Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Urak a maximumon A kiskereskedelem még nem képes befolyásolni a piacot Miért ennyibe kerül? — teszik fel a kérdést a vásárlók nap mint nap, kint a piacon vagy bent az üzletekben. Azelőtt egyszerű volt a felelet: mert így állapította meg az árhatóság. De most, az új gazdasági mechanizmus körülményei között bizony gyakran nehéz pontos választ adni. Az új mechanizmusban a vállalatoknak önálló árpolitikát kell folytatniuk, s emellett — sőt. ennek megfelelően — messzemenően figyelembe kell venniük a vásárlók érdekeit Vagyis arra kell törekedni, hogy alapvetően a kereslet-kínálat törvényei uralják a kereskedelmet. Mint ismeretes. négy árforma valamelyikébe tartoznak az árak. Á rögzített ár hatósági ár, tőle eltérni nem lehet: a maximált árat is hatóságilag szabályozták, s ettől csak lefelé szabad eltérni; a laza árak formája lényegében irányelvek szerint kialakított átlagárat jelent; a kínálat-kereslet viszonya leginkább a szabad árformában bontakozhat ki. Leginkább, de nem mindig A cipők árkatalógusában néhány pár gyermekcipő ára tartozik csupán a maximált árak közé, a legtöbb az úgynevezett laza árformában van, s igen sok a szabad áru. A vásárló bosszankodik. A Komplett Ruházati Vállalat az éves megállapodásokon kívül az egy-egy időszakra szükséges ; rúalap konkrét megrendelésére és azok árára történő v-.egállapcdásokat esetenként köti. Az ipari diszpozíciós tárgyalásokon képviselői nem vesznek részt, mivel a nagykereskedelmi vállalatok ezekre szakelőadóikat nem hívják meg önálló árgazdálkodásra a vállalat más irányú leterheltsége, az információs rendszer és a piackutató tevékenység hiányosságai miatt csak kis mértékben képes. Nem mintha a többi kiskereskedelmi vállalat jobban bele tudna szólni az árak alakulásába. Sőt, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat tapasztalatai szerint — annak ellenére, hogy a termékforgalmazás új rendje segíti kibontakozni az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseit — töj?b olyan fogyatékossággal találkozhatunk, melyek egyaránt sértik a kiskereskedelem és a fogyasztók érdekeit Ez, szerintük, elsősorban az ipar és a nagykereskedelem monopolisztikus helyzetéből adódik. A fagyasztói árak egy részenem a kereslet-kínálat piaci viszonyait tükrözik, hanem a versenytárs nélküli vállalatok „monopol árakra'* törekvő árpolitikáját. Nézzünk innen is egy példát: A Magyar Édesipar mint egyetlen hazai édességipari vállalat, bizonyos cikkeknél a szükséglettől függetlenül diktálja, hogy milyen mennyiségű árut ad a kereskedelemnek. Ezt azért teheti, mert az igényekhez képest kicsi a kapacitás, egyes termékei hiánycikké váltak, és a kereskedelem szinte feltételek nélkül megveszi tőle az árut örül, ha kap belőle. Ilyen például a háztartási keksz, mely az árleszállítás óta állandó hiánycikk, s a körülmények nem is ösztönzik az ipart arra, hogy esetleg egy újabb gépsor termelésbe állításával ellássa a piacot Masfd év tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az eladás átlagos értéke 27,8, a eladók versenye helyett sok buklé középszőnyegé 11,8, a tekintetben a vevők ver- spárga íutószönyegé 12,7 senye maradt meg, vagyis a százalékkal magasabb volt, termelő vállalatok nem in- mint a múlt év azonos idődultak harcba a vevőkére, szakában. Ezzel szemben termelésük szerkezetét és többek között a nylonkomösszetételét nem igazították biné eladások átlagos értéa vásárlók legkülönfélébb ke 4,3. a Pádua férfiingeké igényeihez. Az árkialakítás- 26,9, a Singapuré 22,9 százasai kapcsolatban inkább te- lékkai csökkent. E felméréshát a termelők és a nagy- bői sokra nem lehet követkereskedelmi vállalatok igyekeznek kihasználni az új árrendszer nyújtotta lehetőségeket. A lehetőség persze nem a vásárlók kárára született. A Szent István téri piacon a keztetni, legfeljebb arra. hoev az árváltozások szintje körülbelül megegyezik a központilag tervezettel. Megbízható adatszolgáltatás híján számszerűen ugyan nem lehet pontosan termelőszövetkezet éppen az kimutatni, mégis kimondúj gazdasági mechanizmus ható, hogy részben az árforbevezetése óta adja olcsób- mába sorolás, részben a sok ban, nem 4. hanem 3,60 fo- forgalomba kerülő új, korrintért a tejet, pedig az szerűbb termék miatt a ilyen jó minőségű, magas ruházati cikkek árszinvonazsírtartalmú tejjel valóban la növekvőben van, tekintmonopclhelyzetben van. Ügy ve, hogy 1969-ben csupán 2 látszik, neki mégis megéri százalékuk maradt meg a az alkalmazkodás a vásárlók maximált árak kategóriájázsebéhez. Olt azonban, ahol a termelő és a nagykereskedelem közé a kiskereskedelem is beékelődik, az árak alakításában fontos szerep hárul rá. A Delta Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árban. Ha csak érintőleg is, feltétlenül érdemes megemlíteni, milyen sikerre számíthat a kiskereskedelem, ha közvetlenül az iparhoz fordul az áruellátás javítására, politikáját az árszabályozás- "ájT^t^al tí ban megjelent árközlések, a nagykereskedelmi vállalatok árkozlései és a vállalati árni. na. A Komplett a Habselyem és Kötöttárugyártól azt a választ kapta, hogy megállapítások határozzák kapacitásukat növelni nem meg. A vállalati árszinvo- tudják, előreláthatólag 1973nalra vonatkozólag azonban ig a jelenleginél jobb hazai pontos adatokkal nem tud- ellátás nem is remélhető nak szolgálni, mert ügyvi- Mindössze annyit ígértek, teli rendszerük nem teszi le- hogy a divatáru boltot minhetővé mérését. Az Élelmi- tatermükből esetenként kü- C-SÖkKGflt szerkiskereskedelmi Válla- lön is kiszolgálják. Hasonló j . i > i r latnál sem alakult ki még a a helyzet a vásárhelyi kö- '0 IGrmGlGKGnySeg kereslet-kínálat egyensúlyá- töttárugyár termékeivel is. nak biztosítására törekvő Az Élelmiszerkiskereskedelárpolitika, csupán elkezdő- mi Vállalat azt panaszolja, dött az a folyamat, mely hogy a nagykereskedelem legalább a laza és a szabad közbelépése miatt nem tud árformába tartozó árak ala- közvetlen üzleti összeköttekulását igyekszik befolyá- lésbe lépni a konzervgyársolni. ral, a paprikafeldolgozóval # vagy a Győri Keksz- és Ostyagyárral. Mint már említettük, ha- Mindaddig) ^ a kiskesonló a helyzet a Komplett reske<jelem Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál is. Ez utóbbi ELŐREGYÁRTÓIT LAKÓHAZAK. A szegedi Tarján ban — mint ismeretes — új városnegyed épül, s mintegy 20—25 ezer ember talál majd szép otthonra e környezetben. A helyi építőipar kapacitása igen szűkös, a szegedi házgyár még nincsen készen, ezért a dunaújvárosi házgyár épületelemeit szerelik össze az itteni építkezésen. Dunaújvárosból irányvonatok szállítják a lakóházak részeit, egy-egy vonaton hat lakás tartozéka érkezik. Az új városnegyed házai közé szépen illeszkednek az előregyártott elemekből összeszerelt ötszintes épületek. Hét darab lakóépület már készen van, hamarosan e házak valamelyikében adja át a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat az idén épített ezredik lakást is. Gyárkapuk és a gazdasági reform A gazdasági reform szele, kedett. De jelentősen visz- Elveik: a legmagasabb öszlevegője akkor jut el a tü- szaesett a termelékenység, szeg egy-egy dolgozónak 3 dőnkbe, ha annak fuvalla- az egy foglalkoztatottra ju- ezer forint lehet, s ha disztát az élet minden zugába tó termelés 6 százalékkal ke- tingválni akarnak, akkor beengedik. Mert mi mindé- vesebb volt, mint az előző alacsonyabban dotálják azonütt vagyunk és mindenütt esztendőben. kat, akik nem ütik meg a lélegzünk. Nem tudom már, A termelékenység megíté- legjobbak színvonalát. Utóhogy kitől hallottam, de ta- lésében sokan sokféleképpen irat: a megmaradó pénzzel láló a hasonlat: — Nem vélekednek. Van, aki azt nem rendelkeznek, azt viszelegendő a lakás egyik szo- mondja, hogy az egy ledől- sza kell fizetni. Mire ösztóbáját kiszellőztetni. Később gozott órára eső produktum nöz az ilyen eljárás? Arra, visszaáramlik az áporodott jól alakult, de az egy főre hogy az egység vezetője levegő a bezárt szobákból, jutó rosszul. Érthető ez így mindenkinek egyformán kiMinden ablakot ki kell tár- is, de szerintem így sem jó. osztja a penzumot, holott Az az érzésem, hogy a rö- helyesebb lenne, ha az egész videbb munkaidőre való át- összeggel rendelkezne. Akár térést jónéhány vállalatnál úgy, hogy 3 ezernél többet egyszerűen csak bevezették, is oszthatna, vagy pedig a A negyvennégy órát nem a megmaradó pénzt később, technikai, technológiai ha- egy-egy célfeladat jó etvégtékonyságra építették. Csak zéséért odaadhatná a dolgoFelesleges nyitott ernyővel annyit tartottak be, hogy a zóknak. a tus alá állni, ha tisztái- termelés mennyisége megkodni akarunk. Csukjuk le maradt, nem csökkent és a az ernyőt és fürödjünk meg keresetek sem mérséklődtek, rendesen. Ehhez a jelképes Ez így önmagában nem jefürdéshez azonban többet lent produktum javulást — kell „kicsavarnunk" a köz- legalábbis az esetek többséjóért gazdasági potenci- gében nem. álunkból. A reformot ezért vezettük be. A reform se- rv./-/- • r/ gítségével kívánjuk gyorsí- UllfGFGnCIOItani a szocialista előrehala- . • , tabban cégnél a forgalmi adókulcsok összevonása, illetve a fogyasztói árformák megváltozása következtében az idén erősen csökkent a hatósági árak száma. Érdemes a változást táblázatban is áttekinteni: árforma 1968 maximált laza szabad 10% 65% 25% 2% 58% 40% képviseletében — nem képes befolyásolni a piacot, nem tud hatni a kínálatra, az ipar termelésére, nem válhat az áralku résztvevőjévé, tehát az árszínvonal alakulására sem. A helyzet kulcsa tehát az iparvállalatok kezében van, egész pontosan: a termelés, a termelékenység fejlesztése az egyetlen célratörő megoldás. Elosztani — és főként jól elosztani, sokféle árut és olcsón — csak azt lehet, amit megtermelünk. Ez olyan klasszikus igazság, melynek gazdasági mechanizresem s ezeÖnmagában nem A gazdálkodó egységek kezét is meg-megkötik az igaz, s hátrakötött kézzel nehéz segítkezni a kapunyitásban. Így áll a helyzet a nyereség tömegével ls. A sávos elvonási rendszer nem a legösztönzőbb, mert a többletnyereségnél a 70 százalékos elvonás „abbahagyatja" a törekvéseket. Azt a penzumot, amelynél még jelen A vállalat az árváltozásoknak a forgalom, illetve a kereslet szerkezetére gyakorolt hatását megpróbálta az új legalább tájékoztató jelleg- mus körülményei között még gel felmérni. E szerint 1969 nagyobb hitele van, mint május 1-től június 15-ig pél- volt eddig, dául a velúr középszőnyeg Fehér Kálmán A fogyasztóiár-intézkedésekről A kormány Gazdasági Bizottsága az Országos Anyag- és Árhivatal elnöltének jelentése' alapján megtárgyalta az 1968. végén és az idén bevezetett, a fogyasztói árakat érintő központi intézkedések hatásait, eddigi tapasztalatait. A jelentés a többi között utal arra, hogy különösen a hatósági árak változtatása általában elérte a kívánt célt. Az adórendszer egyszerűsítésével jelentós lépést tettünk a termelői és a fogyasztói árak szervesebb összekapcsolásához. A részleges piaci feszültség hatására előreláthatólag nem teljesen az előirányzott mértékben realizálódnak azok a központi számítások amelyek szerint az adókulcsok összevonásából eredő ármozgások csökkentik az árszintet. A ruházati cikkek piacán 1968 második félévétől bizonyos mértékű áremelkedés tapasztalható, s ez — bár Lassuló ütemben kereslet életnívónk gyorsabb és biztonságosabb