Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

Waterloo - SzereÉyén / v A faityak Sebességkorlátozás nem károsak o Bartók Béla téren A Martonvásóri Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársainak kísérletei megcáfolták azt a régi hiedel| met, hogy a kukorica mellékhajtásai — a fattyak — hátráltatják a növény fejlődését, kedvezőtlenül hatnak a csövek szemképződésére. Bebizonyosodott, hogy a fattyak nem károsak, hanem egyenesen hasznosak a növény számára. Kikapálásuk tehát felesleges és káros. A mellékhajtások ugyanis, az eddigi hiedelmekkel ellentétben, nem élősködnek a főszáron, hanem inkább táplálékkal látják el a növényt. Több halálos gyermekbalesetet okoztak a száguldozó gépjárművek a szegedi Bartók Béla téren, ezért sebességkorlátozó táblákat szereltek fel. Ezek után. reméljük. hogy mindenki betartja a KRESZ-tábla utasítását és valóban lassú közlekedésre kényszerülnek az autók és a motorosok. Jó volna, ha a közlekedési rendőrök fokozott szigorral járnának el a maximális sebességhatár túllépőivel szemben. Nem dísznek szerelték fel a jelzőtáblákat, vigyázzunk a gyermekekre! Átkelés a folyón, korhű kosztümben és hadrendben (Kiküldött munkatársunktól) Kárpátalján, Ungvár közelében útjelző táblák tűnnek fel. Égőpiros alapon, nyíl formában, nagy fekete betűkkel igazítják el a szerednyei dombok felé igyekvőket — így: Waterloo. És ez a nyolc betű olvasható most katonai tehergépkocsik tömegén, szállodaszobák ajtajain, de római rendszámú személyautókon is. Waterloot ugyanis most éppen ebből a dombos tájból szabták ki a szovjet és az olasz filmesek, akiknek munkáját Szergej Bondarcsuk és Dino de Laurentiis irányítja. Szuperfilm készül tehát, szovjet—olasz koprodukcióban. Kétrészes, hatalmas színes film, a Háború és béke édestestvére, folytatása. Tízezer katona Ez a film most Kárpátalja legnagyobb eseménye. Hiszen Waterloo szinte mindenkit megmozgatott. Civilek tudni vélik, hogy a történelmi csata mai filmváltozatában tízezer szovjet katona vesz részt. Ennyi embert kellett beöltöztetni Napóleon, illetve Wellington seregébe. Tízezernyi korhű kosztümöt kellett csinálni, gazdag díszítésekkel, arany süjtásokkal, bojtokkal övekkel ugyanennyi korabeli fegyvert, felszerelést; több mint ezer lónak korhű nyerget, kápát, csótárt; fejedelmi sátrat és katonai tábort, Tizenkilenc szovjet város hetvenhárom üzeme dolgozott a filmesek keze alá. A költségek fantasztikusak. Egyelőre nincs ember aki megmondaná, mi pénzt emészt fel ez a produkció, de az olasz gyártásvezető szerint tetézni fogja a Háború és béke számláit. Hogyan került ide ez a film, amelynek műhelytitkaiba nekem is sikerült belesni kárpátaljai barangolásomon? Bondarcsuk annyira megszerette volna a tájat a Háború és béke forgatásakor? Annyira hasonlít ez a vidék a nagy csata eredeti földrajzi színhelyéhez? Két igen a válasz — s máris érthető Szeredrye szerencséje. És még valamit hozzá kell tenni, amit már Szergej Bondarcsuk fogalmazott meg: A Waterlooi csata egyenes folytatása a Háború és békének. Bondarcsuk eltette a jpipáját és szíves, hosszú okfejtésbe kezdett az érdeklődő újságírónak. — Még jóformán be sem fejeztem a Háború és béke forgatását, máris felmerült bennem a gondolat: a borogyinói ütközettel nem ért véget a történelem e nagy csatája. Ügy vagyok ezzel, mint az író, aki egyik könyvét még be sem fejezte. máris a következőre gondol. Különösen megragadott élt bennem Tolsztoj egyik mondása: Napóleon hadseregét súlyos csapás érte Borogyinónál, de a halálra sebzett vad tovább fut Szergej Bondarcsnk Az események további drámai fordulatai Waterloonál érik el csúcspontjukat. A forgatókönyvíró trió Hosszú és mély okfejtésbe kezd Szergej Bondarcsuk. Van ebben történelem, filozófia, logika. A summája ennyi: — E csaták történelmi tanulsága mindenekelőtt az, hogy fényt dicsőséget csak az hozhat az ember elméjét csak az örvendeztetheti meg ha a fegyverforgatás szabadságot hoz az emberiségnek. Ez a csata senkit sem örvendeztetett meg igazán; értelmetlen vérontás volt (Ötvenötezer ember halt meg.) S bármennyire paradoxonként tűnik, a háború bemutatásával éppen a háború értelmetlenségét akarom bebizonyítani. Ezzel a szándékkal látott a világhírű rendező a film forgatókönyvének megírásához, s egyetértő társszerzőket lelt Jean Anouilh és Gary Crak személyében. Egyszerre több országban is izgatta a téma a filmeseket. Különösen az olaszok dajkálták kitartóan a gondolatot —, s a Laurentiis-cég, miután sorra vette a filmvilág összes jeleseit, Bondarcsukot kérte fel a főrendezői szerepre. — Nem csak az a feladatunk, hogy filmet készítsünk a Waterlooi csatáról — magyarázza tovább Bondarcsuk a rendezői koncepciót —, hiszen a történelemkönyvek az esemény minden részletéről beszámolnak. Művészi élményt kel] nyújtani, amely meggyőz. A nagy tömeg is arra kell, hogy a néző az igazi Waterlooi csatát lássa maga előtt, s végül azzal a gondolattal távozzon a moziból, hogy az ilyen háború értelmetlen, emberiségellenes cselekedet. Egy nap — harminc méter A szerednyei dombokon sokasodnak a monstré film kockái. Egyharmadát, mintegy ezerötszáz métert, Olaszországban forgatták, a többi itt készül. Hogy milyen munkával, arra csak egyetlen számot: a végtelen celluloidkígyó egy nap alatt harminc métert nőtt. Ezért a harminc méterért ereszkedtek le tízszer és hússzor, újra, meg újra a dombokról Napóleon csapatai, hogy szembekerüljenek a bekerítésükre küldött Ney marsall gárdistáival. Tarkáilik a völgykatlan a piros zubbonyos fehér sapkás ulánusoktól; azután lovashadtest kel át a folyón; s Bondarcsuk mindenütt ott van, kifogásol, rendelkezik, színészekkel vált szót... Nemzetközi szereplőgárdája van. Napóleon, az amerikai Rod Steiger, Wellington, a kanadai Christopher Plummer, Blüchner marsall, a szovjet Szergo Zakariadze, XVIII. Lajos, az angol Orsón Welles, Cambore pedig a szovjet Jergenyij Szamojlov. Tavaly korán elvetettek ftt a szerednyei dombokon jó néhány hektár gabonát. Ez is „kellék" lesz a filmben. Amikor a két hadsereg legnagyobb csatáját vívja majd, a széles szőke mezőt fölgyújtják. Tűz..., lőporfüst ..., öldöklő küzdelem ... — mint a történelmi WaterloonáL Hogy a néző minden Waterlooból kiábránduljon. Sz. Simon István Ivóvíz-használati pótdíj Megjelent az Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelkezése, annak a korábbi utasításnak július elsejei életbeléptetéséről, amely szerint az ipari, az építőipari és a kereskedelmi termelő tevékenységet folytató közületeknek, üzemeknek ívóvíz-használati pótdíjat kell fizetni. A lakosság, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a közfürdők is mentesülnek e fizetési kötelezettség alól. A rendelkezés tulajdonképpen újabb gazdasági ösztönzőt hozott létre. A pótdíjjal ugyanis az üzemeknek mintegy harminc százalékkal többe kerül az ivóvíz, s így már „elevenbe vágó" érdek, hogy jobban takarékoskodjanak vele. pinc Magas-e a helypénz Szegeden ? Meg-megismétlődő jelenet a piacon: a vevő az árat drágállja, a kiskereskedő a magas helypénzre hivatkozik. Meg az autóbuszköltségre. Eddig ugyanis az árak emelkedésével a helypénz is mindig megemelkedett, mert az úgynevezett kétszeres díjtétel volt használatban: ha az áru ára 5 forinton felül volt, az eladó kétszeres helypénzt fizetett a kosárért. vagy a zsákért. Amikor a megszokott 3—4 forint helyett a burgonya kilója 8 forintra emelkedett, egy zsákért nem 4 hanem 8 forintot kellett fizetni. A kétszeres díjszabás eltörlésével tehát nincs már hivatkozási alapjuk az árdrágítóknak. Sokan kifogásolták azt, hogy néhány hete a szegedit az ország legdrágább piacának neveztük. Pedig ha az árak és a helypénzek összevetéséből indulunk ki, ez a megállapítás feltétlenül Okosodik-e Századunk húszas és harmincas éveiben humángenetikusok attól tartottak, hogy a világ lakosságának szellemi képességei nemzedékről nemzedékre csökkennek, mert minél intelligensebbek voltak a szülők, annál kisebb volt, a gyermekek száma. Ez a feltevés szerencsére nem igazolódott. Amikor intenzívebben foglalkoztak ezzel a kérdés-sel, kiderült a vizsgálatok során; ha e statisztika készítésébe bevonjuk a nőtleneket és a hajadonokat, valamint a gyermektelen házaspárokat, akkor a gyengetehetségűeknek csupán átlagos szaporodását észleljük, ugyanakkor a tehetségesebbeknél a szaporodás aránya meghaladja az átlagot. Ezt bizonyították az NSZK-ban, Amerikában, Angliában. Svédországban és más országokban újabban folytatott vizsgálatok. Az intelligenciának tehát pozitív, tartós értéke van — igy fogalmazza meg a kérdést W. Lenz professzor, a münsteri (NSZK) humángenetikai intézet igazgatója. Lenz a többi között megállapítja, hogy az utódok genetikai minőségét az okok három csoportja határozza meg: a kiválasztódás és a partnerek kombinációja, valamint a mutáció hatása, vagyis az ugrásszerűen fellépő öröklődő változások következményei. Befejezésül még röviden érintünk egy problémát, amelyről már sok vita folyt. A kérdés úgy vetődik fel, hogy az ember intelligenciája növelhető-e irányított genetikai változásokkal, vagyis például az agysejtek mesterséges szaporításával? Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy bármiféle manipulálás az öröklött adottságokon az utópia birodalmába tartozik. Kapcsolatok a genetikai és egy ember tehetsége között olyan bonyolultak és egybefonódóak, hogy nem tudjuk őket egyes genhatásokra szétszedni. indokolt. Emelőre csak a július elseje előtti díjszabáshoz mért országos adatok állnak rendelkezésünkre, de ezekből is kiderül, hogy a helypénz szempontjából nem éppen Szeged a legdrágább. A díjszabás színvonala körülbelül a budapestivel egyezik meg, a nagyobb városok közül a debreceni, az egri. a nyíregyházi, és a miskolci piac valamivel olcsóbb a kereskedelem számára. ugyanakkor viszont a szombathelyi, a győri, a kecskeméti, a székesfehérvári, és békéscsabai piacok 40 —50 százalékkal magasabb helypénzt szednek. De induljunk csak ki a debreceniből. A legfontosabb díjtételek ott is megegyeznek a szegediekkel. A tojásért 25 darabjával kérnek 1 forintot, a kosarakért 4-et. Magasabb viszont a csirkéért fizetett helypénz: a szegedi 1 forinttal szemben Debrecenben 1,50-nel számítják darabját, olcsóbb a személygépkocsi helypénze (3 forint), mint a szegedi (5 forint). A debreceniektől lehetne is tanulni: az el nem szállított baromfis ketrecekért naponta 4 forintot, a gyümölcsös ládákért 2 forfnjtot fizettetnek a hanyag kereskedőkkel. A közelebb eső alföldi városok közül Kecskeméten egy zsák tengeriért 50 kg-ig 6 forint helypénzt kérnek, nálunk csak 4 forintot. Vöröshagymáért 5-öt a mi négyünkkel szemben, a fokhagymáért 10-et a szegedi néggyel szemben. Városunk piacán 25 darab tojásért fizetnek 1 forintot, a „hírős városban" 20-ért ugyanennyit.' a csirke helypénze kétszerese az itteninek. ' Az ország legmagasabb helypénzeit Szombathelyen fizetik: a csirkéért, tyúkért például darabonként 3 forintot, egy kis kosár tojásért 6 forintot, nagy kosárért 12 forintot. Igaz viszont, hogy a négyzetméterenkénti helyfoglalás 3 forint, tehát olcsóbb mint nálunk (4 forint). A nagyon modern székesfehérvári piacon is 1,50-et kell fizetni csirkénként (Szeged: 1 forint), 8 forintot a személygépkocsiért (Szeged: 5 forint). Az összehasonlítgatást a végtelenségig lehet folytatni. Közeli és távolabbi városok adatai egyaránt azt mutatják, hogy a szegedi helypénzkiszabás sokkal kedvezőbb, mint az országos átlag. A baj csupán az. hogy ezt nem nagyon akarják észrevenni: a díjszabás csökkentése nem akarja meghozni a kereskedők árcsökkentési kedvét. A szombati piacon mindenesetre ezt még nem nagyon lehetett érezni. Érthetetlen volt például, hogy a hatalmas őszibarack-felhozatal ellenére itt-ott 10 forinton felül adták ezt a gyümölcsöt, s hogy a paprikát — a bolttal ellentétben — még mindig nem adják kilóra. A főzelékfélék közül a zöldbab uralta a terepet, zöldborsót már csak nagyon drágán lehetett kapni. Változatlanul drága a paradicsom, az uborka viszont végre elég olcsón kapható. Aru Ara (-tói -ig) paradicsom, kg ie,oo—n,o« zöldbab, kg 3,00— 4,00 zöldborsó, kg 8,00—10,011 karfiol, kg 4,00— 6,00 kelkáposzta, kg 3,00— 5,00 tok, kg 1,00— 1,30 újburgonya, kg 3,00— 4,00 alma, kg 3.00— 7.00 körte, kg 4.00— 6,00 őszibarack, kg 1,00— 8,00 szilva, kg 3.00— 4,00 meggy, kg 7,00—12,00 málna, kg 16.00—32.00 vöröshagyma, csomója 1.00— 2,50 gyökér, rsomója 1,00— 1,50 sárgarépa, csomója —.50— L20 retek, csomója 1,00— 1,50 zöldpaprika, db —.40— 1,00 saláta, db —M— 1.00 tojás, db 1,30— 1.40 csirke, kg 23,00—31,00 tyúk, kg 24,00— kakas, kg 20,— V. M. VASÁRNAP, 1969. JÜLIUS 13. DEMAGYAR0RSIAG 4 \