Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

Nem tantárgy, csak vetélkedő KRESZ Ki mit tud az iskolákban Űj tanév, új tantárgy: szeptembertől az ország összes középiskoláira ki­terjesztik a KRESZ-vetél­kedők megszervezését. Századunk nagy techni­kai forradalma a közleke­désben is jelentős változást hozott. Ennek egyik min­dennapos jelensége: az au­tó. Éppen ezért, minden eddiginél több eszközzel kell terjesztenünk a közle­kedési műveltséget. Külö­nösen vonatkozik ez a fia­talokra. A tudatformálás és a feltételes reflexek he­lyes kialakítása könnyebb és eredményesebb fiatalon, mint idős korban. A köz­lekedési ismeretek terjesz­tését gátolja az iskolák­ban a tananyag közismert „robbanása", az a körül­mény, hogy a kötelező órakereteket már nem le­het tovább növelni. Ezért választottuk a játékos for­mát: a KISZ-szervezetek a vetélkedőket beiktatják munkaprogramjukba, s a tanítási idő után kerül sor a játékos tanulásra. A Művelődésügyi Minisz­térium közlönyében megje­lent felhívás segítséget ad minden iskolaigazgatónak a feladat végrehajtásában. A Közúti Balesetelhárítási Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium első nagysza­bású, közös munkaprog­ramja ez. A vetélkedő a diákok testi épségét is védi, mert a balesetek ellen a leghatásosabb védekezési mód a közlekedési szabá­lyok ismerete és a fegyel­mezet közlekedés. Az iskolák a Közúti Bal­esetelhárítási Tanácstól megkapják a vetélkedők anyagát és forgatókönyvét.^ Az iskolaigazgatók ennek alapján rendezik, szervezik meg a KRESZ Ki mit tud­ját. Az ismeretterjesztést filmvetítésekkel, apró aján­dékokkal segítik. Felhasz­nálhatók az általános isko­lák VI. és VII. osztályai részére rendszeresített KRESZ-tankönyvek is. A KISZ Központi Bizott­ság építőtáboraiban és a Művelődésügyi Minisztéri­um üdülőiben már megkez­dődtek a vetélkedők. A tá­borokban töb ezer diák ta­nulja a közlekedési szabá­lyokat. Ezek a nyári vetél­kedők próbakövei az ősszel induló nagyarányú, orszá­gos mozgalomnak. „Szeged-Külváros" A direktórium a tanyavilágban Pártnapok Szegeden Július 28-án (hétfőn): a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál 16 óra­kor, előadó: Kovács János: Centrum Áruházban 16 óra­kor. előadó: Dékány László: a szegedi rendelőintézet ta­nácstermében a rendelőinté­zet és a társadalombiztosítási igazgatóság dolgozói részére 15 óra 30-kor, előadó: dr. Balla Sándor. Július 30-án (szerdán): Nagyalföldi Kőolajtermelő Üzem. algyői barakktábor ebédlőhelyiségében, az olaj­bányászok részére 14 óra 30­kor. előadó: Kovács Attila: a Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat dolgozói részére a belváros I. párt­szervezet Victor Hugó utcai helyiségében. 15 óra 30-kor, előadó: Csádon Gyula. Július 31-én (csütörtökön): a Szegedi Nyomda Vállalat­nál 15 órakor, előadó: Kin­cses András. Augusztus 1-én (pénteken): a Szegedi Tervező Vállalat­nál 16 órakor, előadó: Halász Árpád; a Postás kultúrott­honban, a szegedi postás szervek dolgozói részére 17 órakor, előadó: Fodor István; az újszegedi kerületi Párt­szervezetben 18 órakor, elő­adó: dr. Ozvald Imre. Ságvári Endre .,Elvtárs és spicli jár a csöndben erre" — mond­ja a költő azokról a sötét évekről, amikor Ságvári Endre az illegális kommunista ifjúsági mozgalom har­cosává vezetőjévé éréit. Elvtársakkal és elvtársakért vívta harcát, nyíltan, majd illegalitásban szegült szem­be a spiclikkel, a fasizmus fokozódó terrorjával. S igazi hősként esett el a letartóztatására küldött csend­őrökkel vívott tűzharcban, 1944. július 27-én. Ma 25 éve ennek a tűzharcnak. Ságvári Endre utolsó csatájának. Élete virágaban ölték meg; még nem töltötte be 31. esztendejét. De vállalt hivatását betöltötte: szolgálta az eszmét, küzdött elveiért az utolsó szívdobbanásig. Mint az Országos Ifjúsági Bizottság egyik veze­tője került kapcsolatba az illegális KMP-vel. Egyik szervezője az emlékezetes Tompa utcai akciónak, amellyel a nyilas provokációkra adtak választ. Be­börtönözik, kiszabadulása után belép a pártba, mint illegális kommunista tevékenykedik az OlB-ban. 1940-től ő a vezetője. Antifasiszta akciók, szervezke­dések, találkozók, tüntetések fűződnek a nevéhez. 