Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

II világ dolgairól - világosan Napjainkban nem könnyű dolgai­ellent­pontosabban, milyen erök cialista országok belső rend­eligazodni a világ ban. Bonyolult és I mondásos a nemzetközi helyzet, gyorsan peregnek ez események. Sokszor ke­rés vagy nem elég megbíz­nató az Információs anyag vagy éppen olyan sok, rlalista derékhadat. A hogy nehéz osztályozni a cialista világrendszer tényeket, érveket, történése- I ket. Előfordul, hogy ne­hézségekbe ütközik egy­egy óriási dokumentum fel­dolgozása, rendszerezése, ér­demi megállapításainak ki­gyűjtése és értékelése. Fá­állnak szemben az Imperia­lizmussal. Nos, a front egyik oldalán három erő áll: a szocialista világrend­szer, a nemzetközi munkás­osztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom. ök alkotják ma az antiimpe­szo­nem az egyetlen, hanem a dön­tő erő ebben a küzdelem­ben. jét és szövetségi tait. kapcsola­A események vizs­gálatá­nál elengedhetetlen a gaz­radságos munka nyomon daságl indítékok elemzése. A tisztánlátás feltétele még, hogy világosan áll­janak előttünk harci cél­jaink, amelyeket a nemzet­közi küzdőtéren el akarunk érni. A gyakorlati politizá­lásban például segít annak felismerése, hogy napjaink­ban az imperialistaellenes akcióegység elsőrendű célja változatlanul a hős vietnami nép sokoldalú támogatása, alapvető láncszeme a hábo­rús veszély elhárítása, s a leghalaszthatatlanabb fel­követní az akciókat és a reakciókat, a választ és a viszonválaszt, kideríteni, jól megkülönböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájé­koztatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk véleményt mondani, amit nem követhetünk nyo' Sajnos ezeknek az összefüg- adat elejét venni az atom­géseknek nem mindig tu- fegyverek tovaterjedésének, lajdonítunk kellő jelentősé­get, mintha a nemzetközi politikát el lehetne szakíta­ni a világgazdaságtól. Pe­dig nem lehet, s ha erről elfeledkezünk, akkor egye­bek között a harmadik vi­lág egy-egy jobboldali for­mon annak összefüggéseit dulatánál (vagy azt megelő- vában, hanem önálló követ­sem'tárhatjuk fel Valóban zően!) nem mutatunk rá a keztetésekre is kíván jutni, informáltnak kell' lennünk, kapitalista világgazdaság annak végig kell mennie az Ezt az igényt — amelyet sokszor áttételes, mégis alapkérdéseken: mit mond­szerencsére már egyre ke- meghatározó befolyására, tak a testvérpártok a világ­vesebben tekintenek illetlen nem világítjuk meg az adott helyzetről, milyen képet vagy Illetéktelen kíváncsi- Puccs mélyebb okait. De festettek az imperializmus­ságnak — a hírközlő eszkö- más Példák is arra intenek, ról, hogyan vették számba zök és a tájékoztatás egyéb ho*y a gazdasági háttér és saját erőinket, miben Indítékok vizsgálata nem nélkülözhető a nemzetközi A kommunista és mun­lácnárfnlr nemzetközi naapai lUll tanácskozása nagy nyilvánosságot kapott. Mégis: aki nemcsak ismerni akarja, mi történt Moszk­Egy honvéd szökell... Gyakorlat van. Egy hon- fogy az erő. Kézben hozták ,| véd szökell lélekszakadva a a kukoricás mögül, és most, parthoz. Levágódik, fújtat, ebben az iszapban is jó tíz Mellette a füvön hasal a perce totyognak már vele. kézi páncéltörő. Kovács Pál Leteszik, nézegetik, honvéd előreejti a fejét, s — Nincs a helyén — a sisak élével támaszkodik mondja a tizedes, a fűben. Észre se veszi a pa- — Jó az — mondja egy rancsnokot, pedig már ott áll fáradt katona, mögötte. Talán néhányan társuk­— Van kilövése? kai értenének egyet, mert Kovács felkapja a fejet, ezek a gerendák már térdig Zavartan nyújtogatja a oya- nyomják őket az iszapba kát. „Hát nincs. Kilövés az Nem szólnak, várnak. Lát­Í^VÍ, \ parancsnok ják, hogy nem egészen jó, lehasal, felemelkedik, s meg de ha a parancsnok elfo­így sem látja a partsze- gadná!... gélyt. Rászól a katonára: A tizedes vezényel. - így tanulta? _ Fogás!... Emeld A hon ved hallgat. Nem meg!... így tanulta, persze, hogy Konkának eltorzul az ar­nem. A gyakorlótérep ügyelt Ca, a térdén kireped a nad­ís arra, hova vágódjon. Még rág. De becsülettel markol oldalt is kúszott. De akkor a többi is. Végre helyére nem volt ilyen hullafáradt, kerül a keréknyom Most a szemét is alig tudja nyitva tartani, a sisak a csatornái Igyekeznek mind jobban kielégíteni. Bár — Nagy segítséget nyújthat a nemzetköri tájékozódás­ahogy mondani szokták — események Jő megértéséhez, „az információból sohasem elég", nem kétséges, hogy ma a külpolitikával „nem profi" módra foglalkozók is egyre több és jobb ismere­eseményekről. Am bizonyos vül számba kell határon tűi hiába zúdítjuk vonásait, hiszen lát­ják az összefogás lehetősé­gét, milyen harci célok felé törekednek, mit tartanak a kommunista és munkáspár­tok legfontosabb feladatai­ban a saját erőink mellett nak­a szembenálló fél alapos is- Az események rohanó for­merete. Az Imperializmus gatagában elengedhetetlen. állandó jellegzetességein ki­venni űj hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján, az emberekre a tények özö- között — állammonopolista nét, nem tudják elraktároz- jellegének erősödéséből lát­ni é* főleg megemészteni ható alkalmazkodási törek­azokat. Ez történt például a vése a két rendszer harcá­kfnai „kulturális forrada- nak feltételeihez, a tudo­lom" első időszakában, ami- mányos-műszaki forradalom kor már összefolyt a ré- követelményeihez. Nem egyebek világnézetünk, eszméink, misztő pekingi események' ről szóló, lényegében azo­nos típusú jelentések vég­telen sora. Érdemes ezen elgondol­kodni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre inkább előtérbe kerül egy másik gond: mit kezd­jünk az információkkal, mi­ként dolgozzuk fel, csopor­tosítsuk, értékeljük azo­kat. vngyis röviden: hogyan politizáljunk velük? A gyakorlat hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésénél nagy segítséget nyújt a világpoli­tikai helyzet helyes értéke­lése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi pár­harcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Eb­ben a harcban a forradal­mi világmozgalom — egyes osztagainak nehézségei el­lenére — folytatja támadá­sát. amit leginkább a szo­cialista építés előrehaladá­sa. a tőkés országokban fo­lyó osztályharc éleződése, a gyarmati rendszer szakadat­lan bomlása, s az a tény bizonyít, hogy a béke erői­nek összefogása révén si­került megakadályozni a világháború kirobbanását. Az Imperializmus, bár mint világrendszer nem lett erő­sebb. helyenként ellentáma­dással próbálja útját állni