Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

íafeguard Éles hangú szóváltás­ra került sor az ameri­kai szenátusban, a Sa­feguard ellenrakéta­rendszer kiépítéséről fo­lyó vitában. Fulbnght. a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke több­ször is kérdéseket Inté­zett Mclntyre szenátor­hoz, aki a Safeguard hí­veinek álláspontját igye­kezett kifejteni. Fulb­right rámutatott, hogy az ellenrakéta-rendszerrel kapcsolatban n Pentagon megkísérli félrevezetni a közvéleményt. Laird hadügyminiszter példá­ul el akarja titkolni azokat a CIA-jelentése­ket, amelyek ellene szól­nak a Safeguard-rend­szer kiépítésének. Ugyanis a külügyi bi­zottság ülésén mind Lairdot, mind pedig Richárd Helmsct, a CIA vezetőjét meghallgatták. Lalrd kérésére a jegy­zőkönyvből kihagytak a CIA-főnök által ismer­tetett lényeges adato­kat, mert azokat a had­ügyminiszter államtitok­nak minősítette. Az ada­tok állítólag cáfolták Laird érveit, aki az ál­lítólagos szovjet rakéta­támadás veszélyének hangoztatásával igyek­szik híveket toborozni a sok millió dolláros fegy­verkezési programnak. Az amerikai szenátus egy másik tagja is éles hangú támadást intézett a Safeguard rakétaelhá­rító rakétarendszer ki­építésének szorgalmazói ellen. Jacob Javits köz­társaságpárti szenátor, az ABM-rendszer egyik leghevesebb ellenzője ismételten kijelentette: „Az ABM jóváhagyá­sa lerombolhatja a Szovjetunióval folyta­tandó leszerelési tárgya­' lások reményeit, új fegy­verkezési hajsza elindí­tója lehet." Javits támadásának élét elsősorban NKon tanácsadói ellen irányí­totta, akik — megfogal­mazasa szerint — ..po­litikai gyengeségként" értelmeznek minden, az ABM kiépítését ellenző megnyilvánulást. George Alkén. az ame­rikai szenátus köztársa­ságpárti csoport;, anak doyenje ls kijelentette, ellenzi a Safeguard-el­lenrakéta-rendszer ki­építésének tervét. Szená­tusi körökben az a vé­lemény, hogy a wa­shingtoni adminisztráció ezek után már legfel­jebb kompromisszumos megoldást tud elfogad­tatni a szenátussal a Safeguard-ügyben, s így a Nixon-kormány gyakorlatilag elvesztet­te első, nagy fontossá­gú csatáját a szenátus­ban. Az ellenrakéta-rend­szer vitája előrelátható­lag áthúzódik a jövő hétre, amikor állítólag a szenátusban újabb zárt ülést kívánnak elrendel­ni katonai felderítési adatok ismertetésére. A szovjet parloment befejezte munkáját • Moszkva (TASZSZ) Javító és nevelő célzatú tör­A Szovjetunió Legfelső vénykezése alapjainak tör­Tanácsa, amely csütörtökön vényét. Elfogadták az előze­és pétiteken ülésezett, meg- tes őrizetbevételről szóló vitatta a nemzetközi helyze- rendelkezést, s jóváhagyták tet és a szovjet kormány po- a büntetőtörvénykezés alap­litikáját. elveinek több kiegészítését A szovjet parlament egy- és módosítását, hangúlag elfogadott határo- Mihail Georgadze, a Leg­zatában teljes egészében Jó- felső Tanács Elnökségének váhagyta a szovjet kormány titkára javaslatot terjesztett külpolitikáját és a nemzet- elő a Legfelső Tanács El­közi kapcsolatok terén kifej- nöksége két ülésszaka kö­tet t gyakorlati tevékenysé- zött' hozott rendeleteinek jó­fiót. váhagvásáról. A törvényja­Az ülésszakon — mint kö- vaslatot elfogadták, zöltük — Andrej Gromiko Az ülésszakon Alekszandr képviselő, a Szovjetunió Ljaskovot, az Ukrán Leg­külügyminisztere számolt be felső Tanács Elnökségének erről a kérdésről. A beszá- elnökét választották meg mólót követő vitában 15-en a Szovjetunió Legfelső Taná­szólaltak fel. csa Elnökségének elnök­A Legfelső Tanács ezután helyettesévé Ukrajna ré­megvizsgálta és a vita után széről. jóváhagyta a Szovjetunió és A szovjet parlament ez­a szövetséges köztársaságok zel befejezte munkáját. A Gromibo-expazé nyugati visszhangja A csütörtöki Gromiko be- pok Itt sem tudják elhall­széddel pénteken már a gatni Gromiko állásfoglnlá­nyugnti sajtó is részletesen sát a békés egymás mellett foglalkozott. Pozitív vissz- élés érdekében. A bonni Ge­hangja volt a beszédnek a neral Anzeiger „Bonn sziri­brit sajtóban, amely kiemeli tén kész a megbeszélésekre" a szovjet külügyminiszter címmel reagál a szovjet kül­mérsékelt, békülékeny ügyminiszter expozéjára, i A?Pénteki nyugatnémet azt ÓU(tja' hogy Bonn ,elfo sajtónak is a Gromiko be- Sadja Gromiko kezdemenye széd volt a főtémája. A la- zéseit. Az ¥KP határozott állásfoglalása Választási javaslat az USA nyomására • Saigon (MTI) hogy a felszabadítási front Nguyen Van Thieu saigoni elutasítja a tervet, de Sai­elnök pénteken nyugati hír- 6°n. és vele együtt az ame ügynökségek által „nagyje- rikal vezetés, igyekszik pro­lentőségűnek" minősített rá- paganda-célokra kihasználni dió- és televízióbeszédet azt­mondott. Thieu nyilatkozató- Magasrangú amerikai kor­ban állást foglalt „a vietna- mánytlsztviselők egyébként mi béke mielőbbi helyreáll!- most azt mondják, hogy tása" mellett és javasolta, amennyiben a vietnami had­hogy e célból Vietnamban műveletek viszonylagos tartsanak választásokat. csendje még legalább három A saigoni elnök nem rész- hétig folytatódik, úgy azt letezte, hogy milyen válasz- ..válasznak tekintik a 25 ezer tásokra gondol — általános amerikai katona kivonásá­vagy részleges, törvényhozási ra" s ebben az esetben vagy elnökválasztásokra, il- Washington augusztus elején letve népszavazásra. újabb deeszkalációs lépésé­ig, „. . . . ket tehet. A Wishington Post • Washington (MTI) pénteken vezércikkben bí­Thieu dél-vietnami rezsim- rálja a Nixon-kormány halo­jének „választási" javaslatát gató magatartását, washingtoni értesülések sze­rint a Nixon-kormány nyo- ® Párizs (AFP) májára tették meg. Az Egye- A déi_vietnami ideiglenes sult Államok ugyanis ezzel forradalmi kormány Párizs­akarja demonstrálni, hogy a ban tárgyaló küldöttsége nyl­eaigon babkormány „elég latkozatot adott ki, amelyben erősnek érzi magat és „le- megállapítja, hogy Thieu-nak peseket akar tenni a poli- a dél-vietnami „választások" tikai rendezés irányába", megrendezésére tett javasla­Ugyanakkor még az ameri- ta nem más, mint a közvéle­kai fővárosban is megálla- mény megtévesztése, hiszen pítják, hogy Saigon „javas- Dél-Vietnam földjén félmil­latai" legalább is zavarosak lió amerikai agresszor tartoz­ás nem nyújtanak tényleges kodik és a saigoni kormány­lehetőséget a rendezésre. A zat szemben áll a nép béke­washingtoni feltételezés az, vágyávaL Olasz válság - sztrájkkal Róma (MTI) Saragat köztársasági el­Párízs (MTI) maszkodva, akik pártunk . . . , „„ »„«_„)„ felhívására válaszolva az el­A péntek reggeli francia nökválasztásokon vUágosan lapok részletesen