Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

es ífíHaggnezet A Délmagyarország évek ezen a területen jelen- világnézeti kérdéseket. De a tudományok sem kerülhetik meg a világnézeti problémákat a végső soron minden ember kialakítja a maga elképzeléseit a világról. A világról szóló képzeléaz embereket, megszabják politikai állásfoglalásukat, ideológiájukat és erkölcsi nézeteiket, ezen keresztül erkölcsi gyakorlatukat ls. Mivel a világnézetnek ilyen fontos szerepe van — más kérdést viszont már, hogy a világnézetet milyen tényezők alakítják ki — szükséges, hogy néhány gondolatban kitérjünk arra is, hogy Szeged szellemi arculatát milyen világnézeti megkülönböztethetjük a tudományos, rendszerezett testesít meg. A világnézet tős változásokat eredményeznemes feladatnak tesz eleget, tek. Különösen a fiatalabb amikor hasábjain lehetőséget generációk tudása, ismeretbiztosít a város szellemi éle- anyaga ért el a megelőző géléről folyó vitának. Lehet, nerációkénál sokkal magahogy ebben a vitában szere- sabb szintet. Ide vonatkozópet játszik egy nem nagy- an Papp Gyula nagyon megmérvű lokálpatrióta elfogult- győző adatokat tárt fel cik6ág is, azonban ha igaz az a kében. Az általános művelttétel — már pedig a történe- ségbeli gyarapodás még aklem eddig emellett bizonyí- kor is óriási jelentőségű, ha tott —, hogy nagy szenvedé- kevésbé szembetűnő és kelyek nélkül nincsenek nagy vésbé reprezentatív, mint a tettek, akkor a normális ke- művészet vagy a tudomány, retek közt mozgó lokálpatrió- Az általános műveltség ta elfogultságot egészséges ugyanis magával hozza a jelenségnek kell tekintenünk, szellemi szükségletek és igéamely iniciáléja lehet a szel- nyek fokozódását, fontos fellelni élet felpezsdülésének. tétele a szellemi beszűkülés. A lokál patriotizmussal ro- elfásulás meggátolásának, kon elfogultság jelentkezett Másrésztől az ismeretek, a abban a tényben is. hogy a tudás fokozódása azt is mahozzászólók a saját foglalko- gával vonja, hogy az embezási. hivatási területük prob- rek gondolkodásmódja, világ- . lémáit állították elsősorban szemlélete racionálisabbá vá- hatások befolyásolják, reflektorfénybe. Ez így is van lik. Márpedig a gondolkorendjén, mert mindenki a dásmód racionalitása lényesaját mozgási szférájában ta- ges értékmérője a szellemi pinthatja ki leginkább a életnek. Racionálisabban , jellegzetességeket, a feszült- gondolkodnak-e ma Szege- világnézetet, amelyet napja ségeket. Ügy érzem azonban, den mint 20—30 évvel ez- inkban a marxista filozófia kimaradnának lényeges ele- előtt? Azt hiszem, ennek a mek ebből a vitából, ha nem kérdésnek a megválaszolása szólnánk a filozófiai, világné- csak igennel történhet És zeti vonatkozásokról. A ma- ennek az értékét még az gam részéről ezt annál is sem homályosítja el, hogy inkább szükségesnek tar- napjainkban újból tanúi letom, mert mint filozófia ok- hettünk egy „boszorkánypertatónak az az álláspontom, nek". hogy világnézeti-ideológiai _ ,„ ,, - .. , l^SM^^n flz általános műveltség, lehetséges. Csak az irodai- a tudás fokozódásának van egy mat, a művészetet és a tu- további rendkívül lényeges dományt sorolni a szellemi oldala, mégpedig az ún. szakélethez, leszűkítést jelent tudás. Szaktudás nélkül nem Igaz, ezek a szellemi élet leg- tehet eredményesen tevéreprezentatívabb képviselőt