Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Fél^v mérlege Termelés, fogyasztás, készletek, árak Somogyi Karolyné felvétele ÉPÜL, A FEDETT. Acélvázak erdeje, a leendő újszegedi fedettuszoda. A képen jól látható az építkezés monumen­talitása, a vázak között dolgozó emberek alig-alig látszanak A Központi Statisztikai Hivatalban most összesített adatok szerint az állami és a szövetkezeti ipar az első fél évben egy százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítésről júniusi adatok még nem állnak rendelkezés­re, az öthavi statisztika sze­rint azonban 4 százalékkal nagyobb értékű árut adtak el az ipari vállalatok, mint egy évvel korábban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelés jobban megfelelt a piac igényeinek. Mivel a foglalkoztatottak száma gyorsabban nőtt, mint a termelés, az egy foglal­koztatottra jutó termelés 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első felé­ben. Ebben az is közreját­szott, hogy az idén több volt a munkaszünet, keve­sebb a ledolgozott órák szá­ma. Az egy teljesített mun­kaórára jutó termelés 5 szá­zalékkal meghaladta az 1968. első félévit. A tapasztala­tok arra utalnak, hogy ha­Táj, hagyomány, Erdei Ferenc nyilatkozata a Délmagyarországnak hatnak. Másfelé, a homokon, a tanyák között még szinte egyenlő erők küzdelme fo­lyik. — Itt, a tanyák között vé­gigtekinthetjük az egész te­lepüléstörténetet. A tanyák kialakulásától, egészen nap­jainkig, s úgy látom, hogy A közelmúltban zártuk le nem lehet ilyen, hiszen a lapunkban Szeged szellemi rendszer hívei vagyunk, ma­életéről indított vitasoroza- gunkénak valljuk, érezzük, tunkat. A témáról bevezető szeretjük ezt a társadalmat, előadást április elején dr. De vannak visszásságok, Erdei Ferenc akadémikus, a vagy meg nem oldott kérdé­Hazafias Népfront főtitkára sek, esetleg rosszul megol­tartott. Jelenleg készülő dott kérdések a sok jó mel­könyvéhez, amelyet Város és lett. És ez az alapállás bo­vidéki címmel tervez — Sze- nyolultabb, több, maximális olyan tanyák ezek, amelyek gedről és a környező váró- intellektuális fegyelmet kö- az országban minden más sokról szól majd — gyűjt veteL Ma a szociológus, a tanyákkal szemben a legto­anyagot. Felkereste a ho- falukutató több összefüggést vább lesznek életképesek, moki falvakat, beszélgetett gondol végig, ha anyagot Sűrű település, intenzív kul­ipari munkásokkal, családi gyűjt, publikál. Végül poli- túra, villamosítás, különféle tűzhelyek mellett felelevení- tikai kihatásában is van el- közszolgáltatások, iskolák tette hajdani, ifjúkori emlé- térés. Régen hivatalos el- stb. megtalálhatók. Az urba­keit. Régi ismerője e tájnak, lentmondás, egyértelmű el- nizáció folyamán a lakosság Látogatása, írásai, publiká- utasítás volt a válasz, ma beköltözéseinek fő iránya ciói alaposságról, elmélyült- pedig mellette állnak, még Szeged, Kistelek — ha ame­ségről, nagy hozzáértésről akkor is, ha vitatkoznak ve- gyét figyeljük, akkor Csong­adnak számot, amelyre a le- Ezeket a körülményeket rád is. De számosan vannak közvélemény figyel, hozzá- — objektivitásuk mellett — olyanok, akik ezekbe a bű­igazodik. A népfront Szeged szubjektíven értékelem, ma- bájosan szép homoki új köz­városi bizottságának szék- gamra és a munkámra ma- ségekbe irányulnak, hiszen házában arról kértünk dr. gától értetődően kötelezőnek komplett közművesítéssel Erdei Ferenctől tájékozta- tartom. várják a beköltözőket, tást: milyen benyomásokat — A szegedi járásban kü- _ Tapasztalható egy kis szerzett a szegedi tájról? lönös élességgel észlelhető a visszaáramlás az iparból a — Mint régi falukutató, régi és az új világ ütközése, mezőgazdaságba, főként a aki korábban is és most is Nem ment végbe egy száz- fiatalok köréből, akik ko­aktívan csinálja ezt — ebből százalékos szocialista átszer- rabban otthagyták a földet, az aspektusból — több ha- vezés a mezőgazdaságban, a falut. Ez azzal függ ösz­sonlóságot és lényeges elté- ugyanakkor az iparosodás sze, hogy mind kevésbé je­rést látok a régebbi meg a hatalmas léptekkel tör előre, lent különbséget, hogy szö­mostani falukutatásban. Ha- Néhány helyszínen érzékel- vetkezeti gazdaságban vagv sonlóságok: nem speciális tu- tetve: Zákányszék, Doraa- ipari nagyüzemben dolgozó dományos vizsgálódás ez, szék. Bordány esetében pél- munkás-e az illető. A fia­nem aktív politikai orientá- dául a népesség többnyire talok ezt egyszerűen nem is lódás, hanem egy történeti mezőgazdaságban dolgozik, vetik így fel. Viszont éppen szemléletű, általános vizsgá- de tanyákon él, mint ezelőtt azokra a helyekre igyekez­lódású ábrázolás, amiben a 80—100 évvel, erősek a csa- nek vissza, ahol már megta­szociográfia, közgazdaságtan, ladi hagyományok, kötöttsé- lálják azokat a munkafelté­a közigazgatás tudománya Sek- ugyanakkor új techni- teleket, ami korábban kiaia­érvényesül, s kap szerepet. kat fogadott magába, új köz- kult az iparban. Vagyis ci­Mindenféle módszerek, iro- ségeket hozott létre, mégis vilizált városi munkakörül­dalmi eszközök is megtalál- uralkodó a hagyományos ményeket kell teremteni a hatók az ábrázolásban, min- életmód, s még kitapintható termelőszövetkezetekben is. denki a maga természetét a Paraszti rétegeződés is. Kiélezve ezt, azt mondhat­követi .s éppen azért olyan Domaszéken az ezer tanya nám, ne annyira táncolóhe­színes. Illyés Gyula akkor is közül 300 családnak megy lyeket építsenek a fiatalok­lírikus, ha a Puszták népét igen-igen jól, de 700 család nak, hanem korszerűbb, kul­írja. Darvas József akkor is nehezen él, várja, hogy a turáltabb munkalehetősége­epikus. drámaíró, amikor szakszövetkezetek minél több ket teremtsenek Orosházáról ír, vagy éppen kollektív segítséget adjanak „Homokorszár ellentmon­Peneszlekrol a gazdálkodáshoz. Vagyts dá_ sokszínűi fe]!ődő vi_ - A kovélemény is álta- mindennapi munkásságukban w Az elmúlt 25 esztendő tékony intézkedések szük­ségesek a termelékenység ja­vítására. A népgazdaság legdinami­kusabban fejlődő ágazata a külkereskedelem volt. Az export 15, az import 9 szá­zalékkal nőtt. A nem szo­cialista országokba 24 szá­zalékkal több árut szállítot­tunk, s onnan hat százalék­kal többet vásároltunk, mint a múlt év első felében. A belkereskedelem készle­teinek alakulásában kisebb mozgás tapasztalható. A kis­kereskedelem készletei jú­niusban némileg csökkentek, a nagykereskedeleméi pe­dig mintegy 800 millió fo­rinttal növekedtek az előző hónaphoz képest, tehát után­pótlásról gondoskodtak. A nagy- és kiskereskedelemnek júniusban összesen 23 359 millió forint értékű áruja volt raktáron. 700 millióval több, mint májusban, de 1,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly júniusban. A kiskereskedelem az első fél évben 10 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. Nagyjából egyforma mérték­ben nőtt az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek eladása. A piaci felhozatal országosan 8, a fő­városban 2 százalékkal ki­sebb volt, mint a tavalyi első fél évben. A kiskereskedelmi árak 1,8, a piaci árak 16,6 száza­lékkal magasabbak voltak, mint 1968 első felében. A fogyasztói árindex az első öt hónap adatai szerint a la­kosság valamennyi fonto­sabb rétegnél 2 százalékkal emelkedett. Az egy foglal­koztatottra jutó havi átlag­kereset az állami iparban 2,3 százalékkal, a munkások át­lagkeresete 2,9 százalékkal nőtt. Az idegenforgalomról szó­ló adatok szerint az év első felében 20 százalékkal több beutazó, és 39 százalékkal több átutazó turista járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor, összesen 1 762 318 külföldi látogatott fél év alatt Magyarországra, ugyan­ezen idő alatt 367 298 magyar járt külföldön. Mikor késs a munka ? V ajon mikor van kész egy bizonyos munka — legyen bár szó épületről, vagy műútról, gépről vagy cipő­ről —, mikor mondhatjuk rá: készen van? Ezt a furcsa kérdést bogozgattunk nemrégen egy ismerősömmel. S arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy nem is olyan furcsa, mint amilyennek első