Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

Végleges a Carmen szereposztása Mikó András nyilatkozata A szabadtéri játékok színpadán hétfőn megtartották az idei első díszletállító próbát Elsőnek a Varga Mátyás által a Carmenhez tervezett kulisszákat helyezték el a 700 négyzetméteres színpadon. Emelvényekkel, lépcsősorokkal egy kis spanyol falu hegyoldalban futó utcáit varázsolták a műszakiak a Dóm elé, az őrség, a dohánygyár, az aréna épületeivel. A monumentális díszletek legnagyobb magassága meghaladja a tíz métert. A különféle magasságban elhelyezkedő díszletelemek kitűnően alkalmasak a több mint száz tagú kórus és a statisztéria látványos elhelyezkedésére. Erről győződhetett meg a díszletállltó próbán részt vevő Miied András, az előadás rendezője is, aki elmondotta: érdekes kísérletnek tekinti Bizet művének bemutatását, annál inkább, mert a korábbi vitákban sokaknak az volt a Enyedl Zoltán felvétele Mikő András és dr. Tar! János (jobb oldalt), a játékok igazgatója a szabadtéri színpadon látványosságának, szenvedé- részletesen megbeszéltük ellyességének olyan kibonta- képzeléseinket. Ügy érzem, koztatása lehetséges itt, egyetértünk abban, hogy a véleménye, hogy a Carmen amely zárt színházban nem szenvedélyességét a pszichonem alkalmas a játékok szín- valósítható meg. lógiai igazságot bátran feltápadán való előadásra. - Természetesen kell tőre- ró. eróteljes előadást kell A7M, hft_ n „.„^t kedni olyan színpadkép ki- színpadra állítanunk. Mlnd- Azzal, hogy a rendezést alakitásá amely szervesen ebhez kl}u™ f^replogárda elvállaltam, már véleményt illeszkedik a Dóm tér épített a11 a rendelkezésünkre, nyilvánítottam — mondotta, jellegéhez. Ezért például a Az eredeti francia nyelvű Szerintem ugyanis a darab, Carmen harmadik felvonásé- előadás véglegessé vált szedinamikus színességével és ban a csempésztanya a ha- reposztása szerint Don Jósét erőteljes hatásaival, leköti a gyományos sziklás táj helyett Jean Bonhomme, a londoni nézőket Az előadók könnyen e«y bálákkal, ládákkal zsü- Covent Garden tagja, Escatudnak Itt kontaktust találni folt raktárban, egy labirintus miUot Dan Jordachescu, a a hatezer fős közönséggel. A útvesztőiben játszódik. bukaresti operaház tagja, a környezet arányait és a han- — Roberto Bernivel, az címszerepet pedig a párizsi gulatot felhasználva a mű előadás karmesterével mór Jane Rhodes énekli. Gyulai nyár A Fejedelmi vendég a várszínházban Az Idén hatodik évadjá- egyáltalán nem valami ko- Fokozta viszont a többi szeban járó gyulai várszínház nok és elszánt nőcsábász: replő, a fejedelem, a szép ismét történelmi tárgyú da- engedelmesen a házasság rabbal lepte meg látogatóit jármába hajtja a fejét. Ez De — s most először — mór a teljes jelentéktelenség, nem komor hangulatú tra- a legkisstílűbb szélhámosgédiával, hanem kedves és ság. Ilyenfajta ember nem kellemes vígjátékkal. A mű képes tartósan ébrentartani a szerzője Jékely Zoltán, a ki- közönség érdeklődését. tűnő költő, s természetesen drámai alkotása is rímekben meséli el a nagyhírű erdélyi fejedelem, Apaffy Mihály udvarának egyik érdekes epizódját. A mulatságos történet azt mondja el. hogyan vezette a bort kedvelő fejedelmet orránál fogva egy biztos fellépésű fiatal