kenykedoi. Az utóbbi 10 év de a filozófiai értelemben vett döntó fordulatot hozott ebszellemi élet a fentieken ki- hen a vonatkozásban ls. Az vül még számos más elemet emberek többsége megszerezis magában foglal. Ha a szel- te azt a szaktudást, ami a jó leml élet szerkezetét kíván- muniravé^éselen ged hetetlen ,, feltétele. Es itt nem haszonnánk felvázolni, akkor a fí- talan azt sem kiemelni, hogy lozóflai értelemben vett tár- a megye és a város állami és sadalmi tudat fogalmából és Pártvezetésében alig lehet olyanokat találni, akik ne végeztek volna egyetemet, ne rendelkeznének diplomával. A szellemi életnek ez is jellegzetessége és erről sem szabad megfeledkezni. A szellemi életnek ugyancsak egy további lényeges tartozéka, amelyről még kevés szó esett, a világnézet A világnézet speciális helyet foglal el a szellemi életben. A fő jellegzetessége abban áll, hogy szintetizáló szerepkört tölt be egyes elemek között, másrészt pedig hatást gyakorol a szellemi életnek szinte minden összetevőjére. Különösen az irodalom és a művészet azok az ágazatok, amelyek így, zés formai oldala a lényeges, hahem az a gondolkodásmódbeli változás, amely ennek következtében végbement. Jómagam abban a helyzetben vagyok, hogy mint filozófia oktató tanítok a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen és legtöbbször egyetemi oktatókból álló csoporttal foglalkoztam, így tanúja lehettem annak, hogy milyen gondolkodásmódbeli változások kö; vetkeztek be az egyes oktatóknál, másrészt pedig megfigyelhettem a világnézeti arculat megnyilatkozáel- sait és jellegzetességeit Tapasztalataim — és ebben sek, a világnézet ilyen, vagy több velem együtt oktató olyan irányba orientálják tapasztalata is egyezett — azt mutatták, hogy a fiatal értelmiségiek világnézetére a marxizmus kitörülhetetlenül rányomta a bélyegét. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki és mindenben fenntartás nélkül egyetért a marxizmussal, hanem azt, hogy gondolkodásmódjára alapvetően a marxista világnézet jellemző. Ami a világnézetnek marxista filozófiával A világnézet változatos szembenálló oldalát illeti, formái és módozatai között az az általános tapasztalat, hogy a divatos polgári filozófiai irányzatok, mint például az egzisztencializmus, neopozitivizmus stb. nem gyakorolnak jelentős hatást további csoportját az ösztö- Szeged szellemi életére, nagyon kevés azokhak a szánös, spontán jellegű világnézetek alkotják, amelyek igen eltérőek és változatosak lehetnek. Ezen túl beszélhetünk még a különböző vallásos és idealista világnézetekről is. Nagyon gyakori, hogy a különböző világnézetek keverednek egymással és sok emberre az ún. eklektikus világnézet a jellemző. Hogy Szegeden milyen világnézeti irányzatok dominálnak, azt teljesen adekvát módon, természettudományos pontossággal lehetetlen kimutatni. Azonban arra már választ lehet adni, hogy milyen fő tendenciák érvényesülnek. Bátran állíthatjuk, hogy a szellem munkásainál, akiknek a szellemi arculat alakításában elsődles szerkezetéből kellene kiindulnunk. A szellemi élet legszembetűnőbb, legreprezentatívabb szerkezeti elemei, mint erre már fentebb utaltam, az irodalom, a művészet és a tudomány. a ma, akik ezeket az irányzatokat ismerik és értik. Bizonyos mértékig más a helyzet az ugyancsak másik oldalon álló vallással. A vallásos világnézet még mindig jelentős tömegekre gyakorol hatást annak ellenére, hogy egyre csökken azoknak a száma, akik aktív vallásos hitéletet élnek. Egészséges jelenségnek lehet viszont azt a tény tekinteni, hogy a szellemi élet reprezentatív kiemelkedő posztjain, az irodalomban, a művészetben és a tudományokban a vallásos világnézet hatását szinte nem ls lehet érzékelni. A világnézet olyan formáit, mint pl. a primitív baboges szerepük van, a mar- ... xista filozófiai világnézet nas elképzelések, egészen dominál. Ebben a tényben jelentéktelenekké zsugorodEzeknek az is örvendetes, hogy a fiatalabb szellemi munkások egy részénél az egészen magas fokú filozófiai ismeretekkel párosul. A vitában többen utaltak már arra, tak össze és biztató jelek vannak arra, hogy napjainkban élik végóráikat Egy cikk szűk terjedelme nem tette lehetővé alapos az a sajátosságuk, hogy nem köznapi és átlagemberi értekeket hoznak létre, hanem az emberi szellemnek olyan produktumait és értékeit, amelyek áttörik a szűk lokális, esetenként nemzeti kereteket és korlátokat, ellenállnak az idő gyors múlásónak, általánosemberi időálló értékekké válnak. Persze, ezzel a sajátossággal nem rendelkezik minden irodalmi, művészeti vagy tudományos alkotás. Ellenkezőleg nagyon csekély számú produktumnál fedezhetjük csak fel ezt a jellegzetességet, viszont tényként keli elismernünk, hogy a felsoroltak a legjelentősebb eszközei a szellemi értékek létrehozásának. megőrzésének és továbbadásának. Ehhez azonban egy másik vonatkozás is hozzátartozik, még pedig az. hogy milyen széles körökre gyakorolnak szellemi hatást az irodalom, a művészet és a tudomány. Véleményem szerint megkockáztathatunk egy olyan megállapítást amely szerint igaz. hogy ma Szegednek nincsenek olyan kiemelkedő írói és művészei. mint amilyenek egy megelőző Időszakban voltak — akkor sem nagyszámban —. de ma az irodalom és a művészet hatása Szegeden sokkal nagyobb és szélesebb rétegekre terjed ki. mint eddigi történetének bármelyik időszakában. És ezt a jelenséget örvendetes tényként kell kezelnünk még abban az esetben Is. ha a hatást nem elsősorban Szeged irodalma és művészete, hanem 6okkal inkább az ország és a világ irodalma és művészete váltja ki. A szellemi életnek ez is egy lényeges sajátossága. Tudományos téren pedig — a vitában erre már többen utaltak — Szeged most éli reneszánszát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az alábbiakat sem: Kevésbé reprezentatív tartozéka a szettem! é'.etnek az általános műveltség. Az utóbbi hogy a szegedi szellemi élet elemzés készítését a világnénehéz tüzérsége a tudomá- zeti frontról, de nem is ez nyos élet, amely Szeged egyetemeihez kapcsolódik. Az egyetemen dolgozó oktavolt a célom. Inkább az, hogy néhány gondolattal hozzájáruljak a szegedi szeltók és kutatók zöme elvé- leml élet jellegzetességeinek gezte a Marxizmus—Leni- feltárásához és talán ezen nizmus Esti Egyetem általános, vagy szakosított tago vagy úgy, mindig érintenek zatát És itt nem az elvégkeresztül további fejlődéséhez, felpezsdüléséhez. DR. HORDCZI LASZLO a kulcsokkal Ezerszázhuszonöt szobának 1125 féle zárja van. Minden 88 ország kötött velünk üzleletet, s már csak a hírnév is kulcs viszont csak egy zárat kötelez a vállalások telic^nylt Senki sem tudja saját kulcsával például a szomszéd