ennek a számára kedvezőt­len folyamatnak. Mindebből két következtetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők offenzíváját történelmi tények bizonyítják, amely­nek nem mond ellent, hogy az imperializmus helyenként és átmenetileg támadásba lendülhet a kor tendenciáit tekintve akkor is csak de­fenzív, védekező hadműve­letre kényszerül a forradal­mi erőkkel szemben. A má­sik következtetés, hogy az Imperializmus sorozatos el­lentámadásai egyik vagy másik országban, időlegesen érhetnek és érnek ls el si­kereket, ettől még az álta­lános erőviszonyok nem változnak a javára. Ezekkel az alapvető moz­zanatokkal függ össze az a gyakorta hallott kérdés Is: hol húzódnak ma a nemzet­közi osztályharc fő frontjai; téveszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani próbálja a szo­tőrekvéseínk talaján véle­ményt alkossunk magunk­nak a történtekről. Ez kü­lönösen fonjos azoknak a munkájában, akik nemcsak részét alkotják a közvéle­ménynek. hanem formálni is kívánják azt. Pálos Tamás B. Kiss István cölöpöt fűre rántja a fejét. Válasz 'gazít, *4™dh,öz:( A tó"a helyett felugrik és 5-6 lé- J P*i í» "taJ5"* pésnyit jobbra fut. Levágó- e" * Kiss . rókoc; dik, figyel. „Na, talán!" Kő- clnt. néhányat a sulyokkal, zelebb aztán megcsapja irgalmat-4 kúszik a parthoz, —-" '« megnyugszik. „Itt jó lesz." lanuL Egy reccsenés- s a cö" Látja a túlsó partot is ... Jönnek az alumínium­az csónakokkal, a cölöpökkel. Fárasztó ez a cipekedés. A partnál ledob­löp három felé hasad. B. Kiss ledobja a sulykot, pallókkal, bosszankodva szól a lapá Za „ ' tosra. — Miért Ilyen pálcikát ják a terhet, a fegyvert is. nyomtál oda? A tiszt észreveszi. Rászól a Üjat igazítanak a hasadt legközelebb állóra. mellé és B. Kiss nagyot le­— Ne dobálja a fegyvert, gyint a sulyokkal. A katona zavartan léha- Néhány perc és minden­jol, felveszi, majd; óvatosan ki elcsendesül. Csak a de­a fűre fekteti. rekak hajladoznak, s a ke­Tiszta szeszt lopott Kálló László 27 éves. Sze- nem egy liter tiszta szeszt és ged. Hámán Kató utca 18. két aromát Az üzletben le­szám alatti lakost korábban leplezték és ki is fizettették társadalmi tulajdon elleni vele az árut rongálás miatt vonta felelős- Első fokon a szegedi já­ségre a bíróság. Emiatt kár- rásbfróság 1200 forint pénz­térítésre is kötelezték. A bí- büntetésre ítélte. A szegedi róság előtt arra hivatkozott megyei bíróság viszont más­hogy szorult anyagi helyzete képpen mérlegelte Kálló miatt kénvszerült lopásra a László bűncselekményét. Fi­szegedi 53-as számú önki- gyelembe vette a büntetett szolgáló boltban. A bíróság előéletet, s az első fokú bí­ezt a védekezést nem fogad- róság ítéletét megváltoztatva ta el. hiszen nem alapvető 2 hónapi szigorított börtönre élelmiszert akart elvinni, ha- ítélte a bolti tolvajt Az egyik honvédnek oda- zek mozognak szaporán. csípi a csónak a kezét Fel- Mlntha a2 lmént még oly ordít, majd a hona alá szo- elcsigázottnak létszók ls ríta a. k,ét1,alT1í»T;CS^ megfeledkeztek volna a fá­nak kozul kiszabadított uj- radtgögfói jait és fájdalmasan topog a csónak közepén. Egyik társa csavarokkal ugrik be „ partról és félretolja az út­ból. — Ne nyafogj! Valami csúnyát sziszeg a sérültkezű, de nem figyel­nek rá. Csak a