szélhámos, aki a nagy Zrínyi Miklós fiának képében állított be az udvarba, kalandos múlt után, háta mögött elcsábított és elhagyott lányokkal, asszonyokkal. Hogyan fészkelte be magát ez a jóformájú fiatal lovag, ez a fejedelmi vendég — innen a vígjáték címe — Apaffy és elsősorban az őt körülvevő nők szívébe, aztán hogyan lepleződött le, s végül hogyan oldódott fel a már-már halálhoz vezető konfliktus egy szelíd házasságban: ez a darab. Könnyed, ügyes, mulatságos, de sajnos egy kicsit súlytalan a darab. Jékely főhőse ugyanis érdektelen figura. Érdektelen mégpedig azért, mert szeme csak a nők világát képes befogni. Ami ezen az egyébként egyáltalán nem kellemetlen világon kívül esik, számára az egyszerűen nem létezik, nincs vele kapcsolata, nincs hozzá köze. Már pedig egy ember, aki Zrínyi fiának vallja magát, bármennyire fiatal is, ha érdeklődést akar bennünk, nézőkben kelteni, többet kell hogy lásson, érezzen és akarjon a valóságból, különösen egy olyan országban, amilyen Erdély volt Apaffy fejedelemsége idején. Tetézi a hibát egy következetlenség is. Jékely ál-Zrínyije Érezhette ezt maga az író ls, mert főhősét, aki körül a cselekmény kibomlik, igyekezett visszaszorítani a vígjáték anyagának második Kamuthiné, Bocskor Bódi, Beverend abbé és a többi alak színességét. Ezzel kétségkívül élénkebbé, pergőbbé tette a produkciót. A közönség tehát egyáltalán nem oktalanul szórakozott és mulatott olyan jól.' Kellemes, könnyed komédiázás jellemezte a színészi játékot. A fejedelem szerepét a jövendő szegedi színész, rétegébe, majdnem azt Iványi József játszotta. Felemondhatnánk hátterébe; az első vonalat érdekesebb figurák népesítik be. Sőt szinte majdnem minden szereplő érdekesebb, mint az ól-Zrínyi. A rendező Miszlay István is nyilvánvalóan felismerte egyrészt a ezt a hibáját, másrészt az ségét, a szintén jövendő szegedi Stefánik Irén. Az álZrínyit Fülöp Zsigmond. A sokszereplőjű darabból kiemelnénk még néhány ismertebb nevet: Petényi Ilona, Tyll Attila, Horkay János, Suka Sándor, Siménkonstrukc'iónak Sándor, Gelley Kornél, Izsóf Vilmos és Szersím írói szándékot; igyekezett ő Gyula, is a főhőst háttérben tartani. Táboroznak az !f/ű alkotók A paksi erdős Dunaszigeten hétfőn, tegnap megkezdődött az ifjú képzőművészek kéthetes országos alkoto táborozása. Laborcz Ferenc budapesti szobrászművész és Molnár M. György Tolna megyei festőművész irányítja a táborozás részvevőinek — különféle pályázatokon sikeresen szerepelt megyebeli, valamint budapesti é» más megyékből érkezett fiatalok munkáját. (MTI) Képernyő Ujabb játékfilm sorozatok ö. L. Most már igazán érdemes lesz számolni. Sorrendben ez volt a második hét vége, szorosan a megelőző után, ami a nézőt teketóriázás nélkül odaparancsolta a képernyő elé. A szabadszombatosokat meg különösen, mert a hét vége úgynevezett nagy számaiból péntekre egy hamisítatlan bűnügy jutott. A Paradine-ügy a második világháború után hollywoodi műhely tipikus darabja, színészkedvencekkel (Gregory Peck, Charles Laughton, Ann Todd, Alida Valii), szellemes szócsatáktól szikrázó tárgyalóteremmel, nemesen érző asszonyszívekkel és egy házasság válságos pillanataival, amiből az érdekeltek ma sem eléggé csodálható nagylelkűséggel, példás