Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

Á hévíz hasznosítása a mező­gazdaságban A raktárfejlesztési, tech­nológiai és üzemszervezési szövetkezeti iroda a SZÖ­VOSZ megbízásából tanul­mányt készített a geothermi­kus hőenergia egész éves komplex hasznosítására a mezőgazdaság termelő ága­zataiban. Hazánkban ugyan­is a hévizek energiáját általában csak idényjelleg­gel. október és március kö­zött használják, az év többi részében az értékes víz el­folyik, a berendezések mun­ka nélkül állnak. A tanulmány egyik ré­sze általánosságban elemzi a hévizek hasznosításának kü­lönböző módjait, s így al­kalmas arra, hogy a meleg­víz-forrással rendelkező me­zőgazdasági üzemek kivá­laszthassák a részükre leg­megfelelőbb megoldást. Ezen­kívül részletes, konkrét ter­vet ad Tura és Táska községek hévízíkútjainak gazdaságos hasznosítására., A terv Tura 05 fokos mel/g vizét 50—60 Vagonos hűtőház. továbbá szeszfőzde, gépesített állat­tenyésztő üzem, növényházak üzemeltetésére, s végül hal­termelésre tartja a leggaz­daságosabbnak. A javasolt létesítmények költsége mint­egy 34 millió forint — ez évi 21,7 millió forint termelési értéket hozhat — s az ősz­szeg 5 esztendő alatt meg­térül, A táskái hévízkút 72— 74 fokos termálvizének fel­használására hasonló léte­sítményeket ajánlanak 8 esztendős megtérülésre. A terveket — amelyeket a SZÖVOSZ azért állított ösz­sze. hogy elősegítse a ter­melőszövetkezetek egymás közötti, vagy tsz-ek és fo­gyasztási szövetkezetek, MÉK-ek közös vállalkozá­sát — pénteken a SZÖVOSZ székházában ünnepélyesen edták át a két község ter­melőszövetkezetének, (MTI)' Üdébb a levegő, frissebb az ember A szegedi szökőkutak és ivókutak Festő vásznára kívánkozó kép: a tajtékos vízben bar­na gyerektestek merítőznek. Július van, harmincegyné­hány fok, árnyékban is forr a levegő. Ilyenkor fürdeni kell. Csupán az a vicc, hogy ez a füzdőzés ezúttal nem a villogó Tisza-parti vizet fröccsenti a Nap felé, hanem a Honvéd téri dísz­medencéét. Kicsit furcsa, de a környékbeli szülők, úgy látszik, már megszok­ták, mert nem harsan egyetlen hívó vagy korholó kiáltás sem. S ugyanez — mesélik a kerület építési osztályán — nap mint nap megtörténik a Szent György téren is. Mikor pedig a kellően bepiszkított, sze­méttel telehajigált vizet nem tudják szívni a moto­rok. leégnek és nem mű­ködik a szökőkút, türelmet­len levelek sürgetik javítá­sukat. Hadjárat a por ellen Ha elromlik a kút, hama­rosan megérzi a környék. A szökőkút és a díszme­dence ugyanis nemcsak a látványosságért van. A zöldövezetek mellett csak rájuk számíthatunk a por elleni harcban, mert meg­kötik azt, frissítik a leve­gőt. Ezért kedvelt pihenő­hely Szeged legnagyobb szökőkútjának környezete, ahol néhány perc alatt is felfrissül az ember. A szennyeződés nagy el­lensége a kutaknak, különö­sen azóta, hogy a város szökőkútjainak zömét cir­kulációs rendszerűvé ala­kították át. Olyanná tehát, amelyből nem folyik el azonnal a kilövelt víz, ha­nem zárt rendszerben mo­zog. újra és úira visszatér. Ezzel a változtatással az átalakított szökőkutak költ­ségéből évente háromszáz­ezer forint térül vissza. A Széchenvi tér patinás, szép szökőkútját tavaly alakították át cirkulációs rendszerűvé, s addig éven­te százezer forint vízdíjat fizettek, hiszen 150—180 köbméter vizet fogyasztott naponta. Ez a vízmennyiség most három-négy napig kering a szökőkút bonyo­lult csőrendszerében, eny­nyi ideig elég. A nyári hó­napokban ugyanis hetente kétszer mossák a medencé­ket, ennyiszer engedik le a vizet. A város legnagyobb, szin­tén ilyen rendszerű szökő­kútjának, a múzeum előtti­nek háromszáz köbméter fér el csöveiben. Még elgon­dolni is rossz, mennyibe ke­rülne, ha naponta telítődne új vízzel. Különösen akkor, amikor a város amúgy is szomjazik. Vízgomba és borosüveg