csónakkal törődnek, meg a,z átkelés­sel. A túlsó parton azért a „csavaros" katona kisegíti a sérültkezűt. Miért is hara­gudna rá... Dolgoznak a műszakiak. — Fogás!... Emeld meg!... Fogás!... Konka Menyhért honvéd olyat emel, hogy beleremeg­nek a térdei. Le is ejti az összeszerelt keréknyomot, de most már észbekapott a töb­bi is. — Fogás!... Emeld meg!... Takács József tizedes ve­zényel is, emel is. Jobb len­ne, ha csak vezényelne, mert akkor jobban látná atz egész műveletet, de keve­sen vannak, kell az ő ereje is. A keréknyom így össze­szerelve 450 kiló. — Fogás!... Emeld meg!... Feszülnek az Inak, de a keréknyom egyre közelebb billeg a föld felett. Hiába, Vízművek a községekben Több éves vita zárult le azzal a megállapodással amelyet a községek és a me­zőgazdasági üzemek közös vízművek létesítésének irány­elveiről kötött a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A megálla­podás egységes Irányelvek­ben rögzíti a teendőket. Ki­mondja, hogy a külterületi mezőgazdasági üzem külön vízművel gondoskodjék a víz­ellátásról. Az ilyen üzem csupán saját kérésére von­ható be a községi vízmű épí­tésébe. de így is csak akkori ha vízigényét Ilyen módon valóban gazdaságosan lehet kielégíteni. A községek bel­területén levő mezőgazdasági üzemek azonban Ivóvíz-fo­gyasztásuk arányában — ha nem rendelkeznek saját víz­zel — vízműtársulati érde­keltségi hozzájárulásra köte­lezhetők. A megállapodás egyik lényeges pontja szerint a vízműtársulat jogosult a társulatba belépett mezőgaz­dasági üzem részére engedé­lyezett ártámogatást megfe­lelő arányú Igénybe vételére is. A mezőgazdasági üzem egyébként a közcélra alkal­mas saját vízi létesítményét — közös megegyezéssel —el­adhatja a vízműtársulatnak. A megállapodás ismét le­szögeri. hogy a jogszabá­lyoknak megfelelően a vfa­műtársulat által létesített közcélú művek — kút. víz­tároló. fővezeték stb. — üzembe helyezésük után ál­1 lami tulajdonija kerülnek. KritiUa A Schweizer mustrierte karikatúrája — A mamám a legszigorúbb kritikusom! J^Mík TotL w | twp janicsárok szám is visszaesett. Száztizenkét gyerek nem akart sztrájkolni. A karácsonyi szünetig úgy ugrált a létszám, akár a szivműtétes lázgörbéje. Januárban azért szilárdan álltunk a lábunkon. A dolgozó gimnazisták is jöttek vizsgázni. Mind eljött. Jóízűeket dolgoztam. Megbízott igazgató (56) Négy kocsival jöttek velünk. Negyvenegy em- voltam. Készültem a második félév megindí­ber volt rajta. Fele útján Pestnek, akkor már sötét tósára. Es élveztem, hogy kellek. Büszke vol­volt teljesen, újra megálltunk. Pest azt az uta- tam rá. Es tanácskozásokra is hívtak, amiken a sítást sugározta hogy térjünk vissza. Most már legjobb tudasommal tanacskoztam. Időnként In­meglesznek a maguk erejéből. Forduljunk visz- vitáltak, hogy lépjek a pártba. Üj párt. új szel­sza, kezdjünk el dolgozni Éjfélkor otthon vol- lem! Január végén, amikor a megyeszékhely tunk Rövid eligazítás. Két hosszú szirénára, is teljes erővel dolgozott, telefonált Srirovicza, ha baj van. jöjjenek a fegyverért Most kezd- h°6y a megyei párttitkár akar velem beszélni, tek el sírni az emberek, amikor a napi fagyos De nem hivatalos helyen. Fogadjam őt a laká­fészültség felengedett bennük. Nem zokogtak, és somon. Hebegtem. Lakásomon? Hát majd az nem csókolták a földet, sem egymást. Csak úgy iskolában! Srirovicza váltig erősítette, hogy ez a titkár határozott kívánsága. Kerülni akar minden hivatalos külsőséget. Beültünk az odúm­amit sej­megnézegették a lámpák fényében ülő háza­keit fákéit ás mentek Másnap' minden erővel plakátokat írtam. 