tésére. Így aztán termelésünk háromnegyed részét exszobát kinyitni. S hogy a ta- portáljuk. Belgrádtól a New karító személyzetnek ne York-i Hilton-hotelekig Elokozzon gondot a szobába- zett-zárral csukódnak az ajjutás, szerkesztettek egy fő- tők — mondta, kulcsot is, amely 45 szobát Iparkodnak elegendő zárat nyit akadálytalanul. De szállítani a belföldi piacra is. mondjuk, egy másik emelet Ennek érdekében ievekeznek szobáit már az sem nyitja, enyhíteni a munkaerő-gonÉs hogy teljes legyen a sor, dokon. megszületett a vezértó'lcs, — A kulcsok alpakka-neamely pedig mind az 1125 mesfémből készülnek — válaszolták a gyárban — s élettartama szinte koptján. szobát képes kinyitni, különleges lakatos bűvészbravúrt az Elzett Fémlemez- Egy-egy zárhoz az Elzett ipari Művek zár- és lakatos- annyi kulcsot szállít, amenyárugyárának szakemberei nyit a kereskedelem rendel. hajtották végre a moszkvai Hiszen mind kézi, mind KGST-palota teljes zárberen- elektromos vezérlésű kopírodezésének szerelésekor. Ezek után könnyen hető, miért hiánycikk zó-gépek segítségével percek ért- alatt egy zárhoz akár száz az kulcsot is készíthetünk. — Elzett patent biztonsági zár Érdemes ezt megszívlelni, nemcsak a hazai, hanem a különösen a modern lakóhóvilágpiacon is. Mind kivitel- zak liftzárainak megrendelében. mind teljesítményben sekor. hogy már eleve a lakomoly versenytárs a leghi- kők számának megfelelő resebb nyugati zárgyárak kulcskészletet igényeljenek a termékeinek. 1919-ben. ami- gyártól. A patentzár előnye, kor László Zoltán kiváltotta hogv 7600 féle variációs leaz iparengedélyét, s neve hetőséget rejt, amit bizonyos kezdő betűinek LZ németes eltésésekkel szinte a végtekiejtéséből Elzett lett lakatosműhelyének cégére, aliglenig lehet fokozni. Az egykori néhány zár helyett ma ha gondolta, hogy ez egyszer már világszerte több mint világmárkát fog jelenteni. 1200 féle zárat készítenek. Az — Tudjuk, hogy sajnos Jó- Elzett egyik különlegessége a val kevesebbet szállítunk a belkereskedelemnek a szükségesnél — mondta Paulik zárak. Ferenc gyárigazgató. — De B. I. gombzár, a légfékes ajtócsukó s a tökéletesített járműLeánykérés — Feri, csak ennyit tud nyújtani? a beszolgáltatás! papírokat. Az elnököt bezárták — Forduljanak felérni Leereszthetik a kezüa terembe, és az ajtót meg az ablakokat vas- ket — Ügy dobták el maguktól, mintha nem is villával őrizték kívülről. Mikor nagy volt már hozzájuk tartozna. (47.) — Maga ki? — Drágán József segédmunkás. — Mit akart? — Megtévedtem. — De mit akart? — Amit a többi. Még két ipari tanuló, három gimnazista és egy bőrkabátos, negyvenes férfi állt a falnál. — Maga kicsoda? Nyílt az ajtó. — Parancsnok elvtárs, egy pillanatra! Sürgős telefon. — Van telefon? — Van, parancsnok elvtárs! Hallóztunk egy ideig. Nehezen értettem, hogy • postakezelő beszél Tompáról. — Azonnali segítséget kérünk! A tanácselnököt megölték, ég a tanácsháza, és további életek forognak kockán. — Értem, megyünk! Lóra! Irány Tompa. — Mi legyen az elfogottakkal, parancsnok elvtárs ? Beléptem az elfogottakhoz. — Forduljanak felém. Személyi adataik felvétele után elengedjük magukat. De kerüljék a velünk való ilyesfajta találkozást. Egy pillanat csönd, ketten is megköszönték szíveségemet. Ahogy a lóra felültem, mosolyogtam rajtuk. Ide látszott, hogy valami ég meszszi