növelését, amely egyben stabilitást is Gazdasági életünk Í ad a jövőnek, szilárdságot form bevezetése előtt társadalmi rendszerünknek, volt problémamentes. ... Kár lenne kinyilatkozta- ket a piacgazdaság viszonyai tős összeg marad a vállatásokat írni. Jobb a medi- kiélezték. Ilyenek voltak: az latnál, általában hat-hét hótálgatás, a hangos gondolko- ipar nem megfelelő techni- nap alatt elérik, azután jödás. ügy látszik sok válla- kai színvonala, a gyártott het a „lazsálás". Ebben is latnál berozsdásodtak a ka- termékek nem kielégítő kor- kellene valami olyan meepuk, nehezen tárja ki a re- szerűsége és minősége, az oldást találni, amely jobform szele. Segíteni kellene ipari vezetők — jelentős ré- ban ösztönözne a hatékonyjobban a kapunyitásban. A szének — elégtelen képzett- ságra, annak a nyereségnek kapun belül tevékenykedő sége, a termelés és a fo- a megszerzésére is, amely a embereknek, vezetőknek és gyasztók igényeinek eltéré- sáv felső hullámaira esik. beosztottaknak. se, a nagyipar túlzott cent- Vagy, akár a vállalatokat Termelékenység, érdekelt- ralizáltsága és így tovább, is differenciálni lehetne, miség, hatékonyság, nyereség, Ezeket a tényeket közgaz- vei bázisuk, helyzetük, alapokos fejlesztés, a vásárló dászok összegezték környe- állásuk nem egyforma, előnye.. .-nem folytatom to- zetünk tapasztalait rögzítve. A gazdasági reform igen vább, lássuk ezt az össze- Egészen apró tényezőkből helyes alapelvei friss, pezsis lehet következtetni arra. gő légkört hoztak, de ez a hogy a vállalati kapuk még légkör önmagában nem nem nyíltak meg eléggé az pezsdít fel mindenkit, ha új gazdasági mechanizmus csak a „főútvonalakon" kelényeges elvei előtt. Friss ring. Más 6zóval, a nagyretétesen az előző évekhez ha- példa: egy olyan szervezet, form mellett kisreformra is sonloan, 5 szazalekkal emel- amely éppen a pénzügyi sza- szükség van, a gyáron belübályzók felelős gazdája, alig li élet változásaira, mert küérti meg önmaga területén lönben tipegünk-topogunk. a dolgozók differenciáltabb A részleteken, a gyárkapun anyagi elismerésének helyes belőli „reformon" érdemes alkalmazását. Legutóbb meg- alaposan elgondolkodni, s kapták, hogy féléves időkö- vitatkozni. Ha csak egyetzönként premizálják alkal- len jó lépés születik eredmazottaikat. Leküldték a ményeképpen ,már is megpénzösszeget és az intenciót, érte. Húsz főre 60 ezer forintot. Gazdagh István függő komplexust. Szűkebb pátriánkban — Szegeden és Csongrád megyében — a foglalkoztatottak szama a termelés alakulásával ellenhónapokban is folytató— a legutóbbi dott. A szabad arak körének bővítése az árszínvonalban eddig nem okozott érdemleges problémát. Az elemzett tendenciák alapján 1969-re várható átlagos fogyasztói árszínvonal — a becslések szerint — az előirányzott, kereteken belül marad. Ebben jelentékeny szerepe lehet a zöldség- és gyümölcsárak második félévi kedvező alakulásának és a ruházati piacon tapasztalható feszültség enyhülésének. A jelentésnek az árformákról szóló része megállapítja, hogy a lakosságot érintő összes fogyasztási cikkek közül ez évben 1968-hoz képest a rögzített árformába sorolt cikkek aránya 20-ról 16 százalékra, a hatósági korlátozások között mozgó árucikkeké 27-ről 24 százalékra csökkent, a maximált áru termékek köre 30-ról 31 százalékra, a szabadárasoké pedig 23-ról 29 százalékra emelkedett. Szakmunkásképzés — gyógyintézetben A Fodor József TBC gyógy- ba álllítható — férfiakat tóIntézet a betegellátási tel- peznek ki általános műsze. adatok mellett rehabilitációs szakmunkásképzéssel is fog- reszn lalkozik. Altalános iskolát A szakmunkásképzés ideje végzett, vagy érettségizett, két év, utána a résztvevők 16—30 éves — újból munká- viszgát tesznek. SZERDA 1969. AUGUSZTUS 30. DÉLMAGYARORSZÁG 7*