Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége Az érdekeltek körében még mindig szélesen gyűrűzd hangulati hullámokat ka15 százaléka származott egyéb ipari tevékenységből. A Minisztertanács ós az var az a határozat, amelyet egyéb főhatóságok a skála a Minisztertanács néhány héttel ezelőtt hozott a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről. Az élénk reagálás érthető, hiszen a tsz tevékenységi kör bóvíté--enek lehetősége, gazdasági reformunk egyik nagyhatasú újdonsága volt, amelynek kedvező eredményeit a fogyasztó már az elmúlt másfél év alatt is tapasztalhatta. Ugyanakkor a nagy nekibuzdulásban felbukkantak helyenként vadhajtások is. amelyeket a közvélemény — olykor a valóságosnál naelején szereplő számokat kimondottan kevésnek találják, növelésüket egyértelműen kívánatosnak tartják. Menjünk talán sorba. A tsz termékek közvetlen — tehát a felvásárló vállalatoktól független — értékesítése évek óta egy helyben topog. Nem azért, mintha ez nem lenne kifizetődő, hanem mert ehhez boltok, raktárak feldolgozással, vasszerkezeti elemek készítésével, távoli és az élelmiszergazdaságtól független építkezések lebonyolításával is foglalkozik. Ha ezeket a kimondottan ipari tevékenységeket odahaza végzik: teljes a hatóságok egyetértése. Hiszen az ilyen ténykedés egy-egy gyenge adottságok között gazdálkodó vagy munkaerővel bőségesen rendelkező tsz számára létkérdés. a tagok foglalkoztatásának. megélhetésük biztosításának nélkülözhetetlen és tőke, valamint egyszerűbb eszköze. Ha azonban ez az engedélyezési eljárás kellene. Az állam igyekszik megteremteni annak a feltételeit. hogy a tsz-ek megfelelő gyobbnak látva — általáno- eszközökhöz és pénzhez jusított és ellenérzéssel fogadott A Id egészítő tevékenységet három érdek hívta életre. A tsz-tagok Jobb foglalkoztatása, egyenletesebb keresethez Juttatása; bizonyos, egyébként elkallódó értékek megmentése; végül pedig a piacon, a társadalmi sztlk.-gletek térképén található néhány „fehér folt" eltűnésének igénye. E tevékenységnek keretei az elmúlt esztendőben valóban kitágultak. sanak a fogyasztó számára feltétlenül előnyös közvetlen értékesítés fokozása céljából. Az ezekkel kapcsolatos intézkedések előkészítése megkezdődött. Az agrártermékek feldolgozásának okvetlenül kívánatos bővítéséhez elengedhetetlen. hogy a mezőgazdasági üzemek az általuk feldolgozott termékek értékesítésével bekapcsolódjanak országos hálózatba. Ezért biztatja a kormányzat az Ebből a forrásból származott állami élelmiszeripart, hogy a tsz-ek összes árbevételeinek 16 százaléka, konkrét összegben mintegy 12 milliárd forint. Ennek 15 száza'oka közvetlen értékesítésből. 10 százaléka mezőgazdasági termékek feldolgozásából. 20 százaléka fuvarozásból. 40 százaléka építőipari tevékenységből és csupán kössenek kooperációs szerződést a tsz-ekkel, adjanak át gépeket, nyissák meg saját értékesítési csatornáikat mert ily módon a konzervgyárak és egyéb élelmiszertpari üzemek az apró tételek feldolgozásától mentesülhetnek. a piac pedig színesedik. Sok szövetkezet műanyagműsort jgp janicsárok Szombat, vasárnap: Ifjúsági napok A félszázados jubileumi év zenekar, három szólótáncos, ünnepségei keretében az or- valamint az előző napon az •SZÚR hat városában (Eger, utcabálon fellépő művészeMi.skolc, Győr. Székesfehér- ken kívül Gálvölgyl János vár, Szeks/ard és Kecskemét) parodlsta. Horváth Vilmos, a körnvezö megyék fiataljai Nagy Lívia. Hegedűs Péter és részvételével tartottak ifjú- Heller Tamás táncdalénekesági találkozókat. Ez a ren- sek adnak háromszor kétórás dezvénysorozat a július 26— 27-én tartandó III. Szegedi Ifjúsági Nupokkal végződik. Az ünnepségekre az idén közel 5 ezren érkeznek Szegedre az ország megyéiből és Budapestről. Első alkulommal jönnek külföldi vendégek. A Szovjetunióból 33 fős csoport Szabadkáról pedig két turnusban 20—25 fő érkezését várja a szervező bizottság. A legnépesebb csoport Szabolcs megyéből érkezik. ahonnan mintegy ezren jelezték részvételüket. Borsod ós Zala megyéből mintegv 500-an érkeznek. Ez utóbbiak a hivatalos kétnapos ünnepség után még egy napot töltenek varosunkban. Az előző évekhez hasonlóan a szálláshelyekről részben az Idegenforgalmi Hivatal, valamint a szegedi vállalatok es intézmények gondoskodtak. A korlátozott elszállásolási lehetőségek miatt hódmezővásárhelyi, makói és mórahalmi kollégiumokban is laknak majd a vendégek. A hivatalos megnyitót szombaton délután tartják a Széchenyi téren. Ezután a jubileumi karneváli menet végigvonul a Kossuth Lajos sugárúton, a Széchenyi téren és a Kárász utcán. A karneval mintegv 40 produkciója (páncélvonat. Vörös Üjság. a Tanácsköztársaság kepei, népi táncosok, postakocsirablás stb.) közül a legjobbakat díjazzák. Szabadtéri látogatás, majd az éjszakai órákban utcabál tartozik az elsö nap eseményeihez. Az utcabálon (Széchenyi tér) a Fortuna és a Radnóti Gimnázium zenekara szolgáltatja a zenét, ahol fellépnek Dévényi Tibor parodista. Karda Beáta és Komár László táncdalénekesek. A második nap slágere az újszegedi szabadtéri színpadon a vidám zenés műsor lesz. Itt az Atlasz beatüzem a falutól távol, netalán a fővárosban működik, az már a visszaélések veszélye miatt ellenérzéseket vált ki. Nem helyesli ezt a Minisztertanács határozata sem, és 1970, január elsejei határidővel — az építőipari tevékenység kivételével — a telephelytől távol végzett ipari tevékenység megszüntetését írja elő. Másik ilyen káros tünet, ha egy tsz tevékenységében a mezőgazdasági termeléssel szemben túlsúlyra jut a kiegészítő üzemág szerepe, az persze a súlyozást itt gondosan kell elvégezni. Mert ha például egy vlrágtermelő tsz termékeit városi üzletekben, esetleg koszorúnak feldolgozva adja el, akkor a kiegészítő üzemág bevételéből le kell számítani a mezőgazdasági főterméknek tekintett virág árát. Ily módon számolva alig néhány — leginkább budapesti — tsz marad, ahol ez a túlsúly valóságos. Az ilyen helyzetet meg kell szüntetni, vagy a tevékenységi kör korrigálásával, vagy esetleg a mezőgazdasági tsz vegyesipari szövetkezetté való átalakításával. A legsúlyosabb visszásság pedig az úgynevezett munkaerő-kereskedelem. Az az eset amikor a tsz dolgozókat ad bérbe egy ipari üzemnek. Furcsaság itt, hogy ezzel az üzlettel — a népgazdaságon kívül — látszólag mindenki jól jár. Mégsem tűrhető, hogy ebbe a láncolatba lelkiismeretlen ügynökök kapcsolódhassanak be, és valóságos vagy ál tsz-tagok jelenléte a gyárakban bérfeszültséget okozzon. gondok beszélgetés a domaszéki tanácsházán A városból mindig szíve- Az egyik, mindenképpen épí- gazdasági mechanizmussal sen jártak ki Ide, annak Ide- tenünk kell egy új művelő- egyre inkább bebizonyosodik, dési házat. Ami most van, régi, elavult, kiesik a központból, nem szívesen jén. amikor a törökök kítakarodása után szőlőket telepítettek, a domaszéki- homokot is szíves örömmel vásá- nak már oda az emberek, rolgatták. A kivándorlók ál- a fiatalok, nem tud lehetőtal ültetett szőlőtáblákat séget adni a szakkörök mű,.högy" néven emlegették, és ködésének, téli foglalkozáátörökítették rá a