Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 167. szám 1969. JÜLIUS 22., KEDD Megjelenik bétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Emberek az ismeretien égitesten Visszaindult a holdexpedíció • A Nyugalom Tenger kráterében - Mit mond Armstrong7 • Az érkezés és a távozás Armstrong, aki először lépett a Holdra. „A Nyugalom Támaszpont jelenti: a Sas leszállt" — ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 1969. július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az ApoIIo—11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas" fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A példa nélkül álló és bonyolult manőver teljesen az előirányzott tervnek megfelelően ment végbe. Az űrhajó előbb mintegy 15 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, majd innen a tervezett leszállóhely felé ereszkedett, a fékező rakéta működése eredményeként egyre csökkenő sebességgel. Az a hely, ahova a „Sas" érkezett, Armstrong közlése szerint „egy kráter futballpálya nagyságú belseje" igen sziklás volt, s ezért az űrpilóta kissé távolabb manőverezett a holdkomppal. Végül a „Sas simán ért talajt" csaknem teljesen függőleges helyzetben, úgy, hogy ajtaja nyugatra nézett. Röviddel a leszállás után Armstrong és Aldrin máiközölte első megfigyeléseit a leszállás színhelyéről. Elmondották például, látják, hogy az égitest felülete hamuszürke színű, tele van kisebb-nagyobb kráterekkel és kisebb, legfeljebb egy méter átmérőjű szikladarabokkal, amelyeknek színe a megfigyelés helyétől függően változónak tűnt. Ott, ahol a hajtómű lángsugara felsértette a talajt, sötétszürke színű anyag látszott. Neil Armstrong és Edwin Aldrin. az Apollo—11 holdkompjának, a „Sas"-nak leszállása után röviddel közölte, az eredeti terv megváltoztatásával kész korábban végrehajtani a Holdra lépést. A földi irányító központ engedélyével, a szükséges ellenőrzések és rövid étkezési szünet után, haladéktalanul hozzáláttak az előkészületekhez. Kinyitják a kabinajtót Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának megszüntetésére és a kabinajtó ezt követő kinyitására. A nyomás lassan csökkent és a két űrhajós még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását. Ezután ismét hoszszas ellenőrzés következett, majd Armstrong jelentette, hogy megkezdi a kiszállást. Az űrkabin szűk résén óvatosan, háttal bújt ki az úgynevezett „arany tornácra", a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből előbújt egy különleges fekete-fehér képeket adó tv-kamera, s néhány másodperccel ezután már az egész világ megláthatta a létrán lassan, óvatos mozdulatokkal lemászó űrhajóst Kis lépés egy ember, de hatalmas ugrás az emberiség számára — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo—11 űrhajó elindult a floridai Kennedy-fokról a Hold felé. „Olyan, mint a porított faszén" — kö-ölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehézséget, sőt könynyebb, mint a szoktató edzéseken volt. Az űrhajó hajtóműve a leszálláskor nem vágott mély krátert a talajba, az „űrcsizmák" pedig mintegy két és félcentiméterre süppednek be. Armstrong és Aldrin sétál a Hold felszínén (A tévé képernyői érőt fényképezte: Enyedi Zoltán) Átadták a kiállítási dijakat Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait. majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok" — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény talajt érzek" — mondotta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tűnő mozdulatokkal haladt. „Úgy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet" — hangzott az újabb észlelet. „Csodálatos magány" Magyarországi idő szerint röviddel hajnali negyed öt előtt Aldrin is kimászott a kabinból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalmasakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de nagyon szép" — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány" — jelentette ki Aldrin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a két űrhajós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerelte a tv-kamerát a hodkomp oldaláról és több mint 20 méterre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látványról, a földi irányító központ tájékoztatására, majd a szilárdan álló holdkompra irányozta azt. Aldrin közben megkezdte a tudományos műszerek elhelyezését: egy automatikus szeizmikus mérőállomást, egy, a lézersugarak visszaverésére szolgáló berendezést és &>y alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi az úgynevezett napszél, a napsugárzás anyagi részecskéinek mérésére szolgál. Az űrhajósok a tudományos program keretében megkezdték a talajminták begyűjtését, előbb egy különleges vakuum-kamrába. majd egy számozott rekeszeiket tartalmazó tartályba Az ehhez szükséges műszereket, a tudományos felszereléshez hasonlóan, az űrhajó oldalára szerelt tartályból vették elő. Miközben a „Sas" személyzete a Nyugalom Támaszponton tevékenykedett. az Apollo—11 személyzetének harmadik tagja, Michael Colllns az űrkabinnal mintegy 110 kilométeres magasságban a felszín felett folytatta a keringést a holdkörüli pályán. Telefon a Földről Az Egyesült Államokban természetesen igen nagy érdeklődéssel követték az Apollo—11 és különösen a „Sas" útját. Nixon elnök a Fehér Házban figyelte a Holdra szállás eseményeit, mint közölték: a „tv elé szögezve". Az elnöknek Frank Borman, az Apollo—8 parancsnoka adott felvilágosításokat a leszállás mozzanatairól. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a Holdra az amerikai zászlót, látogatásuk emlékére. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások szerint — nem képezheti egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon dolgozószo..bájából. Az elnök azt monTiotta. hogy ez a telefonhívás a „legtörténelmibb jelentőségű'' a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrhajósoknak Nixon. azt hangoztatva, hogy munkájuk eredményeként „az ég az ember vilá(Folytalis a 2. oldalon.) Tegnap délelőtt került sor a vásári díjak, jutalmak kiosztására — a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás történetében immár másodszor. A városi tanács székházának dísztermében gyűltek össze a vállalatok, üzemek, szövetkezetek képviselői, hogy részt vegyenek az ünnepélyes díjkiosztáson. A bíráló bizottság úgy határozott, hogy a Szeged m. j. városi tanács vb alapította nagydíjat ez alkalommal nem adják ki. Viszont a tervezett kettő helyett három vállalatot jutalmaztak vásári nagydíjjal. Az ipari vásár idei nagydíjait dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára nyújtotta át a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár és a VBKM Világítástechnikai Vállalat képviselőjének. Aranyéremmel tüntették ki a VIDEOTON Rádió- és Televíziógvárat. a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyárát és az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának esztergomi gyáregységét. Ezüstérmes a Budapesti Pamuttextilművek, a Szegedi Háziipari Termelőszövetkezet. a Budapesti LAMPART Zománcipari Művek, a Tisza Bútoripari Vállalat 3. sz. gyáregysége, a Szegedi Ecset- és Seprű gyár. a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár, az Alföldi Porcelángyár, a Szegedi Konzervgyár, és a Gvulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz. Tizenöt üzem — a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. a Hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár. a Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége, a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, a Szegedi Fémipari Vállalat, a Szegedi Felszabadulás Asztalos és Kárpitos Lakberendező Ktsz. a Budapesti Egyesült Vegyiművek, a Főváros Műszerkészítő és Javító Vállalat a Nagykőrösi Faáru- és Dohányzócikkgvártó Vállalat, a Budapesti Vegyiművek, a Pest-vidéki Gépgyár, a Balatonkenesei SIRÁLY Vas-Műszaki Műanyagfeldolgozó Vállalat, és a Békés megyei Vegyesipari Vállalat — kiállítását bronzéremmel jutalmazták. A vásár rendezői nagyra értékelik a jugoszláv vállalatok részvételét a szegedi ipari vásáron. A FIDELINKA Gabonaforgalmi és Tésztakészítő Kombinát, a METEOR Export-import Vállalat és az ISTRA Kötöttárugyár a zsűri különdíját kapta színvonalas kiállításáért. A többi jugoszláv kiállítást oklevéllel tüntették ki. Elismerő oklevéllel tíz hazai vállalat — a szegedi KOMPLETT Ruházati Vállalat, a szegedi VIDIA Kereskedelmi Válallat. a Bács— Szolnok megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az AUTOFÉM Ktsz. a BÜTORÉRT Vállalat, a Szegedi Építőipari Vállalat, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, az Üveg és Porcelán. Nagykereskedelmi Vállalat, a Csongrád megyei KISZÖV kiállító szövetkezetei és az ORION Rádió- és Villamossági Vállalat — árubemutatóját jutalmazták. Az ORION-t a zsűri különdíjával jutalmazták, miután színvonalas kiállításával ezt kiérdemelte. Tegnap a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyárának vezetője, Kovács Béla tájékoztatta az újságírókat a sajtóházban. A hatékony növényvédelemhez, a mezőgazdasági műveletekgépesítéséhez nyújt nagv segítséget a debreceni gyár. Korszerű növényvédő, gyomirtó gépcsaládok tanúskodnak erről, többek közt egy ilyen gépcsaládot mutattak be az ipari vásáron is. De kisgépeik közt is találunk érdekes újdonságokat, ilyen például az autómosó permetező. Szocialista szerződés alapján az NDK-val közösen nagy teljesítményű univerzális komplett gépcsalád kialakításán dolgoznak, mert a haza i igények kielégítésén túl céljuk a KGST-országok ellátása is. Sokakat érdekel az ipari vásár, vasárnap délután 4 órakor már a 20 ezredik látogatót köszöntötték a gyálaréti Márki István személyében. A szerencsés nyertesnek, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozójának. Erdősi István, az AUTOFÉM Ktsz reklámfőnöke adta a Szeged Souvenir-kávéfőzőt és a készletet. Mára várják a 35. ezredik látogató érkezését Somogyi Károlyné felvétele Dr. Csikós Ferenc átadja az ipari vásár nagydíját dr. Piros Lászlónak, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójának