Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

Külpolitikai REFLEKTOR A világsajtó foglalkozik a ternacion&lista állásfoglalás Szovjetunió Legfelső Taná- ismételt kifejtésére, a sza­csának ülésszakán elhangzott badságukért az elnyomás, az Gromiko heszéddel. A nyu- agresszió ellen küzdő népek gatl lapok általában a be- segítésének hangsúlyozasá­saédnek azokat a részeit ra: ezt is a Szovjetunió kö­emelik ki. amelyek az adott vetkezetes külpolitikája országra vonatkoznak. A sze- alapján, leskörű visszhang azt tükrö- Gromiko hangvétele mér­zi. hogy a szovjet külügymi- téktartó, reális, ugyanakkor niszter beszéde kiterjedt a határozott és egyértelmű nemzetközi élet minden te- volt. A szovjet kormány rületére, földrészekre, s egyik képviselője lehetőséget mindazon államokra, ame- adott azoknak az országok­lyekkel a Szovjetunió jelentős nak is a gondolkodásra, ál­kapcsolatban van. Ezen túl láspontjuk felülbírálására, figyelmet fordított a gyúr- amelyek a Szovjetunióval rnati sorból felszabadult, szembenállnak, sőt a világ­fejlődó országok melletti in- békét veszélyeztetik. USA ellentmondások Az NSZK-ban megjelenő ganda egy része, hamis, cél­Neue Rhein Zeitung világo- zatosan félrevezető tarta­NDK—egyiptomi tárgyalások san le la szögezte, lehetőség lommal, van arra. hogy fordulat áll- Egyidejűleg folyik a jon be Moszkva és Bonn vf I vita az amerikai parlamentben a szonyában. Amint azonban Safeguard ellenrakéta-rend­Gromiko kijelentette: Bon- szer kiépítéséről. A Nixon­nak a béke és a békés együtt­működés útjára kell lépnie. Rogers. az USA külügymi­nisztere még a beszéd szo­kabinet mindent elkövetett, hogy megszerezze a többségi helyeslést, a zárt üléseken .bizalmas felderítési adató- i Gerhard Weiss. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese — aki Adenben aláirta az NDK és a Dél-jemeni Népi Köztár­saság kőzött a dél-jemeni fej­lesztési terv megvalósításához szükséges gépek és felszere­lések importjáról szóló gaz­dasági megállapodást — az NDK és az EAK közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­le részleteinek megtárgyalá­lására Kairóba érkezett. A miniszterelnök-helyettest Nasszer elnök képviseletében Mohamed Abu Nosseir (a képien jobbról), az EAK igaz­ságügy-minisztere fogadta. Weiss szombaton tárgyalt Hasszan Abbasz Zaki egyip­tomi gazdasági és külkeres­kedelmi miniszterrel. Az NDK kormányküldöttségét a nap folyamán fogadta Nasz­szer elnök is. kásos elemzése előtt „fris- kat" tettek közzé, hogy meg­sen" reagált Gromikónak a győzzék az ellenzéket az el­.sawvjet—amerikai kapcsola- lenrakéták szükségességéről, tok megjavítására vonatkozó Nem sikerült, a zárt ajtók megjegyzéseire s „megelége- mögül ls kiszivárgott, hogy dését" fejezte ki. Az általát legfeljebb kompromisszumos nos kifejezések lényegtele- megoldást fogadnak el. Ezért nek — mármint az, hogy sietett tehát Rogers a reagé­Rogers elégedett, vagy sem lássál Gromiko beszédére. — azonban ha a friss nyilat- hogy azt a látszatot keltse, kozat okát keressük, akkor mintha az amerikai kormány az USA-politika mögött meg is találjuk. égne a békevágytól és a tárgyalási készségtől". A Fe­Mindenféle nixoni propa- hér Házon belül pedig a ganda eddig megbukott. A „Szovjetunió támadási ve­vietnami 25 ezeres „csapatki- szél vének" hazug meséjével vonást" még az amerikai nép akarták kicsikarni a rakéta­sem fogadta különös lelkese- elhárító rakétarendszer ki­déssel. jelentéktelensége egy- fejlesztésének elfogadását, értelmű. A vietnami háborút holott éppen erről a kérdés­nem lehet toldozni-foltozni, az agressziót meg kell szün­röl. mint a leszerelés egyik részéről készül a szovjet— tetni; teljes egészsében vo- amerikai párbeszéd, nuljanak ki az USA és csat- Az USA ismét belekeve­lós csapatok. Ezt követeli redett saját ellentmondásai­számos amerikai szenátor is. ba. s még egy olyan elnök Még az ausztráliai minisz- sem hídja kibogozni az terelnök is „pedzette" a múlt összegubancolódott csomót. héten a kivonulás lehetősé- aki egyúttal ügyvéd gét Thieu dél-vietnami báb- °k „nem igazságos elnök „választási