Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

/ FÜLÖP ERZSÉBET SECCO TERV A- évek közepén elfojthatatlansággal, de — amint azt a későbbi események tragikusan igazolták — sohasem túlzott pesszimizmussal, az európai új barbárság korszakának szinte naponta elém tolakodó bizonyítékait véltem látni minden kul^iFranyó Zoltán: VALLOMÁS-FÉLE Most Jelt'nt meg a bukaresti Irodalmi Kiadónál a Temúzeumokat, hallgatják a tudomány-népszerűsítő előadásokat, kétkézi munkások nevelődnek az esti tanfolyamokon mérnökökké és feltalálókká: pontos statisztikai kimutatások bizonyítják a népbetegségek — tüdővész. Most jelt'nt meg a ouKaresu ironaiuii muuuiiai a *c- „r»honsj-»c mcsvárott élö kiváló költőnek és műfordítónak, Ady és vei oaj. lepta — ronamos Juhási Gyula Ifjúkori harcostársának, az 1919-cs Vörös Lo- csökkenését — nos, szabad-e bogó szerkesztőjének A pokol tornácán címmel publiclsz- még kételkednem abban, tikai «S irodalompolitikái írásai és esszéi válogatott gyüj- hogy mmden ordogi fegyverteménye. Ennek utószavából közöljük az alábbi részletet, kezés, atomfenyegetés ellenére feltartóztathatatlanul ráUs' jelenségben "művészeti tapasztalatlan fiatalokat, tu- korcsosító hatása nyomán felfelé ivei az emberiség viés * 'iroda lmí mozga lomban ls. dományos nevelés helyett visszájára fordíthatta az szontagságos útja? Abban hogy az egymást katonai kiképzésre csábítót- emberi lélek sok évezredes Számomra persze. már gvors váltásban követő iz- ták őket a hamis hazafiság szabadsagvágyat művelődési nem marad más. minthogy e musok — a neofuturisták, vonzó jelszavaival, egyenru- hajlamát és szépségigenyét világméretű forradalmi megdadisták újprimitívok. tatli- hát adtak rájuk. fegyvert Meg kellett valósítani azo- újhodás nagySzerű crescennisták, post-expresszionisták nyomtak a kezükbe, olcsó kat az előfeltételeket, ame- dójához hozzáadjam az én — úttörői harsány manifesz- zsolddal vásárolták meg tá- lyek lehetőve tették, hogy kicsiny egyéni üdvözletemet turnékkal programokkal, jékozatlan elszántságukat — korzo és logarléc. kémcső és is Hiv6 hittei köszöntöm dogmákkal és harcias kiált- az 1. számú világveszély: a sebeszkés. humánus toll és kortórsaimat és az utánam ványokkal toboroztak híve- bolsevizmus ellen. igazmondo ecset helyett bi- következőket; euoét kiáltok ket és pótolták a hiteles mű- Mindezekről az esenvé- kacsokot, boxert es tort ad- a küzdók és alkotók felé; vészi megnyilatkozás szug- nyékről szinte naponta ir- jon a megkótyagosodott íf- magamhoz ölelem még élő gesztivitását Valamennyit — Um cikkeimet és glosszái- jak kezebe, hogy ezekkel er- barátaimat, akiket egy fáiméi a maradandóbb iránv- mat abban a két-három lap- veljen az „uj rendert , ame- századon át közel éreztem zatokát Is — a polgári kul- ha", amely nem viszolygott lyeknek tavaszi ünnepéhez a magamhoz, akik sorozatos túra bomlási termékeiként az emiörán« jelzővel gya- városokban fellángoló könyv- csapásokés igaztalanul elítéltem meg akkor Legtöbb- "ussá tett publicista írásai- gyehennak adták az íllumi- szenvedett bántalmak által ször a társadalmi' hatóerők de a legt^bet mégis az naciot. Eebzctt ]elkemet enyhítőn felismerésének, az ideológiai 1931, ás 1940 kozott általam De vajon szabad-e azért megölelték, és azokat Is, tudatosságot irányító esz- szerkesztett 6 Örai Üjsag- elvesztenem a hitemet? Sza- akik néha ölelve öltek. Maméknek hiánya a szélsősége- ban Több százra rúgnak bad-e egy percig is ketel- gánvos óráimban néma üdsen különcködő formai úji- ezek a clkkek. amelyek ko- kednem az embenseg. az al- vözletet küldök azok felé, tások tévútjaira terelte őket. ZÜ1 csak kevés került be eb- koto, teremtő, dolgozó, min- akik ma már csak testetleMozgalmaik közös vonása: a ^ 3 válogatott gyujtemeny- den vereség utan gyötrelme- nül látogatnak el hozzám lázadás volt Lázadásuk az "^rt kihagytam azokat, sen megujuló és egyre biz- régmúlt évtizedekből: Ady, elkorcsosuló, elüzleliesedett eliparosodott művészi tevékenység ellen is Irányult; újjá akarták teremteni a szín. a forma, betű és hang által kifejezett világképet; támadták az epigonizmust. azt az ál művészetet, amely amelyeknek kizárólag valamilyen részletjelenséget tárcsák a polgárság alacsony fÜ8gést kerestem az alig el- sem elég hosszú, és minden ga.' Jean Cocteau, széDséaigénvét igyekezett ki- vérzett els6 világháború hu- rövid éjszaka is túl rövid, Lajos. Füst Milán. úgynevezett „magas kultú rájú" országokban is széltéladó szellemiség akclóképessegét is. ben fertőzte a családi élet, otthonok a falusi útcaközök- értékének" Szinte ugyanabban az Idő- művészi szemlélet és egyéni bői; fiatal írótársaim meg- " fzt . ben amikor Goethe Faust- erkölcs mikrokozmoszát. Az kapó tehetségének kibonta- "ám: a küzdelmet. A harcot. rajzik. lakótömbök sarjad- dezné'Vőlem."mi't'tertok'ed^J^SS^K^ ^.életem legtöbbre becsült válaszolóból kecses revűt szerkcsz- erőszak ordas eszménye kozásában lehet gyönyörköd- a tettek a JPhHzsiak^számára, Európa-szerte gyilkos mohónemegyszer kilátástalankubista-korszakánale —T "om; falusi műkedvelők uj nak tűnt viaskodást a társai iv. v KUDlsla ,„-.?, Sággal marcangolta szét sa- verseket szavalnak. Enescu- dalmi („„„.„.„^ . „_ halhatatlan remekműveit al- hnmunícto hnoenmánvü -„v K-n. aalml 'gazságossag és az em, ,, , .. ját humanista hagyományait, kompozíciókat játszanak. Ko- ... „ , , kotta Picasso, izgatóan uj hogy roncsai fölött megte- dály-kórusokat énekelnek; benesség szellemének győverseit irta a magyar Kas- remthesse azokat a tenyész- kollektív gazdaságok kirán- zelméért. Gyarló tollal is a sák Lajos és dinamikus göcokat. amelyeknek szenvedélyű költeményekkel agy- duló parasztjai látogatják a legfenségesebb ideálokért! VIGASZ Tudom, már sokan elvesztették esernyőjüket, de talán kevesen vannak olyanok, mint én: tizenkét órakor vásároltam bambuszutánzatú nyéllel ellátott esernyőmet és negyed egykor már nem is volt birtokomban. A forgalmas posta egyik ablaka előtt felejtettem. Amikor két perccel később visszasiettem, már bottal üthettem az esernyő nyomát. De nem üthettem, mert meggyfabotomat alig egyhetes használat után vesztettem el. Az esernyő elvesztését még valahogy kihevertem volna, de ami azután jott... Ugyanis elkövettem azt a badarságot, hogy elpanaszoltam embertársaimnak az ernyő-esetet. Az első, akinek emiitettem, másfél óráig vázolta, hogy ö mi mindent veszített el. Azután közölte: szórakozottság elleni eredményes védekezés céljából újabban mindent magához láncol. Megmutatta csavaros ceruzáját, amelyet vékony lánc kötött örök időkre órájának úgynevezett tisztiláncához. A tisztilánc vi-. szont nadrágzsebéhez volt erősítve. Esernyőjét csuklójához béklyózta, tehát nem veszítheti el Azt tanácsolta. kövessem ezt a módszert. Második számú vigasztalóm elmondotta: hallott egy esetet, amelynek szenvedő hőse a villamosmegállónál belebotlott ernyőjébe és a kerekek alá került. Legyek hát boldog, mivel nincs már esernyőm. A harmadik vigasztaló papírt és ceruzát vett elő. — Mennyibe került az esernyő? — kérdezte. — Száztizenhét forintba — mondtam. <— Mennyit költesz hetenként totóra, lottóra? — 13 forint 20 fillért. Két totó, két lottó. — Egyet elhagyni. Ez heti 3,30, negyedévi 39 forint 60 fillér. — Mennyi feketét iszol naponta? — Három szimplát. De ülve ... — Ezentúl mindennap csak kettőt iszol, állva. A megtakarítás negyedévenként 159 forint, tgy tehát nemcsak megtérül az esernyő ára. hanem... Ez a beszélgetés egy presszóban zajlott le. Utána végigsétáltunk az úton. Vigasztalóm ekkor vette észre, hogy kalapját a presszóban hagyta. Vissza akart rohanni érte. — Nem lesz már ott — mondtam. — De tegnap vettem — siránkozott. — Gyönyörű nyúlszőr kalap volt! — Ne izgulj! Ha húsz ívig csak levest és főzeléket ebédelsz, akkor nemcsak a kalap ára térül meg, hanem vehetsz magadnak a megtakarított pénzen egy Wartburg autót is — vigasztaltam barátomat. tosabban egy magasabb ren- Qsvát Karinthy. Liviu Rebdű. igazságosabb társadalmi reanu, Juhász Gyula, Balázs eyaló napi aktualitásuk volt. közösség megvalósulása felé Béla. Rilke Emőd Tamás, Én mindig igyekeztem a törtető emberiség iránt? En- Nagv Lajos." Révész Bélai maga egységében látni és nek még a gondolatát is el- Somlyó Zoltán. Léda. Bölöní láttatni a nagyhatalmi poli- hessegetem magamtól. Mos- György Tóth Árpád. Paul tika és a polgári magánélet tanában, amikor már min- Valéry Csinszka Gaál Gátorz tüneteit: szerves össze- den hosszadalmas napom bor, Emil Isac. Lucián BlaKassák . Aprily elégíteni De mégis tagad- szonötmillió hullája fölött, amikor éveim száma, de Lajos (jaj. milyen hosszú a hatatlan hogy az eszmei ""f;1*, "J ~ ** előbbinél napról napra egyenetleneb- névsor!) és még sok-sok fezúrzavar és a sznobok vá- sokkal kiadósabb — tömeg- bul dolgozó szívverésem is ledhetetlen kortárs árnya sárló kegvét haiszoló formai pusztítósra készü)ő kat°nai arra figyelmeztet, hogy meg felé. mert mindegyiktől kapújítós<^^t(Le^Ue ponrpés, k'ikkek becstelen propagan- kell csinálnom a végszám- tam valamit, ami" megszántó maradandó alakítások ls 08 af ,egy?pmbep- ada.st. fiatalosan izmosodik tette, gazdagabbá tette földi születtek, olyanok, amelyek .T^Jw^ÍE * 8 lranF>}6 b'zalmam' javakban egyáltalán nem erjesztő moekulákkal oltót- A,ías'szta diktatúrák világ- Ablakom előtt vidám és gazdag életemet. ST^ésTeStetS a ha- & ba valaki ma azt kérKISS ISTVÁN HAJNAL rázta fel a kultúra-éhes oroszországi proletártömegeket Majakovszkij zsenije. Braque. Matisse. Franz Marc, Chagall, Kokoschka, Chirioo merőbén új szellemű festészetével majdnem egyldőben teremtett új építészeti stílust a Bauhaus közössége Gropius és MoholyNagy László vezetése alatt. Amikor a húszas évek elején Zürichben és Kopenhágában. Marseille-ben és Stockholmban amerikai milliomosok és nyugateurópai siberek mulattatására virulensen tenyésztek a pompázatos revük,— a helleraui új iskola Laban vezetése alatt új táncstílust teremtett, és ekkor vitte diadalra a női test gazdagabb szépségű ritmlkátét Mary Wigman és Claire Bauroff. Ugyanabban az időben hódította meg egész Európát Djagilev orosz balettje Tamara Karszavinával. SzergeJ Llfarral, Nyi7slnszkijjel. Bakszt csodálatos dekorációi között. De a felület egymásnak élesen ellentmondó képei és torzképei, lelkesítő és aggasztó jelenségei alatt már meg kellett hallani egy elkövetkező katasztrófa megmegújuló dübörgését is. Itt is. ott is szervezték már a nagytőke támogatásával a Nádast lóxsef: REMENYKE Mintha egy teremben valamennyi lámpát, az összes csillárt meggyújtották volna! Nem, hamis a kép. A Mecsek oldalán, a szerpentinen felgyújtják a csillárokat?! Micsoda ötlet! inkább egy elsötétített szobából kilépek a napsugaras erkélyre! Valahogy így. Akárhogy is, abban a pillanatban, amikor megláttam, fényt láttam felvillanni, vagy bennem sugárzott sziét? Máskor így figyelmeztette magát: „Semmi érzelmesség, semmi vágyódás a kék madár után", most meghökkenve, majdnem megbabonázva bámult a jelenségre. Majd: „Te. szamár-babonázva? — nem boszorkány ez. egyszerűen egy nő, igaz, rendkívül csinos, arányos a termete, dús a haja, elragadó testének ive, alig sejthető keblének gyengéd raiza és a formás kar, amint a korlátra könyököl.'' Ám ez nem használt. Máskori fölényessége. hánvavetlsége elenyészett és csnk bámulta az alig tíz méterre álló, a táj szemléletébe merült leányt Ügy nézte, hogy a lánynak meg kellett éreznie pillantását. Fejét feléje fordította, körülnézett, azt hitte, az Ismeretlen valamit felfedezett a tájban, a fák között, de amikor semmit se látott, kissé ingelülten megkérdezte. „Van Itt valami? Mit néz?" Jókedvű volt a válasz: „Maga, magát nézem!" felvonta dús szemöldökét és szemében vidám csillogással riposztozott: ..Ejha. nyilván a holdról jön, először lát nőt!" „Úgy, ahogy mondja, most veszem észre, hogy nő is van a világon!" „Nem tudom, megköszönjem-e, vagy gratuláljak önnek, úgy látszik, sikeres szemoperáción esett át!" A fiú komolyabban: „Ne tréfáljon! Nem ismer engem és nem tudja azt, amit én magam sem tudok magamnak megmagyarázni, hogy abban a pillanatban, amikor megláttam..." ' A lány közbevágott: t — Minek ez a sablonos udvarlás? — Az égre emelte kezét, patétikusan: ön az első nő életemben, kegyed, nassám, előtt soha még... A fiú rákiáltott: „Ne folytassa! Hát nincs egy szikrányi emberismerete... Különben, bocsásson meg, megértem, iga za van. Egy vadidegen férfi leszólítja az utcán és szokványos frázisokkal udvarol. Most. hogy mondiam meg magának, mennyire fontos lenne nekem... — hivatalos hangon folytatta- Kardács László vagyok, huszonkét éves. az itteni egyelem harmadéves hallgatója. Apátlan, anyátlan árva, természetesen nőtlen... A lány félbeszakította: „Miért természetesen?" — Egyrészt anyagi helyzetem miatt, a sovány ösztöndíj mellett óraadásból élek. meg abból az olykori cikkhonoráriumból, karcolat, könyvkritika arr.i csöpoen . . ezek csak morzsák... Egymás mellett sétáltak a szerpentinen, olykor megálltak, lepillantottak a városra, megint tovább mentek. Később a lány is beszélt magáEfiészen a lány mellé lépelt. Az rél, ő a gyárban dolgozik, ki$ öngúnnyal mon4ta, hogy könyvelő, Ilyen prózai foglalkozás, ugye, de már megszokta, két év óta csinálja, pedig még csak húszesztendős, ö is egyedül él, Jolán néninél, anyja özvegy húgánál lakik, szép külön szobája van, nem is nagyon drága. Húsz perc alatt le lehet ballagni a szerpentinen a városba. A kis Esztinek, meg a Lacinak másfél óra is kevés volt. A fiú mondta: „Jó estét, Kedves, a viszontlátásra" a lány így válaszolt: „A viszontlátásra" és tűrte, hogy a fiú megcsókolja. Eszti aznap vacsoránál szórakozott válaszokat adott a néninek, és utána mennyit forgolódott az ágyban, részletezzem, hogy mire gondolt? Es minek szóval kimondani, hogy a fiú szobájában ott járt, mosolygott, csendes szóval beszélt is valaki, akit aznap látott először. A fiú nem hitte volna el, hogy nőügyeket másként, mint cinikusan csak egy szempontot maga elé tűzve szabad és lehet lebonyolítani Ügy van: lebonyolílani, bonyodalom nélkül. Mi történt vele, hogy ilyen gyötrelmes és gyönyörűséges állapotba került? Mit csodálkozol? Szép a lány, csöndes, jólelkű és értelmes ls. Hát akkor mire vársz? Nagv tanácskozások után elhatározták, hogy megkezdik az ostromot Jolán néni meghódítására Fsztl meglepve, büszkén figyelte, hogy Laci milyen ügyes volt már az első látogatásnál. hogyan nyerte meg az öregasszony szívét „majdnem olyan gyorsan, mint az enyémet". A néni a következő vasárnap ebédre hívta meg a fiút és nem tartott bele három hét. már kirukkoltak a nagy tervvel. Jolán néni jóváhagyásáti beleegyezését és áldását kérve; 0I5 ösz-