Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

üj üdülő Üj üdülővel gazdagodott a Balaton déli partja: a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Balatonlellén nyolc­millió forintos költséggel két- és háromágyas szobák­ból álló üdülőt épített. Az új üdülőt dr. Kocsis János miniszterhelyettes avatta fel. Negyvenkét szobájába nem­csak a minisztérium dolgo­zói pihénhetnek, hanem a kohó- és gépipar nagyválla­latának dolgozói is. A Hősök útján Szerdái: megkezdődött a KISZ-fiatalok tanácsköztár­sasági jubileumi emléktúrá­ja. Az ország minden me­gyéjéből 25—25, a fővárosból pedig 75 fiatal indult útnak, hogy Salgótarjánban. Ka­posvárott. Tatán. Szolnokon és Miskolcon kijelölt vég­céljuk felé haladva fölke­ressék. azokat a helyeket, amelyekhez az első magyar proletár állam 133 napjának Megalakult a konzervipari brigádvezetők fóruma fl fuaiiűto Somogyi Károlyné felvétele Tanácskozik a konzervipari brigúdvezelök fóruma Tegnap a Szegedi Konzerv- rült, a szocialista brigádve- A tegnapi tanácskozás el­gyár klubtermében találkoz- zetők találkozását azért hív- fogadta a javaslatot, s élet­egy-egy emlékezetes esemé- i tak a magyar konzervipar ták egybe, hogy a IV. orszá- re hívta A konzervipari szo­nye fűződik. A csoportok j szocialista brigád vezetői, gos szocialista brigádvezetői cialista brigádvezetők orszá­járta6bTa*"kStiVon { hogy megalakítsák a szocia- tanácskozáson elhangzott gos fórumát, amely ezentúl ezidő alatt átlagosan 100 1 Usta brigádvezetők fórumát, egyik fontos javaslatról dönt- az iparági szakszervezeti ta­kilométernyi utat tesznek | Az ország valamennyi kon- senek, illetve a javaslat alap- nács mellett működik majd. zervüzeméből, a nagykőrösi, ján életre hívjanak egy új Irányítására háromtagú inté­kecskeméti. paksi, nagy- brigádmozgalmat segítő szer- zőbizottságot választottak, atádi, szigetvári, budapesti vet. Mint ismeretes, a IV. melynek tagja: Kavelda Já­békéscsabai, debreceni kon- konzervipari brigádtanácsko- nosné szocialista brigádveze­zervgyárakból összesen 22 záson Szalai Antal, a szege- tő, (Szegedi Konzervgyár) brigádvezető, szakszerveze- di gyár egyik brigádvezetője Pintér Ferencné brigádvezető ti tisztségviselő jelent meg felszólalásában javasolta. (Hatvani Konzervgyár), és a tanácskozáson. Ott volt hogy az üzemi brigádveze- Antal Istvánné (Nagykőrösi Grumann Miksa, a Konzerv- tők és a gazdasági vezetők Konzervgyár). Az alakuló ta­ipari TRÖSZT párttitkára, lépjenek szorosabb együtt- nácskozáson a fórum elhatá­valamint Balogh Károlyné, a működésre, tartsanak állán- rozta, hogy mindig abba a Konzervipari Szakszervezeti dó, rendszeres konzultációt, konezrvgyárba teszi a szék­Tanács titkára is. A szocialista brigádmozgalom helyét, ahol a brigádmozga­Póc Nagy Jánosnénak, a továbbfejlesztése érdekében a lom valamilyen gonddal Szegedi Konzervgyár szak- szocialista kollektívák veze- küzd, ahonnan a dolgozók ké meg. Az Induláskor mindenütt ünnepélyesen búcsúztatták őket, s a közbeeső falvak­ban, városokban is meleg fogadtatásban részesülnek a túra résztvevői. Az érintett helységek KISZ-esei terü­letük határáig együtt mene­telnek velük. A Szabolcs­Szatmár megyei fiatalok tú­rája Nyíregyházáról, Sza­muely Tibor szülőháza elől indult, s a végállomás Mis­kolc lesz. ahol Borsod és Hajdú-Bihar megyei fiata­lokkal találkoznak majd. A pécsi, baranyai túrázók első állomása a csertetői domb­tető volt. Ott megkoszorúz­ták az 1937-es csendőrsortűz bányászhalottainak emlék­művét. A túra a továbbiak­ban „vörösbányászok" titkos útján, azon a vonalon halad, amelyeken az akkoriban an­tant megszállás alatt levő területről a pécsi bányászok átszöktek a Tanácsköztársa­ság területére, s beálltak katonának a 44-es vörösdan­dárba. Tábort vernek a pé­csi, baranyai fiatalok Göd­rekeresztüron is, ahol 1919­ben az első baranyai terme­lőszövetkezet megalakult, a nádasdi erdőben pedig fel­keresik és megkoszorúzzák Latinka Sándor emlékmű­vét. A Vas megyei túrázók a kivégzett pápai direktó­rium tagjainak emlékmüvé­re helyezik el a megemléke­zés virágait. A Komárom megyeiek Dorogon találkoz­nak azokkal a veteránokkal, akik 50 éve ugyanezt az utat tették meg a Tanács­köztársaság védelmében. A Nógrád megyei túrázók fel­keresik a környéken lezaj­lott partizánharcok színhe­lyét és a kercseglaposi ille­gális kommunista találkozó­helyet. A túra végcéljártil ünnepélyesen fogadják a fia­talokat. A fusizás természetéről beszélgettünk. Nem úgy. mint gyakorló fusizók. Inkább úgy, mint a iuserálgatás­sal naponta találkozó egyszerű állampolgárok. Te­| hát végeredményben kívülállók. De valahogy olyanok ! verődtünk össze, akik mégsem tekintik csak egy-egy em­ber, egy-egy műhely belügyének a fusií. Van-e, ki ez elnevezést nem ismeri? Van-e. aki nem ! hallott olyan emberről, aki az üzem gépein, az üzem • anyagából — s természetesen munkaidő alatt — készítget i magának, családjának, „fizető vendégeinek" ezt. azt? Aligha. Inkább az jellemző, hogy a „fuserek" szamtalan válfaját tudják szemelyes tapasztalataik alapján felso­rolni az emberek. A saját szakállára dolgozó „mester": az alkatrészeket, anyagot gyárkapun kívülre csempésző üzemi szarka; a műhelybeli szerszámokkal, eszközökkel otthon külön műhelyt berendező „háziiparos" szerepel többek kőzött a memória nyilvántartójában. A fusizás, úgy látszik, eppen olyan divat, mint a mi­niszoknya — jelentette ki valaki. — De miért? — bo­goztuk tovább. — Mert anyagi előnyöket hoz. — Mert ezek az előnyök szinte ingyen vannak. — Mert az em­berek nem tekintik annyira magukénak a gyár. a társa­dalom tulajdonát, hogy egyik kezükkel tettenériek a má­sikat. — Mert nincs kellő fegyelem. — Mert laza az el­lenőrzés. Így sorjázták egymás után a válaszok, s mind­egyikben megtalálhattuk a megszívlelendő szempontokat Volt. aki így fogalmazott: a lehunyt szem stratégiá­ja a ludas. Meg is magyarázta: ez nemcsak az ellenőr­zésre vonatkozik. Vitathatatlan, hogy nem ártana helyen­ként jobban a körmökre nézni, de ott is, ahol a veze­tők szigorúbbnak bizonyulnak, sok szem még mindig le­hunyva marad.' Azok a szemek, amelyek a társak fi­gyelmét jelképezik. Szól-e munkatársának, ha a szomszédos gépen ne­kiáll fusizni? Ha látja, hogy táskájába csúsztat egy ér­tékes alkatrészt? Ezekre a kérdésekre az emberek ím­mel-ámmal. feszengve adják meg a választ. Nem! Nem­igen.. Mit szólnának, ha szólnék? Ilyen feleleteket hal­lani, vagy egyszerűen nem is kap feleletet az ember az indiszkrécióra. Szemmel látható, hogy a fusizáshoz ez a szemlélet adja igen sok helyen az alapot. Amihez megint csak a ,.ma neked, holnap nekem" felfogás ad tápot. (Tudniillik az: holnap esetleg nekem is szükségem lehet rá. hogy „örökbefogadjak" egy tekercsel, huzalköteget, tengelyt, vagy valami mást — miért mondjam most a másiknak, hogy ez nem tisztességes dolog? — gondolkodnak egye­sek.) Egyesek? Azt hiszem, a hangsúlyozott többesszám jobban megfelel az igazságnak. • Van aki kerekperec megmondja: ki mivel dolgozik, azzal piszkolódik. (Vagyis: természetes rendje az a dol­goknak. hogy ez, az, amaz a kezekhez ragadjon.) Nem kell azt sajnálni a munkásembertől — így a másik pró­j kátor. Ellenérzésre és ellentmondásra késztető megnyilatko­! zások ezek. Mert. ami a piszkolódik kitételt illeti: az apró kis szeplő, az alig észrevehető piszok bizony nagy szervezeti bizottsági titkárá- tői legyenek méltó partnerei réssel fordulnak a fórum- j szemétté tud felhalmozódni egyik-másik kézen. 