Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

Tervezel a szakmunkásVilágszínvonal képzésről a gázkinelikai kutatásban Minek a rekviem? Az országos oktatási tanács — Veres József munkaügyi miniszter elnökletével — pénteken ülést tartott. Napirenden szerepelt a szakmunkásképzésről szóló törvénytervezet, amellyel a tanács egyetértett és támogatta annak a kormány, illetve az országgyűlés elé terjesztését. Szükségesnek ítélték az iskolai pályaválasztási tanácsadás erősítését, további javítását. Hárommillió pesti Pest megye lakossága 1960 —70 között, mintegy százezer fővel nőtt. A legtöbb bevándorló a fővárost környező községekben telepszik le. S mert a Pest megyében lakó is pesti, a városházán úgy számítják, hogv 1980 után már, tö'ob mint liárommillióan leszünk. Közülük egymillió a megyében, több mint kétr.iilli 'i ember pedig a fővárosban él majd. Két nyilatkozat a szegedi tanácskozásról A Magyar Kémikusok embereinek szegedi találko- illeti, ezekről örömmel halEgyesülete és a József At- zója — mondotta Márta pro- lottam külföldi és hazai venlila Tudományegyetem ren- fesszor. — Sok ú) ötlet szü- dégeink elismerő véleményét, dezésében gázkinelikai czim- lelett, és a kísérleti módsze- Ügy tervezzük, hogy a két év póziumra került sor Szege- "ek területén is új eljárások, múlva Angliában sorra keden, a Dugonics téri aula- metodikák körvonalai bonta- rbig tanácskozás után ban, mint jelentettük. A jú- koznak ki. Igen érdekesek lius 8-án, kedden kezdődött voltak a computerek alkal1973-ban — ismét Szegedre hívjuk össze kollégáinkat. A szimpóziumon — mint hírül adtuk — részt vett R. G. W. Norrish, a cambridge-i egyetem Nobel-díjas profeszszakember érkezett. A vendé- esetben a különféle ssén'ítd- szóra is. Munkatársunk kéés tegnap, pénteken véget ért tudományos tanácskozásra — amelyen 7 plenáris előadás és 35 kiselőadás, valamint számos hozzászólás mnzására vonatkozó elképzelések, ameiyek a kutatók előtt bizonyára sok új lehetőséget villantottak fel. — Mivel a gázkinetikai hangzott el — összesen 120 kutatások alapanyagát sok gek közül mintegy 80-an külföldi államokat képviseltek. Különösen az angol kutatók csoportja volt népes, hidrogének bomlási regenek képezik. így ezek- résére a világhírű tudós élről az anyagfajtákról is sok mondotta hogy a gázkinetiszo esett. Különösen a szenlegnagyobb lendülettel a gázkinetikai kutatások. A négynapos szimpózium mérlegét dr. Márta I-'erenc tanszékvezető egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora a következőkben vonta meg: — Sokoldalú és igen hasznos véleménycserére adott alka szakembereinek tanácsmivel — hazánkon kívül — dációs reakcióinak törvény- kozását igen magasra értéit szigetországban folynak szerűségeivel foglalkoztak a keli. kutatók. Ez a téma már csak _ Jelen vo)t szegeden a azért is nagy figyelmet érde- tudományág minden számotmel, mert Szeged mind fon- tevő képviselője _ hangsú. szénhidrogén-kiter- lyozta Norrish profeSszor —, így eszmecserénk nagyon E tosabb meló centrummá válik, s így a most nyert tapasztalatok igen kedvezően befolyásolhatiák a fontos ipari alapanyag további előállítását. — Ami a szimpózium megkalmat a gázkinetika szak- rendezésének körülményeit ü. munkaügyi intézése ügyészség A Legfőbb Ügyészség vénysértéseket leginkább a megvizsgálta a munkaügyi bonyolultabb jogvitákban leviták intézésének törvényes- hetett tapasztalni, ségét a munkaügyi döntőbizbttságoknál és a bíróságoknál. A vizsgálat az 1968. második felében befejezett munkaügyi vitákra terjedt ki. Ennek során csaknem hatezer határozat törvényességét vizsgálták meg. Ezenkívül áttekintettek a járásbíróságoknál felülvizsgálati eljárás keretében 1829 ügyet. A törvénysértések okai: a jogszabályok nem kielégítő ismerete, a téves jogérA Munka Törvénykönyve a fegyelmi felelősségre vonás módszerét differenciáltabbá tette, egyszerűsítette is azzal, hogy bizonyos feltételek mellett fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is lehetséges telmezés és a felületes ügy- büntetést kiszabnii bár ez alig ment még át a gyakorlatba. A hatályos munkajogi intézés. A