Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

SZEGEDI » ÜNNEPI HETEK Szólót táncol: Emília K'rova A BÉCSI BURG MONUMENTÁLIS DÍSZLETE Somogyi Károlyné felvételei NEGYEDSZER IS HARY. Ma, vasárnap este Ismét Kodály daljátéka kerfll a sza­badtéri közöségc elé. Képünkön: az előadás egyik nagysikerű jelenete. Marci kocsis (Szalma Ferenc), Háry (Melis György) és örzse (Moldován Stefánia) Szegediek a Háry-ban Óriási erőket, rengeteg embert mozgat estéről estére Szinetár Miklós a Dóm téri színpadon. A mesebeli obsitos katona fi­gurája, sok-sok szereplő, statiszta közül emelkedik ki, az általuk teremtett han­gulat légkörében él. E kisebb, de fontos szerepek betöltésé­ben a Szegedi Nemzeti Színház művészei is jelentős részt vállalnak. Amint kial­szanak a vakító fényfüggöny lámpái, s megjelenik előttünk a nagyabonyi kocs­ma Háry dicső kalandjainak hallgatóival, máris ismerős szegedi arcokra bukka­nunk. A kocsmáros: KAROLYI ISTVÁN — Tíz éve minden nyáron részt veszek a szabadtéri játékok előadásain, s talán mondanom se kell, hogy mindig öröm­mel. Különösen Szinetár rendező művé­szete bűvöl el, ahogyan ezt a hatalmas — egyébként nagyon szerencsésen összevá­logatott — szereplőgárdát mozgatja. Szin­te kedvet csinál a próbához. Károlyi István csapszékének vendégei között is találunk szegedieket: katona andrás — 1952-es előadásainkon már játszot­tam ebben a nagy követelményeket (jó színészi alakítást és magas fokú énektu­dást) igénylő darabban: Ferenc császár voltam. Mostani szerepem jóval kisebb, de legyen akár csak két mondatos, akkor is komolyan veszem, Melis György alakí­tása éppen a fentebb említett követelmé­nyek maradéktalan teljesítése miatt na­gyon magas színvonalú. MAROSI KAROLY — Ot, hat mondatos parasztfigurámmal végig kell ülni az elő-, utókép és a má­sodik felvonás jeleneteit. Ez azonban egyáltalán nem kényszerű kötelesség. Él­vezem a játékot, saját kis szerepem mel­lett a többiekét is. Külön elismerés ille­ti a szabadtéri igazgatóságát a kulturált körülmények, a kiváló szervezés miatt. A nagyabonyi kocsmában iszogatók Háry első kalandját szemlélik a színpad sarkából. A Burkus országot és Galíciát elválasztó sorompó egyik oldalán hatal­mas bundában didereg a burkus silbak. Szemben vele a monarchia határőre: kovács jános — Legutóbb mint néző, kívülről cso­dáltam Háry viszontagságos katonaéveit, most magam is részese vagyok. A ke­ményszívű, zord burkus silbaknak ellen­képét kell megelevenítenem. Akit a szőrösszívű Burkus nem enged át a sorompón a Mária Lujza kíséretéhez tartozó Esztrella bárónő: kallay bori — Eddig mindig csak nézőként vettem részt a szabadtéri előadáokon, s bár nem akarok sokszor elhangzottakat ismételni, mégis azt kell mondanom: „a szerep nagy megtiszteltetés számomra". Szinetár úgy rendez, hogy szinte észre sem vesz­szük, mégis állandóan ott tudjuk jelenlé­tét a hatalmas színpadon. Melis olyan komolyan komédiázik, hogy az egyszerű­en csodálatos. A rettenthetetlen óbester vitézségének is szegedi színész adózik csodálattal, még rangot ls cserél vele. Krucifix generá­lis ő: pagonyi nándor — Nyolc éve láttam a Háry-t, azóta — bár zenéjét és a történet meséjét jól is­merem — nem kerültem közelebbi kap­csolatba a szerepeivel. Krucifix generális új feladat volt számomra, s a megoldás­ban is valami újat, modernet akartam nyújtani. Igyekeztem kiemelni jellemében a militarista jelleget, a pattogó vezény­szavak keménységének látszata mögött meghúzódó, $ Háry dicsőségének fényé­ben még nevetségesebb gyávaságot. A bécsi Burgbgn játszódó színpompás jelenet első udvarhölgye: szabadíts judit — Bár kis szerepet kaptam, most ts örömmel vállaltam, ugyanis három esz­tendeje ugyancsak én voltam Mária Luj­za első udvarhölgye. Feladatom kevés, mégsem könnyű. Igyekszem rászolgálni a közönség bizalmára. Nagy Katalin Egy esztendeje járt Ma­gyarországon a Szófiai Ope­ra, s budapesti fellépésükön többször is bemutatkoznak a magyar közönségnek. A viszonylag fiatal társulat tagjai közül néhány név mái akkor ismerősen csengett, a Szegedi Szabadtéri Játékok látogatóinak, különösen, hi­szen Nikola Nikolovval, a világhírű tenoristával és a basszista Gyuszelevvel ép­pen a dóm előtt volt alkal­munk találkozni — a Tu­randot és a Don Carlos elő­adásain. A Szófial Opera Budapesten átütő sikert ara­tott. Nem jöhetett vele azon­ban a színház balett-társu­lata, mely egyeztetési prob­lémák miatt éppen máshol turnézott A szófial balett azóta sem utazott Magyar­országra, most viszont itt van az együttes szólistája, Emilia Kiróva, akit a Car­men balettjei számára Bar­kóczy Sándor koreográfus fedezett fel szófial tartóz­kodásakor, s hívott meg a szegedi fesztiválra. A csinos Emilia Kiróva férjével együtt aki ugyan­csak a szófiaiX balett szó­listája, már a Játékok nyi­tányára megérkezett, s az­óta szorgalmasan próbál. — Természetesen én ls korán kezdtem bálettezni, ebben a szakmában a gyer­mekkori lépések szinte be­hozhatatlanok, s miközben zeneiskolai . tanulmányokat folytattan, énekesi terveket szőlem, végül is a balettcl­pőnél maradtam. Ma ls em­lékszem az első próbára, ami az operai balettintézet el­végzése után várt rám, A. Krein: Laurencia című ba­lettjének Hasszlnda-szere­pét kaptam. — A balettirodalom klasz­szikus darabjaiban milyen feladatokat oldott meg? — Mindenekelőtt karak­tertáncos vagyok, s szerepe­im túlnyomó részben Ilye­nek voltak: a Szegeden most bemutatott Bahcsiszeráji szökőkútból Zaréma, Hacsa­turján Ga jan e-jából Ajsa, de szívesen emlékszem visz­sza a Seherezádéra. a Haty­tyúk tavára és egy klasszi­kus bolgár balettre. Vladi­gerov: A tó legendája cí­mű darabjára. — Tudomásom szerint ka­rakterszerepet kap a Car­menban ls. A szegedi szín­pad méretei nem szokatla­nok? — Valóban, karakterfel­adatot kaptam, a második felvonás mulatójelenetében kell táncolnom és valamivel kevesebbet a negyedik fel­vonásban, a torreádorok be­vonulása előtt. A szegedi színpad pedig nem jelent majd különösebb problémát, hiszen nálunk Várnában ls körülbelül hasonló nagyságú táncplatón szerepeltem. A rokonszenves művésznő £ lettel! Az aktív szereplés J& mellett pedagógus, a bolgár fővárosban működő koreog­ráfial iskola tanára. Az ok­tóberi, negyedszázados fel­szabadulási ünnepségekre JgO^x Szófiában a Don Quijote cí­jflHk mű balettet mutatják be, ^^^HppL ahol Kiróva nemcsak táncol, % ő a segédkoreográfus. Siker­jHHPI^s^ f rel szerepelt korábbbi világ­Sjfjf versenyeken, Lengyelország­wp|1 • M ban harmadik, Bécsben má­Opf^ * srdik helyezést szerzett. A t 1*1 s ~ világ legkülönbözőbb balett­W'HnÜ' :. kultúráit figyelve ő maga a Jf if |Ép IpF szovjet iskolának adja a pál­f f r + mát, rájuk szavaz, mert ' szerinte a balett technikai J elemeinek tökéletesítése mel­gj| * lett ott fordítanak legtöbb • '' gondot az érzelmek kifeje­B): zésére, a balett emócionális . *• % HP! gazdagságára. Emilia Kiróva •"•^BBmm^-M^. :I9b1 elmondotta még, van egy 13 . * t< „.„. éves kislánya, aki legna­sokfelé megfordult külföl- „ .. , , ' .. * , dön, Spanyolországban pe- gyobb bánatára fittyei­dig egy hónap alatt 28 elő- hóny a balettcipőnek... adást tartottak a szófiai ba- N. L Mikő András rendez Ahogyan már megszoktuk, Miké András most is nyugtalanul járkál a nézőtér székso­rai és a színpad díszletel között; ál­landóan mozgó alakja hozzátarto­zik a szegedi sza­badtérihez. Most a Carmen-re készül. a színpadon már áll Varga Mátyás hatalmas díszlete: Sevilla egyik tere, amelyen hullám­zik a nép színes forgataga. Mikó az egyik pillanatban közelről, a másik­ban távolabbról nézi a képet, néha összehúzott szem­mel, mint a fes­tők, amikor né­hány lépést hátra­lépnek alkotásaik előtt. Készül a Car­men, a nagy vál­lalkozás, Bizet operájának első szabadtéri változa­ta. Valóban válto­zata: a rendező a szabadtéri 6ajátos feltételeihez iga­zítja a darabot. Egyrészt emiatt tér el az opera ha­gyományosan ki­alakult formájától, másrészt pedig azért, mert ez lesz az első olyan elő­adása a műnek nálunk, amelyben Bizet muzsikája teljes egészében, minden húzás és rövidítés nélkül szólal meg. A próbák már csütörtökön meg­kezdődtek, és hol­naptól. hétfőtől kezdve a szabad­téri színpad egé­szen péntekig, a premier napjáig a Mikó András ve­zette együttes ren­delkezésére áll. Ma érkeznek a külföl­di művészek is, a vezénylő Roberto Benzi, a Carmen szerepét éneklő Jane Rhodes, Ben­zi felesége és Jean Bonhomme, a Lon­doni Covent Gar­den tagja, aki Don Jose alakját eleve­níti meg a színpa­don. Hétfőtől te­hát már velük együtt próbál a rendező és a ked­di, szerdal főpró­bán véglegessé vá­lik a Carmen sza­badtéri változatá­nak formája. Egyelőre azon­ban a színpadon még nincs teljes egészében jelen ez a forma. De kör­vonalai már érez­tetik és mintegy előre jelzik a nagyszabású el­gondolást, s Mikó András minden mozdulata, szava, eligazító irányítá­sa, határozott, biz­tos vezetése érzé­kelteti. hogy egy jó előre minden részletében kidol­gozott monumen­tális terv részletei valósulnak meg most a Dóm előtt Minden bizony­nyal nagyon izgal­mas, érdekes Car­men-előadás nézői lehetünk augusz­tus elsején, pénte­ken este, amikor az idei harmadik bemutató kezdetét jelezve harmad­szor is megszólal­nak a fanfárok.

Next

/
Thumbnails
Contents