határban. Megzavartuk a cocókat, de a tűzoltók piros kocsija elkerült bennünket. Mire a faluba értünk, már locsolták a tüzet. Tompán mindenki az utcán tolongott. Száz ember beszélt volna egyszerre. És mindenki okos volt. A párttitkár bemutakozott Dadogva beszélt, és jobb kezével erősen szorongatott valamit a zsebben. Neveket sorolt fel, hogy kik s miképpen törtek be a tanácsházára, égették az adólapokat. a tűz, kiugrott volna az elnök az ablakon, az arcába szúrtak, visszaesett. — És maguk? Mit csináltak * addig maguk? — Ültünk a pincében. — Elbújtak! — Be voltunk zárva! — Mért hagyják magukat? — Még az éjjel összekaptak bennünket, elvtársam. Gatyaszárban ültem egészen estéig. — Hol vannak a gyújtogatók? — öten a pincében. Senki sem volt a pincében. Éjfél jól elmúlt, mire visszaértünk a városba. Az őrmester papírra írt jelentésével traktált És kerülte a formákat. — 22.20-kor Gyújtó hadnagy elvtárs meghalt. Honnét jöttek? — Pestről. — Mit akartak? — Szabadságharcosok vagyunk. — És itt mit akartak? — Harcolni. — Értem. Éhesek? Nem hittek a fülüknek. — Mondom, éhesek? — Két napja utazunk. A másik mérgesen nézett, s szólt — Nem kérünk a maguk ételébőL — Ki éhes? — Ez csak ugratás! Az ávó vallató módszere. — Ki éhes? Aki azt mondta, hogy két napja utaznak, szólt. — Éhes vagyok. — Áruló! — mondta a haragos szemű társa. — Széket, asztalt, hozzanak ételt és vizet. Itt öröm volt rendelkezni. Mintha csak erre 22.30-kor három fegyveres egyetemistát akik egy éjszakai mozdonyon jöttek, letartóztattunk. — Lakolsz! 23 órakor a gimnáziumi igazgató a feleségével Az őrhöz fordultam, meg a helyettesével saját kocsiján elhagyta a várost. 23.45-kor a tanácsháza ablakából rá- ___ _ [ ^ _ ^ lőttek a rendőrség kapuőrére. Mire az épületbe vártak""vóína. Penderüítek be a tárgy a k. bejutottunk, senkit nem találtunk. Tskolafüzet- _ üljön le re írt, piros betűjű röpcédulákat szedett le egyik járőrünk. Tessék! „Vesszen az ávós tanár, éljen a magyar szabadság!" 0.14-kor az erdőkerülő jelentette. hogy fegyveresek gyülekeznek az erdőben. ötvenen, százan lehetnek. 0.20-kor a pártbizottságtól az agitációs elvtárs kereste a parancsnok elvtársat. Azt kérte, hogy érkezése után telefonon szóljunk, van-e ideje tárgyalni. Vége. — Hol vannak az egyetemisták? — A szomszéd szobában. Azzal a régi és ismert módszerrel szemben Az éhes elkezdett enni. Vékony ujjai olajosak. koszosak voltak. Körmei alatt három milliméternyire sütött a feketeség. Ketten álltak. Átmeneti kabátjuk zsebébe feszítették öklüket és fáradt szemükben a düh parázslott. Sajnáltam őket. Szerencsétlen csórók. Fáradtak. És most gazembernek tartanak engem. — Mi van Pesten? — Szabadságharc. — Vegye ki a zsebből a kezét Felnyögött erre a srác. és a másik társára álltak a falnak. Fürge kis, fekete képű legény sandáit. De nem húzta ki a kezét a zsebből őrizte őket egy hokedlin ülve. és a térdén tar- hanem zavartan lötyögtette magán a kabátot totta a karabélyt. Amikor beléptem, felállt, je- Az éhes ette a rizses húst, és sűrűn kortyolt az lentkezett. Bajusza, mint moziszínészeknek, elhűlt kevés zsírú kására. Láttam gégéjén legondosan meg volt egynesítve, és betyárosan ült gurulni a kortyokat. A másik kettő is nyelt fején a tányérsapka. Jelenteni akart Leintet- Nyelték a nyálukat. Megint bejött az őrmester. tem- (Folytatjuk.)