másodfokon bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben szabályok szerint a megrolényegesen több törvénysér- vás és szigorú megrovás fe, w tés észlelhető a vállalati gyelmi büntetések mellett — befejezett munkaügyi döntőbizottságok mds anyagi hátrányt tartalgyakorlatában. mazó - büntetést nem lehet kiA vizsgálat indokolttá tet- A területi munkaügyi dön- szabni. A vállalati munkate hogy 1968 január 1-én tőbizottságok gyakorlata — ügyi döntőbizottságok ezen a lépett hatályba a Munka néhány kivételtől eltekintve területen viszonylag sok törTörvénykönyve, — egységesebb, kiegyensu- vénysértő határozatot hoztak, amely a gazdaságirányítás Ivozottabb a határozatok sőt ilyen törvénysértő „kapái rendszerére történt átté- túlnyomó többségé törvényes. csolást" sok vállalat kollekrés egyik fontos jogszabálya. A munkaugyx dóntobizott- tív Kzerződése is előírt. A Az új típusú kollektív szer- Ságokhoz benyújtott pana- fegyelmi határozatok elleni ződés bevezetésével a tör- szok kozul !«gtobb a karte- panaszoknak csaknem hóvény erősíteni kívánta az rítésre kőtelező igazgatói ha- r0mnegyede vállalati munüzemi demokráciát. A sza- tározat ellen irányult. To- kaügyi döntőbizottsági szinbadabb felmondási rendszer, vabba a szabadsagra yalo jo- ten jogerőre emelkedett, az egyszerűsített és a koráb- gosultsaggal. elmaradt mun- A kártérítósi eljárások törbinál hatékonyabb fegyelme- kabérrel\ túlmunka dijazasa- vényességével kapcsolatban a zési lehetőségek a vállalatok- v?k munkakönyv visszatartó- vizsgálat megállapította, hogy nak nagyobb önállóságot biz- savai, munkaviszony beszatosítottak a munkaügyek in- mitasaval, jubileumi jutalomtézésében. Az anyagi felelős- mal- P^ummal, TT a" ségi szabályok további dif- részesedéssel kapcsolatos. A ferenciálása és a vállalat Mu"ka Törvénykönyve a dolanyagi felelősségének részié- gozok reszere biztosította tes jogi szabályozása is előrelépést jelentett. A tapasztalatok szerint az új törvény hatályba lépése óta tovább szilárdult a munkaügyi ügyintézés törvényessége. Kevés volt a kirívó törvényIzaelőzőnlévekhJ kM 18 megállapítható, hogy a gozóktól érkezett. Sorozató-, szama az eiozo eveknez Ke- munkaűgyi döntőbizottságok san előforduló, jellemző vagy általában nincsenek tisztában kirívó törvénysértést a vizsa tsz-vezetőség bizottságá- gálát nem talált, kisebb nanak hatáskörével. E kérdés- gyobb hibák azonban minben elvi iránymutatás kiadá- den területi munkaügyi dönsa mutatkozik szükségesnek, tőbizottságnál előfordultak. gyümölcsöző volt Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik szegedi kollégáinak munkájáról, a következőket felelte a Nobeldíjas tudós: — Fontos munka folyik most Szegeden — mondotta. — Az a fiatal erőkből álló kutatógárda, amelyét dr. Szabó Zoltán akadémikus kezdett nevelni, s amely most dr. Mártó Ferenc rektor vezetésével dolgozik, komoly eredményeket ért el. Különösen dr. Bérezés Tibor kandidátus kutatásairól vagyok igen jó véleménnyel. Magánemberként is jól érezte magát Szegeden Norrish professzor: — Örömmel jöttem tehetséges kollégáim városába — mondotta befejezésül —. és ismét ellátogatok ide, ahogy alkalmam adódik. Boldog az önök országa — jegyezte meg tréfásan —, mert az olyan bor mellett, amilyen itt várja a vendégeket, nem lehet nem boldognak lenni... A. L. gy munkáskórus halódása — írtam a hevenyészett jegyzetek fölé, kizárólag magamnak, eligazodásra. Tudom, nem felemelő módszer az embernek saját magát idézni, dehát ezúttal mégis hozzáfolyamodom az egyszerűsítés miatt. Egy üzemi újság hasábjaira körmöltem le a következőket: „A szövetkezeti bizottság énekkara, Várady Zoltán színházi karnagy vezetésével, tulajdonképpen munkáskórus, a megjelölés valamennyi konzekvenciájával együtt. Vagyis fluktuációs gondokkal küzd, mint az ilyen együttesek általában, és kevés a fiatal. A munkásénekkarok egykori mozgalmi jellegét kikezdte az idő: a megváltozott társadalmi körülmények inkább önképzőköri profilt szabnak működésüknek, mintsem azon forradalmi hagyományok továbbvitelét, amit régen a politikai tartamú létezés, dalos tüntetés, harcos kiállás jelentett." Röviden ennyit, amit.