Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
Külpolitikai REFLEKTOR A világsajtó foglalkozik a ternacion&lista állásfoglalás Szovjetunió Legfelső Taná- ismételt kifejtésére, a szacsának ülésszakán elhangzott badságukért az elnyomás, az Gromiko heszéddel. A nyu- agresszió ellen küzdő népek gatl lapok általában a be- segítésének hangsúlyozasásaédnek azokat a részeit ra: ezt is a Szovjetunió köemelik ki. amelyek az adott vetkezetes külpolitikája országra vonatkoznak. A sze- alapján, leskörű visszhang azt tükrö- Gromiko hangvétele mérzi. hogy a szovjet külügymi- téktartó, reális, ugyanakkor niszter beszéde kiterjedt a határozott és egyértelmű nemzetközi élet minden te- volt. A szovjet kormány rületére, földrészekre, s egyik képviselője lehetőséget mindazon államokra, ame- adott azoknak az országoklyekkel a Szovjetunió jelentős nak is a gondolkodásra, álkapcsolatban van. Ezen túl láspontjuk felülbírálására, figyelmet fordított a gyúr- amelyek a Szovjetunióval rnati sorból felszabadult, szembenállnak, sőt a világfejlődó országok melletti in- békét veszélyeztetik. USA ellentmondások Az NSZK-ban megjelenő ganda egy része, hamis, célNeue Rhein Zeitung világo- zatosan félrevezető tartaNDK—egyiptomi tárgyalások san le la szögezte, lehetőség lommal, van arra. hogy fordulat áll- Egyidejűleg folyik a jon be Moszkva és Bonn vf I vita az amerikai parlamentben a szonyában. Amint azonban Safeguard ellenrakéta-rendGromiko kijelentette: Bon- szer kiépítéséről. A Nixonnak a béke és a békés együttműködés útjára kell lépnie. Rogers. az USA külügyminisztere még a beszéd szokabinet mindent elkövetett, hogy megszerezze a többségi helyeslést, a zárt üléseken .bizalmas felderítési adató- i Gerhard Weiss. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese — aki Adenben aláirta az NDK és a Dél-jemeni Népi Köztársaság kőzött a dél-jemeni fejlesztési terv megvalósításához szükséges gépek és felszerelések importjáról szóló gazdasági megállapodást — az NDK és az EAK közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele részleteinek megtárgyalálására Kairóba érkezett. A miniszterelnök-helyettest Nasszer elnök képviseletében Mohamed Abu Nosseir (a képien jobbról), az EAK igazságügy-minisztere fogadta. Weiss szombaton tárgyalt Hasszan Abbasz Zaki egyiptomi gazdasági és külkereskedelmi miniszterrel. Az NDK kormányküldöttségét a nap folyamán fogadta Naszszer elnök is. kásos elemzése előtt „fris- kat" tettek közzé, hogy megsen" reagált Gromikónak a győzzék az ellenzéket az el.sawvjet—amerikai kapcsola- lenrakéták szükségességéről, tok megjavítására vonatkozó Nem sikerült, a zárt ajtók megjegyzéseire s „megelége- mögül ls kiszivárgott, hogy dését" fejezte ki. Az általát legfeljebb kompromisszumos nos kifejezések lényegtele- megoldást fogadnak el. Ezért nek — mármint az, hogy sietett tehát Rogers a reagéRogers elégedett, vagy sem lássál Gromiko beszédére. — azonban ha a friss nyilat- hogy azt a látszatot keltse, kozat okát keressük, akkor mintha az amerikai kormány az USA-politika mögött meg is találjuk. égne a békevágytól és a tárgyalási készségtől". A FeMindenféle nixoni propa- hér Házon belül pedig a ganda eddig megbukott. A „Szovjetunió támadási vevietnami 25 ezeres „csapatki- szél vének" hazug meséjével vonást" még az amerikai nép akarták kicsikarni a rakétasem fogadta különös lelkese- elhárító rakétarendszer kidéssel. jelentéktelensége egy- fejlesztésének elfogadását, értelmű. A vietnami háborút holott éppen erről a kérdésnem lehet toldozni-foltozni, az agressziót meg kell szünröl. mint a leszerelés egyik részéről készül a szovjet— tetni; teljes egészsében vo- amerikai párbeszéd, nuljanak ki az USA és csat- Az USA ismét belekevelós csapatok. Ezt követeli redett saját ellentmondásaiszámos amerikai szenátor is. ba. s még egy olyan elnök Még az ausztráliai minisz- sem hídja kibogozni az terelnök is „pedzette" a múlt összegubancolódott csomót. héten a kivonulás lehetősé- aki egyúttal ügyvéd gét Thieu dél-vietnami báb- °k „nem igazságos elnök „választási is. Az ügyet iavaslata véd" ~ "rá* Pozícióból kell javaslata ^ azt egyelőre már elhangzásakor leleplező- nem meri vagy nem u aj^. dött: az csak az USA-propa- ja megtenni. Izrael erőlködése Hasonló helyzetben van Izrael is: az imperialisták, a milliárdosok támogatásával a hátában ragaszkodik az agresszióval meghódított területek megszállásához. Fittyet hány a Biztonsági Tanács határozataira, a világ közvéleményére. a belső ellenzékre. Ez a magatartás azonban most már nem annyira fölényesnek, egyre inkább erőlködésnek tűnik. Változnak ugyanis a körülmények Közel-Keleten is. Mint Jelentős motívum: a múlt héten Irak, Szudán. Szíria. Dél-Jemen után az EAK ötödik arab államként ismerte el az NDK-t. Várható újabb arab államok ilyenirányú kezdeményezése. Az egyiptomi hadsereg rohamosan erősödik, levegőben és földön egyaránt Ezt még az izraeli jelentések is elismerik. Rendszeressé váltak az újfajta, nagyarányú csatornaátkelési támadások és az EAK-kommandók a megszállt területeken mérnek csapást az ellenséges állasokra. Több izraeli repülőgépet. helikoptert lelőttek — Szíriában is légicsata volt a betolakodó Izraeli gépekkel és itt szintén kiderült az egyre általánosabbá vált megállapítás igaza: Izrael egyáltalán nem sebezhetetlen. A palesztinai felszabadító szervezetek a megszállt területeken. sőt magában Izraelben is kiterjedő és sikeres akciókat hajtanak végre. Ezek a jelenségek kétségtelenül növelik a térség válságát. de egyúttal jelzik ls: a több mint két éves „tűzszünet!" állapot valójában egy folytatódó harc — más formában. A megszálláshoz való görcsös izraeli ragaszkodás a fő oka a közel-keleti helyzet súlyosbodásának. Markovits Tibor Kairó három napon belül negyedAz Egyesült Arab Köztár- szer lőtték 82 milliméteres saság elismerte a Dél-vietna- aknákkal, mi Köztársaság ideiglenes Damaszkusz forradalmi kormányát. A hí- Szombaton Szíriában bejevatalos elismerésre az Arab lentették, hogy magas szintű Szocialista Unió legfelső vég- katonai küldöttség érkezett rehajtó bizottságának dönté- az országba Kuwaltból. A se alapján került sor. tárgyalások középpontjában Saigon szíriai ipari tervek kuwaiti Péntek éjjel és szombat pénzügyi támogatása, és reggel a dél-vietnami felsza- egyéb, az arab tömböt érintő badító hadsereg 22 tüzérségi kérdések szerepelnek. Megtámadást intézett az ellensé- tárgyalják az Izrael-ellenes ges célpontok el'.en. Ezek kö- arab front erősítésének probzött volt Hué városa, vala- lémáit és a kétoldali kapcsomint a dél-vietnami kor- latokat ls. mánycsapatok egy kiképző Moszkva í£?«H™t "í-SÍ^főhn1, Szobaion Moszkvába érffirES? mSSWwiltSSí kőzett Joseph Sisco ameri«8&ksl dél" Aü; ^^^^ amerikai 9. gyalogoshadosztály Dong Tam-i táborát, amely Saigontól 60 kilomémegbeszéléseket folytasson 6zovjet hivatalos személyiségekkel a feleket kölcsönösen ternyire délnyugatra fekszik, érdeklő probléjnákról. Bolgár—magyar szerződés (Folytatás az 1. oldalról) biztonság egyik legfőbb előfeltétele a második világháború után kialakult európai államhatárok sérthetetlensége. A felek kifejezik szilárd elszántságukat, hogy a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt baratsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban biztosítják a szerződte tagállamai államhatárainak sérthetetlenségét; minden szükséges intézkedést megtesznek az imperializmus, a militarizmus te a revansizmus bármely erői agressziójának elhárításara es az agresszor visszaverésére. 6. cikk; Ha a magas szerződő felek egyikét valamely más állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél — a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban — az Egyesült Nemzetek alapokmánya 51. cikke szerinti egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán haladéktalanul megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is. és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja. A magas szerződő felek az ennek a cikknek az alapján tett intézkedéseikről haladéktalanul tájékoztatják a Biztonsági Tanácsot és az Egyesült Nemzetek alapokmányának rendelkezései szerint járnak EL 7. cikk: A magas szerződő felek a mindkét ország érdekeit érintő minden fontos nemzetközi kérdésben tanácskoznak egymással és a kölcsönös érdekeknek megfelelően egyeztetett közös álláspont szerint járnak el. 8. cikk: Ez a szerződés a megerősítő okiratok kicsej rélésének napján lép hatályba. Az okiratok cseréjére Budapesten kerül sor. Ez a szerződés húszéves időtartamra szól és hatálya minden alkalommal további öt-öt évvel meghosszabbodik, ha azt valamelyik magas szerződő fél — lejárta előtt tizenkét hónappal — fel nem mondja. Készült Szófiában, az 1969. évi július hó 10. napján, két példányban, mindegyik magyar te bolgár nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: KADAR JÁNOS sk. POCK JENŐ sk. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV sk. Ismét Rumor? 0 Róma (Reuter, UPI) fő Rumor volt minisztereinö-. Giuseppc Saragat olasz köt bízza meg ismét ko-köztársasági elnök szombaton mányalakítássaL Valószínű éi te befejezte kormányalakí- nek tartják, hogy a hivató tási tárgyalásait Jóllehet Sa- megbízatásra vasárnap Setmrtrne^S hogy római politikai körökben biz- Humor megkísérli a középtcera veszik, hogy az állam- bal formula visszaállítását) Kossuth és Balcescu kézfogása A 120 év előtti szegedi Békülési Tervezet A belgrádi értekezlet zárékSzleménye 0 Belgrád (MTI, AFP) Az el nem kötelezett országok belgrádi konzultatív értekezlete több mint háromórás ájezakal ülés után — amelynek nagy részében a záróközleményről folyt a vita, még azt követően ls, hogy a közlemény szerkesztő bizottsága 16 órán át tanácskozott a tervezet egyes pontjairól — szombatra virradóra jóval éjfél után fejezte be négynapos tanácskozását. A közleményt végül közfelkiáltással fogadta el az 51 ország delegációja. A közlemény hasznosnak mondja az el nem kötelezett országok harmadik csúcsértekezletének megtartását — megfelelő előkészítés után. Az értekezlet helyét és időpontját a záróközlemény nem tartalmazza. Az AFP hírügynökség jól tájékozott belgrádi körökből nyert értesülése szerint az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére 1970. őszén valószínűleg Űj-Delhiben kerül sor. VAdáUNAP. 1969. JÜLIUS 13. Tegnap volt százhúsz esztendeje, hogy Kossuth Lajos elmondotta hazájában utolsó nyilvános beszédét, itt nálunk. Szegeden, a Kárász-ház történelmi nevezetességűvé vált erkélyéről. Hatvanezer ember állt az azóta épülettömbökkel kettéosztott Szabadság téren, a mai Klauzál és Széchenyi téren. Mennyivel más volt mégis, mint előző októberben, amikor toborzó útja során érkezett ide a szabadságharc vezére! Most, a menekülő kormány és parlament élén, az utolsó kísérletre tette föl a maga és nemzete sorsát. Még bízott. Azt mondotta: „Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni ..." De látta már a nemzethalál vízióját is: Szeged lesz a sír, amelyben a világszabadságot eltemetik ... Bizakodásának volt némi alapja. A hazai nemzetiségekkel, főként a románokkal való tárgyalások reményt fakasztottak, hogy sikerül őket a közös ellenség, a Habsburgok ellen csatasorba állítani. Konstantinápolyi emigrációjából 49 tavaszán ezzel a céllal tért haza a románok forradalmár vezetője Nicolae Balcescu, az író és történész, aki fiatal életét már addig is népe függetlenségének és szabadságának áldozta. Perczel Már pancsovai táborából írta harcostársának, Ion Ghicának: „Meghasad a szívem, ha látom, hogy milyen gyönyörű szerepet játszanak most a magyarok, azt a szerepet, melyet mi, románok, akartunk és reméltünk. Bárcsak ml is képviselve lennénk, bárcsak egyetlen román zászló lobogna a harcmezők felett, ahol a szabadság sorsa dől el." Debrecenben Kossuth kormányzó-elnök, Batthyány Kázmér külügyminiszter. Szemere Bertalan miniszterelnök fogadta, de tárgyalásaik nem hoztak eredményt. Június végén Balcescu kétségbeesetten írja: „Most már késő van! A végzet be fog teljesedni. A két nemzet egymást rántotta a sírba." Július 8-án a kormánnyal és az országgyűléssel Balcescu Is Szegedre érkezeit. Ma 120 esztendeje ismét találkozott Kossuthtal, és tárgyalásuk végre eredményt hozott Másnap, 14-én — a Zsótér-házban, melynek falán emléktábla örökíti meg e * történelmi eseményt —, aláírták a Békülési Tervezetet. Délután 2 órakor Balcescu ezt írja naplójába: „Hazánk megmenekül .,. Most hiszem, hogy a szabadság ügye győzni fog. Sohasem voltam olyan boldog, mint ebben a percben." Sajnos, derűlátása már nem valósult meg. A Békülési Tervezet, amely jelentős autonómiát adott a románságnak, már elkésett. A szegedi országgyűlésnek július 28-án utolsó tette volt a nemzetiségieknek és a zsidóknak egyenjogúságát kimondó két törvény szentesítése. Néhány nap múlva a köztársaság parlamentje föloszlott, tagjai elmenekültek, augusztus 5-én Szeged Haynau kezére jutott, s pár napra rá Világos megpecsételte a szabadságharc sorsát. Balcescu is hiába indúlt útnak július 16-án Kossuth nyílt parancsával, már késve érkezett a román fölkelők vezéréhez, „a havasok királyához", Avram láncúhoz Topánfalvára. A tervezett román légió már nem alakulhatott meg. lancu már nem szövetséget, csak semlegességet üzent vissza Kossuthnak. Levelét szintén Balcescu vitte Kossuthhoz Aradra, s a kormányzó utasította még Bemet, hogy ő se támadja meg a románokat. Balcescu maga is Bemhez indult, csatlakozni akart seregéhez, de mire odaért, a cári erők szétmorzsolták a magyarokat, Bem ls menekülni volt kénytelen. Balcescu hónapokig bujdosik — ekkor kapja végzetes tüdőbaját — majd álruhában Bécsen, Berlinen át újból Párizsba megy. Ott nyomorog és betegeskedik, majd később Konstantinápolyba, onnan — gyógyulást keresve — Itáliába utazik. Palermóban érte a halál, 1852. november 29-én. ma is ott nyugszik, a szegények közös temetőjében, jeltelenül. A minap, június 29-én ünnepeltük születése 150. évfordulóját. Bukarestben született kisbojári (kisnemesi) családból. Apját korán elvesztette, anyja nehézségek árán taníttatta. Tizenkilenc évesen katonának állt, de forradalmi összeesküvésben való részvételéért hamarosan háromévi börtönre ítélték. Ahogy szabadul.. 1843-ban, megalakítja a Fratia (Testvériség) titkos társaságot az olasz karbonári mozgalom mintájára. Céljuk: a föld fölosztása a parasztság között, a feudalizmus fölszámolása, a nemzeti függetlenség kivívását szolgáló hadsereg megteremtése. Balcescu a román Irodalom klasszikusa is, noha nem szépíró, hanem történész, aki tollával népe történelmi igazát hirdeti, a múlt tanulságait a jelennek, a jövőért kutatja. Tanulmányozza a néphagyományt is, mint becsült történelmi forrást. „A legelső történetírók a költők voltak. A népköltészet gazdag történeti forrás. Nemcsak köztörténeti eseményeket találunk benne, hanem a magánéletre vonatkozó utalásokat is, képet ad a kor szokásairól, s elénk tárja eszméit és érzéseit." Az 1848-as februári forradalom Párizsban érte. Sietve hazatért, népfölkelést szervezet, megfogalmazta a június 11-1 kiáltványt, a radikalizmus programját. Ekkor külügyi államtitkár, majd a forradalmi kormány titkára lett, megkezdte a földosztás előkészítését A reakciós bojárság azonban gátat vetett e munkájának, vidékre, majd Konstantinápolyba küldte diplomáciai megbízással. Balcescu a csel láttán fegyveres fölkelésre szólította föl a népet, de a bojárság te a polgárság, önvédelmére, ismét a zsarnoksággal szövetkezett: 1848 szeptemberében a török hadsereg bevonult Bukarestbe. A forradalom bukása után Balcescut a törökök elfogták, de sikerült megszöknie. Ekkor jött Magyarországra. A többit már ismerjük. Balcescu 33 éves korában befejezte küzdelmes életét A szegedi Békülési Tervezet és az ennek nyomán létrejött nemzetiségi törvény hazánk történelmének jelentós eseménye volt. A százhúsz év előtti szegedi egyezség mindkét nép történelmének legszebb haladó örökségéhez tartozik. A Zsótér-ház, ahol a történelmi kézfogásra sor került, a szomszédnépek testvériségének beszedet jelképe. Péter László