1942-től teljes illegalitásban dolgozik: nyomdákat lé­tesít, lapot szerkeszt, az ellenálló csoportokat s a fegyvergyűjtést szervezi. Az egykorú röpirat így búcsúztalja: „Ságvári Endre úgy halt meg, ahogy élt: harc közben. Utat mutatott életével — példát mutat most halálával." Emléke ma is él. szocializmust építő népünk, ifjú­ságunk kegyelettel idézi példáját, mint az elvhűség és hősiesség szimbólumát. S. M. központon Czibula Antal, Sándorfalván Udvardi János, Máig vitatott: elkerülhe- Viszonzásul a főváros ellá­tétlen és helyes volt-e, hogy tásara élelmiszereket: álla­trix városkormányzó ezre- tokát, zöldséget, gabonát, Sövényházán Stéhli István, x ultimátumára a Tanácsi- gyümölcsöt vásároltak és Kiskundorozsmán — ugyan­ztársaság helyi szerve, a rekviráltak. Ugyanakkor, aznap délután — szintén •radalmi intéző bizottság és mint Szalay János vissza- Wallisch Kálmán tartott be­( rektóriuma, valamint sok emlékezéséből tudjuk. Bu- szédet. A gyűlések a követ­•iröskatona 1919. március dapestről rézgálicot hoztak, kező határozati javaslatot té-én hajnalban elhagyta a hogy a szőlősgazdákat segít- fogadták el: rost. Már a kortársak is sék. Oltvai Ferenc kutatásai i entmondóan ítélték meg szerint a lépést, azok is, akik ki- még arra A népgyűlés a legnagyobb direktóriumnak lelkesedéssel veszi tudomá­is gondja volt Sltj Q2 antantproletárság e tetését a tanácsrendszer mel­lett. Kijelenti, hogy utolsó ' antek azok is. akik bent hogy könyveket vásároljon hó 21-én megnyilvánuló tün­r aradtak. Kun Béla is hely- a fővárosból a tanyai la telenítette. hogy a szegedi kosság művelődési igényei­i ezetők irányítás nélkül nek kielégítésére, vagy leg- leheletéig kitart a"proletár• hagyták a várost, s azt óhaj- alábbis fölkeltésére, világné- diktatúra mellett és hogy a totta, a franciákkal meg- zeti nevelésére. munkásság a hétfő esti nép­egyezést keresve, térjenek Jellemző, hogy utóbb a oyűlések tartásától csak \ ssza. Csakhogy a Tanács- Horthy-rendszer ellenforra- azévt tekint el mert az idei köztársaság elleni román és dalmi bírósága, a külvárosi kenyeret biztosítani akarja. Szeged környékének népe Sajnos, az európai mun­kásság szolidaritásába vetett ^Ezen '"á? országos remények nem tel­J jesültek, a Tanács-Magyar­országot szorongató túlerő alig két hét múlva megpe­csételte a forradalom sor­cseh támadás ezt már le- direktórium elfogott vezetői, hetetlenné tette. elsősorban Czibula Antal el- egyúttal odakiáltja a Sze­Ha utólag sajnáljuk is, len mást nem is tudtak geden újjáalakult ellenkor­hogy a város forradalmi vádként fölhozni, mint olyan mánynak hogy ne merészel­vezetői a kelleténél koráb- izgatási tevékenységet, ame- jeti a földműves népre szó­ban elhagyták helyüket s lyet korábban is. későbben mítani takarodjék el épp­e/zel meggyorsították az is, minden szakigazgatási ügy mint a Károlyi 'Gyula ellenforradalom hatalomra szerv ellátott, különösen a kormánya és ne várja he kerülését Szegeden, azt a háború alatt. (Rekvirálás, hogy kaszával és kapával szegedi direktórium törté- fűbérbeszedés. nádeladás kergessék el Éljen a III. rielmi érdemének kell tekin- stb.). Csakhogy mindezt a internacionálé! Éljen cs an­tenünk, hogy kint a tanya- termeszetes, sőt humánus te- tant proletariátus világban megtalálta sajátos vékenységet azzal ítélte meg, feladatkörét, és legalább ott hogy „törvénytelen kormány s olgálta a forradalom ügyét szervének minden ténye tör­e észen az országos buká- vénybe ütköző"! s.7. augusztus elejéig. alapon ítélték el Czibulát, A direktórium először Stéhlit és társaikat. Kiskunfélegyházára ment. Jelentős szerepe volt a ' nen küldte föl a fővárosba külvárosi direktóriumnak a ., .. , ... W allisch Kálmánt, hogy tá- júniusi nagy sztrájk lúbon- ^Ll^nl kozódjék. a Forradalmi takozásában, a szegedi mun- * "" ormányzótanács milyen kásság ellenállásának erősi- s^tvmazi ^vérengzései ' -repet szánt nekik. Ott ta- tésében. Pünkösdkor június a p Y™aZl vérengzéssel ' 'kozott a városban maradt 8-án Alsóközponton Szabó ™ „ ' 'mkástanács küldötteivel János és Szalay János, Fel- J ­r eh Imrével és Bródy Mi- sőközponton Wallisch Kál- Szeged 7 : llyal. mán és Udvardi János szólt riumának történelmi misszió­Agrilis 16-án a direktén- a tanyák népéhez. A minap -ia volt: ez volt a szegedi i Felsöközvontra. a mai volt ötven esztendeje. 1919. tanyákon az első proletár rilástyára jött vissza. és július 20-án számos helyen államhatalmi és államigaz­kilátott a hatalmas, 140 000 újabb népgyűléseken tett hi- gatási szerv. Nemcsak fónn­' >ldnvi szegedi tanyavilág tet a tanyavilág a Tanács- tartotta a proletárhatalmat : >zigazgatásának a prole- köztársaság mellett, és emel- a kiterjedt tanyavilágban, ' rforradalom szellemében te föl szavát a Szegeden hanem rendet, i aló megszervezéséhez. „Sze- egymást váltó ellenforradal d-Külváros" néven fog- mi alakulások, űn. szegedi cializmus alkotó, építő ére­tik össze a korábban kapi- kormányok ellen. Szatyma- lét is. tányságokra fölosztott kül- zon Wallisch Kálmán, Felső- Péter László területet. Az addigi tanyai kapitányok helyett bizalmia­kat választottak. Kívülük július 1-én mind Felsőköz­ronton. mind Alsóközponton 'a mai Mórahalom) tanácsot is választottak. Mindkét he­Iven tíz-tíz tagú intéző bi­zottság vezette az ügyeket. Alsóközponton Szalay János és Katona András, Felsőköz­oonton maga a szegedi di­rektórium (Czibula Antal. TTdvardi János és Wallisch Kálmán) vezette a közigaz­gatást. A karhatalmat dr. Dreyer (Drégely) József rendőrkapitány vezetése ."latt álló vörösörség látta el. A direktórium hamarosan rendezett közigazgatást, köz­biztonságot teremtett. Adót és fűbért szedett elárverez­te az őszeszéki nádat, s jö­vedelmeiből fizette tisztvi­selőit. az orvosokat, tanító­kat. Á Forradalmi Kormány­zótanács is küldött pénzt a fehérterror Szeged-Külváros direktó­biztonságot teremtve megmutatta a szo­Ámokfutók nyomában A gyorshajtók és más köz- sza-parton hajtott Vince Bá- ami más ittas vezetővel, lekedési szabálysértők előtt lint Szeged, Nemestakács ut- vagyis ellenőrzés, baleset ezúttal „elsőbbséget" kaptak ca 5. szám alatti lakos. Pechje nélkül megússza ezt a kis az ittasgépjárművezetők, már volt, hogy pont „beleszaladt" ittassagot is — gondolta. Kis­ami a rendőrjárőr útját 11- a rendőr járőrbe. Rövid időn teleken, a Kossuth és a Rá­lette. Kifejezetten csak ittas belül ez tehát a másik tet- kóczi utca kereszteződésében vezetőket „szűrtünk" ki a tenérés ittas vezetés miatt, nekiszaladt egy tehergépko­közúti forgalomból. Tucatnyi A szondáztatás mellett vér- reinak Tóth sdiyos sérülés­szondát hozott magával a vételre került sor, amely a ' . rendőrjárőr. A rádión jött bíróság előtt is tény marad, se! került korházba, s terme­utasítás szerint rákanyarod- letagadhatatlanul. A frissen szetesen jogosítványát azon­tunk az algyői műútra, ahon- levett vérrel az üvegfiola be- nal bevonták. Utasa, Rácz nét balesetet jelentettek. került egy sárga műanyag Ferenc Kistelek Tanya 36 Pataki János 19 éves, Sze- dobozba, amelyet lezárva ' ~ . ged, Délceg utca 33. szám küldenek meg a bűnügyi la- szam alattl 131408 viszont alatti lakos apja személy- boratóriumba. Addig is, amíg örülhetett, hogy csak köny­gépkocsijával furikázott a a bíróság ítéletet hirdet, Vin- nyebb sérüléssel úszta meg műúton, méghozzá ittasan. Ce Bálint jogosítványát a a dolgot. De történhetett vol­Hktr-I? Mrm0^rtbí -dőnség bevonta. na másképpen is, s éppen ültek a kocsiba, s 70-essel Kar V0lt felulnie ittasan arra kellett volna gondolnia száguldoztak. Pataki annyit LX 08—88-as rendszámú mo- a pótutasnak. Tóth Jánost le tudott csak róluk, hogyegyi- torkerékpárjára Tóth János kellett volna beszélnie ittas­kük beceneve Keresztes a Kistelek, Tanya 242. szám sága miatt a vezetésről, nem­tósára PatekT'eívesztetteura3- alatti lakosoak Úgy vélte, hogy mögéje Ülni. mát a gépjármű felett és át- hogy vele nem történhet meg, l. f. tért a menetirány szerinti bal oldalra. Szerencsére éppen abban a pillanatban nem volt szembejövő forgalom, így „csak" a kerékvetőnek szaladtak, s felborultak. Ki­sebb sérülést szenvedtek csak, a kocsit talpra állították, hogy továbbmenjenek vele. Ebben a szándékukban azon­ban megakadályozta őket egy szemtanú, Márton János Hód­mezővásárhely, Pál utca 93. szám alatti lakos. A slussz­kulcsot elvette, s így be kel­lett várni a rendőrjárőrt. Amikor a két utas meghal­lotta, hogy közeleg a rend­őrség, otthagyták a bajban Patakit. Árkon-bokron ke­resztül elszaladtak a hely­színről, hogy kilétük ingok­nitóban maradjon. A KS 51—12-es rendszámú motorkerékpárral a Felső Ti­fj 1 A Letörték az árakat S ^W" Megjelent a szelő Is J!zeqed szobrai Petőfi Sándor (1823—1849) Két nagy változást lehetett a hónapok óta makacsul ma- ehhez mérten észrevenni a tegnapi piacon: gasan tartott áron rásózni a drágán, eltűnt a térről a Luna-park, baromfit a vevőre, ennek Aru és így több lovas kocsi tu- aztán az volt a következmé- ||°'a'dk*nye. k dott beállni a megszokott nye, hogy sok csirke csipo őszibarack, k£ helyre — s végre méltányo- gott eladatlanul a piac vé- sárgabarack, kg sak lettek az árak. Ebben gén azoknak nagy kárörö- ^ nemcsak az játszott nagy mére, akik hiába próbáltak paradicsom, kg nem is túl szerepet, hogy a kínálat nö- alkudozni. Változatlanul to- paprika, töltenivaló, kg Ara (-tói -ig) 14,00 3,50 4,00— 5,00 2.00— 3,00 2.00— 3,00 3,00— 2,50— 3,00 vekedése meghaladta a ke- vább tart az őszibarack-döm­zöldbab, kg resletét, de az is, hogy az ping: 5—6 forintnál többet, zöldborsó, kg állami és szövetkezeti áru- bármilyen szép is volt az kelkáposzta, kg sítók végre le tudták törni áru, nem volt hajlandó sen- k°k'fikf k_ az árakat. A MÉK pavilon- ki sem kiadni. Nagyot zu- uborka', kg jaiban 2,50-ért lehetett para- hant a paprika ára is egyes burgonya, kg dicsomot kapni, s így hiába pavilonokban: a Móra Tsz- íokhagym™k'gkS próbáltak a kiskereskedők ében 7 forintért mérték ki- zöldség, csomója megmaradni a múlt heti 4—5 .... . után üi prprépa, csomója forintos árszinten. Csupán a ojat; A sargddm"ye utan UJ db csirkét árusítók nem akar- kánikulái primőrként meg­ják belátni, hogy nem lehet jelent a piacon a szőlő, kakas, kg 16.00—17,00 2,50— 4,00 8.00—10,00 1,50— 2,00 0,80— 1,00 5,00— 6,00 2,00— 4,00 3,00— 4,00 3,00 16.00 1,00— 1,50 1,50— 3,00 1,30— 1,50 29,00—30,00 24,00—26,00 22,00 (8.) A százhúsz éve halott Petőfi fehér mészkőből ké­szült, teljes alakú — fali konzolon álló — szobrát Horvai János készítette el a szegedi panteon számára. Nemzeti irodalmunk egyik legnagyobbjának emlékműve egy romantikusabb szellem szerint idézi fel a csataté­ren hősi halált halt poé­tát. vasárnap, 1969. jülius 27.

Next

/
Thumbnails
Contents