beszámol­nak Pompldou elnök csütör. kifejezésre juttatták, hogy politikai és rendszerváltozás­sőről, amelyet köztársasági elnöki minőségében tartott. Határozott állásfoglalás ed­dig csak a Francia Kommu­nista Párt részéről hangzott el az elnöki sajtóértekezlet­tel kapcsolatban. Géorgcs Marchals, az FKP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagja, az Európai—I rádióállomásnak adott nyilatkozatában leszö­gezte: „A köztársasági elnök saj­tóértekezletén megerősítette azt a szándékát, hogy az or­szág ügyeit kizárólag a nagy monopóliumok érdekében, a frgnclák túlnyomó többségé­nek kárára kívánja Intézni". A sajtóértekezleten — mondotta azután — kevés szó esett szociális kérdések­ről, amelyek pedig leeinkább érdeklik a bérből élőket. A köztársasági elnök újból a kapitalista nyilatkozatát Georges chais. Mar­New York Frank Borman amerikai űrhajós, aki feleségével és két fiával tíznapos látoga­tást tett a Szovjetunióban csütörtökön este visszaérke­zett New York-ba. A Kennedy-repülőtéren adott rövid nyilatkozatában el­mondta, hogy „nagyszerű utazást" tett a Szovjetunió­ban, rendkívül szívélyesen fogadták. Meg vagyok róla győződve — jelentette ki —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt­működhet a világűr meghó­dításában. Washington Befejeződött a gyarmati kérdésekkel foglalkozó kü­lönleges ENSZ-blzottság ez évre tervezett első üléssza­ka, amely február 13-án nyílt meg New Yorkban. Az úgynevezett huszonnégyes bizottság tagjai most az af­rikai államokban a helyszí­nen tanulmányozzák a nem­zeti felszabadító mozgalmak problémáit. nök pénteken délután foly­tatta kormányalakítási tár­gyalásait. Többek közt fo­gadta Ingraot és Pernát, az Olasz Kommunista Párt képviselőházi, illetve szená­tusi csoportjának képvise­lőjét. Ingrao az államfővel tartott megbeszélését köve­tően újságírók előtt kijelen­tette, hogy az OKP vélemé­nye szerint határozottan el kell utasítani a szociálde­mokrácia konzervatív mes­terkedéseit, majd síkra­szállt az olasz politika bal­ratolódásáért. A szicíliai dolgozók pén­teken 24 órás éltalános sztrájkot tartottak az új gazdaságpolitika bevezetésé­re irányuló követelésük alá­támasztására. A gyárak és a hivatalok dolgozóinak a mezőgazdasági munkások­nak egymilliós tömege ren­dezett nagyszabású felvonu­lásokat Szicília nagyobb la­kott helyiségeiben. A vona­tok negyed órára leálltak, a lapok nem jelentek meg. A rádió és a televízió mun­katársai is sztrájkoltak. A sztrájkot a nagy szakszer­vezetek közösen szervezték, tiltakozásul a súlyos gazda­sági helyzet, a munkanélkü­liség fokozódása és az árak emelkedése ellen. A sztráj­kot ezenkívül figyelmezte­tésnek szánták: mielőbb olyan baloldali beállítottsá­gú központi kormánynak kell alakulni, amely meg­felelő reformokat valósít meg. Olaszország más terü­letein ls mindjobban terjed a dolgozók sztrájkmozgal­ma. A testvérországok é'etéből várnak Odesszának, a hős városnak legha­talmasabb létesítményei közül is ki­emelkedik az Októberi forradalom gépgyár. Érdekes története van. Több mint száz évvel ezelőtt Moldavan­kában, Odessza akkori külvárosában kézművesek műhelyei sorakoztak egy­más mellett. Mindenféle fémből ké­szült apróságot javítgattak itt: pet­profitok" növe 1 é- ' róleumfőzőt. lakatokat, esernyőnyele­A w n -i rj (í i n tm I 1 o llso Sisco Párizsban • Párizs (MTI) Joseph Slsco, az ameri­kai külügyminisztérium kö­zel-keleti ügyekben illeté­kes államtitkára Párizsba érkezett, ahol megbeszélé­seket tart Maurice Schu­mann francia külügyminisz­terrel. Párizst megelőzően Slsco Londonban tanácsko­zott, de tárgyalásairól néha. volt hajlandó részleteket közölni. A francia főváros­ból Sisco Moszkvába uta­zik. sének Iránvvonnlát próbálta igazolni, ugyanakkor a fran­ciáktól újabb erőfeszítéseket és újabb áldozatokat követel. Az elnök bejelentette, hogy minden állami kiadást csök­kenteni fognak, de továbbra is elsőbbséget élveznek az atomerőművel kapcsolatos ki­adások. — Külpolitikai vonatko­zásban Pompldou megerősí­tette a degaulleista orientá­ciót, annak pozitív és nega­tív vonásaival. Megismételte a NATO-hoz való hűséget, ködösen nyilatkozott a né­met kérdésről, már pedig Bonn terjeszkedési törekvései ma az európai feszültség fő forrását képezik. — A hatalom akciói egyre inkább ellentétbe kerü'nek a kétkezi és a szellemi dolgo­zók jogos követeléseivel, amelyek a társadalmi hala­dásra és valóban demokrati­kus rentftzer hatalomra ke­rülésére irányulnak. — Ilyen körülmények kö­zött a jövő most jobban, mint valaha a dolgozók egy­ségharcá'tól és attól a szövet­ségtől függ — amelyet a munkásosztály hoz létre a monopóliumok hatalmának áldozatává lett más rétegek­kel. Bizakodással folytatjuk ezt a harcot, azon dolgozók és demokraták millióira tá­2L DELMAGYARORSM. SZOMBAT, 1063. JÚLIUS 12. ket. A műhelyek gazdája a vállalko­zó szellemű Gen volt. származása és állampolgársága szerint külföldi üz­letember, aki arról álmodott, hogy ezekben a kis műhelyekben majd milliókat kovácsol össze. Benépesítet­te a gazdag tengerparti pusztát. La­tolgatott. számolgatott és elhatározta, hogy rátér a lóekék gvártására. Az olcsó munkaerő, a mértéktelen ki­zsákmányolás. a termékek Iránti nagy kereslet azt- eredményezte, hogy Gen rövid idő alatt annyi tőkét gyűjtött össze, amennyiből mér egészen nagy üzemet építhetett fel. Ezt már új he­lyen: Pereszlp-ben fejezte be. Szavazás A cári uralom idején az üzem mun­kásai sokszor indultak harcra jogaik kivívásáért. 1917 novemberében el­határozták. hogy bevezetik a munkás­ellenőrzést. Ennek vezetője egy te­kintélyes odesszai bolsevik; P. I. Sztarosztyin lett. Nehéz dolguk- volt az egyszerű embereknek. A városban akkor a hajdamákok uraskodtak. a mémöki-techmkusi személyzet . a gazda . befolyására szabotálta. meg­hiúsította a munkásellenőrzés határo­zatait. Nem volt nyersanvag, üzem­anyag. Végül az üzem kollektívája el­határozta, hogv delegációt küld ret­rográdba Leninhez. Énnek egyik tag­ja. F. F. Szkorszkij1 így ír visszaem­lékezéseiben érről az utazásról: „Pctrográdba megérkezve a Szmol­nij parancsnokához fordultunk. Azt mondták, menjünk az' Asztófla szál­lóba, ott helyeznek el bennünket. A Szovnarkom ügyintézője átvette tő­lünk az üzemről szóló anyagokat, és közölte, hogv hamarosan tárgyalnak erről a kérdésről. A harmadik napon meg is hívtak bennünket a Szovnar­kom ülésére. Hiába készültünk azon­ban beszámolóra. Csupán néhány per­cet szánt a Szovnarkom képviselője arra. hogy kifejtse a Gen-üzem mun­kásainak és a Párt odesszai városi bizottságának álláspontját. Olyan