3 még a nak megnyitójából is kide- a gazdaságvezetőknek. hoz. • • .ió munkával se igen mosogatják le az ületők. mert ne j feledjük, a lógósság és a fusi. a vándormadárkodás meg a társadalmi tulajdon semmibevevése leginkább párban ; járnak. A megrögzött fusizók rendszerint csak a könnyű ! pénzért hajlandók igyekezni, korántsem jeleskednek a l tisztességes munkában. Márpedig reformunk egyik fő tö­; rekvése, hogy a buzgalomnak-szorgalomnak egyre na­i gyobb esélye legyen a jobb keresetre, jutalmazásra. S ezt nem is sajnálja el senkitől senki. De nálunk, a mi üzemeinkben minden — az utolsó szögig — része a tár­sadalmi tulajdonnak. Azzal sáfárkodhat jól is, rosszul is a közösség. A fusizás pedig a rossz sáfárkodás tünete. L e se telt még a munkaidő, már abbahagyták a par­kettázást iölt egy teherkocsi, vitte őket a esiszo­M,,. . . t w. - , lógéppei együtt - mesélte egy leendő lakastulaj­Miklos igazgató viszont bi- emeltek semmit. ben jelentős összeget fordít donos _ naná> hogv nem a vállalathoz vitték a drága zakodik az augusztus után a _ Ebban az évben mintegy Az idén ki kellett selejtezni! gépet; a szabad szombaton meg vasárnap, mint utóbb Ötmillió a nyárra Sok voit az eső, kevés nap- tettek az erdőgazdaságnak, a aligha adhatja meg a to­sütés, s ezt megérezte a Sze- városgazdálkodási vállalat- vábbiakban a fürdővállalat gedi Fürdők- és Hőforrás tekintve, hogy az úszőházak­szeptemberben, amely pót- LvSla^EyS'Eaz^a" a Béke 1 --ház régi. élet­nyar is lehet meg. Lenyege- partfürdő korszerűsítésére, a veszélyes garázsát, s helyet­ben a fürdővállalat ez év el- Szőke Tisza üdülőhajóra, az te újat építeni milliókba ké­ső fél évét nem zárta veszte- úszóházak karbantartására. ,ül. ségesen, noha a tavalyihoz K.ét ,úi kishajó megvásárlá­, , . ,., ..... , ... , savai — az Odesszaval és a kepest félmillióval csökkent Kérésszel — a és fél millió forintot fizet- munkálkodott azon, hogy Mindent összevetve, ezt a tavalyhoz nyarat ls eredményesen zár­az állami támogatása. Ennek képest sokat javult az átke- hatja a fürdőválailat, amely ellensúlyozására olyan mun- lési lehetőség Szegedről Üj­kákat vállaltak el, amelyek szegedre. A két hajóért két ..... _ , , . . ... es fél millió forintot fizet­azelott nem tartoztak a fur- tek a partfürdő kabin_ Szeged fürdőváros jellege a dovallalat profiljaba. Nyolc soraira 800 ezret, pormentes város határán túl is éreztes­vendégszobás víkendházat útszakaszt építettek százezer- __ í "í />•• 'i ' * - OC íldLdodl. építettek másfél millió fo- bol> füvesítésre, parkositasra nnt költséggel az olajipari fig*^^**^ dolgozoknak. Hasonlot epi- egymillió forintból — a part­L. F. megtudtam. ..maszekoltak" egy kicsit. Az is fura his­tória, hogy némelyeknek valósággal anyagbeszerző hírük kerekedhet, mert a vállalati anyagból — ami nem egy­szer hiánycikk — bármikor tudnak szerezni valamennyit. Persze, hogy nem ingyen. Mások a hozott anyag feldol­gozásával törik magukat szabadidejükben. Kovácsolt vas­üzem születik a fáskamrában, virágállvány-gyárra alakul a lakás szabad zuga. Kötik az üzleteket. Gyűlik a pénz. De honnan? Nincs adatunk arról, mennyi érték vész el így. ké­zen-közön. Gyaníthatjuk, hogy nem potomság, ami gaz­dát cserél. S nem potomság az erkölcsi piszkolódás sem: a munka etikája, a társadalmi tulajdonhoz való viszony, a tulajdonosi szemlélet szenved csorbát, s ez nem tűrhető Simái Mihály Barackpálinka SOO vagon gyümölcsből A Magyal- Likőripari Vál- A világszerte ismert fü­lalat vidéki telepein befeje- tyülős barack új exportcik­ződött a sárgabarack átvé- künk, az idén először kí­tele. A tárolótartályokban nálják „hivatalosan" is a kádakban érik a cefre, külföldi piacon. Hiába amelyből a jövő héten, el- utánozhatatlan zamatú az sönek Tiszakécskén, meg- ital, s tetszetős különleges, kezdődik