Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

A korszerű nagyüzem hatása a mezőgazdaságban fnv pwpi az gazda­Lyy ervei Ságirányítási rendszer bevezetése után há­rom olyan szövetkezeti nagy­üzem jött létre a megyében, amelyek területe egyenként 10—18 ezer hold körül ala­kult Tízezer holdon felüli szövetkezeti gazdaság koráb­ban csak egy volt a megyé­ben, a makói Lenin Tsz, s most egyszerre négy lett. Területük kereken 50 ezer hold, az összes szövetkezeti területnek 12 czázaléka. Nyolcezer holddal rendel­kezik a fábiánsebestyéni Ki­nizsi Termelőszövetkezet és közel nyolcezer holdja van a tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezetnek is. Hatezer holdon gazdálkodik a csongrádi Vörös Csillag Tsz és a szegedi Felszabadu­lás Tsz. A hódmezővásárhe­lyi Szántó Kovács Tsz és a Somogyi Tsz egyesüléséből szintén több mint hatezer holdas szövetkezeti gazdaság jött létre. Közel hatezer hol­das területtel rendelkezik a szentesi Felszabadulás Tsz, a hódmezővásárhelyi Ságvári Tsz és a nagytőkéi Kalinip Tsz. Az ötezer holdasok kate­góriájába tartozik a hódme­zővásárhelyi Dózsa és Lenin Tsz, a mártélyi Fürst Tsz, a maroslelel Rákóczi Tsz, a tá­péi Tiszatáj Tsz, a forrás­kúti Haladás Tsz, a balás­tyai Móra Ferenc Tsz & az ugyancsak balástyal Alkot­mány Tsz. Iplpnlpn a megyében jbicilicy 121 termelőszö­vetkezet gazdálkodik, 414 ezer 465 kataszteri holdon. Egy termelőszövetkezetre te­hát 3425 hold esik. Az utób­bi években lezajlott területi koncentráció következtében azonban úgy alakult a hely­zet, hogy az össz. tsz-terü­letből 145 ezer hold, vagyis a 414 465 hold 35 százaléka 21 termelőszövetkezet hasz­nálatába került, a 100 szö­vetkezetnek maradt 270 ezer hold. Az előbbiekre 7 ezer hold, az utóbbiakra átlag 2700 hold esik. Itt azonban a szóródás elég nagy. Hét termelőszövetkezet 1000 hol­don aluli területen gazdál­kodik, ebből hat a szegedi járásban és egy Csongrádon. Az ezer-kétezer holdasok ka­tegóriájába tartozik 27 szö­vetkezeti gazdaság, a többi három-, illetve négyezer hol­das. A területi koncentráció eb­ben az esztendőben tovább folytatódik. Előreláthatólag 12—16 termelőszövetkezet fog egyesülni, hogy ezáltal meg­teremtse a további fejlődés feltételeit. Ugyanis a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságosan termelni, a tudomány és technika kor­szerű vívmányait gazdaságo­san felhasználni csak meg­határozott fokú koncentráció mellett lehetséges. Az erők szétaprózottsága lehetetlenné teszi a lehetőségek megfele­lő kihasználását. A termelő­szövetkezetek ésszerű egye­sítésével viszont létrejönnek a feltételek a gazdaságon be­lüli koncentrációhoz és sza­kosításhoz, a termelőeszkö­zök és a képzett szakembe­rek jobb kihasználásához. A koncentráció eredmé­nyeit már a korábbi évek­ben is tapasztalni lehetett. A nagyobb termelőszövetke­zetekben korszerűbb gépe­ket, fejlettebb technológiát alkalmaztak, jelentősen csök­kentették a termesztett nö­vények számát, ugyanakkor ezeket a növényeket egyre nagyobb területeken ter­mesztették, és egyre nagyobb terméseredményeket értek el. A fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz-ben pl. 1966-ban 480 hol­don termeltek cukorrépát, s erről a területről holdanként 269,1 q termést takarítottak be. Ugyanakkor a szentesi járásban az átlagtermés 221,4 q lett. Ugyanebben az évben a tápéi Tiszatáj Tsz 571 hol­don 24 q-s kukoricatermést ért el, a szegedi járás átlaga 13,6 q volt. Ugyancsak kimagasló volt a csanádpalotai Haladás Tsz 23,9 q-s kukorica átlagtermé­se, a makói járás 19,3 q-s átlagával szemben. Ugyanígy alakult a hely­zet a kenyérgabona-termesz­tésben is. A koncentráció kö­vetkeztében már 1966-ban 21 termelőszövetkezetben ter­meltek 1000 holdon felül ke­nyérgabonát, s ez a terület összesen 24 546 holdat tett ki, vagyis a 91 431 hold ke­nyérgabona-területnek mint­egy 26,8 százalékát. S itt ls a nagyszövetkezetek értek el jó eredményt. A négy makói termelőszövetkezetben pél­dául 14,2 q volt a holdan­ként! átlag, a 11,5 q-s me­gyei átlaggal szemben. A következő években a legfontosabb növények ve­tésterületének koncentrálása tovább fokozódott. 1967-ben már 26 termelőszövetkezet­ben termeltek ezer holdnál nagyobb területen kenyérga­bonát, s ez a terület össze­sen 36 406 holdat tett ki. A termésátlagok tekintetében pedig kimagasló eredményt ért el a fábiánsebestyéni Ki­nizsi Tsz, amely 1865 holdon 17,5 q-t takarított be hol­danként. A székkutasi Üj Élet Tsz 2 ezer holdas te­rületről holdanként 17,2 q-t, a makói Lenin Tsz 2437 holdról átlag 18,3 q-t. Az állattenyésztésben a szö­vetkezetek nagy része vala­mennyi állatfaj és korcso­port tenyésztésével és tartá­Somogyi Károlyne reiveteie GYÜMÜLCSRAKODAS. Gyorsan mozgó, nagy teherbí­rású emelőtargoncák segítségével biztosítható, hogy tá­junk zamatos gyümölcse, az őszibarack időben eljusson a fogyasztóhoz. Képünkön: Szállítóautóra kerül a gyü­mölcs a szegedi MÉK-telepen sával foglalkozott, de egyes gazdaságokban évek óta tervszerű építkezés folyt, s ezek a gazdaságok egyes ál­latfajok tartására szakosod­tak. 1966-ban még csupán 8 olyan termelőszövetkezet volt a megyében, ahol kétszáznál több tehenet tartottak. 1967­ben a kétszáznál több tehe­net tartó szövetkezetek szá­ma 15-re emelkedett, tehén­állományuk összesen 3677 darab volt az 1966. évi 2147­tel szemben. A múlt évben a szövetke­zeti üzemek többségében távlati terveket készítettek, amelyek előirányozták to­vábbi szakosodásukat az egyes növények termesztésé­re és a megfelelő állatte­nyésztési ágazatok fejleszté­sére. Nagy jelentőségű lesz e tervek megvalósítása. A szövetkezeti gazdaságok ke­resni kezdték a módokat ter­melésük hatékonyságának fokozására. Az egyik ilyen út a gazdaságok közötti tár­sulások kiépítése. Több ilyen társulás is van már a me­gyében, amelyek között a legjelentősebb a fábiánsebes­tyéni 10 ezer férőhelyes ser­téskombinát, valamint a hódmezővásárhelyi 10 ezer férőhelyes sertéskombinát. Az előbbiben három, az utóbbiban 9 termelőszövet­kezet egyesült. Társulások ZtS zak, hűtött tárolók létreho­zására és üzemelésére, vala­mint szárítók és feldolgozók építésére. Az ilyen közös vállalkozások száma a jövő­ben nőni fog. Ugyanis van­nak termékek, amelyek elő­állításában egy-egy termelő­szövetkezetben nem lehet el­érni azt az optimális kon­centrációt, ami lehetővé ten­né a tudomány és a technika leghaladóbb vívmányainak alkalmazását A tudomá­nyoe-műszaki haladás által a beruházások méreteivel szemben támasztott követel­mények olyannyira nagyok, hogy azokat az egyes gazda­ságok nemigen tudják kielé­gíteni, hiszen a kis terme­lőszövetkezetek többsége évek óta alig rendelkezik némi fejlesztési alappal, de még a nagy termelőszövet­kezetek alapja is kevés az 50, illetve 100 millió forin­tos beruházások megvalósí­tásához. A múlt esztendő vé­gén a szentesi Termál Tsz 19 millió forintot hagyott meg fejlesztési alapra, a ma­kói Lenin Tsz 8 milliót, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz 5 milliót, a csongrádi Kos­suth Tsz viszont csupán 84 ezer forintot, a szentesi Pe­tőfi Tsz 930 ezer forintot. A szegedi járás 14 termelőszö­vetkezete egyáltalán nem ha­gyott fejlesztési alapot. Ti­zenöt termelőszövetkezet fej­lesztési alapja félmillió alatt van. 6Őt egyes termelőszö­vetkezetek hároméves fej­lesztési alapja nem éri el a félmillió forintot. Mindezek szükségessé teszik a terme­lőeszközök koncentrálását: a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítását me­gyénkben. Bernula Mihály mm*. iggp SARJÜKASZALAS Horváth Dezső felvétele Bő termés — gondokkal Szóbeszédben, rádióban és újságban szinte az elemi csa­pások rangjára emelkedett nálunk a bő termés. Olyan riadalommal beszélünk a megtermett rengeteg gyü­mölcsről, hogy a tréfás em­berek így viccelődnek: ha majd a bőség kosarából va­lóban mindenki egyaránt ve­het. ha egyszer igazán „beüt" a kánaán, akkor nálunk háromnapos nemzeti gyászt rendelnek el. Felkerestük hivatalában Regőczi Istvánt, a Szövetke­zetek Csongrád megyei Ér­tékesítési Központjának igaz­gatási elnökét, a termény­felvásárlás legfőbb megyei irányítóját, hogy tájékozta­tást kérjünk tőle néhány, mindnyájunkat érdeklő kér­désről. — Jó terméskilátásokkal és rossz exportlehetőségekkel indultunk az idén — kezdte nyilatkozatát Regőczi elvtárs. — Most, hogy egy kicsit túl vagyunk a nehezén, öröm­mel mondom, időközben megjavultak piaci lehetősé­geink is. Zöldségből és gyü­mölcsből 300 vagonnal vásá­roltunk többet, mint tavaly. Az összes mennyiség, amely a mi közvetítésünkkel talált gazdára, 3,5 ezer vagon. Re­kordtermésre számítottunk tájunk híres gyümölcséből, az őszibarackból, elhelyezési gondoktól tartottunk, most megelégedéssel jelenthetem, hogy kisebb zökkenőkkel si­került megoldanunk a ránk háruló óriási feladatot. Az NSZK, Finnország. Hollan­dia piacaira annyi verseny­kéoes árut szállíthattunk — végre elfogadható csomago­lásban —. amennyit eddig még sohasem. — Logikus törvénye a kereskedelemnek, hogv amiből sok terem, az olcsó. De eljutott-e nálunk, Ma­gyarországon minden dol­gozó asztalára a végre el­fogadható árú őszibarack? Felfedezte-e már a keres­kedelem Magyarországot? — Sajnos a bő termés el­lenére még mindig nem megfelelő az áruk egyenle­tes elosztása, „terítése". Ma­gyarázatot tudunk ugyan ad­ni, mert tény, hogy kevés a munkaerő, és a szezon-idő­szakban még kevesebb a szállítóeszköz —, de ez a Kétmilliós segítség Az idei évre a szegedi já­rásban mintegy 3 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek, amelyből az első félévben már több mint 2 milliót teljesítettek. A vég­zett munka nagy részét a vízművek építésére. árok-, csatorna-, járdák, valamint külterületi utak létesítésére és felújítására fordították. Jelentékeny segítséget nyúj­tott a lakosság a villany­hálózat bővítéséhez szüksé­ges földmunkák elvégzésé­hez is. Az elmúlt évekhez hason­lítva. ebben az évben, mint azt a járási tanács végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén elmondották, szin­tén Tiszaszigeten végezték el a legtöbb társadalmi mukát. A község lakói az idei évre tett 300 ezer fo­rintos felajánlásukat az el­ső félévben már 170 ezer forinttal túlteljesítették. Itt az egy főre jutó társadalmi munka értéke 300 forinton felül van. Jó eredményt ér­tek el Kisteleken is. ahol az éves tervet szintén sikerült félidőre teljesíteni. Puszta­szer és Röszke ugyancsak élenjár a felajánlások vég­rehajtásában. magyarázat nem szolgálhat mentségül. A gyümölcstermő területek közvetlen közelé­ben, megyénk „oasszív" te­rületein sem tudta a keres­kedelem kielégíteni az igé­nyeket. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb biztosítani kell ezekben a községekben ls, nemcsak a nagyvárosokban és üdülőhelyeken, hogy leg­alább egy vándorgépkocsi, ha egy-egy helyen csak napon­ként néhány órára ls, de árusítson gyümölcsöt. Elke­rülhetetlen ls, szükséges ls ez. •— Nagyban kereskedni, nagy tételekben vásárolni és eladni tehát tudunk. Miért nem kapcsolódik eh­hez szervesen a kiskeres­kedelem? — Igen elhanyagolt terü­lete a kiskereskedelemnek a zöldség-gyümölcs árusítás. Nemcsak azért, mert kényes, gyorsan romlik, hanem tízért is, mert szezonban olcsó, és nagy mennyiséget kell meg­mozgatni. A hét közepén ér­vényes árfolyamot véve ala­pul, egy kilogramm kávé el­adása éppen annyi hasznot jelent az üzletnek, mint egy mázsa paradicsom. Raktáro­zási gond. munka, rizikó — kimondhatatlanul kevesebb a kávé esetében. — Ennek a szigorú pénz­tőrvénynek akkor megmá­síthatatlan következménye, hogy nálunk, Magyarorszá­gon nem éri meg, hogy a hazánkban sok munkával, nagy befektetéssel megter­melt árut egészen a fo­gyasztókig juttassuk? — Meggyőződésem, hogy nem így áll a helyzet. Na­gyon rövid időn belül lé­nyeges változásoknak kell bekövetkezniük — éppen e törvények következtében. Most még válogat a keres­kedelem a piacban. Hama­rosan keresnie kell a vevőt, és meg is fogja keresni. A MÉK egyik törekvése, bár fő profilunk a felvásár­lás, hogy kialakítsuk a ma­gunk kiskereskedelmi háló­zatát is. Néhány rögtönzött boltunk már működik. Érez­hető egészséges hatása a sze­gedi piacon levő nagy eláru­sító pavilonunknak is. Biz­tatást kaptunk kiskereskedel­mi tevékenységünk folytatá­sára. párt- és tanácsi veze­tőktől egyaránt. — Nehéz kérdés az ár­rés. A felvásárlási ár több­szöröséért jutunk hozzá piacon a gyümölcshöz. — Ahhoz, hogy a gyorsan érő. dönmpingszerűen jelent­kező termést még eladható állapotban juttassuk el a fo­gyasztóhoz, jól felszerelt, gé­pesített, magas eszközállo­mánnyal rendelkező telepek­re van szükség. Ezek a be­rendezések azonban szezon után kihasználatlanok. Fűtő­ház nélkül, csővázas szín alatt vagyunk kénytelenek tárolni az átvett gyümölcsöt, érthetően nagyobb a veszte­ségünk. Tudom, ez csak egyik fele az igazságnak. Az is igaz, hogy más kockáza­tunk is van: a hétfőn kalku­lált áron kedden vásárolunk és csak szerdán adjuk to­vább az árut Ki tud három nanpal előre pontosan kal­kulálni gyümölcsérés esetén? Vannak persze olyan ténye­zők is, amelyeket szervezet­tebb munkával csökkenteni lehetne. És törekvésünk, hogy jobb felkészüléssel csökkenteni is tudjuk. — Sok gyümölcsös for­dult és fordul mostanában termőre. Megítélése szerint valóban sokat telepítet­tünk? — Nem. Még jő termés esetén sem sok, a barack sem. A kereskedelemnek meg kell tudnia oldani a bő ter­méssel járó gondokat Több piacra ke'J, az igényeknek megfelelő csomagolásban szállítanunk, a megszerzett pozícióinkat folyamatos szál­lítással biztosítanunk kell, és keresnünk kell a többirányú értékesítés lehetőségét is.' (Gyümölcslevek, befőttek stb.) Bár nagy munkát ad nekünk a nyár, de sajnál­nánk, ha beválna az a jós­lat, hogy az örvendetesen bő termést szűkebb esztendő kö­vetné — fejezte be nyilat­kozatát Regőczi elvtárs. Horváth Dezső Csukott, 8,8 tonnás Ifa­Framó tehergépkocsit elad magányosnak ls a Szegedi Tervező Szövetkezet. Clm: Szeged, Mérel u. 8. xS. 49 887 éRTESÍTJÜK AZ UTAZOKOZONSEGET, hogy NYUGATI társas­utazások megérkeztek Bővebb lelvilágositást az IBUSZ irodában VASÁRNAP, 1969. AUGUSZTUS 24. DÉLMAGYARORSZÁG 9

Next

/
Thumbnails
Contents