rövid volt a tájékoztatás, hogy már arra gondoltam magamban: kárba ve­szett minden, hiába utaztunk ilyen messzire. A tájékoztatás után azonban Vla­gyimir Iljics megkérdezte: Milyen javaslataik vannak? Az ülés résztvevői közül ketten amellett szóltak, hogy teltesítsék kérésünket, a harmadik pedig kijelentette, hogy nvomást kell gyakorolni az ügem tulajdonosára: fizesse ki munkabér-tartozásunkat. Én nem bírtam már türelemmel és félbe szakítottam az elvtársat: Miiven tulajdonost? Hiszen Gen szemmel lát­hatóan szabotőr! f i Iljics gyorsan rámpillantott, és ar­án ob'g észrevehető mosolv jelent meg Megkérdezte: így hát elhatároz­tuk, hogy teljesítjük a kérést? Akkor szavazásra bocsátom. — Valamennyi­en mellette adták le szavazatukat.1 A Szovnarkom határozatot hozott, hcigv az íizem adlon W kétmillió rubelt e bértartozások fejébep. » ...magasabbak lettünk" Mi megköszöntük a Szovnarkom tagjainak segítségüket, és kimentünk a folyosóra. Akkor odajött hozzánk az egyik ügyintéző, és azt mondta: Lenin beszélni akar magukkal. Egy szobába vezetett, kért, hogy várjunk. Néhány perc múlva bejött Vlagyi­mir Iljics. Felálltunk, és melegen üd­vözöltük egymást. Vlagyimir Iljics elmondta, hogy már jóval a mi ér­kezésünk előtt sok mindent, megtu­dott az odesszai üzemről. A küldöttek elmondták Leninnek, hogy Gen gyá­rát, mely állami tulaldonba ment át. Lenin nevéről akarják elnevezni. Vlagyimir Iljics elmosolyodott, meg­köszönte n megtiszteltetést, de azt mondta: Már akkor jobb. ha Októ­beri Forradalom lesz a neve. Higy­gyék el, nagyon szép neve lesz a gyá­ruknak. Ügy jöttünk el Vlagyimir Iljics­től. hogy szinté felforrósultunk az ő melegétől, elvtárslan és ugyanakkor atyaian kedves szavaitól, úgy érez­tük, hogy egy fejjel magasabbak lettünk. Készülődés a születésnapra A szovjethatalom éveiben az üzem úgy megváltozott, hogy régi tulajdo­nosa ls alig Ismert volna rá. Új, ha­talmas műhelyek nőttek ki egymás után a földből. A gyártási folyama­tok legtöbbjét teljességgel gépesítet­ték és automatizálták. Ha — mond­juk — a régi gépen egy munkás egy műszak alatt 200 csavaranyát készí­tett. akkor úgy számíthatjuk. hogy most hetvenszeresét adja ennek a tel­jesítménynek az új gépsor. A munka kultúrája is sokszorta magasabb színvonalú lett. Az Októberi forrada­lom gyárának ismert márkájú gépei nemcsak hazánkban, hanem külföl­dön ls nagy népszerűségnek örvepde­nek. Találkozhatunk velük a szocia­lista labor minden országában, Bur­mában, Indiában, az arab államok földjén. Afrikában. Dél-Amerikában és az USÁ-ban. Első osztályú ekéket gyárt most az üzem, traktorok ívkultivátorait, sző­lőművelő gépekei. Az utóbbi tíz év­ben több mint kétszeresére nőtt a gyárban a munka termelékenysége. Mindez azért volt lehetséges, mert az üzem uj módszereket' vezetett be a legfontosabb mezőgazdasági gépek gyártására Moszkvában, a népgazda­sági kiállításon nem egyszer cso­dálhatták meg ezeket a termékeket u látogatók, sikerükről sok-sok érem és oklevél tanúskodik. Az odesr-al gépgyárban most Vla­gyimir Iljics születésének századik évfordulójára készülnek, és ennek szellemében törekednek arra. hogy szilárdan tartsák helviiket a szovjet mezőgazdasági gépgyártás élvonalá­ban. Nyikolaj Kuzmenko )S v

Next

/
Thumbnails
Contents