— legfeljebb szépítőszerek alkalmazásával — írhattam volna bármelyik munkáskórus ürügyén: s ez így puszta ránézésre több a halódásnál, gyászsötét, halottsirató rekviem. És a valóság. Ha jól utánanézünk, vajmi kevés sansza marad manapság az üzemi, vállalati műkedvelő együtteseknek. Még a létezésre, túlélésre csak-csak, a kulturális alapból juttatott péterfillérekkel, a tagok lelkesedésével. néhány megszállott kultúrmisszionáriusnak a kilátástalansággal is dacoló energiája, szervező és agilis szakmai munkája árán valahogy. Hanem a oél, a miért leginkább ködös, valami megfoghatatlan eszmei meszszeségből mosolyog vissza: a munkáskórusok, amatőr együttesek többségét az együtténeklés kollektív élménye dacára napi gondokkal kényszerítik dilemmára, vajon érdemes? Panaszkodott a szegedi szövetkezeti énekkar vezetője is: nem tudja mivel biztatni a tagokat. A tenorszólam korátlaga például 60—65 év. általában hiányoznak a fiatalok, az utánpótlás, dehát a szabad idejükkel ma már más szellemben gazdálkodnak a huszonévesek: fiúk, lányok egyaránt. így a kettő áldatlan okokozati permanenciája vajmi kevés reménnyel biztat: nincs kórus, mert nincs cél, hova készülni, próbálni, nincs miért kórust tartani — és viszont: ha nincs cél, nincs együttes sem. Időnként rendeznek ugyan országos lefutású minősítő koncerteket, ahol a különböző együttesek fokozatokat, kategóriákat, koszorúkat nyernek a zsűritől, dehát ezen protokollműsoroknak, szakmai jelentőségükön túl. csak körülményesen tisztázható az általános kultúrpolitikai funkciója: félő, hogy minimális. Maradnak az üzemi, vállalati belső rendezvények, ahol jobbára kuriózumként előhozakodnak velük, hogy ilyen is van, eleve kurta érdeklődésre számítva, művészeti szempontból pedig igénytelenségre. Azért pedig helyi amatőrkórust tartani, hogy nyereségrészesedéskor kancsal csasztuskákat. történelmi évfordulókon az Internacionálét, vagy a Himnuszt, csoportos névadókon meg néhány bölcsődalt énekeljenek, akár több szólamban — fölösleges. Lehet, sőt valószínű, hogy elvetettem a súlykot (szándékosan), szemellenzősen látom a dolgokat, netán a kórusok népművelési, önképző-szintű kulturális jelentőségéről feledkezem meg. Lehet, de látni kellene már valahol, az érzékelhetőségnek akár legcsekélyebb szintjén is az ellenérveket. Az utóbbi hónapokban elég sok szegedi kórusvezetővel beszélgettem ahhoz, hogy fekete tintával fogalmazzak. égtére is döntés szükségeltetne, általános érvényű, megalapozott, körültekintő: kellenek a munkáskórusok valakinek, vagy sem? Ahol igen. támogassák. dolgozzák ki programját, adjanak neki népművelő szerepet, vagy kulturális missziót, mikor milyen szándékkal —^ ahol viszont nincs szükség rá, ott felemás megoldásokkal lassú pangásnak engedni ízléstelen, hiszen legfeljebb rekviemet komponálhatnak hozzá. Nikolényi István V a vállalati munkaügyi döntőbizottsági határozatoknak több mint fele a dolgozók panaszának egészben vagy részben helyt adott, hátrányos következmények Ez azzal magyarázható, hogy nélküli kilépési lehetősége- a vállalatok sokszor jogelleket, s ez nehezíti a hatéko- nesen, megalapozatlanul konyább fegyelmezést. telezték a dolgozót kártéríA mezőgazdasági termelő- tés fizetésére, szövetkezetek alkalmazottai- A területi munkaügyi donnák munkaügyi vitáiban elő- tőbizottsághoz csaknem hétzetesen a vezetőség bizottsá- ezer fellebbezést nyújtottak gának kell érdemi határoza- be. Ezek mintegy egyötöde tot hoznia. A kevés ügyből vállalatoktól, négyötöde dolpest az egyes alig változott, vagy mintegy húsz százalékkal csökkent. Kedvezőtlenebb a — felülvizsgálati kérelem alapján — járásbirósági hatáskörbe tartozó határozatok aránya. Ezekben az ügyekben a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai csak mintegy 69 százalékban váltók első fokon jogerőssé, a járásbíróságok a megtámadott döntéseknek csaknem a felét változtatták meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottsági ügyeknek csak kis száma vihető felülvizsgálati kérelemmel járásbíróság elé. Ezek az ügyek a megvizsgált mintegy 5700 határozatnak egyötödét sem jelentették. A munkaügyi döntőbizottságok gyakorlatában feltárt törvénysértések elsősorban az eljárási szabályok körében fordultak elő. Érdemi törA játszóterek ügyébon Egyre több levél érkezik hozzánk, s az értekezleteken is sokan szóváteszik: nincs hely a gyerekek számára, annyira kiszorítják őket az épülő házak a hajdani grundokról, hogy lassan már elfelejtenek játszani. Való igaz, egyre kevesebb az üres telek, a parkosítás, az építkezés elnyeli őket. Épp ezért volt jogos az egyik értekezleten felszólaló megjegyzése: legalább ami megmaradt játszótérnek, azt tartsuk rendbe, és becsüljük meg. Ez a megjegyzés nagyon helyén való. A Bartók téri igazi gyerekparadicsom lehetne. De a labdajátékokra Mini bútorgyár Az Ifjú Gárda Intézetben a 10—12 gyalupad, a faipari munkáját az ország többi élő 130 állami gondozott fia- gépek, az asztalosszerszá- nevelőotthonaival közösen tal mindegyike valamilyen mok, no meg a más válía- rendezett kiálításokon elért szakmát tanul. Az egyik lattól kiselejtezett ütött-ko- eredmények igazolják. Évenlegrégibb mesterség, amelyet pott fűrészgépek most pi- te több mint 50 ezer forint oktatnak, az asztalosság. Az hennek. „Gazdáik" nyári bevételt irányoznak elő, udvar végén, hosszú épület- szabadságukat töltik a Ba- amit — a megrendelésektől ben rendezték be műhelyü- latonon és a budai hegyek- függően — általában túltelket húsz évvel ezelőtt. Itt ben. A szünidőben csak ta- jesítenek. Jelenleg a sportsajátítják el a gyerekek a nítómesterük. Móra József orvosi intézetnek csinálnak foglalkozás fortélyait, és eb- szakoktató és egy volt ta- szekrényeket, ben a műhelyben dolgoznak nítványa tevékenykedik. A mini bútorgyárban fel— a szakma tanulása mel- Ok mondják el, hogy aZ szabadult tanulókat szívesen lett — megrendelésre is. asztalosmesterséget 14—15 veszik át a nagyüzemek is. A szép, tiszta műhelyben gyerek tanulja, akiknek jó A. S. szánt terület kerítése már szánalmas állapotban van. Szétszakadtak, szétmentek a dróthálók, ma már ott megy be a kerítésen keresztül az ember a pályára, ahol csak akar. S ha a játék • hevében a gyerek kiszalad a lyukon — a forgalmas utcára ér. Kész ismét a baleset. Nem lehetne a kerítés rendbehozására valamilyen megoldást találni? A másik nagy bánatunk a játszóterekkel kapcsolatosan az Üttörő tér állapota. Komoly összefogással valóban ideális játszótérré varázsolták azt a ligetet. De ha most megnézi valaki, elsírja magát. A pályák talaja olyan, mintha felszántották volna. Kocsik, teherautók kerekeinek mély nyomait őrzi a tér. Ezzel bizony nem lehet sokat kezdeni. Nem ls csoda, hogy nyári délutánokon egyetlen gyereket se látni ott. Állítólag még az ott tábortverő cirkusz után maradtak meg a nyomok. Hogy miért azt a területet kapta meg előadásra a cirkusz, annak biztosan nyomós okai voltak. Ez ellen nem is emelünk szót. De, hogy a sátorszedés óta sincs rendbehozatva, ezért már valaki biztosan felelős. Csengelén — mint Tisóczki Mihály, a községi tanács vb titkára jelentette — az Aranykalász és a Honfoglalás Termelőszövetkezet földjein befejezték az aratást. A szövetkezeti gazdák derekasan álltak helyt a nagy nyári mezőgazdasági munkákban. A gépeknek — különösen az Aranykalász Tszben — sokat segítettek a kézi kaszások. Itt ugyanis a szétszórt, kisebb táblákon hagyományos a kézi betakarítás. Erre most azért js, szükség volt, mert a szüntelen esőzés, a viharos időjárás alaposan összekuszálta, sok helyen valósággal lehengerelte a gabonákat. A küzdelmes kenyércsatából hősiesen vették ki részüket a csengeleiek. Még vasárnapokon is dolgoztak és fáradozásukat siker koronázta: idejében, veszteség nélkül vágták le az új termést. A búza, a rozs és az őszi árpa egyaránt holdankint két mázsával jobban fizetett a tavalyinál. A község másik két gazdaságában: a Vadge'rlés és az Egyetértés Termelőszövetkezetben alig van már talpon gabona. Ha az időjárás kedvez, még a mai napon az utolsó holdakról is learatnak, s ezzel az egész község területén befejeződik a kalászosok betakarítása. SZOMBAT, 1969. JÜLIUS 12. 8 DÉLMAGYARORSZÁG s