a világhírű ma- hosszúnyakú, emléktárgynak gyar barackpálinka főzése, is beillő palackja, de nem A likőripar 437 vagon ba- bírta a szállítást; a széles­rack szállítására kötött szer- szájú üveg nagy felületű ződést. Mivel a nagymennyi- dugójából kioldott morzsa ségű, s főleg aprószemű ugyanis a hosszú úton termés értékesítése általá- szennyezte a kitűnő italt, ban gondot okozott, törne- ezért eddig csak kóstolóba, gével ajánlották fel a több- turisták útipoggyászában, letet a likőriparnak is. A vagy ajándékként kerülhe­vállalat a tervezettnél tett külföldre. A vállalat az mintegy nyolcvan vagonnal idén a szélesszájú üvegeket többet vásárolt fel. össze- már a külföldön elismert sen mintegy tizenháromszo- technológiával, csavaros ku­rosát a tavalyi mennyiség- pakkal zárja le, s így nem­nek s többet mint eddig csak tartalmában, hanem bármikor. A több mint 500 külsőleg is exportképes lett vagon barackból a számitá- a „fütyülős". A Monimpex sok szerint 5000—6000 hek- máris rendelt belőle két­tóliter pálinkát főznek. százezer palackkal. (MTI) fürdőn a kabinsort, amely 760 újabb vendég befogadásához lesz alkalmas. A fürdőválla­lat minden lehetőséget meg­ragad, hogy a beruházáso­kat és a felújításokat lehető­leg maga építse meg. Régi ígérete, adóssága a vállalat­nak, hogy a Béke I. úszó- és csónakházhoz is megcsinál­tassa a betonlépcsőt. Erre a közeli hetekben sor kerül. Hasonlóképpen betonlépcsőt építenek a szegedi oldalon a híd lábánál, hogy a kisha­jóra biztonságos legyen a be­hajózás. Szegeden már annyi a ví­zi jármű, hogy a jelenlegi csónakgarázsok befogadóké­pessége kicsinek bizonyul. Különösen ősszel a téli táro­lás előtt, amikor a szezonban a vízen tárolt csónakok is száraz fedelet követelnek maguknak. Némely motor­csónak azonban — méreté­nél fogva Szeptemberben készül el a Szent István tér átépítése Már beszámoltunk olva- zötti megegyezésről. El- augusztus 25-ig befejezik. A sóinknak, hogy a szegedi mondta, hogy a régi úttest, távbeszélő-, a villany-, és a I. kerületi tanács csaknem illetve a közmű árkok ki­hárommillió forintot költ a Szent István tér korsze­ásása után az elavult fala­vízhálózat vezetékeit már elkészítették. Egyedül a zott főgyűjtő-csatorna nagy Vidra utcai „lépcsős" ház rűsítésére. Az eredeti ter- része összeomlott, s ennek előtti támfal építésével baj­vek szerint a szabadtéri ja­építö kicseréléséhez hosszabb idő- lódik még a szegedi tékok kezdetéig kellett vol- re volt szükség. Az új csa- ktsz, de valószínű, hogy az na befejezni az átépítést, de torna építését a korszerűt- elkövetkező egy hónapon az út korszerűsítésével egy- lenül össze-vissza épített belül az is elkészül, s egyéb vezetékek gátolták, s ha az újabban vállalt idejűleg a gáz-, a csatorna-, a villany- és a távbeszélő- így a csatornarendszer hálózatot is fel kellett építését csak a közeli na­újítani. Ezek a kapcsolódó pókban fogják befejezni. beruházások akadályozták a munka folyamatosságát. A napokban a tér építői helyszínen vitatták meg gázmű, amely vállalta, hogy a tér rendezése közben fel­kishajónak szá-j merült problémákat. Az I. i I kerületi tanács vb építési és mit. viszont a tárolásért csak közlekedésl osztályának ve- r„,,Tf,HTf,„ szimpla díjat kért eddig al yPiöie r.ászlő István táié­így ha­át- táridöt a víz- és csatorna­mű vállalat, valamint a gázmű is betartja, szeptem­A gázvezeték lefektetését ber második felében vár­ható a lucaszéke módjára készülő beruházás befejezé­se. építését Acs S. Sándor a csatornarendszer elkészí tése után kezdheti meg a gázvezeték szimpla díjat kért eddig al zetője, László István tájé­vállalat. Ezt az engedményt! koztatott a kivitelezők kö­1969. AUGUSZTUS 14. DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents