Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

Kombájnok ezrei dolgoznak Július első felében a mezőgazdasági üzemekből, az aratásról csak szűkszavú jelentések érkeztek; a munkákat késleltette a kedvezőtlen időjárás. A javuló időjárást kihasználva huzamosabb szünet után kedden országszerte ismét nagy erővel megkezdődött az aratás. Az elmúlt évekhez képest idén a kombájnok hozzávetőleg két héttel később láthattak csak hozzá a betakarításhoz, ez azonban nem ad különösebb összehasonlítási alapot, miután tavaly a rendkívüli aszály miatt a normálisnál előbb érett be a gabona. Az esőzések és a kedvezőtlen időjárás miatt a sokévi átlaghoz képest idén nagyjából egyhetes hátránynyal indulnak az aratók. A 2,3 millió holdas búzavetésterületen 11 400 kombájn látott hozzá a munkához. A távolság is legyőzhető Uebmaim Béla felvétele Először, Itt a meleg!... Gyakran, s számos fórumon, újra meg újra előkerül a kérdés: milyen is a pártmunka stílusa az egyes gazdasági egységekben? S milyennek kell lennie? Nyilvánvaló, hogy csak a helyi sajátosságokat, speciális körülményeket figyelembe véve lehet kimunkálni az igazán hatékony módszereket. Ugyanez a feltétele a tökéletesítésnek, a hatékonyság növelésének is. S ha az alapszervezet, a pártcsoport növekvő tekintélyéről, eredményeiről esik szó egy-egy munkahelyen, tudván tudjuk; ezek a sikerek egy ilyen gondos, körültekintő tevékenység mérföldkövei. Biztos jelei annak, hogy szépen alakul, fejlődik az alapszervezet „egyénisége". Építőipari sajátosságok Ha valahol, hát az építőiparban különösen fontos a sajátosságok figyelembevétele, elemzése. S még inkább így van ez a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahol egy egész megyére kiterjedő építőipari nagyüzem kommunistái tartoznak a vállalati pártbizottság irányítása alá. Az építőipar jellegéből sok minden következik. Egymástól távoli munkahelyeken vannak a tagok, a helyüket mindegyre változtatják. A bizalmiak például motorral, kerékpárral mennek hozzájuk, hogy megbeszéljék az időszerű feladatokat. Mivel sok szakmának ad munkát a vállalat, a vállalati pártbizottság szakterületek, termelő egységek szerint hozta létre az alapszervezeteket. Ami viszont megintcsak azzal jár. hogy egynek-egynek mindig vannak mesze, akár a megye másik végében dogozó tagjai. Ilyen körülmények között is meg lehet azonban találni a munkamódszereket — tájékoztat a vállalati pártbizottság titkára. Molnár Sándor. O mutat be Csányi Ferencnek, az 5-ös számú pártalapszervezet titkárának. Az 5-ös főüzem 30 kommunistáját ez az alapszervezet fogja össze. Ami a főüzem termelőmunkáját illeti; a szakipart, az építkezések befejező gárdáját foglalja magában, a festőktől az üvegeseken át a parkettázókig — összesen hét szakmát. Aligha kell külön bizonygatni, milyen nagy szerepe van a szakiparnak a lakások átadásában. Mivel pedig a lakáskérdés komoly politikai kérdés is, az alapszervezet számára különösen lényeges feladat a termelőmunka segítése. Gazdaszemmel Ami kedvező tényező: a főüzemhez tartozók zöme törzsgárda tag. A vállalathoz húzó, szorgalmas emberek. Egyre inkább kiforr közöttük az a szemlélet, amely a munka tisztességét tekinti értékmérőnek. Ennek térhódításában messzemenően benne van a kommunisták példamutatása, nyílt kiállása, bátran bíráló magatartása is. S amint a munkahelyeken, éppúgy a taggyűléseken is fölvetik az egy-egy építkezésen tapasztalt hiányosságokat. Az alapszervezet egyénisége így ölt egyre jellegzetesebb vonásokat. S emellett növekszik a tagság önbizalma, hisz láthatják, hogy javaslataik nem maradnak hatástalanok. Egy följegyzésre kívánkozó példa. Egymás munkájának fokozottabb megbecsülése, a másik szakma respektálása az építőiparban, az egymást követő ..forgás" során rendkívül fontos. A munkaterület megfelelő átadása ugyanig}'. A negatív tapasztalatokról szóltak a közelmúltban a Tarjántelepen dolgozó párttagok, s több hiányosságra hívták fel a figyelmet. A