hallásra tűnik. Mert attól, ha egy munkát valahol befejeznek, még nem biztos, hogy késznek is tekinthető. Hogy is mondja az Értelmező Szótár? Kész: olyan — fizikai vagy szellemi termék —, amelynek elkészítése már teljesen befejező­dött, amely, úgy, ahogy van, máris használható, alkal­mazható. Hát ezzel az utóbbival: a használhatósággal, alkalmaz­hatósággal még elég gyakran meggyűlik a bajunk. Elő­előfordul, hogy a munka eredményének nem lehet gond­talanul örülni, nem lehet élvezni. Befejezték ugyan, de igazában mégsincs kész. Nem felel meg a célnak, nem tö­kéletes, mindjárt, vagy fokról fokra előtűnnek a hibák. S velük együtt az is, hogy: úgy, amint van, a termék nem használható, nem alkalmazható. Általánosnak ez ugyan nem mondható, azonban gyakori a jelenség, amiről beszél­gettünk. Mi legalábbis annak találtuk, amint „fogyasztó­szemmel" elkezdtük méregetni. Éppen ezért érdemesnek látszik, hogy ne csak négyszemközt, hanem sokszemközt is szóba kerüljön ennek az ellentmondásnak néhány motívuma. Van, ahol a tervezésből ered a hiba. A gumigyárban például emiatt kell egy egész kábelrendszert áthelyezni, átépíteni milliós nagyságrendű költséggel. A közelmúltban egy megbeszélésen fel is vetették a dolgozók: mindez az egész közösséget károsítja. Ugyancsak tervezési baklövés, hogy egyik újonnan épült üzemünkben a gépek melletti átjárót képtelenül szűkre szabták. Fél lábbal fel kell állnia a gép talpára a kezelőnek, amikor utat-teret kérnek tőle. Másutt az üzemrész mérete nem áll arányban az innen várt termeléssel. Néha esztétikai szempontokért föladják a praktikumot. Például egy társasház építkezésénél tör­tént, hogy a lépcsőház nehéz vasajtaját befelé nyílóra ter­vezték. Mikor aztán költözködtek a lakók, minden család­nak le kellett emelni az egyik ajtószárnyat, lévén hogy az pontosan a felvezető lépcsőkre nyílott. — Csak egyszer emelné meg ezt az ajtót... — emle­gették akkor a tervek készítőjét a költözködők. Ezt akár jelképesen is értelmezhetjük: valóban, a tervezőnek kép­zeletben minden terhet meg kell emelnie, minden lehető­séggel számolnia kell. Az pedig hogy a tervező logikájá­val átfogta-e ezeket a „terheket", alapos ellenőrzést kíván. A tervet-elfogadók felelősségére éppúgy apellálnunk kell tehát, mint a tervezőére, csak igazán kész munkát, jó ter­vet szabad elfogadni. A jó terv jó megvalósítása persze legalább ilyen ne­héz. Sőt! Vajon nem marad-e ki éppen a legfontosabb anyag, nem spórolja-e ki valami ügyeskedő a cement egy részét, nem változtatja-e meg a tudatlanság, nemtörődöm­ség valahol a kívánt összetételt? Minderre s még sok egyébre ügyelni, vigyázni kell. Erre pedig csak az éles­szemű. gondos ellenőrzés képes. Magam sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítok ennek, mint bármiféle utólagos garanciának. Ami különféle termékeknél helyes és szüksé­ges, nyilván: az igazi szavatosságot azonban — nekem, a beruházónak, fogyasztónak, használónak — az alkotás közben árgus szemmel figyelő ellenőrök, a jó minőség cer­berusai jelenthetik. A z engedékenység is lehet bűn. Mi, amikor építünk, készítünk valamit, nem egy-két hónapra, egy-két esztendőre szánjuk. Le kell vonnunk az eddigiekből kínálkozó legfőbb tanulságot: jottányit sem szabad engedni a követelményekből. Amit egyszer megtermelünk, vagy megteremtünk, amire az állam, a gyári közösség vagy a család pénzt ad. abból ne hibádzzon semmi. Az egyszer, de jól elvégzett munkának járjon ki a megbecsülés anyagi­lag is, erkölcsileg is, mind fokozottabban. De — legyen bármilyen fontos is egy munka befejezése, nem szabad útat engedni a félkész, felszínesen-kész dolgoknak. Ahogy a parasztember mondja: nem kapálás az ha valaki „zöldre feketét" húz, vagyis a kivágatlan gazra rákapálja a földet. Fejlődésünk mostani fokán tartunk már ott: semmi sem lehet annyira sürgős, hogy ne legyen tökéletes. Simái Mihály Tűz a rőkusi pályaudvaron Tegnap este 8 óra 20 mazó — palack fel is rob­perckor — eddig még isme- bant, másik kettőt