Ezeknek a cirkulációs rendszerű szökökutaknak nemcsak a szemét nagy el­lensége. A napokban a Du­gonics téren különös bal­eset történt: éjjel valamely vidám társaság kiráncigálta a vízleeresztő dugóját, szá­razon maradt a medence. Ezt pedig borosüveggel do­bálták tele, volt mit taka­rítani. Persze, a szegény embert még az ág is húzza: éppen azt a kutat válasz­tották ki, amelyik a legtöbb vitára adta az okot. mert három szűk csövéből alig­alig szökken fel a víz. Leg­utóbb — ideiglenesen — kissé átkozmetikázták. Amíg működött, a szegedi szökő­kutak minden kedvelője lát­hatta azt a kis vízgombát, mely végre megtörte a me­dence egyhangúságát. A fontosabb kutakat és medencéket számítva, most Szegeden mintegy nyolcszáz négyzetméter terület a szö­kőkutaké. Ezek közül a leg­ismertebbeket már mind átalakították cirkulációssá az utóbbi két évben, csak az újszegedi liget elején levó, a Korányi rakparti és a Honvéd téri maradt vál­tozatlanul. Az átalakítási tervek azonban már ezekre is készülnek. Így is hatal­mas összegeket emészt fel a szökőkutak rendbetartása, nagyjából heti tízezer forin­tot. Kevés az ivókút Amíg szökőkutakban a szegedi ember szerint nincs is nagy hiány, ilyen forró nyarakon sokan keveslik az ivókutakat. Ha jól utána­számolunk, akkor sincs több hét-nyolcnál, s ezek közül csupán a Széchenyi téri az, amelyik esztétikailag megfelel a modern város­kép követelményeinek. A legtöbb ivókútnak az a baja, hogy nincs felszerel­ve nyomásszabályzóval, s így, amikor városszerte ki­csi a vízhasználat, akkor nagyon magas a sugara, amikor meg, késő délután sokan eresztik meg a csa­pot. alig-alig akar felbugy­borékolni a szójakig a víz. Rossz a Bartók téri, a Hon­véd téri is. Kárpótlásul: még a nyár elején megjavít­tatta a tanács az újszegedi liget végében álló, békafor­májú ivókutat. Mihelyt pe­dig lebontják a Lechner té­ren a felvonulási épülete­ket, oda is ivókút kerül. Ez sem olcsó mulatság: a modern vonalú Széchenyi téri nyolcvanezer forintba került. Ezért kellene óvnia őket mindannyiunknak. Szökőkutakat és ivókutakat, nyári napjaink frissítőit. Veress Miklós Elutaztak a bolgár vendégek Csaknem háromnapi sze­gedi, Csongrád megyei tar­tózkodás után tegnap elbú­csúzott a Bolgár Kommunis­ta Párt Politikai Főiskolájá­nak képviseletében itt járt delegáció. Előző napi makói és apátfalvi látogatásuk után a bolgár pártmunkások, a szófiai Politikai Főiskola ta­nárai és hallgatói tegnap délelőtt Szegeden, a megyei Megnyílt a Étterem A város rangjához méltó új étteremmel gazdagodott Szeged: tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt a Szeged Étterem. A megnyi­tón — amelyen részt vett dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is — dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese mondott megnyitót. A nevezetes és az elmúlt évben újjászületett Zsólér­házban megnyílt Szeged Ét­terem tekintélyes befogadó­képességű: az eredeti bolt­hajtások miatt is igen han­gulatos nagyteremben 260 vendégnek teríthetnek. a fonott bútorokkal berende­zett kerthelyiség 200 szemé­lyes. A legszebb talán a 150 személyes sörözó, amelynek egyedi bútorait, tölgyfa bo­xait, a Szegedi Felszabadu­lás Asztalos Ktsz készítette. A 100 személyes bár pedig az egyetlen Szegeden, amely — nonstop módon — reggel 9-t.