Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Fél^v mérlege Termelés, fogyasztás, készletek, árak Somogyi Karolyné felvétele ÉPÜL, A FEDETT. Acélvázak erdeje, a leendő újszegedi fedettuszoda. A képen jól látható az építkezés monumentalitása, a vázak között dolgozó emberek alig-alig látszanak A Központi Statisztikai Hivatalban most összesített adatok szerint az állami és a szövetkezeti ipar az első fél évben egy százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítésről júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, az öthavi statisztika szerint azonban 4 százalékkal nagyobb értékű árut adtak el az ipari vállalatok, mint egy évvel korábban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelés jobban megfelelt a piac igényeinek. Mivel a foglalkoztatottak száma gyorsabban nőtt, mint a termelés, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első felében. Ebben az is közrejátszott, hogy az idén több volt a munkaszünet, kevesebb a ledolgozott órák száma. Az egy teljesített munkaórára jutó termelés 5 százalékkal meghaladta az 1968. első félévit. A tapasztalatok arra utalnak, hogy haTáj, hagyomány, Erdei Ferenc nyilatkozata a Délmagyarországnak hatnak. Másfelé, a homokon, a tanyák között még szinte egyenlő erők küzdelme folyik. — Itt, a tanyák között végigtekinthetjük az egész településtörténetet. A tanyák kialakulásától, egészen napjainkig, s úgy látom, hogy A közelmúltban zártuk le nem lehet ilyen, hiszen a lapunkban Szeged szellemi rendszer hívei vagyunk, maéletéről indított vitasoroza- gunkénak valljuk, érezzük, tunkat. A témáról bevezető szeretjük ezt a társadalmat, előadást április elején dr. De vannak visszásságok, Erdei Ferenc akadémikus, a vagy meg nem oldott kérdéHazafias Népfront főtitkára sek, esetleg rosszul megoltartott. Jelenleg készülő dott kérdések a sok jó melkönyvéhez, amelyet Város és lett. És ez az alapállás bovidéki címmel tervez — Sze- nyolultabb, több, maximális olyan tanyák ezek, amelyek gedről és a környező váró- intellektuális fegyelmet kö- az országban minden más sokról szól majd — gyűjt veteL Ma a szociológus, a tanyákkal szemben a legtoanyagot. Felkereste a ho- falukutató több összefüggést vább lesznek életképesek, moki falvakat, beszélgetett gondol végig, ha anyagot Sűrű település, intenzív kulipari munkásokkal, családi gyűjt, publikál. Végül poli- túra, villamosítás, különféle tűzhelyek mellett felelevení- tikai kihatásában is van el- közszolgáltatások, iskolák tette hajdani, ifjúkori emlé- térés. Régen hivatalos el- stb. megtalálhatók. Az urbakeit. Régi ismerője e tájnak, lentmondás, egyértelmű el- nizáció folyamán a lakosság Látogatása, írásai, publiká- utasítás volt a válasz, ma beköltözéseinek fő iránya ciói alaposságról, elmélyült- pedig mellette állnak, még Szeged, Kistelek — ha ameségről, nagy hozzáértésről akkor is, ha vitatkoznak ve- gyét figyeljük, akkor Csongadnak számot, amelyre a le- Ezeket a körülményeket rád is. De számosan vannak közvélemény figyel, hozzá- — objektivitásuk mellett — olyanok, akik ezekbe a bűigazodik. A népfront Szeged szubjektíven értékelem, ma- bájosan szép homoki új közvárosi bizottságának szék- gamra és a munkámra ma- ségekbe irányulnak, hiszen házában arról kértünk dr. gától értetődően kötelezőnek komplett közművesítéssel Erdei Ferenctől tájékozta- tartom. várják a beköltözőket, tást: milyen benyomásokat — A szegedi járásban kü- _ Tapasztalható egy kis szerzett a szegedi tájról? lönös élességgel észlelhető a visszaáramlás az iparból a — Mint régi falukutató, régi és az új világ ütközése, mezőgazdaságba, főként a aki korábban is és most is Nem ment végbe egy száz- fiatalok köréből, akik koaktívan csinálja ezt — ebből százalékos szocialista átszer- rabban otthagyták a földet, az aspektusból — több ha- vezés a mezőgazdaságban, a falut. Ez azzal függ öszsonlóságot és lényeges elté- ugyanakkor az iparosodás sze, hogy mind kevésbé jerést látok a régebbi meg a hatalmas léptekkel tör előre, lent különbséget, hogy szömostani falukutatásban. Ha- Néhány helyszínen érzékel- vetkezeti gazdaságban vagv sonlóságok: nem speciális tu- tetve: Zákányszék, Doraa- ipari nagyüzemben dolgozó dományos vizsgálódás ez, szék. Bordány esetében pél- munkás-e az illető. A fianem aktív politikai orientá- dául a népesség többnyire talok ezt egyszerűen nem is lódás, hanem egy történeti mezőgazdaságban dolgozik, vetik így fel. Viszont éppen szemléletű, általános vizsgá- de tanyákon él, mint ezelőtt azokra a helyekre igyekezlódású ábrázolás, amiben a 80—100 évvel, erősek a csa- nek vissza, ahol már megtaszociográfia, közgazdaságtan, ladi hagyományok, kötöttsé- lálják azokat a munkafeltéa közigazgatás tudománya Sek- ugyanakkor új techni- teleket, ami korábban kiaiaérvényesül, s kap szerepet. kat fogadott magába, új köz- kult az iparban. Vagyis ciMindenféle módszerek, iro- ségeket hozott létre, mégis vilizált városi munkakörüldalmi eszközök is megtalál- uralkodó a hagyományos ményeket kell teremteni a hatók az ábrázolásban, min- életmód, s még kitapintható termelőszövetkezetekben is. denki a maga természetét a Paraszti rétegeződés is. Kiélezve ezt, azt mondhatköveti .s éppen azért olyan Domaszéken az ezer tanya nám, ne annyira táncolóheszínes. Illyés Gyula akkor is közül 300 családnak megy lyeket építsenek a fiataloklírikus, ha a Puszták népét igen-igen jól, de 700 család nak, hanem korszerűbb, kulírja. Darvas József akkor is nehezen él, várja, hogy a turáltabb munkalehetőségeepikus. drámaíró, amikor szakszövetkezetek minél több ket teremtsenek Orosházáról ír, vagy éppen kollektív segítséget adjanak „Homokorszár ellentmonPeneszlekrol a gazdálkodáshoz. Vagyts dá_ sokszínűi fe]!ődő vi_ - A kovélemény is álta- mindennapi munkásságukban w Az elmúlt 25 esztendő tékony intézkedések szükségesek a termelékenység javítására. A népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata a külkereskedelem volt. Az export 15, az import 9 százalékkal nőtt. A nem szocialista országokba 24 százalékkal több árut szállítottunk, s onnan hat százalékkal többet vásároltunk, mint a múlt év első felében. A belkereskedelem készleteinek alakulásában kisebb mozgás tapasztalható. A kiskereskedelem készletei júniusban némileg csökkentek, a nagykereskedeleméi pedig mintegy 800 millió forinttal növekedtek az előző hónaphoz képest, tehát utánpótlásról gondoskodtak. A nagy- és kiskereskedelemnek júniusban összesen 23 359 millió forint értékű áruja volt raktáron. 700 millióval több, mint májusban, de 1,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly júniusban. A kiskereskedelem az első fél évben 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. Nagyjából egyforma mértékben nőtt az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek eladása. A piaci felhozatal országosan 8, a fővárosban 2 százalékkal kisebb volt, mint a tavalyi első fél évben. A kiskereskedelmi árak 1,8, a piaci árak 16,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1968 első felében. A fogyasztói árindex az első öt hónap adatai szerint a lakosság valamennyi fontosabb rétegnél 2 százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset az állami iparban 2,3 százalékkal, a munkások átlagkeresete 2,9 százalékkal nőtt. Az idegenforgalomról szóló adatok szerint az év első felében 20 százalékkal több beutazó, és 39 százalékkal több átutazó turista járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor, összesen 1 762 318 külföldi látogatott fél év alatt Magyarországra, ugyanezen idő alatt 367 298 magyar járt külföldön. Mikor késs a munka ? V