22 ba. A titkár egyenesen megmondta, darabbal készültem el. November 8-án nyolc tettem is, hogy agitálni jött._ lépjek be a pártba, órakor a gimnázium megkezdi a tanítást. — Ne féljen, adhatok írásbeli nyilatkozatot is, hogy én nem fogadtam eL — Tessék adni! Adtam. De nagy ember lettem. Három lakás felszereivel A szegedi postán december 18-én feltett táv­iratot hozott január 23-án a kézbesítő. „Gabi disszidált, beszélni akarok veled. Joli." Telefont csak Ceglédig vállalt a posta. A vonatok úgy mennek, hogy egy hétig sem érek oda. Repü­lőgép kellene. Protekcióhoz folyamodtam. A munkásőrség motorkerékpárján elindultunk, hat óra alatt voltam Szegeden. A lány nem volt ott­hon. Mióta Gabi elhagyta, a szüleivel élt. Félt egyedül. Motoros bőrruhában állítottam be. Mi­óta kirúgott a papa, az utolsó államvizsga esté­jén jártam csak itt, négy évvel ezelőtt. Csön­desen ült a család, a nagy állólámpa alatt. És a szülők nem örültek. Ülve kezeltek. Nehezen kínáltak hellyel. De a lányt ismerős áramok galvanizálták. És könnyek között, bár, mosoly­Egyetlen tanárhoz nem mentem el udvarolni, így állapodtunk meg Szirovlczával. A négy­száz gyerekből nyolcvanhat jelentkezett, és a tantestületből három tanár. A két párttag és Margit néni. Tizenötödike körül az iskola fele bejárt az órákra. És újabb öt tanár is nekifo­gott. Dódj nem jelentkezett. Egy szóval sem kezdtük tisztázni a tanárokkal a közöttünk le­vő viszonvt. Fogadták a köszönésem. Most ls úgy köszöntem, jó napot. Délutánonként is ta­nítottunk. Tizenhatodikán négy tanár bejelen­tette, hogy nem tanít tovább. Általános sztrájk van. Nem is jöttek. Négy tanár maradt. Főleg többcsaládosok. Az elmenők nyíltan szidták őket. Hazaárulók! Az itt maradók nyüszítettek. Ki ad kenyeret a gyerekeiknek? Beteg az asz­szony, tüzelő kell, öten maradtunk. A tanulólét­Cselekedeteim azt mutatják, hogy ismerem az gott. öltözött. Sietett. Négyszemközt akart velem elveket, célokat, módszereket, ott a helyem, beszélni. Semmire sem jutottunk egymással. Másnap jött a dagadt szemű lakásügyi előadónő. Fogadjam őt. rengeteg elfoglaltságaim között. Fogadtam. A PB határozott utasításával jött, hogy azonnal adjon lakást, felszereléssel együtt, a disszidensek zárolt tulajdonaiból. Menjek és válasszak, három lakásból azonnal a rendelkezésemre áll egy. — Nem élek vele. A nő nagyon nekibuzdult, hogy 6 parancsot kapott, hogy még a mai napon, mert az elvtárs tűrhetetlen viszonyok között él. — így élek én már negyedik esztendeje. Mi­ért olyan sürgős ez most? Kezdjek el halászni a oda se jó! De bolond is vagyok! zavarosban ? Nagyon kért a nő, hogy kikap, ha ..: (Folytatjuk.) — El. valahová! — De így? — Öltözz a Gabiéba. — Nem. — Gabi, Gabi, te." — és újra sírt. — Akkor az apuéba. — Nem. — Nem akarod, hogy elmondjam? — De minek ahhoz nyilvános helyre elmen­ni? Nem is tudom. Menjünk a Virághoz, nem,

Next

/
Thumbnails
Contents