gazda ne- soknak. A jövő évben megvét. Így aztán sokáig élt a kezdjük az új, modern műnép ajkán egy-egy terület velődési ház építését. Nem neve, mint Kispálhögy, Sár- lesz olcsó mulatság, de a kányhögy, „Hódihögy", „Mó- költségeket egy kis segítségrahögv". A falu elnevezése gel vállaljuk, saját erőből, szövetkezet összes területe 6 családi eredetű, 1552-ben ti- saját alapokból teremtjük ezer 968 holdat tesz ki. 1240 zedlajstromban szerepel a meg. Igaz, lesznek benne helyiségek. amiket a MOKÉP, s más szervek üzemeltetnek, ezért az építkezési költségekbe ók is belesegítenek. hogy mennyire elmaradtak a fejlődésben, s alapvető probjár- lémák gátolják a termelést, a közösségi jelleg kidomborodását, a mindennapi munkát. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a rész Szeged környékének legsűrűbben lakott tanyavilága, olyan heterogén terület, ahol 15 holdnál nagyobb táblákat kialakítani képtelenség. A három szakDoma család. A falu gazdag falu, új falu. Igaz, ahol elöregedtek a gazdák, megkopott a munkaerő, nem találunk autót, jómódot sem. Ellentétes, ellentmondó világ. Homok. Szakszövetkezeti község. — Hat községben jártunk már, nézegettük a művelődési házakat. Rúzsán, Szatymazon, Üllésen, Forráskúton, Bakson és Zsombón. Sőt Székkutasról megkértük a Nyolc utca, jószerivel 50 ház található a belterületen. A tanyavilág hatalmas. Ezer- műszaki terveket, rajzokat, nél több épület árválkodik de azt tapasztaljuk, hogy szerteszét a határban. Az mindenütt a fűtéssel van a igazgatási terület meghaladja a 9 ezer holdat. Lényegében 3750 lélek boldogul itt. Közel a város, akik nem talegtöbb probléma. Két és fél millió forintot szánunk az új létesítményre, és annyi társadalmi munkát, amennyi ember munkálkodik rajta. Közülük 347-en idősek. Valahogy úgy érezzük, hogy nem foglalkoztak velük eléggé, mivel speciális kategóriába tartoznak, kiesnek a közvéleményből. — Most kezdünk kapkodni, hogy boldoguljunk a távolabbi jövőben. Nincs megfelelő anyagi alapunk, nincs közös területünk, állatállományról nem is beszélhetünk. De jószerivel nincs lehetőségünk a közös terület bővítésére sem. Nagyon komoly anyagi beruházások kellenének, hogy előbbre jussunk a gazdálkodásban; tereprendezés. talajjavítás, önK. S. Iáinak megélhetést a Béke, a szükséges. így a fiatalságot tözés stb. De ez csak na Búzakalász és a Szőlőskert Szakszövetkezetben — a Rájobban a faluhoz tudjuk kötni, nem járnak majd el hét kóczi Tsz-t a röszkei Kossuth- végén más községekbe, szóhoz csatolták —, azok a vá- rakozóhelyekre. rosban keresik a mindennapi kenyeret. Csinosodó, épülő falu. 1952-ben alakult, s ma már másfelől is költözgetnek ide, sőt a szegediek is előszeretettel vásárolják a portákat, kiskerteket. A jövőről, a holnap gondjairól beszélgegyon távoli remény előttünk. Szóval valahogy részesülni szeretnénk mi is jobban a „dotációból". — Ennél is nagyobb gondunk azonban az Iskola. Van iskolánk, szám szerint 7 is, külterületen. Kicsit furcsa, dolgozóknak nincs társada— Igen nagy probléma, hogy a szakszövetkezetekben hogy télidőben központba gyerekelt tünk a községi tanácsházán külterület^ iskolákba ManapFarkas Józsefné vb-elnökkel, látjuk a lombiztosítása. Ez fiatalokat települt családok és öregeket egyaránt sújt. gyalogolni ki, a A legsajnálatosabb az, hogy a szakszövetkezetek problédr. Ozsvár József községi orvossal, Masa Istvánnal, a Béke Szakszövetkezet elnökével, Batancs Jánossal, a Szőlőskert Szakszövetkezet elnökével és Varga Illésnével, a ság 25—30 ház épül évente mái azokat érintik leginkább, itt. A gyerekeknek már akik a közös jellegért, a most is szükség lenne egy négy tantermes Iskolára. A tanyai iskolák kicsik, korszerűtlenek, szűkek. Nem beközös előrehaladásért a legtöbbet teszik. Valami kicsikét haladgatunk előre, de Búzakalász Szakszövetkezet nulók a legjobb pedagógiai főkönyvelőjével. munka mellett, emberi szán' dék mellett sem vehetik fel — A közelmúltban adtuk a versenyt a városi vagy Jól át -a takarékszövetkezetet, felszerelt falusi központi isaugusztusban avatjuk a kólákkal. Ennyivel tartozunk szélve arról, hogy az itt ta- generális változás szükséges; méghozzá úgy, hogy azzal csak erősítsük a közös jelleget A domaszékiek gondolnak a holnapokkal. Közös beru,, , ... . ... gyerekeinknek, s jó lenne, ha presszót és az éttermet. Ok- a negyedik ötévesJ terv végé_ házást hoznak létre, hiszen tóber elején pedig megkez- re tető alá hozhatnánk egy egyszer eljön az idő, hogy dődik a fogorvosi rendelés négy tantermes iskolát. Eh- egyesülnek, fejlettebb kőris. Nem panaszkodhatunk, hez azonban segítség, anyaMégis két nagy gondunk gl 8egltség kellene' van, amin csak a közösség — Nálunk csak szakszóösszefogásával segíthetünk, vetkeeztek működnek. Az új szerűbb nagyüzemmé lépnek elő. Addig is, figyeljünk rájuk. ) Sz. Lakács Imre (55.) — Akkor minek beszél? Vagy csak élvezi, hogy kínlódunk ebben a piszkos kutricában. Kéjeleg, hogy három szabadságharcos itt gebed ? — Biztosak magunk abban, hogy helyes úton jártak, amikor fegyvert fogtak? — ön biztos volt? — Mit mondhatok? Ma ls megtenném, amit akkor tettem. Vér folyt. Találomra ütöttek, akit értek. Csak azért, mert kívülről tapsoltak nekünk, hozsannát, segítséget kínálgattak. Hősök vagyunk! Es ezért ml öljük meg egymást. — Nem erről van szó. — Szeretném tudni, hogy miről? — Eldönthetik külföldön a ml sorsunkat? El. — Azt mi ugyan várhatjuk. Mért nem húztak ki bennünket a bajból 1920-ban, ha olyan nagy barátai a magyaroknak? Módjuk lett volna? Igen. És miért nem hát? Ugrasztanak. Ugrasztanak bennünket. Mi meg ugrunk. Nem fáj az nekik, hogy mi meg beledöglünk. — Szemináriumot tart? — Csak úgy mondom. Elgondolkoztak. — Van cigarettája? — Nem tudom, most szabad dohányozniuk? — Ma már kaptunk 6 darabot, de hát mi az? , — Gyújtsanak rá. Nem voltak beszédesek. Savanyú ábrázatukról láttam, hogy se vitatkozni, se káromkodni nincs kedvük. — Majd máskor többet beszélünk. Bólintottak. Csak szemük kérdezte, hogy soká lesz-e az a máskor. Hűvös reggelre ébredtem. Az volt a szándékom, hogy leülök, s elrendezzem a gondolataimat. Mit is kellene hát tennem. De előbb begyújtok. Éppen Kotortam ki a hamut a kályhából, odakünt szemerkélt a szomorú eső. Szólt a rádió. Az időnek megfelelő gyászos szimfóniát, de hirtelen megszakad az adás. Ebben az Időben sűrűn megszakad az adás. És valaki drámai hangon könyörög, hogy segítsetek. Gyönyörű fővárosunk lángokban, tűzben áll. Lövik a székesfővárost. Segítsetek nyugatiak! Ég a város. Segítsetek! Kiesett a lapát a kezemből. Hát ide jutottunk? Nem tudunk mi magunk, saját erőnkből, a saját portánkon rendet teremteni? Ügy éreztem, a háború szele támadt föl körülöttünk. Pedig én már azt hittem, soha nem érem meg Tehetetlenül ültem az ágyon, mint apám betegségekor 39-ben. mikor mellbe rúgta a ló. Halálán volt. Akkor éreztem legközelebb magamhoz az öreg kaszás suhintá&át. Pest tűz alatt, s mi hallgatunk, várunk, tehetetlenül. Kinek, miben, mit segíthetünk? A rádió többször megismételte a közleményt, és mindannyiszor éreztem, kést forgatnak bensőmben. Csak érteném, tudnám, hogy mi van? Miért kell lőni? GAZ-on jött értem egy futár. Szirovicza küldte. Amint odaérek, olyan a feje, mint egy szakajtó, cigaretta agyarán, nyeli a füstöt — Segít, Kovács tanár? — Mit kell tennem? — Kálmán bácsival megszervezik a munkásőrséget. 