Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

59. évfolyam, 151. szám 1969. JÚLIUS 3„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik bétfS kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Az épülő „olaj város" Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Foc/c Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglaltak helyet a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől javaslat érkezett a népköztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés dr. Petri Gábor szegedi képviselőt a népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Kállai Gyula a továbbiakban javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirendnek megfelelőén Vályi Péter pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Bodogán János, a terv és költségvetési bizottság nevében a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról tartotta meg előadói beszédét. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A vitában ezután felszólalt Szirmai Jenő Somogy megyei, Szőke Antal budapesti, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Korpái Jánosné budapesti országgyűlési képviselő. A továbbiakban felszólalt dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd Bartha János Hajdú-Bihar megyei, Nemeslaki Tivadar Győr-Sopron megyei képviselő. Az ebédszünet után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet a tárca tavalyi eredményeiről. idei teendőiről. A továbbiakban felszólalt Varga Károly Somogy megyei, dr. Mihályfi Ernő budapesti, Nagy Antal Komárom megyei és Fülöp János Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (Dr. Dimény Imre beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében tisztelettel előterjesztem az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat arra, hogy ne csak magát a zárszámadást kommentáljam, hanem gazdasági fejlődésünk menetéről, gazdasági problémáinkról is szóljak és megemlítsek néhány elképzelést, amelyekkel a kormány foglalkozik. A továbbiakban részletesen ismertette az állami költségvetés bevételeit és kiadásait, majd leszögezte: — Az 1968. évi állami költségvetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségvetési hiánnyal számoltunk. A költségvetés tervezésének a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó bizonytalanságai ellenére a költségvetés az előirányzatot csak minimálisan meghaladó, 1,7 milliárd forintos hiánnyal zárult. A hiány fedezetét a korábbi években képződött állami pénzkészlet biztosította. A tervezett egyensúlyi helyzet elérése úgy volt lehetséges, hogy a kormány — és a tanácsok is — operatív intézkedéseik során messzemenően törekedtek a gazdálkodás stabilitásának biztosítására és ez tette lehetővé a Tanácskozik a parlament zárszámadásban kifejezésre jutó gazdálkodási eredményeket. A továbbiakban Vályi Péter a vállalatok tavalyi gazdálkodásáról szólt, utalva arra, hogy a népgazdasági terv teljesítése 1968-ban kedvezően alakult. Majd a vállalati nyereségek problémakörét elemezte. — Az 1968. évi vállalati mérlegek adatai szerint a részesedési alapok képződése lényegében megfelel a szabályozó rendszer kialakításánál meghatározott céloknak — mondotta. Ezután a jelenlegi támogatási rendszerrel foglalkozott, amellyel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az: — Hatását tekintve kettős: egyrészt lehetővé tesz olyan gazdasági tevékenységet, amelyet az adott ár- és jövedelemviszonyok mellett a népgazdaság szükségesnek tart, de a vállalat számára támogatás nélkül előnytelen lenne, másrészt azonban csökkenti az anyagi érdekeltség ösztönző hatását és nem. segíti elő kellően a termelési és fogyasztási szerkezet javítását. A támogatás hatására a gazdaságtalan termelés is hatékonynak tűnik, a magas költségeket a ténylegesnél alacsonyabbra értékelheti a vállalat. Támogatási rendszerünk az átmeneti években elfogadható, de ha nem törekednénk a fokozatos mérséklésre, akkor a rossz hatékonyságú termelés megtörésével elvonnánk az erőforrásokat a jobbaktól, s így nehezebben szorulna háttérbe a gazdaságtalan termelés. Támogatási rendszerünkön ennek megfelelően a következő változásokat kell fokozatosan végrehajtani: — csökkenteni kell a piac nyomása ellen védő, veszteségtérítés jellegű támogatások, illetve egyéb védőeszközök mértékéi; — másfelől erőteljesebben kell segíteni távlati műszaki fejlesztési és gazdaságpolitikai céljaink elérését, hogy a jók pótolják a jelenleg még dotált vállalatok gazdaságtalan termelése miatti kiesést. Az ilyen támogatások ugyanis a struktúra folyamatos, kedvező átalakulását, a fejlesztési koncepciók megvalósítását gyorsítják 1969-ben ezeknek az elveknek figyelembevételével változtattuk meg a támogatási rendszert. A támogatásokra fordított összeg ebben az évben 5 százalékkal, az iparban 10 százalékkal csökken. Ezt a gyakorlatot 1970ben tovább kívánjuk folytatni. Ezt követően a pénzügyminiszter azt elemezte, hogyan alakult az elmúlt évben a beruházásokkal és a készletekkel való gazdálkodás. A továbbiakban a készletek múlt évi alakulását, az élőmunkával való gazdálkodás néhány kérdését boncolgatta Vályi Péter, majd így folytatta beszédét: A jövedelmi helyzet alakulása — A lakosság jövedelmi helyzete 1968-ban jelentősen javult. A lakosságnak a szocialista szektorból származó jövedelme elérte a 151 milliárd forintot, ami 8 százalékkal volt több az 1967. évinél. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme — a csökkenő munkaidő mellett is — 5—5,5 százalékkal, a szövetkezeti parasztság egy főre jutó reálfogyasztása — részben a tényleges munkaidő növekedése mellett — 9 százaiákkal nőtt. A reálbér országos szinten az év során 2—2,5 százalékkal növekedett. A vállalatok nem mindig használták ki az adott bérezési lehetőségeket, és inkább a nyereségrészesedést növelték. A mérsékelt növekedés nem tett lehetővé olyan bérdifferenciálást, ami az ösztönzés fokozására kívánatos lett volna. A termelékenység növekedésével összhangban és annak serkentésére a keresetek egészséges differenciálását kell megvalósítani: a különböző teljesítménnyel dolgo(Folytatás a 2. oldalon.) • "" JÜL - 3 ^ Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka NAPIRENDEK: 1. A tavalyi költségvetés 2. A vízgazdálkodás helyzete 3. Interpellációk Dr. Petri Gábor szegedi képviselőt az Elnöki Tanács tagjává választották Somogyi Károlyné felvételei A József Attila sugárút végénél, annak jobb oldalán terül el Tarjántelep, ahol Szeged új városnegyedét építik. A lakásépítést meggyorsítják az előregyártott házelemek. Amíg a szegedi házgyár termékeit nem használhatják, addig a dunaújvárosi házgyárból szállítanak épületelemeket Szegedre. A napokban futott be a 25. lakásvonat, amely egyenként hat összkomfortos lakást hozott városunkba. Az első képen látható házsort már ezekből a dunaújvárosi előregyártott elemekből szerelték össze, öt darab, négyemeletes ház tető alatt van, a hatodikat most szerelik. Igazán gyors munka és a házak is csinosak. Az új városnegyedben egyre több ember lakik, s mire befejeződik a lakótelep építése, számuk meghaladja a 20 ezret. A közlekedés biztonságát szolgálja az az aluljáró, amelyet a sugárút végén építenek a Vásárhely felé vezető műút alá. Az aluljárót az út mellett készítik el, s később úgy vontatják a műút alá. Amint a képen is látható, jól haladnak az aluljáró építésével. A szabadságharcosok felhívása A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője szerdón este „befejezettnek" minősítette a Ben Het-i tábor ostromát. Az 56 napos ostrom során először kedden és szerdán hallgattak a hazafias erők ütegei. A tudósításokból kiviláglik, hogy a szabadságharcosok alakulatai — több korábbi esethez hasonlóan — szervezetten és észrevétlenül vonultak viszsza és helyezkedtek el új állásokban. A Felszabadítási Hírügynökség, a dél-vietnami Ideiglenes forradalmi kormány hivatalos sajtószerve arról számol be, hogy az amerikai néppel való szolidaritás dél-vietnami bizottsága az Egyesült Államok július 4-i. nemzeti ünnepe alkalmából felhívással fordul az Egyesült Államok népéhez. A felhívás nagyra értékeli az amerikai nép szembehelyezkedését a vietnami agreszszióval. „Szilárdan hisszük — hangoztatja az üzenet —, hogy az Egyesült Államok népe nem engedi meg, hogy Dél-Vietnamban minden héten több mint 300 amerikai katona pusztuljon el, több mint 500 millió dollárt fecséreljenek el annak a korhadó bábrendszernek az életben tartására, amelyet a vietnami nép gyűlöl és az egész világ elítél." Zsákok nélkül Csongrád megyében a gabonafelvásárló vállalat az idén először a teljes felvásárolt gabonamennyiséget — százhúszezer tonnát — zsákok nélkül ömlesztve továbbítja a felvásárló telepek, illetve a malmok között. Ezzel megszűnik az egyik legnehezebb fizikai munka, a zsákolás.