ől hajnali 4-ig tart nyit­va. esténként műsorral, he­tenként egyszer pedig a bu­dapesti Moulin Rouge mu­lató műsorát adják elő Sze­geden. Az étteremben es­ténként ifi. Lakatos Géza zenekara szórakoztatja a ven­dégeket. A berendezés — a műkőpadlótól a falburkola­pártbizottság székházát ke­resték fel, ahol fogadást rendeztek tiszteletükre. Baráti hangulatú eszme­csere alakult ki a pártszék­ház vb termében. Dr. Ágos­ton József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a pártbizottság osztályve­zetője köszöntötte a vendé­geket és tájékoztatta őket iparunk, mezőgazdaságunk helyzetéről, a nép életkörül­ményeiről és megyénk moz­galmi, politikai életéről. Végül a bolgár delegáció vezetője, Gancso Todorov elvtárs tolmácsolta a bolgár testvérpárt üdvözletét és kö­szönetet mondott a fogadta­tásért. A fogadás után a bolgár vendégek hajókirándulást tettek a Tiszán. Délután a várossal ismerkedtek, majd a Szegedi Ipari Vásár és Ki­állítást tekintették meg. Ez­után búcsút vettek Csongrád megyétől. Ezt látják a gyerekek E redj csak fiam, hűsölj egy kicsit, nagy a meleg itt a műhelyben!" — Egy idős „szaki" mondta a fiatalembernek, aki hiába tiltakozott, hogy ő azért van itt, termelési gyakorlaton, hogy dolgozzon, csak küld­ték pihenni, „örülj, hogy neked nem kell annyit dol­gozni!" — mondták a többiek is, akik mór kezdték a sze­mük sarkából méregetni a kis buzgót. A technikumi hall­gató fiatalember meg nem egészen érti most már, az elő­írt üzemi gyakorlat második hetében, hogy miért is kö­telezi őt arra az iskola, hogy csellengjen, láb alatt legyen az üzemben, vagy éppen „buzgó mócsingnak" nézzék, ha meg akar ismerkedni egy géppel, egy gyártási folyamat­tal. Jó szokás, hogy a legtöbb szülő igyekszik nyárra, a bőven mért szünetnek egy részére állást szerezni nagyob­bacska gyerekeinek. Jól jön a családnak is, ha keres pár száz forintot a gyerek, s megveheti érte a ruhadarabot, a kerékpárt vagy könyveket, amit már szeretett volna, vagy éppen könnyebben vészelik majd át a tanévkezdés sok kiadással járó napjait. De benne munkál a szándék­ban az is, hogy tanulja meg a gyerek: munkával szerzi a pénzt apja, anyja, s bizonyára jobban megbecsüli maid a százasokat, ha nehezen szerzi meg ő maga is a forinto­kat. Nem csekély tehát a pedagógiai haszna is ezeknek a munkával töltött heteknek. A munkáltató — hiszen meggondolandó, milyen mun­kára lehet ezeket a „fehér kezű" gyerekeket befogni —, akkkor profitál a maga és valamennyiünk hasznára, ha előre megfontolja, mit bíz az alkalmi segítségre. Sok gyár­ban, üzemben, termelőszövetkezetben kell a munkáskéz — az apróbb kéz is! — a nyári hónapokban, de ha meg­bízták a gyereket valamivel, azt végeztessék is el velük, munkájuk legyen pontosan megjelöli a számonkérés ha­tározott. Ha nem így történik — szóljunk most csak az önmaguktól dolgozó és nem a szakiskola által küldött ta­nulókról —, akkor jobb, ha nem is veszik fel őket dol­gozni. Jobb a munkáltatónak és jobb a gyerekeknek is. Nem véletlen, hogy szívesebben mennek a fiatalok KISZ­munkatáborba, ahol a végzett munka örömét is keresik a kellemes táborélet mellett; bár minél több gyereket lehet­ne oda elvinni és minél többet vihetnénk külföldi, nem­zetközi építőtáborokba is. Ez a szervezett munka öröm a fiataloknak és nem csekély haszon a népgazdaságnak. Mert ne higgyük, hogy a gyerekeket nem érdekli a munka! De érdekli őket bizony a környezet is, ahová kerülnek. Két iskoláslány azért nem akarta megkezdeni a munkát egy élelmiszer-feldolgozó vállalatnál, mert — „olyan rendetlenségben, összevisszaságban nem tudnánk eltölteni két hetet". Nem az érdekelte tehát őket. hogy könnyű munkát kapnak, hanem — hogy hol dolgoznak. Mint ahogy azt a gimnazista fiút sem riasztotta el a ne­héz munka, aki holtfáradtan ért haza naponta a tégla­gyárból, s hiába kérlelték szülei, ne menjen, ha ilyen nehéz a téglahordás, ö meg akarta mutatni, hogy igenis hasznos ember. A „hűsölj csak fiam" munkafelfogás igen káros. Mert a tettrekész gyerek azt hallja és tapasztalja — nem is mindenütt, de az is romboló, ha jó néhány vállalatnál —, hogy sok felnőtt is csak aféle „hűsölgetéssel" dolgoz­gat. „Nem tapossák le egymás lábát, ahol a munkáért kell sorbanállni!" — mondta egy fiatalember, amolyan hosszú hajú farmernadrágos, pontosan az a típus, akit annyiszor