Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

Apró Antal Moszkváira utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn, tegnap elutazott Moszkvába, a KGST végrehajtó bizottsá­gának 42. ülésére. Búcsúztatására megjelent a Ferihegyi repülőtéren Bon­dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Böjti János külügyminiszter­helyettes és Gál Tivadar, a 'kormány titkárságának veze­tője. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Megbízólevél átadása Kisházi Ödön, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke hétfón fo­gadta Frantisek Dvorsky rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, e Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság magyarországi új nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. (MTI) Asszonybrigád a szövődében * Arak, bérek, közérzet Az új gazdasági mecha- dezésre szorul, s szeretné tan hangoztatják, hogy az nizmus lényegét meglepően azt is, ha lakásgondja meg- olcsóbb árak még nem vál­jól ismerik a szövöde öol- oldódna. Lakáspanasza tak valóra. Az árak és a gozói. De egy pillanatig sem egyébként többüknek van, bérek viszonyát erősen bí­lehet csodálkozni, hogy an- mivel néhányan albérlet- rálják. íme a válaszok: „A nak gyakorlati hatását az ben laknak, árak és a bérek viszonyán keresztül mérik, érzékelik. Az Egyetértés II. brigád tagjaival beszélgettünk a reform kapcsán kialakult helyzetről, jövedelmükről, a családjuk anyagi helyzetéről. Hasznos változások Szerényen élnek A begyakorlott és jól dol­bérekhez viszonyítva maga­sak az árak." „Egyes áru­féleségek ára a mi fizeté­sünkhöz képest elérhetet­len." „Nem mindenütt van meg az egészséges arany." ,,A fizetés nem emelkedik úgy. mint sok áru ára." „Elég drága minden a kere­setekhez mérten." Révbe jutottak-e? Amikor felengedett kö­zöttünk a hangulat és őszin­tén társalogtunk, mindenki elmondta, mi szeretett vol­na lenni, s az lett-e, amiről annak idején álmodozott. Bizony, tarka kép tárul fel a vallomások kapcsán. — Óvónő szerettem volna lenni. Akkor nem sikerűit. Ide jöttem, itt maradtam. e .„ , , , .... ... .. . , egy ,. — Iskolás koromban kér­J^RFT1- L ,D0 P'henesre. kikaposolodas- dfi. tk w k névtele_ M vt0-rtbStf v' am?ly-egyben nül kellett kitölteni hogy ki 1600-1800 fonnt kozott ke- les. erőgyűjtés a következő mi ak le7lni Én azt ír_ res havonta. A kezdők mint hétköznapokra. Csupán a tem h szövőnő Minden­7 f,a,tal°^' .aZ egyedu,aI «*..,"•- kiről kiderült, hogy ki van a 1400 forintot visznek haza. A tak azt. hogy szabadidejüket „ÍI — rr.soatf A a-, páte tanulással, szórakozással tői- ^ömre Tm talalk a ?tett haladja meg a szorgalmas tik el. test" szövőnőkét, mivel Kardos Jónak tartják a reform ' , _ , , , .... Béla is 1700 forintot írt a kapcsán kibontakozó válla- — Fonononek készültem, kérdőívre. Lehet, hogy ezért lalatok közötti konkurrenci- rie ez sem rossz. Rokon­írta a szabadon választott át, s attól jobb és olcsóbb szakrnf^­kérdésre, hogy fizetése ren- áruellátást várnak. De nyíl­Néhány asszony közgazdá­sz! precizitással válaszolt arra a kérdésre, hogy mit tart jónak a reform kap­csán bevezetett elvekből, ér­gozó szövőnő keresete meg- zékeli-e a változásokat. Nem felel az átlagos munkáske- véletlen, hogy a rövidített resetnek. Hangsúlyoznám: a munkaidővel kivétel nélkül begyakorlott, az. ügyes, akik foglalkoztak, s egyik leg­tíz-tizenöt esztendőt töltőt- jobb változásnak tartják tek a gépek mellett. Nem vé- életkörülményeik alakulásá­letlen. hogy a régi dolgo- ban. zók válaszoltak elégedetten Érdekes viszont, hogy a arra a kerdesre. hogy „Ho- kéthetenkénti szabad szom­gyan el meg keresetéből?", batot a családos anyák ott­Zommel azt írták, szeré- hónukban töltik munkával, nyen, vagy azt, hogy szűkö- legfeljebb a vasárnap csen­sen- desebb. akkor jut egy kis Hol üzlet ­Fehér folt. Á dektektfvre­gény ismerőjének Rejtő mű­ve jut eszébe, pedig ez a ki­fejezés általánosabb. Olyan földrajzi területet jelöl, ame­lyet nem fedeztek még fel. S ha nem is a geometria, de s kereskedelem szempontjá­ból jó néhány ilyen fehér folt van Szegeden is. Nem, nem a Belvárosban. A pe­remkerületek térképén fehér­lenek ezek a foltok, ott ahon­nan mi is a legtöbb levelet kapjuk: nem találja megfe­lelőnek a zöldség- és gyü­mölcsellátást a lakosság. Pe­riig kifizetődő lenne ilyen helyeken boltot nyitnia a földművesszövetkezetnek is. a MÉK-nek is. Kifogás azon­ban mindig akad. I Boltok helyett étterem A földművesszövetkezet kereskedelmi főosztályának vezetője, Szűcs Tibor arra hivatkozik, hogy a 12 perem­kerületi földművesszövetke­zeti bolt már úgyis foglalko­zik zöldség- és gyümölcs­árusítással. Szegedi üzlethá­lózatukat egyelőre már csak azért sem tudják fejleszte­ni, mert a jövőre megépülő partfürdő étterme lekötötte fejlesztésre fordítható pén­züket. A boltok fejlesztése azért ls nehezen megy, mert a megrendelesben rá vannak szorulva a MÉK-re, ahonnan azonban csak 50—60 százalé­kát tudják időnként beszál­lítani az igényelt mennyiség­nek. Mégis: a kényszerhely­zet is eredményezhet jó meg­oldást. A föld művesszövetke­zeti boltok vezetői rá van­nak szorítva arra. hogy ön­állóan gondoskodjanak. és szabad felvásárlással, új kap­csolatok keresésével egészít­sék ki készletüket. Egy év óta i Jellemző módon a -yáros legújabb telepén indult meg a versengés a hegemóniáért a földművesszövetkezet, az ÉLIKER és a MÉK között. Tarjánban először a földmú­vesszövetkezet hozott létre árudát, kedden nedig meg­nyílt a MÉK. zöldség-gyü­mölcs pavilonja. Még a szak- új deszki. sándorfalvi, al­embereket is meglepte, hogy gyói és dorozsmai MÉK-üz­milyen jól megy a bolt: na- letek, ponta háromszor kell fel­tölteni az új pavilon raktá­rát. Nem képzelődés. ha az új mechanizmus szellemének jótékony hatására hivatkozik a szemlélődő, mikor a MÉK tavalyi két elárusító helyé­vel szemben most már tízet Árak és realitások A fehér foltok megléte lát. Igaz az is. hogy még mellett gondot okoz a zöid­mindig a lényegében Belvá- ség- és gyümölcsfélék óra is. roshoz tartozó piacokon fej- Nemcsak a Háziasszonyoknak, lödött legtöbbet az üzlethá- Nagyobb a felelőssége most lózat: a Mars téren öt, a a boltok vezetőinek is, az ő Szent István téren' két pavi- rugalmaságukiól függ. hogy Ionjuk van, s hasonlóképpen nem marad-e nyakukon az akar betörni az újszegedi pi- igényelt áru. Az 'ehát hogy acra. felgyorsultak-e reflexeik az Üjdonságot jelent azonban, új mechanizmus kívánalmai­hogy most már időtállóan hoz: le tudják-e időben szál­építkeznek, arra törekednek, lítanj az árakat? A MÉK hogy a szezonjellegű pavilo- ,, nok helyett kőépületeket mindenesetre olyan ellenőrt emeljenek. Ilyen lesz az új- nevezett ki, akinek joga van szegedi piaci is. A MÉK-.nél, napközben is átárazni az úgy tűnik, felismerték a le- árut, ha szükségesnek látja, hetőséget, hogy nem rossz Talán így kevesebb lesz a üzlet eltüntetni a fehér fol- rohadt gyümölcs, aminek már tokát. A III. kerületi ta- késő bizony a keresztvíz: az nács felkérésére kisebb pavi- új ár. S a boltvezetők felelős­Iont állítanak fel a Vám té- ségének növekedésével meg­ren, és korszerű boltot nyit- javulhat a fehér foltok áru­nak Hattyastelepen is jövő- kínálata is. A példák azt j re. a felvásárlótelep szom- bizonyítják, hogy a perem­szédságában. A Szegeden kí- kerületekben ls üzlet az üz­vüli üzlethálózat fejlesztésé- let. Csak próbálkozni kell. nek lépcsőfokai lesznek az Veress Miklós Á Trcmsvill guruló kiállítása Kalauznak, de nem sikerült. Most már nem is bánom. — Magamba zártam régi vágyaimat, eső után késő... Véletlenül kerültem ide. ti­zenöt évvel ezelőtt. Jól ke­restem mindig és meg is szerettem a szövőgépeket. Hogy révbe jutottak-e? Alighanem igen. Most olyan vállalást iktatnak a fel­ajánlások közé, hogy kis kollektívójuknál is érvényre jusson a hűség, amely a gyár szeretetén túl a szo­cialista címet nyert brigád­hoz való ragaszkodásban is megnyilvánuljon. E riportsorozatot arra a kérdésre adott válaszokkal fejezem be, hogy elmenne­munkahelyéről, ha egy má­sik gyárban 100—200 forint­tal többet ígérnének. A vá­lasz egyöntetű volt: nem. Jó a közérzetük az újszegedi szövőgyárban. Az ilyen brigádokra min­dig lehet számítani. De akar­ni is kell számítani rájuk. Gazdagh István Hétköznapi gyávaságaink F igyelem a jelenetet: a kalauz nyomdafestéket nem tűrő durvasággal rápirít a fiatalasszonyra, s mint gúnyosan indokolja — „nincs üvegből, pattanjon arrébb". Hogy ellenőrizhesse a leszállókat. A nő ijedten préselődik a másik oldal emberkupacába, az utasok pedig meredten kibámulnak az ablakon. Nem látnak, nem hal­lanak semmit; azaz nem akarnak látni, nem akarnak hal­lani, mert ők is „megkaphatják", vagy nem akarnak bele­szólni ... Az eladó lejárt szavatosságú élelmiszert tesz az asztalra s már számolja is az összeget. Négy óra elmúlt, sokan állnak a hátunk mögött A rossz élelmiszer újdon­sült tulajdonosa látja, hogy becsapták: hogy használhatat­lan valamit sóznak ró — mégsem kifogásoL „Nem akar feltűnést, nem akarja magára haragítani az üzletvezetőt". Egyszerűen nem szereti az ilyyen nyilvános szereplést Nyolcan várakoznak a rendelőben. Nyílik az ajtó, — és belép „a magabiztos ember". Nagy hangon előadja, hogy neki sürgős dolga van, és mindenkit megelőzve elsőnek áll az orvos elé. Senki nem figyelmezteti a sorrendre, a szo­kásra, a kötelező magatartásra. Nem, mert „jobb a békes­ség, és ki tudja, ki lehet a határozott idegen"... Ismerősöm ötödmagával dolgozik egy nagyvállalat irodájában. Négy nő és egy férfi. Fizetésük, beosztásuk és felelősségük kö­zött nincs különbség, mégis a férfi kisfőnököt játszik. Vizet hozat magának, kávét főzet, elvárja, hogy alkalmi „csúsztatásai" alatt az ő munkáját is elvégezzék. De ki adott erre jogot néki? — senki. Erőszakosságával, hatal­maskodásóval érte el a privilégiumot, — no és természete­sen a négy nő megalkuvásával. Az asszonyok ugyanis nem apellálnak ellene, nem akarják „szaporítani a problémá­- kat". Egyik szegedi intézménynél jártam a napokban. Miután a hivatalos beszélgetést befejeztük, s távozni akartam, partnerem izgatottan a fülemhez hajolt. Súgott. Kiderült, hogy jogos, valóban létező belső ellentmondásokat kíván feltárni, olyanokat, amelyek zavarják az intézmény mun­káját. Az újságíró is szólhat megszüntetésükért, ám leg­alább olyan eredménnyel emelhetné fel szav'át maga a panaszkodó. Megkérdeztem tőle, miért nem számol be fe­letteseinek vagy a pártszervezetnek. „Hova gondol? Nem akarok én itt felfordulást; különben sincs szükségem arra, hogy magamra haragítsak bárkit" — felelte. Űton-útfélen ezernyi formában találkozhatunk a hét­köznapi gyávasággal. Munkában és a magánéletben, otthon, a hivatalban, az utcán. Mintha gyógyír lenne az ellentmon­dások ilyenfajta elhallgatása vagy kiküszöbölése, a min­denáron voló kompromisszumkeresés. Az ember természe­tétől fogva fél a veszélytől. Például lehet, hogy mindenki merné adott pillanatban égő házból menteni a bentreked ­tet; a fuldoklót az áradó folyóból. Ehhez valóban nagy adag akaraterőre — ahogy e speciális esetekben neveznék, bá­torságra van szükség. De ahhoz éppenséggel nem kell kivételes bátorság, hogy szembeszálljunk a hétköznapok erőszakosságával, durvaságával. Velünk született jogaink­ról, szocialista társadalmunk vívmányairól mondunk le az apró hétköznapi gyávasággal; azzal, hogy nem intjük le a törtetőt, a durvát, vagy a kollektíva előtt nem leplezzük le az élősködőt. H a jól meggondoljuk, veszélyes dolog az effajta maga­tartás. Egész életünket, munkatársaink, családunk életét megronthatja. Az első pillanatban célszerűnek és kézenfekvőnek tűnő „hallgatás" az ellentmondást nem szünteti meg. S legnagyobb emberi értékeinket, emberi stá­tuszunkat csökkenti, ha a pillanat probléma-mentességéért lemondunk az egyenességről, az őszinteségről, a becsületes­ségről. Arról, aminek alapján értékel a társadalom, a közélet. Matkó István Ujj edéBiirggyeir A Transvill tegnap Sze­geden az MTESZ Kossuth Lajos sugárúti klubiaban érdekes, előadással egybekö­tött, egynapos kiállítást ren­dezett. Halász Árpádnak, a Szeged m. j. városi tanács vb-elnökhelyettesének meg­nyitója után Anda Géza, a gyár villamosmérnöke számolt be új termékeikről, célkitűzéseikről. Többek között elmondotta. hogy Szegeden is a termékek szé­lesebb körű megismerteté­se, a technikai fejlődés be­mutatása volt az elsőrendű feladat. Az előadás után Réti Ká­roly főmérnök, az autóbusz­ra szerelt ötletes mozgó ki­állításra invitálta a részt­vevőket. A guruló kiállítá­son nemcsak a villamosipa­ri szakembereket érdeklő készülékekkel találkozha­tunk: láttunk például tás­karádió nagyságú, de meg­lepően nagy fűtőképességű hőkandallót, valamint kézi maszírozógépet. A kapott tájékoztatás szerint ezeket a kis berendezéseket aránylag olcsón, hamarosan forga­lomba hozza majd a buda­pesti gyár. A Transvill Szeged után Pécsett és Dunaújvárosban rendez hasonló előadást és kiállítást A Finomkerámiaipari Mű­vek hódmezővásárhelyi Al­földi Porcelángyárában be­fejezték az üzemi próbákat. A próbaüzemelése alatt kb. 60 ezer darab különböző porcelánedény készült. Az edény gyártás teljes felfutása 1970. közepére várható, ami­kor évente háromezer tonna különböző edény készüL A piac igényének megfelelően a választék bővítésére éven­te 1—2 komplett u.i termé­ket és 10—15 egyedi termé­ket hoznak forgalomba. Ké­pünkön : részlet az új edény­gyárból. KEDD, 1969. JÜLIÜS 15. Lassan visszatér a nyár Az időjárás javulása a jelek szerint most már meg­kezdődött, bár a kedvező időt hozó folyamatnak még sok nehézséggel kell meg­küzdenie. Ezt bizonyítja többek között, hogy a Ber­lin—München vonaltól ke­letre sokhelyütt még min­dig 6—9. sőt Bukarestben teljes 10 fokkal volt hide­gebb az utóbbi évek átla­gánál. A továbbiakban nálunk most már a szél mérséklő­dése várható, a csapadék fo­kozatosan megszűnik. Körül­belül ezek lesznek a hét első felében a nyár közeli visszatérésének előjelei. Ezért meteorológusaink keddre még csak 19—24 fo­kos maximumot várnak, de a hét közepe táján már a 25—29 fok is előfordulhat. A hajnali hőmérséklet álta­lában 10—15 fok között lesz­nek. A szél fokozatosan mérséklődik és csapadékban szegény napok előtt ál­lunk.

Next

/
Thumbnails
Contents