gazdasági vezetők külön bizottsággal vizsgáltatták meg a helyzetet. valósnak találták az észrevételeket, s ennek alapján javítanak is rajta. A beleszólás joga A bonyolult körforgásba így szólnak bele tevőlegesen a kollektíva legjobbjai, a kommunisták. Tudatosítják, hogy a lemaradás munkatorlódást hoz, azután, ahogy közeleg az átadási határidő, már csak a technológiai fegyelem, a jó minőség, a biztonságos munkavégzés feladásával lehet fokozni a tempót. Személyes példájukkal is szószólói az egyenletes, ütemes alkotásnak. Az 5-ös szakipari főüzemnek nem kis szerepe volt abban, hogy idén a félévi lakásátadás tervét túlteljesítették a vállalat dolgozói. 464 lakást adtak át, zömében Tarjántelepen. Igaz, volt olyan szombatvasárnap is, amikor túlmunkában végezték el feladataikat. Nagy öröm, hogy sikerült az emberekkel megértetni ennek fontoságát, s nem is kell már annyit győzködni, agitálni, mint korábban; mindinkább ügyüknek érzik a iakásterv teljesítését. A távolság tehát legyőzhető, az embereket közelebb lehet hozni egymáshoz, a közöség céljaihoz — , tanúsítják az eltelt időszak tapasztalatai. Mindez persze nem megy zökkenők és viták nélkül. Jó jel azonban, hogy a vitákból egyre inkább a helyes nézet kerül ki győztesen. Erősödik a demokratizmus. nő a beleszólás jogát gyakorlók szama. Akár úgy, hogy hasznos javaslatokat ! adnak, akár úgy, hogy „ez a ( mi zsebünkre megy" alapon : 169 millió doboz gyufa Szegedről A Szegedi Gyufagyárban értékelték az első fél év eredményeit: lezajlott a műszaki konferencia. A dolgozók termelési tanácskozásai is sorra kerülnek. Műhelyenként, üzemrészenként gyűlnek össze a munkások, hogy meghallgassák vezetőik beszámolóit, s elmondják véleményüket az elmúlt hat hónapról. Szerény, csendes időszak volt 196!) első fele. A gyár vezetői úgy gondolták, hogy 172 millió doboz gyufát gyártanak, végül 169 millió doboz készült el. Ha a régebbi mechanizmus szabályai érvényesülnének, azt mondanánk, elmaradtak a tervtől. Most másképpen kérdeznek: eleget' tettek-e a vásárlók megrendeléseinek, kielégítették-e a piaci igényeket? Igen, minden rendben ment. Fedezték a kereskedelem kérését, a harminc és negyven filléres gyufából annyit szállítottak partnereiknek, amenyit rendeltek. A reklám célokat szolgáló levélgyufákból és a díszdobozos gyufákból is sok készült a szegedi gyárban. A díszdobozokon szegedi érdekességeket találni a címkéken: Juhász Gyula és Dankó Pista arcképe mellett a hajdani szegedi vár rajza és néhány műemléknek számító szegedi épület mását láthatják a vásárlók. A gyár főkönyvelője a munka hatékonyságának legjellemzőbb számadatait is elmondta. Az egy főre jutó termelési érték, amely a termelékenység mutatója, 95 százalékos eredményt jelez. Miért? Mert magasabb volt a látszám, mint amenynyit a 169 millió doboz gyufa előállítása igényelt volna tőlük. Persze a bérösszegből is csak 96 százalékot használtak fel. Újszerű a Szegedi Gyufagyárban, hogy kétszeresére emelik a havi prémiumalapot, a régebbi koponyánkénti 20 forintról 40 forintra. Remélik, hogy ez nagyobb ösztönzést ad a dolgozóknak, különösen a kulcsposztokon dolgozó szakembereknek. Elhatározták, hogy a famegmunkáló gépkezelőknek minden egyszázalékos megtakarítás után ugyancsak 40 forintot adnak. Értékelték a legutóbbi negyedévet, s kiderült, hogy a famegmunkáló gépek kezelőinek 315 forint pluszt lehet kifizetni a szokásos havi 100 forint prémium mellé. Ilyen ösztönző módszerekkel valóban sikert lehet elérni: jól jár a gyár, de jól járnak a szorgalmas szakmunkások is. Az új anyagi ösztönzést teljes részleteiben támogatja a szakszervezeti bizottság is. Fél esztendő termelésében sikerült gazdaságosan dolgozni. A gyufagyártásban legfontosabb alapanyag a fa, azzal kell takarékoskodni, illetve úgy feldolgozni a farönköt, hogy egy-egy darabból minél több gyufaszál készüljön. Általános tapasztalat, hogy a rönknek 60 százalékát lehet hasznosítani. A szegedi gyárban 66,6 százalékából gyufaszál lett. amely a tervhez képest 6.2 százalékos javulást jelentelt az idei esztendő első felében. A létszám Szegeden, legalábbis a gyufagyárban nem jelent gondot. Sőt, többen vannak, mint kellene. - A terveik szerint 365 dolgozónak volna helye a gyárban, de 380 fő volt az átlagos állományi létszám. Igaz, ezt a számot befolyásolta a diákgyerekek gyári segítsége is. Különösebb műszaki fejlődés ebben a fél évben nem történt. Elvégezték a szokásos karbantartást a gépeken, de új gépet nem vásároltak. A munkások helyzetét azonban jelentősen javították azzal, hogy átadtak egy új női öltözőt, amelyet a régebbi szárítóból alakítottak ki. A lakatos szakmunkásoknak műhelyük mellett készült el az új fürdő és öltöző. Ugyanakkor korszerűbb, tágasabb és világosabb helyre költöztették át a masszakészítő és a csirizkészítő részlegeket. A Tisza újszegedi partján, a strandfürdő területén újjávarázsolták régi víkendházukat. A hétvégi strandház lehetőséget biztosít a gyár dolgozóinak kis kikapcsolódásra. A munkát a dolgozók pluszként adták, szabadidejükben varázsolták újjá a régi, elhanyagolt vityillót. G. I. bírálják a felelőtlenséget, az anyagpazarlást, rongálást Tájékozottság és érdeklődés — ez a két fogalom jellemzi a munkahelyi légkört. Az emberek többet tudnak a vállalat céljairól, a nyereség alakulásáról, arról is, mit kell tenni érte. S az ország dolgában is szélesedik a látókör. A kettő közt egyre inkább föllelt összefüggések azokat a párttagokat is dicsérik. akik segítenek a kibogozásban. a tisztánlátásban. S. M. Árva iskolák A

számok igen szépen igazodnak egymás alá. Lényegükhöz illő pontossággal közlik, hogy a tanárképző főiskolák számára meghirdetett 31 állás közül még mindig csak 16-nak van gazdája, s hogy a nagyon várt 23 óvónő közül is hiányzik még 12. A számok mindezt lényegükhöz illő pontossággal közlik, ám aki a szürke ábrákat nézegeti, már korántsem lehet ilyen statisztikanyugalmú. Jó. hogy nem. amikor azt látja, hogy a május 5-ig közhírré tett státuszok közül még minden második szabad, s amikor azt hallja, hogy közgazdász tanárok, gyógypedagógusok érkezése az idén egyáltalán nem várható. Bajban van Csongrád megye tanító- és tanarutánpótlása! Mint Zenei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának személyügyi főelőadója mondja, a listán szereplő 115 állás közül éppen 56-ra nem akadt jelentkező, s ahogy a körülményeket ismeri, jó néhány hely betöltésére egyáltalán nincs remény. Ha minden jól megy. még akkor is legalább húsz százalékos lesz a „jelölthiány". Mindez pedig azért érdekes különösen, mert a kérdések százai, ezrei hangzottak el mostanában a friss diplomás tanítók-tanárok sorsáról. Mindenki azt kérdezte: akad-e tanterem a számukra, lesz-e olyan diákcsoport. amely elé oda tudnak állni? És most itt van Csongrád megye statisztikája, tele a gazda nélkül maradt állások beszédes jegyeivel... Nem lennénk azonban az igazság hiteles közvetítői, ha elhallgatnánk, hogy ezek a munkahelyek városon kívül árválkodnak. A kisebb települések maradnak minden meghirdetés, kérlelő szó ellenére tanító, tanár nélkül. Nem a „világ végén" levő — ilyenek is! —, hanem olyanok, ahol azért már „lehet élni", ahonnan nem elérhetetlen a városi sokadalom. Hogy igazoló példákkal éljünk, hadd sorakozzon itt fel néhány gazdátlan státusz a szegedi járás községeiből. Kistelekre, a Rákóczi úti iskolába egy magyar-rajz szakos tanár nem akar kerülni; Baksra sem matematikus, sem kémikus nem kívánkozik; Mórahalmon, Sándorfalván óvónők kellenének. És így tovább, és így tovább... S hogy mit tesz majd a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya az augusztus végi kényszerhelvzetben? Csak azt, amit az elmúlt évek hasonló szakaszaiban cselekedett. Képesítés nélküli pedagógusokat alkalmaz a végképp üresen maradt helyeken. Elfogadja az alkalmi jelentkezőket, s odaállítja őket a kisebb, nagyobb diákcsoportok elé, hogy tessék, tanítsanak, ahogy tudnak. De megeshet, hogy egy-két külterületi iskola kapujára a lakat is felkerül. Nincs tanító néni, nincs tanító bácsi — járjanak a környékbeli gyerekek oda. ahová elbírja vinni őket a lábuk. A diplomás pedagógusok pedig közben — méltatlankodva az újonnan bevezetett pályázati rendszer hibái miatt — más állások után nézegetnek. Az persze, hogy egy egyetemi végzettségű középiskolai tanár számára kötelezően előírják a tanyán végzendő „pedagógiai gyakorlatot" — képtelenség. De ugyanilyen képtelenség az is. hogy amikor ezrével bocsátják ki végzős hallgatóikat a pedagógusképző intézmények, egy sor iskolát a bezárás veszélye fenyeget, egy sor iskolába pedig szakképzetlen „önkénteseket" kell a padsorok elé állítani. V

alami egészségesebb, a realitásokkal jobban tisztelő szemlélettel kellene kibocsátani a pedagógusjelölteket — mondják a kérdés ismerői. Már eleve azzal kellene kezdeni, nevelésük^ hogy megértsék: a diploma kiosztás után sokuk előtt nem nyit majd ajtót a középiskola, s azt, hogy a megálmodott állást esetleg csak évek múlva foglalhatják el. Igen. ezt az „évek múlva" terminust kellene elfogadtatni velük. Ráébreszteni őket arra. hogy az első év ben elfoglalt munkahely nem egy életre szól. Hogy onnan továbblépni, végzettséghez, igényekhez méltóbb körülmények közé kerülni, nem leheletlen, sőt számos „eset" tanúsága szerint egyre inkább ez a jó értelemben vett karrier útja. A színészet példájára a pedagógia is mind jobban valamiféle ..vándormesterséggé'' vélik. Művelői egyre gyakrabban változtatják helyüket, s többször vállalkoznak „minőségi cserére". És e cserefolyamat első lépcsőjeként egv ilyen tanárra, tanítóra váró árva iskola is elfogadható... Akácz László Magyar partizánleány szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ez év május 6-i rendelettel a Honvédő Háború Érdemrend I. fokozatát adományozta a hősi halált halt Bauer Tatjánának, aki a német fasiszta csapatok hadtápjában sikeresen hajtotta végre a szovjet hadsereg parancsnokságának parancsait, s ennek során kimagasló bátorságot, leleményességet és állhatatosságot tanúsított. A magas kitüntetést kedden bensőséges aktus során nyújtotta át F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a hős partizánlány édesapjának, a 72 éves Bauer Istvánnak, aki 1921ben csere útján került a Szovjetunióba, ahonnan 1955-ben tért haza. Tatjána leánya 1924-ben már a Szovjetunióban született, s 1929-ben került Berlinbe, ahol megtanult németül, s ezt a Szovjetunióba történt visszatérte után, mint felderítő jól tudta kamatoztatni a német fasiszták ellen folytatott küzdelemben. 16 éves volt, amikor a Komszomol soraiba lépett, és 1942-től 1944-ig mint önkéntes katona fejtelt ki felderítő szolgálatot. Két héttel a felszabadulás előtt, 20 éves korában Minszk környékén esett el egy feladat végrehajtása közben. A magyar partizánleány hőstetteit Maksz Pojanovszkij Az ifjú felderítő leányról szóló regényében örökítette meg, amely immáron három kiadásban jelent meg a Szovjetunióban. Emléktáblával jelölték meg azt a moszkvai iskolát is, ahol Tatjána tanult. F. J. Tyitov nagykövet a kitüntetés átadásakor mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: Tatjána a magyar és a szovjet nép büszkesége. SZERDA. 1969. JÜLIUS 16. A Magyarország és a/ NDK építő- és építőanyagipara közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés legközelebbi teendőinek megbeszlésére Rjctoll Eichhorn építésügyi miniszterhelyettes vezetésével Budapestre érkezett az NDK hét tagú építésügyi küldöttsége. A baráti ország delegációja kedden megkezdte tárgyalásait az Építésügyi és Városfejlesztési Mi nlsztéri-i um vezetőivel. A megbeszéléseken az 1969—70. és az 1971—75 évi együttműködés legfontosabb feladatait határozzák meg. Többek között szóba kerül az is, hogy magyar tervezők vegyenek továbbra is részt NDK-beli új létesítmények megtervezésében. A megbeszélései; jegyzőkönyvét csütörtökön írják alá. (MTI)