megértéssel, lemondások árán mégiscsak kieveznek az igazi hitvesi boldogság özönvizére. Rossz rágondolni, mi sors várna erre a szimpatikus ügyvédre mondjuk egy belevaló mai darabban. Az aszszony legalábbis jól megtépné, annyi szent, aztán ráérne dolgozni saját válóperén ... Sületlen keret, elég jó műsor. Kábé így jellemezhetnénk röviden a szombati Fórum-kabarét. (Tessék kérdezni — ha tudunk, felelünk!) S minthogy örök igazság, a jó festmény értékéből vajmi keveset von le, ha göcsörtös falécekkel kerítik körül _ így magának a kabarénak sem túlzottan ártott, hogy kérdezz-felelek játék-körítése ügyefogyott, szellemtelen maradt. Ráadásul ha előre megrendezik, tényleg nincs mentség. Elsősorban gyerekeknek ajánlották a vasárnapi scifi „megindítóan izgalmas" példányát, az Időalagutat — s eszerint iktatták programba, tehát délelőtt. Irwin Allén amerikai sorozat produkciója „pofonegyszerű" filozófiai kinyilatkoztatást tesz: idő nincs, csak mozgás, vagyis az idő egy korszakalkotó találmány révén egyszerűen feloldható a mozgásban. (Szerencsére a harmadik ominózus kategóriáról, o térről egyelőre nem esik szó). így kerülnek hőseink a Titanic című lélekvesztőre, éppen pusztulása előtti órákban, s mikor ezt megjósolják természetesén a kapitány hülyének nézi őket (Istók uccse, bárki ezt tenné helyében). N Nem tudom, a címzett gyerekek milyen értelmi konklúziókat láttak ki a filmből, legfeljebb kalandéhségüket korbácsolhatta fel. Jóval innen a húszon, valamivel a harmincadik év előtt azonban a kétkedés olyfokú hitetlenséggel párosul, ami már nem is izgalmas. A felfedezés ritka örömére tehát jónéhány órát még várni kellett vasárnap. Pontban fél nyolckor ugyanis ujjongva eszméltem rá egy klasszikus kiszólás hiteles történelmi anyagára. „A rinaldóját" szalontrágár káromkodás ugyanis nem aszfalton született, hanem még a német irodalom goethei századából, amikoris a Faust szerzőjének sógora, Christian August Vulpius „dobta be" a köztudatba egy olasz származású Robin Hood: Rinaldo Rinaldini alakjában. A nyugatnémet játékfilm-sorozat első része (A csapda) azonban nem sok jóval biztat. Sémautánzatokra réved, áthallásokat sandít ki belőle a néző, gyengécske epigon-példányra gyanakszik. S érzésem szerint ezúttal a film egytizenharmadából sem sejtheti meg tévesen az egész ítéletét. Persze azért megvárjuk... Végül az Endkampf-ról. Ez is nyugatnémet gyártmány, s ebből a náciból hasonló márkát. Hogy csupán a legingerlőbbet idézzem, a Mein Kamf-ot, aminek címe fura szillogizmusokra Irritál a vasárnap este látott Végső harc című tévéfilm láttán. Helmut Gassner is hasonlót érezhetett, mikor groteszkre fogta a történetet; a bőrüket mentő náci katonák és a háborúból már-már kimaradó tanyasi gazda esetét. Tulajdonképpen kegyetlen vicc — germán módra, aminek a vége már nem olyan nevetséges, mint az elejéből gondolni lehetne. N. I. Rúzsai akkordok A rúzsai űj művelődési otthonba invitál a meghívó. A Rózsa Sándor Honismereti Szakkör folklór estet tart. Fülledt nyári meleg van ezen a július hatodiki vasárnapon, mégis már 8 óra előtt tömegesen érkezik a közönség a műsorra. Gyűlnek a megőrzőben a járművek, motorok, autók egyaránt. Kerékpárt már nem lehet látni. Szokatlan pontossággal 8 óra után néhány perccel megkezdődött az előadás. A nézőtér zsúfolt. A 10—12 forintos helyárak ellenére közel hatszázan szoronganak a nagyteremben. Igaz, bállal folytatódik a szereplés. Urbán László igazgató konferál, Rakonczai János szakkörvezető tanár irányít, ö a rendező. Bemutatkoznak a citerások, természetesen a konferólás mellett zenével is. Az énekesek, hol kísérőzenével, hol anélkül szerepel-' nek. Legérdekesebb és legnehezebb Csóti Antal bácsi műsorszáma, aki maga készí-' tette öreg zeneszerszámon, megyénk egyetlen ép bőrdudáján népdalokat ad elő. A citerákat is célszerű téli időben paraszti kezek készítették. Kiemelkedő elismerést váltott kl Berta Gézáné, Huszka Sándor, Rózsa Illés műsora. Csodálatos hanganyagával Börcsök Pál tűnt ki, aki őstehetséget sejtet. A két órás műsorban eggyé forrott a közönség és a szereplőgárda. Záróakkordként mindenki énekelt a színpadon és a nézőtéren egyaránt Rúzsa méltán megérdemli a csodálatos, új művelődést otthont Az új házak, preszszó, a rádió és a televízió mellett őrzik, ápolják hagyományaikat is. A népművelés honismereti ága megtalálja a kapcsolatot a fiatalok és idősebbek felé egy-; aránt. Centrum lett a mű-; velődésl otthon, ahol hasznosan, kelllemesen töltik szabadidejüket a ruzsaiak. A gépek aratnak a földeken, most van a nyári munka dandárja. Mégsem üres a művelődési otthon. Hagyományápolásban, népművelésben egyaránt példát mutattak Rúzsán. Börcsök Vince jÉÍfÜh. JOGI Szabad szombatok beszámítása a szabadságba Kovács Jakabné szegedi olvasónk vállalata április 1. napjával áttért a 44 órás munkahétre, tehát minden második szombat szabad. Olvasónknak munkaviszonyai alapján 24 nap szabadságra. s mivel technikumi tanulmányokat is folytat, még 15 nap tanulmányi szabadságra jogosult. A vállalatnál az új munkahétre történt átállás után közölték, hogy a szabad szombatok figyelembevételével 3 napot levonnak a szabadságából. Arról kér tájékoztatást, hogy jogos-e a tanulmányi szabadságból szabad szombat címén egy napot levonni? A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a szabadság kiadásánál a hét minden napját munkanapnak kell tekinteni, a heti pihenőnapokat és a törvényben előírt munkaszüneti napok kivételével. függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalatnál levő munkaidő-beosztása szerint mindegyik napion munkát kell-e végeznie. Vagyis a szabad szombatokat is be kell számítani a szabadságba. A vállalatok általában azt a| gyakorlatot követik, hogy a szabadság napjainak számát már eleve a szabad szombatok figyelembevételével állapítják meg. Vállalatánál ezért mondták, hogy a munkaviszonya alapiján járó szabadság 22 nap és a tanulmányi szabadság pedig 14 nap. A 24 nap szabadság ugyanis 22 munkanapból és két szabad szombatból, a 15 nap tanulmányi szabadság pedig 14 munkanapból és egy szabad szombatból áll. A vállalata a szabadság megállapításánál helyesen járt el akkor, amikor a szabad szombatokat is figyelembe vette. Dr. V. M. Épült: 1957—1969 Egressy Oeni utca (118.) Két új utca van Újszegeden, ez is, a Blaha Lujza utca is egyemeletes, négy lakásos társasházakból áll. A tanács közművekkel is ellátta a példásan szép .kertvárosi jellegű utcákat. KEDD. 1969. JÚLIUS 8. DÉLMAGYARORSZÁG 5