Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

Intermezzo a kórházban A Wochenpresse karikatúrája Tiszatáj-est a rádióban Színvonalas irodalmi est hangzott el szerdán este a Tiszatáj körül csoportosuló írók, költők, alkotásaiból u rádióban. Andrássy Lajos főszerkesztő rövid, de rend­kívül frappáns bevezetőjé­ben vázolta a lap célkitűzé­seit, és szerkesztési alapel­veit. A műsorban szereplő alkotók — Andrássy Lajos, Mocsár Gábor. Polner Zol­tán. Simái Mihály. Simonyi Imre, Szepesi Attila, Tóth Béla és Veress Miklós — műveit Agárdi Gábor, Besz­tercei Pál, Botár Endre, Czeglédi Edit, Gelley Kornél, Kohut Magda, Szatmári Ist­ván és Üjlaky László tolmá­csolta művészi szinten. A bemutatott versek kö­zül különösen Simái Mihály meleghangú családi lírája és a nagyon szép Regölés, And­rássy Lajos Meditáció, konok hitvallással című verse és Polner Zoltán erőteljes Pusztai bál című verse tet­szett. Tóth Béla a nagy ér­deklődéssel kísért szociogra­fikus sorozat, a Tisza egyik részletével szerepelt, Mocsár Gábor pedig a szatirikus hangvéteil Sülibogni novella dramatizált változatával. Az irodalmi estet Dorogi Zsig­mond szerkesztette, és Dé­kány Kálmán rendezte. Emelte az irodalmi est érté­két a rövid Radnóti-vissza­emlékezés és két elfelejtett versének — Hív a Duna, Szemem meredten borba meredt — bemutatása. S. K. Mártuska szőke volt, és általános iskolai tanárnőként vette fel hóele­jén a fizetését. De Mártuska nem­csak szőke volt, hanem átlagon felül tájékozott is, mint azt az igazgatója több látogatása alkalmával el­mondta róla. Átlagon felül tájéko­zott; szakmailag igen jólképzett. Így aztán nem csoda, hogy ami­kor gyakorlóéves tanárjelöltek érke­zését jelezték, tüstént Mártuska re­mekbe komponált magyar óráira gondolt a beosztottjára oly büszke direktor. Azt nézzék, azt hallgassák meg, ott az,tán lehet tanulni! A nap is kisütött, amikor a hátsó padokban elfoglalta helyét a peda­gógiai tapasztalatok után sóvárgó vendégsereg, s így Mártuska frissen fényezett szőkeségét még csodálni­valóbbá tette a váratlan ragyogás. Petőfi volt soron, a kis ötödike­sek a költő Alföld című versét ele­mezgették. Elemezgették? Fújtak ró­la mindent, ami csak e költeményről fújható. Tudták, mi az a Kárpátok, tudták, milyenek a vadregényes fenyvesek, s tudták, milyen ls az a sas lélek, amely börtönéből szaba­dult. Mindent tudtak, egészen addig, amíg a negyedik szakaszhoz érve Mártuska meg nem kérdezte, ml is az a gulya. Mármint az a gulya, amely a délibábos ég alatt Kis-Kun­ság szikkadt füvét harapdálja. — Egy csomó ló együtt — mondta bizonytalanul az egyik pettyes mas­nis kislány. — Egy rakás kismalac — jelent­kezett a másik. — A kacsák, ahogy legelnek — így a harmadik. Mártuska irongott, pirongott, de végülis az aranyszínű tincsek alol neki kellett elmagyaráznia, hogy ékes magyar nyelvünk mit is nevez gulyának. — A gulya, kicsinyeim, a gulya egy nagy-nagy birkacsapat, amely a mezőn nyargalászik — mondta Már­tuska. és a mozdulat, amellyel e be­jelentését kísérte, jól mutatta, hogv tényleg, milyen hatalmas is lehet az a nyargalászó állatsereg A kislányoft tudomásul vették a tanárnői bejelentést, uz óra ment tovább. Azt. hogy a terem végében ülő tanárjelöltek felhúzott szemöl­dökkel egymásra néznek, sem Már­tuska, sem pedig okos tanítványai nem vették észre. Néhány perccel a kicsongetés előtt egy kis papírcetli járt sorba a ven­dégek között. Ahogy kézről-kézre adták, úgy derültek fel az arcok, s úgy kellett minden nevetésre nyíló szájal legalább félkomolyra paran­csolni. A gyűrött i''kalapon ez a szö­veg állt: Ez a nő mulya. Mert a 'gulya Birkákból áll szerinte, Es ezzel a Valóságtól Bizony jól eltekinte ... A csengetés után a vendégek és a vendéglátók a tanáriban beszélték meg az órát Míg társai a remek rá­vezető kérdéseket meg uz- ugyancsak remek