Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

Kitekintés a magyar iparfejlődésre Ózdi Kohászati Üzemek Egy híján 125 éves az sikereket ért el. özdi henge- cét és egy 800 tonnás körÓzdi Kohászati Üzemek, a reltáruból épültek újjá a keverő kemencét létesítettek, magyar kohóipar patinás Duna- és a Tisza-hidak, a 1060-ban új üzemmel, az gyára. A gyér építése még vasúti hálózat, a megrongá- oxigéngyárral bővül az ózdi be sem fejeződött, amikor lódott Ipari üzemek. Az első kohászat. Folyamatosan 1848-ban elkezdődött a ötéves terv a termelés fel- gondoskodtak arról is, hogy magyar függetlenségi harc. futásának ugrásszerű növe- a félkész- és készárut gyárA gyár dolgozói a szabad- kedését eredményezte. Egye- tó durva hengerműben és t 'inhai'rt ! in., tm i ni lrn 1—I n-< „ I 1 .. i i . „ ,",1i . 1" i t"l rím Vi űn rtontYíű Kun in e ságharc Idején — mint ké' sőbb is olyan sokszor, ami bek mellett megépült az finom hengerműben is koracélmű 250 tonna kapacltá- szerű feltételeket teremtsenek kor csak próbára tette őket sú körkeverő kemencéje. Az a munkához. A durva hena sors — igazi hazafiságból SM-kemencék befogadóké- germűben például a korszejelesre vizsgáztak. pességét 70 tonnára emelték rűtlen. roskadozó faépítméAz ország felszabadításé- és olajtüzelésre tértek át. A nyű blokkhengercsarnok henak kezdetén a német had- durvahengermű két új lyett vasvázas, jól szellőztetvezetés a gyár teljes meg- mélykemenpét, a finomhen- hetö, világos üzemcsarnokot bénítására adott parancsot, germü abroncssor hűtőpadot építettek. A triósori megA kohászváros 1944. decem- kapott. Az emberi munka hajtóművet asszinkron moher 20-án szabadult fel, s megkönnyítésére növelték a torral cserélték fel. A blokka szovjet katonai parancs- kikészítő gépek számát, hengersoron a bugafordítós nokság mindjárt elrendelte Számottevő összeget fordí- nehéz fizikai munkájának a termelés megkezdését. A tottak a víz- és energiaellá- gépesítését helybeli űjítók gyér újjáépítéséből az ózdi tás javítására is. 1955-ben oldották meg ügyes eljárádolgozók derekasan kivették megkezdték a kohók re- sal. A finom hengerműben részüket. 1944. december 22- konstrukcióját,. amelyet modernizálták a hengerhuén 1000. másnap már közel 1962-ben fejeztek be. En- zal-karikák szállítását, kora nek során nőtt a kohók szerű drótmotollákat és szálhasznos térfogata, kicserél- lítópályát építettek. A kiké3000 munkás dolgozott gyár üzembehelyezésén. önálló üzem. állami tulajdon lett. A Rimamurányi non leír. n. nimamuranyi n r . i • r Kohászati Üzemek Nemzeti KeKOnStYUKCIO Vállalat alapító levelét az iparügyi miniszter március 5-én adta ki. szerep Az ózdi gyár már a felháború okozta károk hely- ték a torokzáró- és adagoló- szítói munka megkönnyítéséreállításán. berendezést. Ez lehetővé tet- rLegyeagetö gép^ a A Minisztertanács 1964. . ség javításara hantoló bedecember elsejével a gyárat te a nyersvastermelés fo- rendezést, abroncshasító fiéAllamj kezelésbe vette és a kozását. Ennek folyamatos peket, kötöző gépeket állíNehézipari Központ irányi- biztosítására és nem utolsó- tottak munkába, tása alá helyezte. 