sikerült retlen okból — kigyulladt a kimenteni. A szervezetten, MÁV szentesi építésvezető­ség Szeged-Rókus pályaud­vari gépállomásának raktára. A közelmúltban épített 25— 30 méteres poliészter tetős raktár pillanatok alatt láng­ba borult, s kábelek, pony­vák, faanyagok lánggal égtek. gyorsan dolgozó tűzoltók az alig pár méterre levő másik raktár kiürítését is percek múlva megkezdték, s bár munkájukat az első percek­ben az alacsony víznyomás nehezítette, beavatkozásuk hatalmas lokalizálta a tüzet. A helyszínen, a közvetlen Munkatársunk fél 9 órakor közelben a tűz keletkezésé­a helyszínre érkezett, s ak- nek időpontjában — a vizs­kor már az oltást öt tűzoltó- gálát első perceiben ennyi kocsi végezte. A tűzoltók volt megállapítható — csak lános érdeklődéssel fogadja követhető az egyéni gazdái- a,att sokat lé tt előre vál_ ugyanis 5-6 percen belül a Kormánvos Ferenc éiieliő_ ezeket a műveket, az egész kodas es a szocialista gaz- tozatos ga,dag anvagot kí helyszínre érkeztek. A hely- ™rmanV°s ferenc ejjeiior „a;..!- rtálUoHá-c VmStti .dtus. sazuag anyagot Kl- «_.„, „ x :„ tartózkodott Kimondása svp. társadalom reagál rájuk, po- dálkodás közötti front. náI a falukutatásnak,'mind­btikusok, újságolvasók, kü- — Ellenpólus Tápé. Ha- azoknak, akik szívükön vise­lonbozo politikai csoportok, gyományos, folklórjában gaz- lik, érzik mert mindenki számára dag Tisza-parti falu, ahova sorsát, mond valamit. Mindenkép- az új is betört, s hódít. Mo. pen politikai kihatású írá- dern központi szarvasmarha­sok ezek, akár akarja a szer- telepet, most pedig sertéste­ző, akár nem. A különböző- nyésztő telepet épít a Tisza­ségek a politikai töltésben táj Tsz, virágzik a község, a keresendők. Annak idején modern műszaki forradalom. ellenzékien, támadóan keres- az iparosodás naponta vál- Néha még ennél is szebben dúst Y^i^a fZ e'lentT°n- áztatja a íalut-, de mindez jobban. Mint a mi vidékün­aast a társadalomban, hogy nem egyem, csaladi vallal- . ..... a rendszer képébe vágjunk, kozásban, hanem a szövet- kon ,s' Hiszen maholnap tarthatatlan ez a helyzet, kezetekben. Itt az új élet je- „olajország" leszünk. meg kell változtatni. Ma lenségei elementáris erővel Sz. Lukács Imre a magyar falvak Dr. Erdei Ferenc ezelőtt 40 évvel már „álmodott" ró­luk, s ez ma válik valóra. Leginkább ugyanúgy, mint az akkori jövendölés szólt. színen Füle Antal MÁV-in- tartózkodott. Elmondása sze­téző — aki lakása ablakából rint éppen a villanyokat ol­látta meg az akkor még alig totta el, amikor fellobbant a pár méteres lángot — el­mondotta, azonnal intézked­tek, hogy a 8 óra 30-kor Bé­késcsabáról érkező személy­vonatot a pályaudvarra ne bocsássák be. A lángok ugyanis a hegesztőműhely környékén lobbantak fel, így a robbanásveszély, másrészt a tűz gyors terjedése miatt szükséges volt az óvatosság. Mint elmondották, egy — feltehetően — oxigént tartal­láng. Lapzártáig az oltásnál személyi sérülés nem történt, az anyagi kárt több száz­ezer forintra becsülik. A vizsgálat tart a tűz okának kiderítésére. P. Sz. M. SZERDA, 1969. JÜLIUS 30. fl Mtori cím adományozása Megjelent a művelődés­ügyi miniszter utasítása az egyetemi doktori cím ado­mányozásáról. Eszerint az orvosok, állatorvosok és jo­gászok tanulmányaik befe­jeztével elnyerik a doktori címet. Más belföldi, illetve külföldi-egyetemet végzett és oklevéjlel rendelkező dip­lomásnak a doktori cím megszerzéséhez az előírt tananyagnál magasabbfokú tárgyismerettel és a tudo­mányos kutatás módszerei­ben való jártassággal kell rendelkeznie. A felügyele­tet gyakorló miniszter hoz­zájárulásával az egyetem — az arra érdemes személynek — tiszteletbeli kitüntetés­ként (honoris causa) ítélheti oda a doktori címet. Az a doktor, aki 50 esztendeig közmegbecsülésben fejtet­te ki tevékenységét, az egyetemtől doktori arany oklevelet kaphat. A doktori cím elnyeréséhez szükséges doktoi-i szigorlatot egy fő tárgyból és két melléktárgv­ból kell elkészítenie a pá­lyázónak.

Next

/
Thumbnails
Contents