is. Az ügyet iavaslata véd" ~ "rá* Pozícióból kell javaslata ^ azt egyelőre már elhangzásakor leleplező- nem meri vagy nem u aj^. dött: az csak az USA-propa- ja megtenni. Izrael erőlködése Hasonló helyzetben van Izrael is: az imperialisták, a milliárdosok támogatásával a hátában ragaszkodik az ag­resszióval meghódított terü­letek megszállásához. Fittyet hány a Biztonsági Tanács határozataira, a világ köz­véleményére. a belső ellen­zékre. Ez a magatartás azon­ban most már nem annyira fölényesnek, egyre inkább erőlködésnek tűnik. Változnak ugyanis a kö­rülmények Közel-Keleten is. Mint Jelentős motívum: a múlt héten Irak, Szudán. Szíria. Dél-Jemen után az EAK ötödik arab államként ismerte el az NDK-t. Várható újabb arab államok ilyen­irányú kezdeményezése. Az egyiptomi hadsereg rohamo­san erősödik, levegőben és földön egyaránt Ezt még az izraeli jelentések is elisme­rik. Rendszeressé váltak az újfajta, nagyarányú csator­naátkelési támadások és az EAK-kommandók a meg­szállt területeken mérnek csapást az ellenséges álla­sokra. Több izraeli repülőgé­pet. helikoptert lelőttek — Szíriában is légicsata volt a betolakodó Izraeli gépekkel és itt szintén kiderült az egyre általánosabbá vált megállapítás igaza: Izrael egyáltalán nem sebezhetet­len. A palesztinai felszabadító szervezetek a megszállt te­rületeken. sőt magában Iz­raelben is kiterjedő és sike­res akciókat hajtanak végre. Ezek a jelenségek kétségte­lenül növelik a térség válsá­gát. de egyúttal jelzik ls: a több mint két éves „tűzszü­net!" állapot valójában egy folytatódó harc — más for­mában. A megszálláshoz való görcsös izraeli ragaszkodás a fő oka a közel-keleti helyzet súlyosbodásának. Markovits Tibor Kairó három napon belül negyed­Az Egyesült Arab Köztár- szer lőtték 82 milliméteres saság elismerte a Dél-vietna- aknákkal, mi Köztársaság ideiglenes Damaszkusz forradalmi kormányát. A hí- Szombaton Szíriában beje­vatalos elismerésre az Arab lentették, hogy magas szintű Szocialista Unió legfelső vég- katonai küldöttség érkezett rehajtó bizottságának dönté- az országba Kuwaltból. A se alapján került sor. tárgyalások középpontjában Saigon szíriai ipari tervek kuwaiti Péntek éjjel és szombat pénzügyi támogatása, és reggel a dél-vietnami felsza- egyéb, az arab tömböt érintő badító hadsereg 22 tüzérségi kérdések szerepelnek. Meg­támadást intézett az ellensé- tárgyalják az Izrael-ellenes ges célpontok el'.en. Ezek kö- arab front erősítésének prob­zött volt Hué városa, vala- lémáit és a kétoldali kapcso­mint a dél-vietnami kor- latokat ls. mánycsapatok egy kiképző Moszkva í£?«H™t "í-SÍ^főhn1, Szobaion Moszkvába ér­ffirES? mSSWwiltSSí kőzett Joseph Sisco ameri­«8&ksl dél" Aü; ^^^^ amerikai 9. gyalogoshadosz­tály Dong Tam-i táborát, amely Saigontól 60 kilomé­megbeszéléseket folytasson 6zovjet hivatalos személyisé­gekkel a feleket kölcsönösen ternyire délnyugatra fekszik, érdeklő probléjnákról. Bolgár—magyar szerződés (Folytatás az 1. oldalról) biztonság egyik legfőbb előfeltétele a második világhá­ború után kialakult európai államhatárok sérthetetlensége. A felek kifejezik szilárd elszántságukat, hogy a Var­sóban, 1955. május 14-én aláírt baratsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban biztosítják a szerződte tagállamai államhatárainak sért­hetetlenségét; minden szükséges intézkedést megtesznek az imperializmus, a militarizmus te a revansizmus bár­mely erői agressziójának elhárításara es az agresszor visszaverésére. 