ajon mikor van kész egy bizonyos munka — legyen bár szó épületről, vagy műútról, gépről vagy cipőről —, mikor mondhatjuk rá: készen van? Ezt a furcsa kérdést bogozgattunk nemrégen egy ismerősömmel. S arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy nem is olyan furcsa, mint amilyennek első hallásra tűnik. Mert attól, ha egy munkát valahol befejeznek, még nem biztos, hogy késznek is tekinthető. Hogy is mondja az Értelmező Szótár? Kész: olyan — fizikai vagy szellemi termék —, amelynek elkészítése már teljesen befejeződött, amely, úgy, ahogy van, máris használható, alkalmazható. Hát ezzel az utóbbival: a használhatósággal, alkalmazhatósággal még elég gyakran meggyűlik a bajunk. Előelőfordul, hogy a munka eredményének nem lehet gondtalanul örülni, nem lehet élvezni. Befejezték ugyan, de igazában mégsincs kész. Nem felel meg a célnak, nem tökéletes, mindjárt, vagy fokról fokra előtűnnek a hibák. S velük együtt az is, hogy: úgy, amint van, a termék nem használható, nem alkalmazható. Általánosnak ez ugyan nem mondható, azonban gyakori a jelenség, amiről beszélgettünk. Mi legalábbis annak találtuk, amint „fogyasztószemmel" elkezdtük méregetni. Éppen ezért érdemesnek látszik, hogy ne csak négyszemközt, hanem sokszemközt is szóba kerüljön ennek az ellentmondásnak néhány motívuma. Van, ahol a tervezésből ered a hiba. A gumigyárban például emiatt kell egy egész kábelrendszert áthelyezni, átépíteni milliós nagyságrendű költséggel. A közelmúltban egy megbeszélésen fel is vetették a dolgozók: mindez az egész közösséget károsítja. Ugyancsak tervezési baklövés, hogy egyik újonnan épült üzemünkben a gépek melletti átjárót képtelenül szűkre szabták. Fél lábbal fel kell állnia a gép talpára a kezelőnek, amikor utat-teret kérnek tőle. Másutt az üzemrész mérete nem áll arányban az innen várt termeléssel. Néha esztétikai szempontokért föladják a praktikumot. Például egy társasház építkezésénél történt, hogy a lépcsőház nehéz vasajtaját befelé nyílóra tervezték. Mikor aztán költözködtek a lakók, minden családnak le kellett emelni az egyik ajtószárnyat, lévén hogy az pontosan a felvezető lépcsőkre nyílott. — Csak egyszer emelné meg ezt az ajtót... — emlegették akkor a tervek készítőjét a költözködők. Ezt akár jelképesen is értelmezhetjük: valóban, a tervezőnek képzeletben minden terhet meg kell emelnie, minden lehetőséggel számolnia kell. Az pedig hogy a tervező logikájával átfogta-e ezeket a „terheket", alapos ellenőrzést kíván. A tervet-elfogadók felelősségére éppúgy apellálnunk kell tehát, mint a tervezőére, csak igazán kész munkát, jó tervet szabad elfogadni. A jó terv jó megvalósítása persze legalább ilyen nehéz. Sőt! Vajon nem marad-e ki éppen a legfontosabb anyag, nem spórolja-e ki valami ügyeskedő a cement egy részét, nem változtatja-e meg a tudatlanság, nemtörődömség valahol a kívánt összetételt? Minderre s még sok egyébre ügyelni, vigyázni kell. Erre pedig csak az élesszemű. gondos ellenőrzés képes. Magam sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok ennek, mint bármiféle utólagos garanciának. Ami különféle termékeknél helyes és szükséges, nyilván: az igazi szavatosságot azonban — nekem, a beruházónak, fogyasztónak, használónak — az alkotás közben árgus szemmel figyelő ellenőrök, a jó minőség cerberusai jelenthetik. A

z engedékenység is lehet bűn. Mi, amikor építünk, készítünk valamit, nem egy-két hónapra, egy-két esztendőre szánjuk. Le kell vonnunk az eddigiekből kínálkozó legfőbb tanulságot: jottányit sem szabad engedni a követelményekből. Amit egyszer megtermelünk, vagy megteremtünk, amire az állam, a gyári közösség vagy a család pénzt ad. abból ne hibádzzon semmi. Az egyszer, de jól elvégzett munkának járjon ki a megbecsülés anyagilag is, erkölcsileg is, mind fokozottabban. De — legyen bármilyen fontos is egy munka befejezése, nem szabad útat engedni a félkész, felszínesen-kész dolgoknak. Ahogy a parasztember mondja: nem kapálás az ha valaki „zöldre feketét" húz, vagyis a kivágatlan gazra rákapálja a földet. Fejlődésünk mostani fokán tartunk már ott: semmi sem lehet annyira sürgős, hogy ne legyen tökéletes. Simái Mihály Tűz a rőkusi pályaudvaron Tegnap este 8 óra 20 mazó — palack fel is robperckor — eddig még isme- bant, másik kettőt sikerült retlen okból — kigyulladt a kimenteni. A szervezetten, MÁV szentesi építésvezetőség Szeged-Rókus pályaudvari gépállomásának raktára. A közelmúltban épített 25— 30 méteres poliészter tetős raktár pillanatok alatt lángba borult, s kábelek, ponyvák, faanyagok lánggal égtek. gyorsan dolgozó tűzoltók az alig pár méterre levő másik raktár kiürítését is percek múlva megkezdték, s bár munkájukat az első percekben az alacsony víznyomás nehezítette, beavatkozásuk hatalmas lokalizálta a tüzet. A helyszínen, a közvetlen Munkatársunk fél 9 órakor közelben a tűz keletkezéséa helyszínre érkezett, s ak- nek időpontjában — a vizskor már az oltást öt tűzoltó- gálát első perceiben ennyi kocsi végezte. A tűzoltók volt megállapítható — csak lános érdeklődéssel fogadja követhető az egyéni gazdái- a,att sokat lé tt előre vál_ ugyanis 5-6 percen belül a Kormánvos Ferenc éiieliő_ ezeket a műveket, az egész kodas es a szocialista gaz- tozatos ga,dag anvagot kí helyszínre érkeztek. A hely- ™rmanV°s ferenc ejjeiior „a;..!- rtálUoHá-c VmStti .dtus. sazuag anyagot Kl- «_.„, „ x :„ tartózkodott Kimondása svp. társadalom reagál rájuk, po- dálkodás közötti front. náI a falukutatásnak,'mindbtikusok, újságolvasók, kü- — Ellenpólus Tápé. Ha- azoknak, akik szívükön viselonbozo politikai csoportok, gyományos, folklórjában gaz- lik, érzik mert mindenki számára dag Tisza-parti falu, ahova sorsát, mond valamit. Mindenkép- az új is betört, s hódít. Mo. pen politikai kihatású írá- dern központi szarvasmarhasok ezek, akár akarja a szer- telepet, most pedig sertéstező, akár nem. A különböző- nyésztő telepet épít a Tiszaségek a politikai töltésben táj Tsz, virágzik a község, a keresendők. Annak idején modern műszaki forradalom. ellenzékien, támadóan keres- az iparosodás naponta vál- Néha még ennél is szebben dúst Y^i^a fZ e'lentT°n- áztatja a íalut-, de mindez jobban. Mint a mi vidékünaast a társadalomban, hogy nem egyem, csaladi vallal- . ..... a rendszer képébe vágjunk, kozásban, hanem a szövet- kon ,s' Hiszen maholnap tarthatatlan ez a helyzet, kezetekben. Itt az új élet je- „olajország" leszünk. meg kell változtatni. Ma lenségei elementáris erővel Sz. Lukács Imre a magyar falvak Dr. Erdei Ferenc ezelőtt 40 évvel már „álmodott" róluk, s ez ma válik valóra. Leginkább ugyanúgy, mint az akkori jövendölés szólt. színen Füle Antal MÁV-in- tartózkodott. Elmondása szetéző — aki lakása ablakából rint éppen a villanyokat ollátta meg az akkor még alig totta el, amikor fellobbant a pár méteres lángot — elmondotta, azonnal intézkedtek, hogy a 8 óra 30-kor Békéscsabáról érkező személyvonatot a pályaudvarra ne bocsássák be. A lángok ugyanis a hegesztőműhely környékén lobbantak fel, így a robbanásveszély, másrészt a tűz gyors terjedése miatt szükséges volt az óvatosság. Mint elmondották, egy — feltehetően — oxigént tartalláng. Lapzártáig az oltásnál személyi sérülés nem történt, az anyagi kárt több százezer forintra becsülik. A vizsgálat tart a tűz okának kiderítésére. P. Sz. M. SZERDA, 1969. JÜLIUS 30. fl Mtori cím adományozása Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az egyetemi doktori cím adományozásáról. Eszerint az orvosok, állatorvosok és jogászok tanulmányaik befejeztével elnyerik a doktori címet. Más belföldi, illetve külföldi-egyetemet végzett és oklevéjlel rendelkező diplomásnak a doktori cím megszerzéséhez az előírt tananyagnál magasabbfokú tárgyismerettel és a tudományos kutatás módszereiben való jártassággal kell rendelkeznie. A felügyeletet gyakorló miniszter hozzájárulásával az egyetem — az arra érdemes személynek — tiszteletbeli kitüntetésként (honoris causa) ítélheti oda a doktori címet. Az a doktor, aki 50 esztendeig közmegbecsülésben fejtette ki tevékenységét, az egyetemtől doktori arany oklevelet kaphat. A doktori cím elnyeréséhez szükséges doktoi-i szigorlatot egy fő tárgyból és két melléktárgvból kell elkészítenie a pályázónak.