1949-ben, sorban a nehéz flzikai mim_ , A főként az utóbbi két amikor már a belföldi és . . . ,, évtizedben nagyarányuan külföldi érdekeltségű ban- ka megszüntetésére a kohók fejlesztett, modernizált térkők állami tulajdonba ke- elegyellátását korszerűsítet- meló- és segédberendezéseit, rültek, az ózdi gvár is. mint ték, gépesítették. a korábbinál lényegesen kedvezőbb adottságokat a dolgozók a jó gazda módján igyekeznek hasznosítani. Az eredmények fokozására és 1960-ban hozzáfogtak a nem, utolsósorban a fejlett régi, elavult acélmű lebon- iparl országok szinvonalátásához, s ezzel párhuzamo- elérésére, vagy legki _ ^„„„k san megkezdték az egész alóbbls erőteljes megközelíNCJ^V szerep acélmű teljes rekonstrukció- tésfre- szervezetten és kiQ/ r ját. Ennek során az acél- ^tóan keresik a legcelrave.... művet átépítették, 8 darab ze,tobb módszereket, eljárászabadulás utáni első évek- — egyenként 100 tonnás — ®ok,at- ,, . SUfTn az utóbbi ben igen jelentős termelési Marz-típusú olvasztókemen- fvek néhány fontosabb adata is azt bizonyítja, hogy a ______ szívós munkát időről időre siker koronázza. Milliók r megtakarítása 1968 második negyedévétől kezdve folytatják a kísérleteket a földgázgyújtásos technológia bevezetésére. Már a kísérletek ideje alatt jelentékeny termelékenységnövekedést és további tüzelőanyag (kokszpor. szénpor) megtakarítást értek el. Szénhidrogének (előbb olaj, majd földgáz) bevitele a nagyolvasztókba. Az olajjal kilogrammonként 1,8 kilogramm kokszot, földgázzal köbméterenként 1 kilogramm kokszot takarítottak meg. Az utóbbi hat év alatt 53,5 millió forint a megtakarítás. Ugyanakkor az égéslevegő nedvességtartalmának állandósítása (vízgőzbefűvatással) 12 millió forintot eredményezett. Hozzátartozik az emberi megfordult Szegeden és vár hoz. Pedig így lehetne enkíváncsisághoz, hogy a mű- a várossal való újabb talál- nek a hatalmas drámaiságú bíftáSu PsazeretnéSZmeegPpfc kozásra" Emberekkel szeretne balettnek minden érzelmi lantani civilben is; meginna találkozni, filmezni is akar, szenvedélyét végigjárni, a vele egy kávét, hogy tapasz- kedve lenne kirándulásra. Ha hamvas szerelmet, a féltést, talhassa, milyen, amikor ön- már otthon mindig szaladni a gyűlöletet... ,lo"ala.kítja'': *ekem kell, legalább a külföldi felmost ugy 6ikerúlt Kijevben Ot is megkérdezem: szeaz ismerkedés, hogy A bahcsiszeráji szökőkút Szegedre készülő szereplőit előbb ismerhettem meg emberközelből. lépések szüneteiben szeretne reti-e a szabadtéri előadákörülnézni. Mert hogy az idő sokat? Válasza nem egénagy úr az életében, azt ab- szen egyértelmű, ból is észreveszem, hogy mint színpadról. S tán ak6rmllyen kedves * kész" Hatalmas a különbség a színházi és a szabadtéri csak nem pusztítok illúziókat ségf • lopvf meg úÍra fellépés között. A színpad órája számlapját lesi. méretei, a távolságok, a töJó téma ilyenkor a család, meg ... Színházban könynyebb játszani. Bent a lésenkiben, ha megmondom: a balerinák sem különleges emberek. Alla Gavrilenko a gyerek. vagy Jelena Potapova, aki- _ Egy hétéves, tehetséges IeSzésemet is látják, az ujket sikerült megtalálnom az kislányom van. A férjem épí- iarn minden rezdülését. Szaukrán fővárosban, úgy 6zem- tész. Talán balett-táncos lesz bad téren ezek az apró mű" re tanítónő vagy könyvelő is a lányom is, vagy az övé vészi eszközök szétszóródnálehetne. Mert hány tanítónő- lesz az én gyerekkori hege- nak a látványosságban. Ezért nek vagy könyvelőnőnek van dúm? — és ábrándosan mo- úiabb pontokat kell keresni ugyanolyan arányos, kecses solyog. Valami kis titok la- a Próbákon- A tér adottsáformája; közülük is hányan pui az érzékeny mosolygás gaihoz kel1 alakítani a műmeg hányan öltözködnek mögött ugyanolyan csinosan, mint * _.„ _ ... „ , , , . ^ — Es mikor „játssza" a éppen a neves balerina. Es ____ , . . embernek is ugyanolyannak szer€pét" ~ kérdeza™ ott alkalmazható eszközeit tetszenek: kedvesek, egysze- fJ!? J^?, Persze' nem lesz szokatlan.' , , , ... . lanak kéznél van a válasz. vészeti-technikai kivitelezést; meg kell keresni a mondanivaló kifejezésének — Van egy balett amelyEbben is van gyakorlatunk; Mást ne mondjak: Veronájgffifr IMZéJUr 1 (^janicsárok A vasúti elektromos vontatás úttörője KANDÓ KÁLMÁN KEZDEMÉNYEZÉSE Az első villamosmozdonyt donyok gyártását is kiena berlini iparkiállításon mu- gedte a kezéből a Ganztatták be 1879-ben. Ez a gyár. kis három lóerős gép, bár Kandó állandóan dolgozott játékszernek látszott, a ki- mozdonya tökéletesítésén és állítás tartama alatt 600 mé- az 1917-ben kidolgozott fater hosszú körvágányon több zisváltós gépe lehetővé tette mint 80 000 utast szállított, az 50 periódusú váltakozó Ez a villamosmozdony még áram közvetlen felhasználánem vehette fel a versenyt sát. E rendszer első, körüla nagyvasutak gőzmozdo- belül 2700 lóerős próbamoznyaival. Versenyképessé, sőt donya 1923. október 31-én jelenleg is leggazdaságosab- futott végig ideiglenes felbá magyar mérnök, Kandó szereléssel ellátott fővonalKalmán tette, akinek eb- szakaszon a Nyugati-pályaben az évben lesz születésé- udvar és Alag között, nek századik évfordulója. Kandó alapgondolatát Kandó Kálmán a legelsők minden irányban továbbfejközött ismerte fel azelektro- lesztették, őt azonban, mint mosság jelentőségét a közle- az 50 periódusú vontatás kedésben. Egész életét a úttörőjét, ma ls mindenütt nagyvasúti elektromos von- elismerik, tatás megteremtésének és tökéletesítésének szentelte. Kandó egy francia villamossági gyárban készítette el első önállóan tervezett motorját, de ennek próbajáratását már n Ganz-gyárban végezte. Ez idő tájt írtak ki pályázatot az olasz vasutak az első nagyszabású vasútvillamosítás lebonyolítására, s a munka elvégzésére a Ganz-gyár kapott megbízást, amely Kandó elgondolásai alapián kidolgozott tervvel pályázott. E megbízatás alapján hajtotta végre 30 éves korában Kandó Kálmán a világ első nagytávolságú, nagyfeszültségű, váltakozó áramú fővasútl villamosítást az olasz Valtellinavasúton. amelyet 1902. szeptember 4-én adtak át rendeltetésének. A villamosmozdony itt mutatta meg első ízben fölényét a gőzmozdonnyal szemben. Négy év múlva a Simplon-alagút forgalmát is Kandó-rendszerú villamosmozdonyok bonyolították le, és szerte a világon megindult a fő vasútvonalak villamosítása. Magyarországon nem ismerték fel a vasút-villamositásban rejlő lehetőségeket, s nemcsak hogy nem villamosítottak, de még a Kandó-moz— Szeretnénk majd Szegeden, a szabadtéri játékok rűek, intelligensek. És nagyon pontosak is. Legfeljebb , az idejük kevesebb éppen ilyen szerepet ban is játszottunk az amflQrinte kaPtam. hát leginkább csak teátrumban... — Szinte reggeltől estig abban dolgozunk most — mondja '" S végül amit Alla Gavrimentegetődzésül Alla Gavrl- S hogy még ellopjak tőle lenko mondott, Jelena Potalenko. — Este előadásom pár percet- hát azt is meg- poVa is megerősíti: lesz: a Gisel; közeledünk a kérdezem: mfiyen új szerepfőpróbához egy újdonsággal. re vágylk? a Don Jüan kővendégé-vel. — Ö, most