6. cikk; Ha a magas szerződő felek egyikét valamely más állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél — a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt ba­rátsági, együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szer­ződéssel összhangban — az Egyesült Nemzetek alapokmá­nya 51. cikke szerinti egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán haladéktalanul megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is. és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja. A magas szerződő felek az ennek a cikknek az alap­ján tett intézkedéseikről haladéktalanul tájékoztatják a Biztonsági Tanácsot és az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának rendelkezései szerint járnak EL 7. cikk: A magas szerződő felek a mindkét ország érdekeit érintő minden fontos nemzetközi kérdésben ta­nácskoznak egymással és a kölcsönös érdekeknek meg­felelően egyeztetett közös álláspont szerint járnak el. 8. cikk: Ez a szerződés a megerősítő okiratok kicse­j rélésének napján lép hatályba. Az okiratok cseréjére Bu­dapesten kerül sor. Ez a szerződés húszéves időtartamra szól és hatálya minden alkalommal további öt-öt évvel meghosszabbodik, ha azt valamelyik magas szerződő fél — lejárta előtt tizenkét hónappal — fel nem mondja. Készült Szófiában, az 1969. évi július hó 10. nap­ján, két példányban, mindegyik magyar te bolgár nyel­ven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: KADAR JÁNOS sk. POCK JENŐ sk. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV sk. Ismét Rumor? 0 Róma (Reuter, UPI) fő Rumor volt minisztereinö-. Giuseppc Saragat olasz köt bízza meg ismét ko-­köztársasági elnök szombaton mányalakítássaL Valószínű ­éi te befejezte kormányalakí- nek tartják, hogy a hivató ­tási tárgyalásait Jóllehet Sa- megbízatásra vasárnap Setmrtrne^S hogy római politikai körökben biz- Humor megkísérli a közép­tcera veszik, hogy az állam- bal formula visszaállítását) Kossuth és Balcescu kézfogása A 120 év előtti szegedi Békülési Tervezet A belgrádi értekezlet zárékSzleménye 0 Belgrád (MTI, AFP) Az el nem kötelezett or­szágok belgrádi konzultatív értekezlete több mint három­órás ájezakal ülés után — amelynek nagy részében a záróközleményről folyt a vi­ta, még azt követően ls, hogy a közlemény szerkesz­tő bizottsága 16 órán át ta­nácskozott a tervezet egyes pontjairól — szombatra vir­radóra jóval éjfél után fe­jezte be négynapos tanács­kozását. A közleményt vé­gül közfelkiáltással fogadta el az 51 ország delegációja. A közlemény hasznosnak mondja az el nem kötelezett országok harmadik csúcsér­tekezletének megtartását — megfelelő előkészítés után. Az értekezlet helyét és idő­pontját a záróközlemény nem tartalmazza. Az AFP hírügynökség jól tájékozott belgrádi körökből nyert értesülése szerint az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére 1970. őszén valószínűleg Űj-Del­hiben kerül sor. VAdáUNAP. 1969. JÜLIUS 13. Tegnap volt százhúsz esztendeje, hogy Kossuth Lajos elmondotta ha­zájában utolsó nyilvános beszédét, itt nálunk. Szegeden, a Kárász-ház tör­ténelmi nevezetességűvé vált erkélyé­ről. Hatvanezer ember állt az azóta épülettömbökkel kettéosztott Szabad­ság téren, a mai Klauzál és Széche­nyi téren. Mennyivel más volt még­is, mint előző októberben, amikor to­borzó útja során érkezett ide a sza­badságharc vezére! Most, a menekülő kormány és parlament élén, az utolsó kísérletre tette föl a maga és nemzete sorsát. Még bízott. Azt mondotta: „Szeged­ről fog Európának a szabadság kihir­dettetni ..." De látta már a nemzet­halál vízióját is: Szeged lesz a sír, amelyben a világszabadságot elteme­tik ... Bizakodásának volt némi alapja. A hazai nemzetiségekkel, főként a ro­mánokkal való tárgyalások reményt fakasztottak, hogy sikerül őket a közös ellenség, a Habsburgok ellen csatasorba állítani. Konstantinápolyi emigrációjából 49 tavaszán ezzel a céllal tért haza a románok forradal­már vezetője Nicolae Balcescu, az író és történész, aki fiatal életét már ad­dig is népe függetlenségének és sza­badságának áldozta. Perczel Már pancsovai táborából írta harcostársá­nak, Ion Ghicának: „Meghasad a szí­vem, ha látom, hogy milyen gyönyö­rű szerepet játszanak most a magya­rok, azt a szerepet, melyet mi, romá­nok, akartunk és reméltünk. Bárcsak ml is képviselve lennénk, bárcsak egyetlen román zászló lobogna a harc­mezők felett, ahol a szabadság sorsa dől el." Debrecenben Kossuth kor­mányzó-elnök, Batthyány Kázmér külügyminiszter. Szemere Bertalan miniszterelnök fogadta, de tárgyalása­ik nem hoztak eredményt. Június vé­gén Balcescu kétségbeesetten írja: „Most már késő van! A végzet be fog teljesedni. A két nemzet egymást rán­totta a sírba." Július 8-án a kormánnyal és az or­szággyűléssel Balcescu Is Szegedre ér­kezeit. Ma 120 esztendeje ismét talál­kozott Kossuthtal, és tárgyalásuk vég­re eredményt hozott Másnap, 14-én — a Zsótér-házban, melynek falán emléktábla örökíti meg e * történelmi eseményt —, aláírták a Békülési Ter­vezetet. Délután 2 órakor Balcescu ezt írja naplójába: „Hazánk megmene­kül .,. Most hiszem, hogy a szabadság ügye győzni fog. Sohasem voltam olyan boldog, mint ebben a perc­ben." Sajnos, derűlátása már nem való­sult meg. A Békülési Tervezet, amely jelentős autonómiát adott a román­ságnak, már elkésett. A szegedi or­szággyűlésnek július 28-án utolsó tet­te volt a nemzetiségieknek és a zsi­dóknak egyenjogúságát kimondó két törvény szentesítése. Néhány nap múlva a köztársaság parlamentje föl­oszlott, tagjai elmenekültek, augusz­tus 5-én Szeged Haynau kezére jutott, s pár napra rá Világos megpecsételte a szabadságharc sorsát. Balcescu is hiába indúlt útnak júli­us 16-án Kossuth nyílt parancsával, már késve érkezett a román fölkelők vezéréhez, „a havasok királyához", Avram láncúhoz Topánfalvára. A ter­vezett román légió már nem alakulha­tott meg. lancu már nem szövetséget, csak semlegességet üzent vissza Kos­suthnak. Levelét szintén Balcescu vitte Kossuthhoz Aradra, s a kormányzó utasította még Bemet, hogy ő se tá­madja meg a románokat. Balcescu maga is Bemhez indult, csatlakozni akart seregéhez, de mire odaért, a cá­ri erők szétmorzsolták a magyarokat, Bem ls menekülni volt kénytelen. Balcescu hónapokig bujdosik — ek­kor kapja végzetes tüdőbaját — majd álruhában Bécsen, Berlinen át újból Párizsba megy. Ott nyomorog és bete­geskedik, majd később Konstantiná­polyba, onnan — gyógyulást keresve — Itáliába utazik. Palermóban érte a halál, 1852. november 29-én. ma is ott nyugszik, a szegények közös temető­jében, jeltelenül. A minap, június 29-én ünnepeltük születése 150. évfordulóját. Bukarest­ben született kisbojári (kisnemesi) családból. Apját korán elvesztette, anyja nehézségek árán taníttatta. Ti­zenkilenc évesen katonának állt, de forradalmi összeesküvésben való rész­vételéért hamarosan háromévi börtön­re ítélték. Ahogy szabadul.. 1843-ban, megalakítja a Fratia (Testvériség) tit­kos társaságot az olasz karbonári moz­galom mintájára. Céljuk: a föld föl­osztása a parasztság között, a feudaliz­mus fölszámolása, a nemzeti függet­lenség kivívását szolgáló hadsereg megteremtése. Balcescu a román Irodalom klasszi­kusa is, noha nem szépíró, hanem tör­ténész, aki tollával népe történelmi igazát hirdeti, a múlt tanulságait a jelennek, a jövőért kutatja. Tanulmá­nyozza a néphagyományt is, mint be­csült történelmi forrást. „A legelső történetírók a költők voltak. A nép­költészet gazdag történeti forrás. Nemcsak köztörténeti eseményeket ta­lálunk benne, hanem a magánéletre vonatkozó utalásokat is, képet ad a kor szokásairól, s elénk tárja eszmé­it és érzéseit." Az 1848-as februári forradalom Pá­rizsban érte. Sietve hazatért, népföl­kelést szervezet, megfogalmazta a jú­nius 11-1 kiáltványt, a radikalizmus programját. Ekkor külügyi államtit­kár, majd a forradalmi kormány tit­kára lett, megkezdte a földosztás elő­készítését A reakciós bojárság azon­ban gátat vetett e munkájának, vi­dékre, majd Konstantinápolyba küld­te diplomáciai megbízással. Balcescu a csel láttán fegyveres fölkelésre szólította föl a népet, de a bojárság te a polgárság, önvédelmére, ismét a zsarnoksággal szövetkezett: 1848 szep­temberében a török hadsereg bevonult Bukarestbe. A forradalom bukása után Balces­cut a törökök elfogták, de sikerült megszöknie. Ekkor jött Magyaror­szágra. A többit már ismerjük. Balcescu 33 éves korában befejezte küzdelmes éle­tét A szegedi Békülési Tervezet és az ennek nyomán létrejött nemzetiségi törvény hazánk történelmének jelen­tós eseménye volt. A százhúsz év előtti szegedi egyezség mindkét nép történelmének legszebb haladó örök­ségéhez tartozik. A Zsótér-ház, ahol a történelmi kézfogásra sor került, a szomszédnépek testvériségének besze­det jelképe. Péter László

Next

/
Thumbnails
Contents