figyelemfelkeltő fogásokat dicsérték, az egyik jelöltnek firkálni támadt kedve. Egy aznapi újság £e­küdt előtte, így annak a szélét írta tele mindenféle furcsa vonalakkal, majd, egy hirtelen jött ötlettől su­gallva, ugyancsak annak a szélére másolta rá az égés-, versezetet. Az Illető másoló, nngv Irodalom­ba-át lévén, uznak délután is könyvtárban olvasgatott. Egyszer úgy érezte, fel kell tekintenie. Kelte­kintett. Es kinek u finom portréját ihatta be a szeme? A Mártuskáét! És mit csinált Mártuska? Az Értel­mező Szótár II. kötetét tartotta a kezében. Ám nem sokáig tartotta, mert amikor elborult tekintete ösz­szeakadt az illető másoló éppen nem elborult tekintetével, lecsapta, a könyvet, és kifutott. Az illető másoló aztán odaballa­gott, az elárvult kötethez és belepil­lantva hangosan felnevetett. A G­betűnel volt ugyanis kinyitva... Akácz László n A Crossbow-akció Hetek óta rosszak a Sza­badság mozi vetítői. A Beszélő köntös bemutatóján húsz percet állt a vetítés műszaki hiba miatt, tegnap délután a Grossbow-akció első előadásán pedig olyan füttykoncert kísérte a ve­títést a gyakori szakadások miatt, amilyet még moziban nem hallottam. A hangos tiltakozásnak, sajnos, igaza van. Nem ingyenes előadá­sokról van szó, a közönség a pénzéért joggal megköve­telheti a tökéletes vetítést. A gépeket — bármi legyen is a hibájuk — sürgősen meg kell javítani: ez a vál­lalat elemi kötelessége. Mindenféle film élvezhe­tetlenné válik a gyakori megállások miatt. Különö­sen zavaróak a hibák azon­ban ilyen filmek esetében, mint a Crossbow-akció. En­nek az M. Anderson ren­dezte amerikai filmnek ugyanis éppen a zavartalan folyamatosságban van leg­főbb hatása: a Crossbow­akció úgynevezett izgdlmas film. Olyan értelemben és olyan módon izgalmas, mint a western-filmek, vagy a bűnügyek. Sőt még azok­nál izgalmasabb is, mert a modern technika egyik olyan felmérhetetlen je­lentőségű produktumának a születésével kapcsolatos, mint a rakéta. A kalandfil­mek módszere olvad itt egybe a modern technika izgalmas látni- és tudniva­lóival, valamint olyan hu­mánus mondanivalóval, mint a fasizmus elleni harc. A film cselekménye a má­sodik világháború idején játszódik, abban az időben, amikor a németek a raké­tafegyverekkel kísérleteztek. Az angol titkosszolgálathoz egymásután érkeztek a je­lentések valamifele titokza­tos, ismeretlen új fegyver­ről. Létezésében a legfelső vezetés tagjai közül is töb­ben kételkedtek, míg aztán mesielent London egén előbb, a szárnyas bomba, aztán a megsemmisíthetet­lennek tűnő V—2, a rakéta. Az elhárítás teljes erővel munkába lendült. A cselekmcnv végig két színhelyen játszódik: az ellenállásra készülő és el­lenálló Londonban, vala­mint német földön, a raké­takilövő helyeken és a föld­alatti üzemekben. London ide küldi embereit: a film jórésze az ő sorsukat, küz­delmüket mutatja be. S bár — mint mondtuk _ a film módszere lényegében ha­gyományos, részleteiben is követi az ilyen típusú fil­mek sémáit, sablonjait, ab­ban, hogy az ellenállást és a Németországban dolgozó hírszerzők munkáját egyál­talán nem valami idillikus kísérletsorozatnak ábrázolja, benne van a modern világ­nak az a kegyetlensége, amit a fasizmus zúdított az emberiségre. Érdekes, izgalmas és ta­nulságos film tehát a Crossbow-akció. De nem művészfilm a szó mai értel­mében. Magasszín vonalú mesterségbeli tudással szer­kesztett közönségfilm. Ezért a konstrukcióban nincs kü­lönösebben nagy jelentősége a színészi Játéknak. A ren­dezőnek nem művészi ala­kításokra volt szüksége, ha­nem bizonyos embertípusok­ra, s ezeket találta meg a szereolőkben. akik közül ki­emeljük Sophia Lorent, Lili Palmertés Tom Court.enayt. ü. L. — 130 vagon konzervfagy­lalt. Ma már országszerte is­merik-keresik a Szegedi Konzervgyár fagylaltkészít­ményeit. Tavaly az első fél évben 40, idén viszont már 130 vagonra volt szükség a konzervfagylaltból. Az igé­nyek növekedése azzal biz­tat, hogy év végéig a tavalyi­hoz. képest megötszöröződik a termelés. — A II. ipari tudományos konferenciát rendezik meg idén a vásáridőszakban Sze­geden. A kétnapos rendez­vény megnyitó előadását jú­lius 23-án délelőtt dr. Ne­ményi István, a Magyar Be­ruházási Bank vezérigazga­tója tartja: műszaki fejlődés, hitelpolitika és vállalat üz­letpolitika címmel. Az orszá­gos konferencián ezen kívül több fontos témáról hangzik el előadás; a résztvevők megtekintik majd az ipari vásárt és a Bahcsiszeráji szökőkút című balettet is. A .,Ra" személyzete el­hagyta a bárkát. Thor He­yerdahl és hattagú nemzet­közi legénysége csütörtökön kénytelen volt elhagyni pa­pirusz-bárkáját a „Ra"-t, mert a rossz időjárás követ­keztében az út folytatása életveszélyessé vált — közöl­te egy norvég rádióamatőr. Heyerdahl viszont, aki jelen­leg a Shenandoah motoros fedélzetén tartózkodik, csü­törtökön közölte, hogy meg­várja a jobb időt, s ki akarja javítani súlyosan megrongált hajóját. — Óralopásért öt hónap. Szűcs Erzsébet 19 éves, Deszk. József Attila utca 24. szám alatti lakos munkahe­lyén a szegedi konzervgyár­ban megtalálta egy munka­társa elvesztett karóráját és azt eltulajdonította. A sze­gedi járásbíróság 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Fellebbezés folytán az íté­letet jogerőre emelte a sze­gedi megyei bíróság. Gyermefet szült — 58 éves mm A dél-afrikai Johannesburgban Johanna Duplessis 58 éves asszony kedden egészséges leánygyermeknek adott életet. Ezzel sajátságos rekord dőlt meg: az ismert adatok szerint eddig égy 57 éves amerikai asszony volt a legidősebb nő, aki egészséges gyermeket hozott a vi­lágra. Johanna Duplessisnek tíz unokája van és legidő­sebb gyermeke 36 éves. Terhességéről egyáltalán nem tudott és kilenc hónapon keresztül rákos daganatra gya­nakodott. Mi van az új Deltában ? A Holdra lépő ember látható a Delta tudományos maga­zin új számának első olda­lán. A népszerű ismeretter­jesztő lap szinte az ese­ménnyel egyldőben foglalko­zik a világszerte feszült iz­galommal kísért vállalkozás­sal és számos látványos ké­pet közöl a Holdon kifej­tett emberi tevékenység bio­lógiai és technikai problé­máiról. A röntgen számára láthatatlan anyagokat le­fényképező neutronsugara­kat ls részletesen ismerteti a lap. Sok jó Ötletét közöl a kempingezésrőr, bemutatja az integrált filmmel műkö­dő sztereo-mozit, összefog­lalja a mikrofilm-technika újdonságait és ír az össz­kerékhajtás újfajta felhasz­nálásáról. Orvosi újdonsá­gok, vadrezervátumokről szóló beszámoló, a világítás­ban forradalmat jelentő krtttálylémpák és a „meg­lepetés nyersanyaga": a fluor egy-egy nagyobb cikk témája. Oj találmányok, felfedezések, számos infor­máció, képes hír, Delta-lexi­kon és humor egészíti ki a lap új számát, amely ezúttal ls száznál több — részben többszínű látványos ké­pet közöl a tudomány vilá­gából. — Több seprű kooperáció­val. A napokban kooperáció /jött létre a Szegedi Ecset- és Seprűgyár, s az Orosházi Fa­ipari Vállalat seprűrészlege között. Az együttműködés hozzájárul az igények ki­elégítéséhezi az orosháziak közreműködése révén mos­tantól naponta félezer seprű­vel többet állítanak elő a szegedi üzemben. — Magasabb a tsz-ek tisz­ta jövedelme. A homokvidé­keken még mindig találunk néhány veszteségesen gazdál­kodó termelőszövetkezetet. Ennek ellenére a szegedi .iárás közöfi gazdaságai az elmúlt esztendőben 31 millió 571 ezer forint tiszta jöve­delmet értek el. — Gregor Józsefet, a Sze­gedi Nemzeti Színház ma­gánénekesét a rádió nívó­díjával tüntették ki Ránki György Pomádé király című operájában nyújtott alakítá­sáért. A díjat Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke a napokban adta át. — Kiállítás a Képcsarnok­ban. A Képcsarnok Kárász utcai boltjában ma, pénteken délután 5 órakor nyílik meg L. Szabó Erzsébet Munkácsy­díjas üvegművész és Perez János Munkácsy-díjas ötvös­művész kiállítása. Megnyitó beszédet mond Hofgesang Péter, a Hazafias Nópfron: városi bizottságának titkára — Mi, janicsárok című re­génvünk folytatása anyag­torlódás miatt mai számunk­ból kimaradt. — Kelendők a traktorok. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemeknek egyre több erő- és munkagépre van szükségük. Jól bizonyítja ezt az ls, hogy az AGROKER 1969 első fél évében 177 trak­tort értékesített. — A Magyar Tanácsköz­társaság 50. évfordulójára címmel nagyszabású bélyeg­kiállítást rendeznek az Or­szágos Hadtörténeti Múze­umban. A kiállítás július 19-én nyílik, — A magyar—lengyel kap­csolatok ezer éve címmel 1970-ben nagyszabású kiállí­tást rendeznek a két ország múzeumai A kiállítási elő­ször Krakkóban, majd Bu­dapesten mutatják be. A Nemzeti Múzeum kéri azo­kat. akiknek birtokában a magyar—lengyel kapcsola­toknak, főleg az utolsó öt­ven évre vonatkozó tárgyak, dokumentumok. fényképek, vagy egyéb emlékek vannak hogy az anyagok eladása, vagy kölcsönadása céljából jelentkezzenek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­ságán (Budapest, VIII., Mú­zeum krt. 14—16.). — Sikkasztott a kalauz. Bénfi János 20 éves. Sándor­falva. Dózsa György utca 39. szám alatti lakos mint autó­busz jegykezelő 3774 forintot sikkasztott el az eladott je­gvek « után. A szegedi járás­bíróság társadalmi tulajdon ellen; folytatólagosan elkö­vetett sikkasztás miatt 6 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te. amelyet börtönben kell letölteni. Bánfinak tiltott határátlépés előkészülete mi­att korábban volt egy 4 hó­napos szabadságvesztése is. amelynek letöltését annak idején próbaidőre felfüggesz­tették. Most a felfüggesztett szabadságvesztést is le kell töltenie. Az ítéletet a szegedi megyei bíróság jogerőre emelte. — Részegen garázdálko­dott. Stefanek Pál 40 éves alpári, ideiglenesen algyői la­kos súlyos testi sértés miatt csak nemrégiben töltött 1e fi hónap szabadságvesztést. Most ismételten garázdálko­dott. Ittas állapotban az — Növekedés. A szegedi aigyő| Tisza nevű étteremből járás közös gazdaságaiban távozva az utcán minden in­mind a kedvező, mind a dok nélkül bántalmazott egy kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben növekedett a halmozott, ter­melési érték. Az 1967 évihez viszonyítva összesen 32,7 százalékos növekedés mutat­ható ki. A gyenge gazdasá­gokban egy hold termőterü­letre 3442 forint, a jobb gaz­daságokban pedig 8710 forint halmozott termelési érték jut. nyomorék testalkatú algyöt lakost, aki olyan súlyosan sérült, hogv 5 hónapig állt kezelés alatt. Stefaneket a szegedi járásbíróság vissza­esőként elkövetett súlyos testi sértés miatt egyévi börtönre ítélte, A fellebbezést a sze­gedi megyei bíróság eluta­sította, és az ítéletet jog­erőre emelte. Gyászközlemények Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, jó barátaiknak, kik szeretett ha­lottunk, KONKOLY JÁNOS te­rmelésén megjelentek és részvé­ttikkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Köszönetet mondunk a Fürdőgondozó Inté­zet orvosainak, nővéreinek fá­radságos, odaadó munkájukért. Konkoly Károly és neje, Tápéi u. 3. 21. 471 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, kik szeretett ha­lottunk, SCHUSZLER JÓZSEF temetésén megjelentek, fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Római körút 7. T. 3293 Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak. Ismerősüknek, szomszédoknak, kik szeretett halót unk, özv. ItUPPEKT FE­RENCNE temetésén meelelentek, rfszvé ükkel és virágadomá­nvalkka! fáidalmunkat envhf­tenl Igyekeztek. A gyászoló csa­lád, Üjszeged, Odessza körút 41. T. 3401 PÉNTEK, 1969. JÜLIUS 18. fpÉLMAGYARORS/ÁG P

Next

/
Thumbnails
Contents