ságirányítási rendszer bevezetése után három olyan szövetkezeti nagyüzem jött létre a megyében, amelyek területe egyenként 10—18 ezer hold körül alakult Tízezer holdon felüli szövetkezeti gazdaság korábban csak egy volt a megyében, a makói Lenin Tsz, s most egyszerre négy lett. Területük kereken 50 ezer hold, az összes szövetkezeti területnek 12 czázaléka. Nyolcezer holddal rendelkezik a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet és közel nyolcezer holdja van a tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezetnek is. Hatezer holdon gazdálkodik a csongrádi Vörös Csillag Tsz és a szegedi Felszabadulás Tsz. A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács Tsz és a Somogyi Tsz egyesüléséből szintén több mint hatezer holdas szövetkezeti gazdaság jött létre. Közel hatezer holdas területtel rendelkezik a szentesi Felszabadulás Tsz, a hódmezővásárhelyi Ságvári Tsz és a nagytőkéi Kalinip Tsz. Az ötezer holdasok kategóriájába tartozik a hódmezővásárhelyi Dózsa és Lenin Tsz, a mártélyi Fürst Tsz, a maroslelel Rákóczi Tsz, a tápéi Tiszatáj Tsz, a forráskúti Haladás Tsz, a balástyai Móra Ferenc Tsz & az ugyancsak balástyal Alkotmány Tsz. Iplpnlpn a megyében jbicilicy 121 termelőszövetkezet gazdálkodik, 414 ezer 465 kataszteri holdon. Egy termelőszövetkezetre tehát 3425 hold esik. Az utóbbi években lezajlott területi koncentráció következtében azonban úgy alakult a helyzet, hogy az össz. tsz-területből 145 ezer hold, vagyis a 414 465 hold 35 százaléka 21 termelőszövetkezet használatába került, a 100 szövetkezetnek maradt 270 ezer hold. Az előbbiekre 7 ezer hold, az utóbbiakra átlag 2700 hold esik. Itt azonban a szóródás elég nagy. Hét termelőszövetkezet 1000 holdon aluli területen gazdálkodik, ebből hat a szegedi járásban és egy Csongrádon. Az ezer-kétezer holdasok kategóriájába tartozik 27 szövetkezeti gazdaság, a többi három-, illetve négyezer holdas. A területi koncentráció ebben az esztendőben tovább folytatódik. Előreláthatólag 12—16 termelőszövetkezet fog egyesülni, hogy ezáltal megteremtse a további fejlődés feltételeit. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságosan termelni, a tudomány és technika korszerű vívmányait gazdaságosan felhasználni csak meghatározott fokú koncentráció mellett lehetséges. Az erők szétaprózottsága lehetetlenné teszi a lehetőségek megfelelő kihasználását. A termelőszövetkezetek ésszerű egyesítésével viszont létrejönnek a feltételek a gazdaságon belüli koncentrációhoz és szakosításhoz, a termelőeszközök és a képzett szakemberek jobb kihasználásához. A koncentráció eredményeit már a korábbi években is tapasztalni lehetett. A nagyobb termelőszövetkezetekben korszerűbb gépeket, fejlettebb technológiát alkalmaztak, jelentősen csökkentették a termesztett növények számát, ugyanakkor ezeket a növényeket egyre nagyobb területeken termesztették, és egyre nagyobb terméseredményeket értek el. A fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz-ben pl. 1966-ban 480 holdon termeltek cukorrépát, s erről a területről holdanként 269,1 q termést takarítottak be. Ugyanakkor a szentesi járásban az átlagtermés 221,4 q lett. Ugyanebben az évben a tápéi Tiszatáj Tsz 571 holdon 24 q-s kukoricatermést ért el, a szegedi járás átlaga 13,6 q volt. Ugyancsak kimagasló volt a csanádpalotai Haladás Tsz 23,9 q-s kukorica átlagtermése, a makói járás 19,3 q-s átlagával szemben. Ugyanígy alakult a helyzet a kenyérgabona-termesztésben is. A koncentráció következtében már 1966-ban 21 termelőszövetkezetben termeltek 1000 holdon felül kenyérgabonát, s ez a terület összesen 24 546 holdat tett ki, vagyis a 91 431 hold kenyérgabona-területnek mintegy 26,8 százalékát. S itt ls a nagyszövetkezetek értek el jó eredményt. A négy makói termelőszövetkezetben például 14,2 q volt a holdanként! átlag, a 11,5 q-s megyei átlaggal szemben. A következő években a legfontosabb növények vetésterületének koncentrálása tovább fokozódott. 1967-ben már 26 termelőszövetkezetben termeltek ezer holdnál nagyobb területen kenyérgabonát, s ez a terület összesen 36 406 holdat tett ki. A termésátlagok tekintetében pedig kimagasló eredményt ért el a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz, amely 1865 holdon 17,5 q-t takarított be holdanként. A székkutasi Üj Élet Tsz 2 ezer holdas területről holdanként 17,2 q-t, a makói Lenin Tsz 2437 holdról átlag 18,3 q-t. Az állattenyésztésben a szövetkezetek nagy része valamennyi állatfaj és korcsoport tenyésztésével és tartáSomogyi Károlyne reiveteie GYÜMÜLCSRAKODAS. Gyorsan mozgó, nagy teherbírású emelőtargoncák segítségével biztosítható, hogy tájunk zamatos gyümölcse, az őszibarack időben eljusson a fogyasztóhoz. Képünkön: Szállítóautóra kerül a gyümölcs a szegedi MÉK-telepen sával foglalkozott, de egyes gazdaságokban évek óta tervszerű építkezés folyt, s ezek a gazdaságok egyes állatfajok tartására szakosodtak. 1966-ban még csupán 8 olyan termelőszövetkezet volt a megyében, ahol kétszáznál több tehenet tartottak. 1967ben a kétszáznál több tehenet tartó szövetkezetek száma 15-re emelkedett, tehénállományuk összesen 3677 darab volt az 1966. évi 2147tel szemben. A múlt évben a szövetkezeti üzemek többségében távlati terveket készítettek, amelyek előirányozták további szakosodásukat az egyes növények termesztésére és a megfelelő állattenyésztési ágazatok fejlesztésére. Nagy jelentőségű lesz e tervek megvalósítása. A szövetkezeti gazdaságok keresni kezdték a módokat termelésük hatékonyságának fokozására. Az egyik ilyen út a gazdaságok közötti társulások kiépítése. Több ilyen társulás is van már a megyében, amelyek között a legjelentősebb a fábiánsebestyéni 10 ezer férőhelyes sertéskombinát, valamint a hódmezővásárhelyi 10 ezer férőhelyes sertéskombinát. Az előbbiben három, az utóbbiban 9 termelőszövetkezet egyesült. Társulások ZtS zak, hűtött tárolók létrehozására és üzemelésére, valamint szárítók és feldolgozók építésére. Az ilyen közös vállalkozások száma a jövőben nőni fog. Ugyanis vannak termékek, amelyek előállításában egy-egy termelőszövetkezetben nem lehet elérni azt az optimális koncentrációt, ami lehetővé tenné a tudomány és a technika leghaladóbb vívmányainak alkalmazását A tudományoe-műszaki haladás által a beruházások méreteivel szemben támasztott követelmények olyannyira nagyok, hogy azokat az egyes gazdaságok nemigen tudják kielégíteni, hiszen a kis termelőszövetkezetek többsége évek óta alig rendelkezik némi fejlesztési alappal, de még a nagy termelőszövetkezetek alapja is kevés az 50, illetve 100 millió forintos beruházások megvalósításához. A múlt esztendő végén a szentesi Termál Tsz 19 millió forintot hagyott meg fejlesztési alapra, a makói Lenin Tsz 8 milliót, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz 5 milliót, a csongrádi Kossuth Tsz viszont csupán 84 ezer forintot, a szentesi Petőfi Tsz 930 ezer forintot. A szegedi járás 14 termelőszövetkezete egyáltalán nem hagyott fejlesztési alapot. Tizenöt termelőszövetkezet fejlesztési alapja félmillió alatt van. 6Őt egyes termelőszövetkezetek hároméves fejlesztési alapja nem éri el a félmillió forintot. Mindezek szükségessé teszik a termelőeszközök koncentrálását: a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítását megyénkben. Bernula Mihály mm*. iggp SARJÜKASZALAS Horváth Dezső felvétele Bő termés — gondokkal Szóbeszédben, rádióban és újságban szinte az elemi csapások rangjára emelkedett nálunk a bő termés. Olyan riadalommal beszélünk a megtermett rengeteg gyümölcsről, hogy a tréfás emberek így viccelődnek: ha majd a bőség kosarából valóban mindenki egyaránt vehet. ha egyszer igazán „beüt" a kánaán, akkor nálunk háromnapos nemzeti gyászt rendelnek el. Felkerestük hivatalában Regőczi Istvánt, a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítési Központjának igazgatási elnökét, a terményfelvásárlás legfőbb megyei irányítóját, hogy tájékoztatást kérjünk tőle néhány, mindnyájunkat érdeklő kérdésről. — Jó terméskilátásokkal és rossz exportlehetőségekkel indultunk az idén — kezdte nyilatkozatát Regőczi elvtárs. — Most, hogy egy kicsit túl vagyunk a nehezén, örömmel mondom, időközben megjavultak piaci lehetőségeink is. Zöldségből és gyümölcsből 300 vagonnal vásároltunk többet, mint tavaly. Az összes mennyiség, amely a mi közvetítésünkkel talált gazdára, 3,5 ezer vagon. Rekordtermésre számítottunk tájunk híres gyümölcséből, az őszibarackból, elhelyezési gondoktól tartottunk, most megelégedéssel jelenthetem, hogy kisebb zökkenőkkel sikerült megoldanunk a ránk háruló óriási feladatot. Az NSZK, Finnország. Hollandia piacaira annyi versenykéoes árut szállíthattunk — végre elfogadható csomagolásban —. amennyit eddig még sohasem. — Logikus törvénye a kereskedelemnek, hogv amiből sok terem, az olcsó. De eljutott-e nálunk, Magyarországon minden dolgozó asztalára a végre elfogadható árú őszibarack? Felfedezte-e már a kereskedelem Magyarországot? — Sajnos a bő termés ellenére még mindig nem megfelelő az áruk egyenletes elosztása, „terítése". Magyarázatot tudunk ugyan adni, mert tény, hogy kevés a munkaerő, és a szezon-időszakban még kevesebb a szállítóeszköz —, de ez a Kétmilliós segítség Az idei évre a szegedi járásban mintegy 3 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek, amelyből az első félévben már több mint 2 milliót teljesítettek. A végzett munka nagy részét a vízművek építésére. árok-, csatorna-, járdák, valamint külterületi utak létesítésére és felújítására fordították. Jelentékeny segítséget nyújtott a lakosság a villanyhálózat bővítéséhez szükséges földmunkák elvégzéséhez is. Az elmúlt évekhez hasonlítva. ebben az évben, mint azt a járási tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elmondották, szintén Tiszaszigeten végezték el a legtöbb társadalmi mukát. A község lakói az idei évre tett 300 ezer forintos felajánlásukat az első félévben már 170 ezer forinttal túlteljesítették. Itt az egy főre jutó társadalmi munka értéke 300 forinton felül van. Jó eredményt értek el Kisteleken is. ahol az éves tervet szintén sikerült félidőre teljesíteni. Pusztaszer és Röszke ugyancsak élenjár a felajánlások végrehajtásában. magyarázat nem szolgálhat mentségül. A gyümölcstermő területek közvetlen közelében, megyénk „oasszív" területein sem tudta a kereskedelem kielégíteni az igényeket. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb biztosítani kell ezekben a községekben ls, nemcsak a nagyvárosokban és üdülőhelyeken, hogy legalább egy vándorgépkocsi, ha egy-egy helyen csak naponként néhány órára ls, de árusítson gyümölcsöt. Elkerülhetetlen ls, szükséges ls ez. •— Nagyban kereskedni, nagy tételekben vásárolni és eladni tehát tudunk. Miért nem kapcsolódik ehhez szervesen a kiskereskedelem? — Igen elhanyagolt területe a kiskereskedelemnek a zöldség-gyümölcs árusítás. Nemcsak azért, mert kényes, gyorsan romlik, hanem tízért is, mert szezonban olcsó, és nagy mennyiséget kell megmozgatni. A hét közepén érvényes árfolyamot véve alapul, egy kilogramm kávé eladása éppen annyi hasznot jelent az üzletnek, mint egy mázsa paradicsom. Raktározási gond. munka, rizikó — kimondhatatlanul kevesebb a kávé esetében. — Ennek a szigorú pénztőrvénynek akkor megmásíthatatlan következménye, hogy nálunk, Magyarországon nem éri meg, hogy a hazánkban sok munkával, nagy befektetéssel megtermelt árut egészen a fogyasztókig juttassuk? — Meggyőződésem, hogy nem így áll a helyzet. Nagyon rövid időn belül lényeges változásoknak kell bekövetkezniük — éppen e törvények következtében. Most még válogat a kereskedelem a piacban. Hamarosan keresnie kell a vevőt, és meg is fogja keresni. A MÉK egyik törekvése, bár fő profilunk a felvásárlás, hogy kialakítsuk a magunk kiskereskedelmi hálózatát is. Néhány rögtönzött boltunk már működik. Érezhető egészséges hatása a szegedi piacon levő nagy elárusító pavilonunknak is. Biztatást kaptunk kiskereskedelmi tevékenységünk folytatására. párt- és tanácsi vezetőktől egyaránt. — Nehéz kérdés az árrés. A felvásárlási ár többszöröséért jutunk hozzá piacon a gyümölcshöz. — Ahhoz, hogy a gyorsan érő. dönmpingszerűen jelentkező termést még eladható állapotban juttassuk el a fogyasztóhoz, jól felszerelt, gépesített, magas eszközállománnyal rendelkező telepekre van szükség. Ezek a berendezések azonban szezon után kihasználatlanok. Fűtőház nélkül, csővázas szín alatt vagyunk kénytelenek tárolni az átvett gyümölcsöt, érthetően nagyobb a veszteségünk. Tudom, ez csak egyik fele az igazságnak. Az is igaz, hogy más kockázatunk is van: a hétfőn kalkulált áron kedden vásárolunk és csak szerdán adjuk tovább az árut Ki tud három nanpal előre pontosan kalkulálni gyümölcsérés esetén? Vannak persze olyan tényezők is, amelyeket szervezettebb munkával csökkenteni lehetne. És törekvésünk, hogy jobb felkészüléssel csökkenteni is tudjuk. — Sok gyümölcsös fordult és fordul mostanában termőre. Megítélése szerint valóban sokat telepítettünk? — Nem. Még jő termés esetén sem sok, a barack sem. A kereskedelemnek meg kell tudnia oldani a bő terméssel járó gondokat Több piacra ke'J, az igényeknek megfelelő csomagolásban szállítanunk, a megszerzett pozícióinkat folyamatos szállítással biztosítanunk kell, és keresnünk kell a többirányú értékesítés lehetőségét is.' (Gyümölcslevek, befőttek stb.) Bár nagy munkát ad nekünk a nyár, de sajnálnánk, ha beválna az a jóslat, hogy az örvendetesen bő termést szűkebb esztendő követné — fejezte be nyilatkozatát Regőczi elvtárs. Horváth Dezső Csukott, 8,8 tonnás IfaFramó tehergépkocsit elad magányosnak ls a Szegedi Tervező Szövetkezet. Clm: Szeged, Mérel u. 8. xS. 49 887 éRTESÍTJÜK AZ UTAZOKOZONSEGET, hogy NYUGATI társasutazások megérkeztek Bővebb lelvilágositást az IBUSZ irodában VASÁRNAP, 1969. AUGUSZTUS 24. DÉLMAGYARORSZÁG 9