kinevet bizto- idején emberekkel, 'szokáÉs természetesen mást kíván san: egy kisfiút szeretnék sokkal is megismerkedni, a majd Szeged is, mint A bah- szülni... — válaszol. S kér- természetesen valamelyest csiszeráji szökőkút zártszín- ve kér, erről azért nem kell az országgal, amelyről házi előadása... tudósítani a publikumot. Én moszkvai művésztársainktól Alla ragyogó mesélő, s pedig nem azért kotyogtam már olyan sokat hallottunk: nagyon őszinte. Nem szépíti «wt tetszik nekem az Most még privátím> a meg történeteit, nyíltan el- mdtezkréció. hanem csak szerkeszt6nek csak annyit mondja azt is, hogy vélet- azbrt. ™ert nagyon megható- üzennék: holnapra Girej lenül lett balett-táncos. nak találom. Hiszen egy ba- (Robert Kljavin) és az egyik" - Odette, Giselle, Má- erina életében, művészi pá- Zaréma (Alla Lagoda) ígért ria... ezek a kedvenc sze- yáJ , mégsem annyi egy találkozást. repeim. De tudja, én erede- gyerek yilágra hozá6a- mint tileg zenész akartam lenni, egy tanítónőében, egy könyhegedülni tanultam nagyobb ^el6noebenambícióval. De mikor a ma- Jelena Potapova más alma elvitt a felvételire, vé- kat, más egyéniség. S ezt ő letlenül egy emelettel to- maga fogalmazza meg. vább mentünk. Ott is be- — Az én igazi színpadi váltam, hát ott maradtam, elemem a démonikus szeOtthon aztán, mikor előad- rep. A Don Quijote, a Hatytam, hogy balettcipó kell, tyúk tava, a Kővirág ezt meg balettruha, a mama teljességgel meg ls adta csak a hegedűt nyújtotta, nekem. S hogy akkor miért mert ez már megvolt, eme- mégis Mária szerepe? Mert zeket pedig nehéz volt meg- szeretem ezt a másik végszerezni a háború alatt egye- letet is, a lírát. Sajátszerű dúl maradt anyámnak. Még- érzelmi fellazulás ez száis kiderült: a véletlen jól irá- momra. Érdekes lenne egynyított; a baletthez több szer eltáncolni Mária ellenadottságom volt. párját is A bahcsiszeráji Lehetséges, hogy ez a ked- szökőkútban: Zarémát. Gonves közlékenység szegedisé- doltam már rá, de az a szegem jutalma, mert Alla már rep nem illik az alkatomSz. Simon István ] Ámor segít kerek gördülnek. Kicsit ott felejtettem magam a padon. Már nem tudom, meddig. A tanári szoba ablakában mozgás. Kibuggyant a legünnepélyesebb nemzeti lobogó. Cinikus vagyok. Újságcitátumok támadnak fel emlékezetemben. Van még valami pénzem. Az ám. Ki vagyok rúgva. És olyankor fizetés sem jár, ha kirúgják az embert. Honnét veszem a kenyeremet? Majd csak negyedikén fizetnek. Megérem még azt ebben a városban? Ha elmennék, ki venné fel a pénzem? Ja, majd az igazgató úr. Jó lesz a MuOdabent megszületett az első határozat: Ma- tusának bugyira. Haha. Arra sok kell. Az duplán drága! Hazaérek. Beesek az odúmba. De minek esek én haza? Minek? A háziasszony szilvát (42.) Dódi nincs közöttük. Érdekes, milyen hideg gyafok vagyunk! Szép. Szép lobogó. Megkívánvagyok. Nem futkározik az ismert rángás a tam a pálinkát. Tudtam, nem leszek tőle oko- _m hátamon. Nézem őket. Apróra. Az jgazgató fe- sabb. De rmnek nekem az okosság is. Van itt magvaz, lekvárt főz. Kínál. Magvaválóval. Jólesik. Jó savanyú. Beszélget hozzám. Jobb aszszony ő. önálló borbély volt az ura. Üzlet a főtéren. Választékosan beszél, ahogy tanárral illik. A szomszédasszonnyal másképp beszél, annak szart is mond, meg segget is. Nekem nem. kete kabátján öklömnyi kokárda. És feszülten okos elég. Ö, csak ebben az egy városban is várakozó arcok. És dühök. Haragszanak rám. akadna annyi okos, hogy a világot elkormányozÉn vagyok a szemmel látható, kézzel fogható ná! És milyen bölcsen. Igazságosan. Bármely hazaáruló, gyilkos. Mindenki hiszi? Palástinak irányzatnak a szájíze szerint. Ni. most meg a lóg a feje, párttitkár volt. Ide való párttitkár, nagy bolsevik igazgató! Ismét csak ő viszi a Az volt, ami a falu. Soha sem volt szavunk vezérszólamot. Bolsevik? Soha nem tartottam Tanár vagyok. Zabálom a szilvát. Megy a nap egymáshoz, bár Dóditól tudtam, hogy sorozott komcsinak. A kommunista, hiába írta valaki lefelé. Kukoricacsutkával tüzelünk az üst alá. ávós a fia. ö nem vicsorgott rám. Azt hiszem, mostanában, valamelyik pesti lapban, hogy nem Keverem a lekvárt. De mit mondhatok? Kérdi félt. Hogy egy óra múlva, egy nap múlva őt különös ember, szerintem nem akármilyen emts kiutálják a bandából. Kissné kinvotta az aj- ber. Mert bármilyen hátrányos helyzetet" vállal az asszony, hideg ciberét, szilvaciberét ennék-e? Intek. Cibere. Mikor ettem utoljára? Száz éve. tót, Az igazgató fennkölt arccal, ahogy meg- az elveiért, az igazáért, mások, s csak azután a Otthon. Otthon. Csak anyám, apám van. És dorgált kölyköket szokott, napóleoni pózzal intett. De karja lendületét nem követték szavak. Azt hittem, nem tudok felállni a székről maga boldogulásáért. Kevés van belőlük? Sajnos. Nagyon kevés lehet belőlük. " Mire észrevettem magam a nagy vitatkozásAztán nem emlékszem, hogy jöttem le a lép- ban, már megint a gáton jártam újra. Szelíd közelít Szó'ít testvéreim széjjel a világban. Dódi jön. Pipa az agyarán. Füstöl. Az udvaron állok, keverem a lekvárt, köszön, de nem csőn. Hideg, iózan voltam. Ültem az Iskola fák, szelíd világ közepében. Ezek nem tudnak Talán ebből akarsz ezután élni? Lekvárfőelőtti téren. Oszt nap süt. Egy felhő nincs az a pesti eseményekről. Hol a kokárdájuk? Ez a zésböl? égen. Szél játszik. A város lustán mozog. Ha- fiatal legény is talicskán tol egy zsák daráiniva- jyern is válaszoltam. Nem ugrok. Nem érdejam az égnek. Agyam motollál. Ennyi mindent lót a malomba. Hát neki fontosabb a disznó? És kek Tudna valami jobbat? Persze, ő mindig tud a helyére verni? Nem. képtelen vagyok. Környékbeliek kifliznek a szomszéd padon. Ruhabolti csomagok körülöttük. És új tükörszárú csizmák. A tanácsháza tetején telefonszerelők ácsorognak. Csak nyugodt mozdulataikat látom. Cammogva megy a szódás muraközi lova. Az üvegek csilingelnek, békésen kocognak öszsze. akár a mezőhegyes! búcsúban szoktak. És az öreg Hoffer döcög frissen vágott, jó szagú kukoricaszárral. Avas szénákkal rakott szea tejgyárban füstöl a kémény. Vajat köpülnek. Fontos ez most? Egy öregasszony vizet visz két kannában. Libát pásztorit tíz év körüli kisfiú. Háza elejét tapasztja egy cigán.vképú férfi. Unokáját sétáltatja egy jobb öltözékű bácsi. Süt a nap. Csönd van. És értekezlet a tanáriban. Én kirúgva. Pálinka bennem. De sok. Kovács Pál meg> hol vannak azok valamit — Velünk vagy ellenünk? — Ki a velünk, és ki az ellenünk? — Nem igaz, hogy nem érted 1 Történész vagy. — Veletek, az te vagy, az igazgató, a magas erkölcsű tantestület? És ellenetek? Azt mondd vagyok én. Tanár és ex csikósbojtár. No? Ki vagyok az összes hazai vizekből! De a pálinkát sem bírom úgy, mint tegnap. A kevesebb is sok. — Pesten. Lőnek egymásra. Ránk akarsz lőni? (Folytatjuk) |