250-en vagyunk. Puskát, lőszert és nyugalmat osszanak szét. Az éjjel Pestre kell mennünk. Csak katonaviselt embereket fegyverezzenek fel. Vállalja? — Valamit tennem kell. — Nyomás, fussanak, de okosan! A kultúrházban öltöztünk fegyverbe. Láz volt és kapkodás. Határőrök főztek, ők hozták a fegyvert is. Hosszú csövű, 48 mintájúakat. A puskákat úgy válogatta mindenki, mintha örök életre asszonyul vennék maguk mellé. Hogy milyen szempontjaik voltak, nem tudom. Hogy szép legyen a tusa? Vagy ne legyen túl zsíros a závárzat? Láttam, hogy nem jó ez így. Betereltem a népet a nézőtérre. 12 órakor 270 emberből álló zászlóalj soraira hullott az eső a kultúrház udvarán. Üj puskák, új derékszíjak, tölténytáskák és régi civilruhák. — így fogunk állni! Es menni. Mindenki tudja, miért megyünk. Mindenki válaszolni akart a kérdésre! Ebéd után ültünk a teremben, és a legfrissebb hírek alapján kirajzolható helyzetet ismertettük. Sziroviczáék rádión és telefonon kapták az utasításokat Pestről. A TEFU-kocsik is előálltak ponyvával, tábori konyhákkal, utánpótlással együtt. És jöttek a családtagok, kesztyűkkel hoszú gatyákkal, lapos üvegekkel, zsebbe való harapnivalókkal. A fegyverben állók szégyenlősen húzódoztak el, míg átvették az otthonról hozottakat Zsörtölődve gyűrték zsebre az apróságokat niíg az asszonynép tette a szemrehányást — Majd meglátod, milyen jó lesz az, majd eszedbe jut, ha nem alszol egész éjjel a zuhogó esőben. És ha sírtak, sietve törülték le könnyeiket Háború van. Menni kell. Nem ülhetünk itthon. Míg a teremben ilyen kényszerű szünetekkel bolydult meg a nép, megnézhettem az emberek arcát. Nem félelmet, inkább aggodalmat láttam rajtuk. És dolgozó gimnazistáim közül ls éppen két rajnyi volt itt velem. A kis deltás gépészem rajparancsnokként buzgólkodott tucatnyi embere körül. És asszonyát, aki félve hozott még valami fehér csomagot, kemény szavakkal intette nyugalomra. Aztán maga is megbánta zordságát, tréfálkozni kezdett. „Ugye, ha tegnap ezt tudod, nem patáliázol velem? Látod, mindig mondom, hogy becsüld az urad. mert otthagylak. Ilyenkor meg pityereg az istenadta!'' És ott voltak ellenfeleim is. A dagadt szemű lakásügyi előadónő és a seppegő hangú tanácstitkár. Mióta összecsaptunk, úgy tűni száz éve ls van már, nem beszéltünk. Most. sincs miről. Most sem tudok nekik megbocsátani, őket is hibásnak tartom. Pedig most nem lenne szabad. Most mindent el kell felejteni, ami elválaszt egymástól. De én nem tudok felejteni. Most is fájlalom, hogy miért nem ismertek engem? Kit Ismertek és kit támogattak? Három óra után néhány perccel gyors parancs jött, felkészülni, indulás. Megbolydult a nép. Es a fél város bámész kíváncsijai között ültünk föl a ponyvás autókra. Amikor megürült a terem, 14 puskát gazdátlanul találtam a színfalak mögött. A GAZ-on volt a rádió. Pesttel kapcsolatban voltunk. Húsz kilométernyi menet után megálltunk. Kilenc tagból álló csoport állította ie az oszlopot. Nem tudták, mi a rakomány. Elfogtuk őket. Vittük magunkkal. Pest állandóan adta a jeleket. Hívtak, vártak bennünket. Nyolcvan kilométerre a városunktól ismét megállt az oszlop. Csak hosszú magyarázkodás, csőre töltés után értettük meg egymást. Petiig magyarul beszéltek ők ls.. Azt akarták, amit ml. (FolytatjukJ