Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

59. évfolyam, 151. szám 1969. JÚLIUS 3„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik bétfS kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Az épülő „olaj város" Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Foc/c Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglaltak helyet a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelen­tette, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségétől javaslat érkezett a népköztársaság Elnöki Tanácsában megüre­sedett hely betöltésére. A ja­vaslatnak megfelelően az országgyűlés dr. Petri Gá­bor szegedi képviselőt a nép­köztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag meg­választotta. Kállai Gyula a továbbiakban javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirendnek megfelelő­én Vályi Péter pénzügymi­niszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Ezután Bodogán János, a terv és költségvetési bizott­ság nevében a tavalyi költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslatról tartot­ta meg előadói beszédét. A szünet után dr. Be­resztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. A vitában ez­után felszólalt Szirmai Je­nő Somogy megyei, Szőke Antal budapesti, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Korpái Jánosné budapesti országgyűlési képviselő. A továbbiakban felszólalt dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, majd Bartha János Hajdú-Bihar megyei, Ne­meslaki Tivadar Győr-Sop­ron megyei képviselő. Az ebédszünet után dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet a tárca tavalyi eredményeiről. idei teendőiről. A továbbiakban felszólalt Varga Károly So­mogy megyei, dr. Mihályfi Ernő budapesti, Nagy Antal Komárom megyei és Fülöp János Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselő. Az országgyűlés ma, csü­törtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (Dr. Dimény Imre beszé­dét lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) A pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevé­ben tisztelettel előterjesztem az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat arra, hogy ne csak magát a zárszámadást kommentáljam, hanem gaz­dasági fejlődésünk meneté­ről, gazdasági problémáink­ról is szóljak és megemlít­sek néhány elképzelést, amelyekkel a kormány fog­lalkozik. A továbbiakban részlete­sen ismertette az állami költségvetés bevételeit és kiadásait, majd leszögezte: — Az 1968. évi állami költségvetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségve­tési hiánnyal számoltunk. A költségvetés tervezésének a gazdaságirányítás új rend­szeréből adódó bizonytalan­ságai ellenére a költségvetés az előirányzatot csak mini­málisan meghaladó, 1,7 mil­liárd forintos hiánnyal zá­rult. A hiány fedezetét a ko­rábbi években képződött ál­lami pénzkészlet biztosítot­ta. A tervezett egyensúlyi helyzet elérése úgy volt le­hetséges, hogy a kormány — és a tanácsok is — operatív intézkedéseik során messze­menően törekedtek a gazdál­kodás stabilitásának biztosí­tására és ez tette lehetővé a Tanácskozik a parlament zárszámadásban kifejezésre jutó gazdálkodási eredmé­nyeket. A továbbiakban Vályi Pé­ter a vállalatok tavalyi gaz­dálkodásáról szólt, utalva ar­ra, hogy a népgazdasági terv teljesítése 1968-ban kedve­zően alakult. Majd a válla­lati nyereségek problémakö­rét elemezte. — Az 1968. évi vállalati mérlegek adatai szerint a részesedési alapok képződése lényegében meg­felel a szabályozó rendszer kialakításánál meghatározott céloknak — mondotta. Ezután a jelenlegi támo­gatási rendszerrel foglalko­zott, amellyel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az: — Hatását tekintve kettős: egyrészt lehetővé tesz olyan gazdasági tevékenységet, amelyet az adott ár- és jö­vedelemviszonyok mellett a népgazdaság szükségesnek tart, de a vállalat számá­ra támogatás nélkül előny­telen lenne, másrészt azon­ban csökkenti az anyagi ér­dekeltség ösztönző hatását és nem. segíti elő kellően a termelési és fogyasztási szer­kezet javítását. A támogatás hatására a gazdaságtalan termelés is hatékonynak tűnik, a magas költségeket a ténylegesnél alacsonyabbra értékelheti a vállalat. Támogatási rendsze­rünk az átmeneti években elfogadható, de ha nem tö­rekednénk a fokozatos mér­séklésre, akkor a rossz ha­tékonyságú termelés megtö­résével elvonnánk az erő­forrásokat a jobbaktól, s így nehezebben szorulna hát­térbe a gazdaságtalan terme­lés. Támogatási rendszerünkön ennek megfelelően a követ­kező változásokat kell foko­zatosan végrehajtani: — csökkenteni kell a piac nyomása ellen védő, veszteségtérítés jellegű tá­mogatások, illetve egyéb védőeszközök mértékéi; — másfelől erőteljeseb­ben kell segíteni távlati műszaki fejlesztési és gaz­daságpolitikai céljaink el­érését, hogy a jók pótolják a jelenleg még dotált vál­lalatok gazdaságtalan ter­melése miatti kiesést. Az ilyen támogatások ugyanis a struktúra folyamatos, kedvező átalakulását, a fej­lesztési koncepciók megva­lósítását gyorsítják 1969-ben ezeknek az el­veknek figyelembevételével változtattuk meg a támoga­tási rendszert. A támogatá­sokra fordított összeg ebben az évben 5 százalékkal, az iparban 10 százalékkal csök­ken. Ezt a gyakorlatot 1970­ben tovább kívánjuk folytat­ni. Ezt követően a pénzügy­miniszter azt elemezte, ho­gyan alakult az elmúlt év­ben a beruházásokkal és a készletekkel való gazdálko­dás. A továbbiakban a készle­tek múlt évi alakulását, az élőmunkával való gazdálko­dás néhány kérdését boncol­gatta Vályi Péter, majd így folytatta beszédét: A jövedelmi helyzet alakulása — A lakosság jövedelmi helyzete 1968-ban jelentősen javult. A lakosságnak a szo­cialista szektorból származó jövedelme elérte a 151 mil­liárd forintot, ami 8 száza­lékkal volt több az 1967. évinél. A munkások és al­kalmazottak reáljövedelme — a csökkenő munkaidő mellett is — 5—5,5 százalék­kal, a szövetkezeti paraszt­ság egy főre jutó reálfo­gyasztása — részben a tény­leges munkaidő növekedése mellett — 9 százaiákkal nőtt. A reálbér országos szinten az év során 2—2,5 százalék­kal növekedett. A vállalatok nem mindig használták ki az adott bérezési lehetősége­ket, és inkább a nyereségré­szesedést növelték. A mérsé­kelt növekedés nem tett le­hetővé olyan bérdifferenciá­lást, ami az ösztönzés foko­zására kívánatos lett volna. A termelékenység növekedé­sével összhangban és annak serkentésére a keresetek egészséges differenciálását kell megvalósítani: a külön­böző teljesítménnyel dolgo­(Folytatás a 2. oldalon.) • "" JÜL - 3 ^ Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka NAPIRENDEK: 1. A tavalyi költségvetés 2. A vízgazdálkodás helyzete 3. Interpellációk Dr. Petri Gábor szegedi képviselőt az Elnöki Tanács tagjává választották Somogyi Károlyné felvételei A József Attila sugárút végénél, annak jobb oldalán terül el Tarjántelep, ahol Szeged új városnegyedét építik. A lakásépítést meggyorsítják az előregyártott házelemek. Amíg a szegedi házgyár termékeit nem használhatják, addig a dunaújvárosi házgyárból szállítanak épületeleme­ket Szegedre. A napokban futott be a 25. lakásvonat, amely egyenként hat összkomfortos lakást hozott váro­sunkba. Az első képen látható házsort már ezekből a dunaúj­városi előregyártott elemekből szerelték össze, öt darab, négyemeletes ház tető alatt van, a hatodikat most szerelik. Igazán gyors munka és a házak is csinosak. Az új városnegyedben egyre több ember lakik, s mire befejeződik a lakótelep építése, számuk meghaladja a 20 ezret. A közlekedés biztonságát szolgálja az az aluljáró, amelyet a sugárút végén építenek a Vásárhely felé vezető műút alá. Az aluljárót az út mellett készítik el, s később úgy vontatják a műút alá. Amint a képen is látható, jól haladnak az aluljáró építésével. A szabadságharcosok felhívása A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője szer­dón este „befejezettnek" mi­nősítette a Ben Het-i tábor ostromát. Az 56 napos ost­rom során először kedden és szerdán hallgattak a ha­zafias erők ütegei. A tudó­sításokból kiviláglik, hogy a szabadságharcosok alakulatai — több korábbi esethez ha­sonlóan — szervezetten és észrevétlenül vonultak visz­sza és helyezkedtek el új ál­lásokban. A Felszabadítási Hírügy­nökség, a dél-vietnami Ideig­lenes forradalmi kormány hivatalos sajtószerve arról számol be, hogy az ameri­kai néppel való szolidaritás dél-vietnami bizottsága az Egyesült Államok július 4-i. nemzeti ünnepe alkalmából felhívással fordul az Egye­sült Államok népéhez. A felhívás nagyra értékeli az amerikai nép szembehelyez­kedését a vietnami agresz­szióval. „Szilárdan hisszük — hangoztatja az üzenet —, hogy az Egyesült Államok népe nem engedi meg, hogy Dél-Vietnamban minden hé­ten több mint 300 amerikai katona pusztuljon el, több mint 500 millió dollárt fe­cséreljenek el annak a kor­hadó bábrendszernek az élet­ben tartására, amelyet a vi­etnami nép gyűlöl és az egész világ elítél." Zsákok nélkül Csongrád megyében a ga­bonafelvásárló vállalat az idén először a teljes felvá­sárolt gabonamennyiséget — százhúszezer tonnát — zsá­kok nélkül ömlesztve továb­bítja a felvásárló telepek, illetve a malmok között. Ez­zel megszűnik az egyik leg­nehezebb fizikai munka, a zsákolás.

Next

/
Thumbnails
Contents