Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 153. szám 1969. JÜLIUS 5., SZOMBAT Megjelenik bétfö kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Jobb fettételeket a vízügyi fejlesztéshez Interpelláció az óvodák és bölcsedék fejlesztése, valamint a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás ügyében Az országgyűlés tegnap, pénteken folytatta a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fogalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A tegnapi tanácskozást dr. Beresztóczy Miklós nyitotta meg, majd megkezdődött a vita. Felszólalt dr. Szabó József Baranya megyei, Sümegi János Nógrád megyei, Klujber László Fejér megyei, Hever Lajos Heves megyei, Kéri Vencel Komárom megyei, Tóth László GyőrSopron megyei és Mocsár Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselő. A szünet után Kállai Gyula vette át az elnöklést. Ezután felszólalt Némeht Imre Borsod megyei képviselő, s ő is, mint az előző felszólalók, elfogadta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését. Ezzel befejeződött a vízgazdálkodás helyzetével és további feladataival foglalkozó napirend vitája. A felszólalásokra Dégen Imre államtitkár válaszolt. A többi között megállapította: A vitában érintett néhány olyan problémát, amelynek rendezése meghaladja az OVH hatáskörét, részletesebb megvizsgálás után a kormány elé terjesztik, illetőleg az érdekelt minisztériumokkal egyeztetik a megoldási lehetőségeket. Az intézkedésekről a képviselőket tájékoztatni fogják. Vízellátás, csatornázás A vízellátás javítását és a csatornázást sürgető képviselők véleményével azonos a kormány álláspontja is: meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket a területileg arányos és az eddiginél kiegyenlítettebb fejlesztéshez. Mindamellett irreális lenne az a várakozás, hogy az ország minden városában és községében a vízellátottság rövid időn belül azonos szintre hozható. A területileg kiegyenlítettebb fejlesztés egyelőre a szélsőségek csökkentését jelenti, és annak a tendenciának az érvényesítését, hogy a vízellátás jobbítása az egyes települések jellegének, szerepének, valamint a településfejlesztési terv irányelveinek megfelelően történjék. Örömmel nyugtázta Dégen Imre, hogy a falvak közművesítéséből mind nagyobb részt vállalt anyagilag és sajátos munkájával is a helyi lakosság. A csőgyártás javításával, a jobb csőellátással kapcsolatban már tettek szervezeti lépéseket; ezzel a problémával az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a közelmúltban foglalkozott a Gazdasági Bizottság. Megfontolásra érdemesnek tartotta Dégen Imre azt a képviselői javaslatot, hogy valamilyen egységes árszintet alakítsanak ki a vízcsőanyagok tekintetében, attól függetlenül, hogy hazai gyártású, vagy importcsövekről van szó. Az ipari vízgazdálkodásban örvendetes jelenség, hogy míg korábban az ipar és a vízgazdálkodás szakemberei sokszor szembekerültek, vitatkoztak egymással — például a vizek elszennyezése miatti felelősségről —, újabban a két partner szövetséges társ lett. Egyetértett Dégen Imre azzal, hogy az eddiginél hatékonyabb gazdasági ösztönzőkkel is segítsék az ipari üzemek helyes vízgazdálkodási tevékenységét. Figyelemre méltóak azok a javaslatok, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásban továbbra is tartsák fenn az állami ártámogatás jelenlegi mértékét, ezt a támogatást differenciáltan alkalmazzák és lehetőleg több évre előre kapják meg az egyes üzemek, társulatok. Ezeket a kéréseket az OVH a mezőgazdasági és a pénzügyi tárcával közösen meg fogja vizsgálni. Hiba lenne viszont, ha megfeledkeznénk arról, hogy sok helyütt nem tudták teljes egészében eddig sem felhasználni az állami ártámogatást, azért, mert egy-egy országrészen a beruházások kivitelezését túlzottan koncentrálják. Helyesebb lenne a kivitelezéseket nagyobb hányadban vállalni maguknak az érdekelt vállalatoknak, társulásoknak. A mezőgazdasági vízdíjfizetés évenkénti állami dotációjára 300 millió forintot biztosítanak; a lakosság által fizetendő vízdíjak 400 millió forint állami támogatás juttatásával változatlanul maradtak. A mezőgazdaság vonatkozásában — népgazdasági és üzemi szempontból egyaránt — arra kell törekedni, hogy fokozatosan kialakítsuk a gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelő vízdíjrendszert. Bevezetése csakis a mezőgazdaság jövedelmezőségi, illetve árszintjének alakulásával összhangban történhet, nem szabad veszélyeztetni a mezőgazdasági üzemek termelési biztonságát, jövedelmezőségét: Az árvízvédelemmel kapcsolatos észrevételekre Dégen Imre megjegyezte, hogy az eddigi intézkedések, erőfeszítések eredményeként a közepes árvizek ellen teljes biztonságot értünk el, s a töltéserősítési munkák előrehaladásával egyre inkább elejét vehetjük a rendkívüli árvizek okozta károknak is. E témával kapcsolatban az államtitkár elismeréssel szólt a vízgazdálkodás érdekében kibontakozó egyre szélesebb körű társadalmi aktivitásról. Hangsúlyozta: az a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozó, aki úgy műveli a földet, hogy közben takarékoskodik a vízzel; az az ipari üzem, amely új technológia bevezetésével csökkenti a vízfelhasználást; a lakosok milliói, akik nem nézik tétlenül, hogy háztartásukban a rossz szerelvények miatt menjen veszendőbe víz — valamennyien részesei a vízgazdálkodást segítő társadalmi méretű mozgalomnak. Ezután az országgyűlés az OVH elnökének a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát — egy képviselő tartózkodása mellett — jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk A napirendnek megfelelően az interpellációk következtek. Először Bodonyi Pálné (Budapest 47. számú választókerület) a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára — az országgyűlés kulturális, valamint szociális és egészségügyi bizottságának felkérésére — egy korábbi interpelláció kapcsán tett intézkedésről számolt be. Elmondotta, hogy egy esztendeje Pázsit Árpád képviselő „a vállalati és tanácsi kezelésben levő óvodák, bölcsődék fejlesztésértek biztosítása" tárgyában interpellált. A pénzügyminiszter válaszát az országgyűlés azzal a kiegészítéssel vette tudomásul, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kulturális, valamint szociális és egészségügyi bizottság azóta több alkalommal foglalkozott a témával. Megállapította, hogy a vállalati gyermekintézmények száma állandóan csökkeA: 1960-tól 1965-ig 2600. 1965től 1968-ig 300 gyermekotthoni hely tanácsi kezelésbe került vagy megszűnt. Közrejátszott ebben az is, hogy ezeknek a bölcsődéknek és óvodáknak egy része ideiglenes jelleggel, az 1950es években a nagyobb gyermeklétszám ellátására épült, s viszonylag rövid idő alatt használhatatlanná vált. Feltétlenül hozzájárult továbbá az üzemi óvodák, bölcsődék „leadásához" az a rendelkezés is, amely a megüresedett helyet olyan gyermek számára is biztosítja, akinek szülei nem dolgoznak a fenntartó üzemben vagy vállalatnál. A képviselő elmondotta, hogv ha magyarázható is az üzemi gyermekintézmények számának csökkenése, sem(Folytatás a 2. oldalon.) Somogyi Károlyné felvétele KÉRÉSZ A TISZÁN. Négy keréken érkezett, hogy a hűs hullámokban folytassa útját a szegedi fürdők és hőforrás vállalat új sporthajója. A Váci Hajógyárban készült, akárcsak már jól ismert testvérei, az Odessza-hajó és a mikrovízibusz. Az egymillió forintos Kérész reprezentatív hajója lesz a szegedi Tisza-partnak: tízfőnyi csoportok is kibérelhetik alkalmi utakra. Az új hajó, amelyet valószínűleg hamarosan megszeretnek Szeged lakosai és vendégei, tegnap, 4-én délután már megkóstolta a Tisza habjait: egy A'.győről érkezett hatalmas „olajosdaru'' emelte át a partról igazi elemébe Bűtorűjdonságok a SzagedS ipari Kiállításon Vásárolhatók — Lesz utánpótlás A szegedi ipari vásárra készül a Bútorértékesítő Vállalat, s az idén először a Lakástextil Vállalattal és a Képcsarnok Vállalattal közösen rendezi be pavilonját. Tegnap sajtótájékoztatót tartottak, ahol Erdős Ervin a Bútorértékesítő Vállalat osztályvezetőbe, Boros Kálmán, a Lakástextil Vállalat osztályvezetője és Nádor Imréné, a Képcsarnok Vállalat osztályvezetője beszélt a vásárra való felkészülésről. Szegeden a jelenleg legkorszerűbb, legújabb magyar bútorokat és. több erre az alkalomra importált külföldi garnitúrát mutatnak be. A legigényesebb kivitelű és keresett Kanizsa IV., Hajdúság II. lakószoba mellett bemutatják a BNV-n nagy vitát kavart Modul '69 lakószobát és dolgozószobát is, mely ezúttal először darabonként is megvásárolható lesz. Amennyiben időben elkészül, látható lesz majd a Csongrádi Bútorgyár Marklin garnitúrája is a vásáron, amely szétszedhető, legalább százféleképp variálható bútorkollekció, mintadarabjai a pesti ipari vásáron sikerrel szerepeltek. A hazánkban forgalomba levő külföldi bútorok közül a legnagyobb sikert a cseh „Elegant", a német Leipzig és Wi-We-Na bútorok aratták. A vásáron ők „képviselik" a bútorimportot, ezenkívül egyenesen a szegedi vásárra érkezik háromfajta olasz kárpitozott garnitúra. A luxuskivitelű olas2 bútorok ára magas, ezért a szegedi közvélemény, a kereslet dönti el. rendelnek-e majd még belőle. Jugoszláviából az idén modern szőnyegeket látunk a lakásbemutatón. Mint a Lakástextil Vállalat képviselője elmondotta, nemcsak bútorszövetet, de szőnyegeket is kiállítanak — köztük a Kallio „faltól Az ülésteremben (balról jobbra): dr. Ajtai Losonczi Pál és Fock Jenő Az ülés szünetében dr. Korom Mihály igazságügy-mlMiklós, niszter (középütt) Győri Imre (jobbról) Csongrád megyei képviselővel beszélget iparművészeti alkotásokkal teszi otthonossá, „lakássá" a pavilon bútorait — hiszen a három cég együtt éppen a lakáskultúra összefonódó három ágát akarja reprezentálni Szegeden. A kiállítás ideje alatt — mint azt Dunai Pálné, a Széchenyi téri bútoráruház igazgatója elmondta — az üzletben helyezik el azokat a bútorokat, amelyek a vásári pavilonba ugyan nem férnek el, de az újdonságok közé tartoznak. Az idei kellemes meglepetés: valamenynyi kiállítási tárgy megvásárolható lesz és az igényeknek megfelelően —, amelyet a vásárlók által kitöltendő közvéleménykutató lapok alapján is felmérnek — az újdonságokból a vásár után is szállítanak Szegedre. P. Sz. M. Francia álláspont falig" szőnyeget és dekoratív sötétítő függönyöket. A Képcsarnok Vállalat ízléses lakáskiegészítő tárgyakkal, A pénteki varsói lapok vezető helyen számolnak be arról, hogy George Pompidou francia köztársasági elnök megerősítette Franciaország eddigi álláspontját az Odera—Neisse határ ügyében. A francia elnök T. Olechowski, az új párizsi lengyel nagykövet megbízólevele átvételekor, a nagykövetnek az Odera—Neisse határra vonatkozó szavaira válaszolva hangoztatta: „Franciaország változatlanul azt kívánja, hogy Lengyelország továbbra is mai határai között foglalja el helyét Európában és segítse a feszültség csökkentését, amihez nagy reményeket fűzünk". \