megszólnak a felnőttek. Ha őt külsejéért állítjuk tükör elé, milyennek láthatja magát az a kollektíva, ahol ezt tapasztalta a fiú? Végig merjük-e gondolni pironkodás nél­kül, hogy milyennek láthatjuk magunkat az ő szemük, vé­leményük tükrében? Hiszen ők most fedezik fel, hogy a munkahelyeken civakodások, „fúrások" vannak, és akad nem egy olyan ember, aki a „könyöklés" és helyezkedés miatt rá se ér — dolgozni. Hogy vannak felnőttek, akik csak nagyképűségből állíthatják, hogy dolgozó emberek. Nem is szólva arról, hogy sok munkahelyen goromba be­szédnek és udvariatlanságnak már nem is nevezhető visel­kedést tapasztalnak. V ilágos, hogy nem mindenütt van így, ez sem, mint ahogy az is érthető, hogy maguk az emberek, akik között megfordulnak ezek a gyerekek, sokat tehet­nek, hogy ne ezt tapasztalja, lássa az utánuk jövő munkás­nemzedék. Még azt a feltételezést is megkockáztathat­juk, hogy sok helyen változtatnak magatartásukon miat­tuk, érezvén a kritizáló tekinteteket. Bár így lenne min­denütt! Amit most látnak, éreznek ezek a gyerekek, jót és rosszat — talán életre szóló tapasztalatuk lesz. Egy mun­káséletre. Ha rossz az indulás, ha kedvezőtlen kép alakul ki bennük a munkáról, a munkahelyekről — elég erőfeszí­tésünkbe kerül majd a későbbiekben helyrehozni ezt a hibát! P. Szőke Mária tig — igen ízléses, szép, va­lóban rangos külsejű étte­rem született. Az étterem­ben emblémázott herendi készletekkel tálalnak, a sö­rözőben emblémázott kor­sók. hamutartók vannak. A szegedi jelleget az étterem falképei — amelyek papri­kafűzést. tápéi lakodalmast és a szegedi papucsvásárt ábrázolják — is kiemelik. De mert az étterem jellegét el­sősorban az ételek adják, a szegedi és alföldi konyha specialitásait is tálalják: a szegedi tarhonyáshúst és a „komaasszcmy kedvence" nevű ételkülönlegességet. A közönség örömére szolgál bi­zonyára, hogy ez a szép ét­terem — noha a berendezé­se elegáns, mindén kritikát kiáll — másodosztályú árak­kal működik. Mint azt Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója és P^íer József, az új étterem veze­tője elmondották: a bár va­sárnapi megnyitója iránt máris nagy az érdeklődés. Ügy véljük, ez a későbbiek­ben is így lesz, mert na­gyon kellett már ez a ..ven­déglátó kombinát", amely — a Tisza Étterem és bár mel­lett — a város egyik repre­zentatív szórakozóhelye. P. Sz. M. Ma kezdődnek az ifjúsági napok Déiután S órakor Indul a karneváli manót A Tanácsköztársaság fél évszázados juN-eumának je­gyében megrendezendő III. Szegedi Ifjúsági Napok ese­ményei .ma, szombaton kez­dődnek a városban. A hiva­talos megnyitót deiutá n 5 órakor tartják a Széchenyi téren. Ezután a karneváli menet felvonulása követke­zik, amely a Kossuth La­jos sugárúton, a Széchenyi torén és a Kárász utcán át faiad. A karnevál után a fiatalok megtekintik a szabadtéri Háry-elóadását. majd részt vesznek a Széchenyi téri utcabálon. Itt a Fortuna ze­nekar és a Radnóti gimná­zium zenekara szolgáltatja a muzsikát. A találkozó máso­dik napján, vasárnap, az új­szegedi szabadtéri színpadon vidám zenés műsort rendez­nek délelőtt 10 és délután 2. valamint 5 órakor. Ezen Gálvölgyi János. Horváth Vilmos, Nagy Lívia, Hege­dús Péter és Heller Tamás az Atlasz együttes kíséreté­vel ad műsort. Hazaérkezett Berlinből dr. Biczó György Dr. Biczó György, a Sze­ged m. j. városi tanács vb elnöke, mint a Testvérvá­rosok Világszövetsége vég­rehajtó bizottságának tagja a közelmúltban részt vett Berlinben a Világszövetség előkészítő ülésén. A két évenként esedékes, sorrend­ben most hatodszor meg­rendezésre kerülő konferen­cia az idén szeptemberben vagy októberben lesz Drez­dában. A mostani tanácskozás az őszi, VI. konferencia előké­szítő ülése volt. SZOMBAT, 1969. JÜLIUS 26. DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents