Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK '69 A Tragédiának nincs végleges színpadi formája Az épülő biológiai kutatótelep Beszélgetés Nagy Nagy Attilával mostanában nem nehéz Szegedről beszélgetni. Mint ismeretes, a Tragádia Ádámját az idén is ő játssza a Dóm téri színpadon, s nemrég az is nyilvánosságra került, hogy az új évadra a budapesti Tháliából a mi színházunkhoz szerződött. Elég tehát kimonadni a szót, Szeged, s Nagy Attilából ömlik a szó, az indoklás, a magyarázat, bizonyítva, hogy szegedi szerződése jól átgondolt döntés eredménye. — Ha nincs valami bizalmasan magántermészetű ok az elhatározásában, miért szerződött Szegedre? i — A művészet nem magánügy: itt minden a nyilvánosság elé tartozik. Az én döntésemet a következő fő * -„ ... ,„_„./ motívum alakította ki: min- ^J^be^rXKÍ den művésznek van valamiféle sorselképzelése, küldetéstudata, s az én színészi pályafutásom az utóbbi két évben ügy alakult, hogy a szerű változást tervez. met főképpen arra fordítom Szegeden, hogy megírjam második könyvemet, amely pszichológiai nézőpontról elemzi a színészi munkát. — Nagy Attila tehát arra törekszik, hogy a színpadon kívül is kapcsolatot teremtsen a közönséggel. — Igen, még az írásnál közvetlenebb formákban is. Budapesten nagyon gyakran találkoztam egyetemistákkal és középiskolásokkal különféle színházi beszélgetéseken. Azt tapasztaltam, ezekben a találkozásokban és beszélgetésekben óriási lehetőségek vannak arra, hogy a színész és a közönség gondolkodásmódját közelebb hozzuk egymáshoz. Éppen ezért, ha ezt igénylik az egyetemisták és középiskolások vagy mások, ilyen beszélgetésekre Szegeden Is őrömmel vállal— Igen, ez az elképzelés Is kozom. Izgalmas feladatokat jelent _ pje feledkezzünk el a számomra és gondolom, má- legközelebbi szegedi feladatfeladatok, amiket kaptam, tátofzL n'cvanfJ róL Hogyan készül Adám ellentétbe kerültek művészi ^ ítm ^ szerepére? elképzeléseimmel és a kül- SuS?'*, han - A Tragédia iránti érdetés megvalósítása helyett £ LV? «JÍ dekl6dés hintem két doegyre növekvő mértékben hNri Tá ' nf.1 logbó1 tev6dik 6s8ze", Az pusztán és egyszerűen csak SgU^ÍÍSSu mun-' másik az előadásokban megvalósuló ötlet, fogalmazási újdonság. A Tragédia előadásaira azok is kíváncsiak, akik Madách remekművét kitűnően Ismerik; ilyen esetekben az érdeklődés forrása és oka az előadás. A Tragédiának nincs végérvényes színpadi Hfoglaltaágot8 jelentettek én "ebbe, szamomra. éppen ebbe nagyon szívesen — S mi dat ezzel szem- kapcsolódok be. — Szegeden nyilván fó— A saegedl meghívás. A val kevesebb elfoglaltsága színház igazgatója olyan csá- lesz, min Pesten. Mit csinál bitó elképzelésekről beszélt, majd felszabaduló idejével? hogy úgy láttam, a majdani — Több mint 15 eszten- . szegedi feladatok közelebb deje foglalkozom színházéi- forrná ja. 'Éppen' ezért soha állnak hozzám, művészi ter- mélettel. Ennek a munká- nem értettem egyet azokkal veimhez és egyéniségemhez, nak egyik következménye- a kritikákkal amelyek Vámlnt a Jelenlegiek. Számom- ként és eredményeként jele- mos László négy év előtti, ra a legérdekesebb az egész- nik meg ősszel A szerep és szabadtéri rendezését bírálben az újrakezdés izgalma, a színész című könyvem. Mű- tók, hiszen Vámos „szélessz elindulás feszültsége; min- faja szerint vallomás és ér- yásznú" színpada kétségteleden ilyen vállalkozásban na- tekezés a színész hivatásáról. ndl új „ötlet" volt. Üjszerű gyon szívesen veszek részt Fejezetcímei: Az első társu- Xesz az "de( oratórikus előAhogyan megismertem a sze- lati ülés, Ismerkedés a fel- a(jás is, számomra nemcsak gedi terveket úgy látom, adattal, A megvalósítás első a rendezési felfogás megválelyan színházat akarnak csí- gondjai, Emlékpróbák köz- tozása miatt, hanem azért nálni, amelyben minden a ben, A hatni akarás, A mo- b mert mások lesznek a színész, pontosabban a szl- dern színészi magatartás, El- partnereim: Gábor Miklós és nész és a szerep kapcsolatú- só találkozás a közönséggel, A nuttkai Éva helyett Sinkonak minősége mögé kerül. Ez bemutatóról, A második elő- vns Imre és Thirring Viola, számomra végtelenül rokon- adás és végül Az előadás ét szenvea. a közönség. A szabad idő- ö. I* ,..és Thirring Violával Nagyon szerény, nagyon fiatal és nagyon csinos: ezek a találkozás első impressziót Ha valami nyugati filmben látnám, azt mondanám: sexbomba. Dehát egyrészt nem ott látom, hanem a pesti fészek-klub presszójában, másrészt kislányos kedvessége teljesen ellentétes a szép színésznők megszokott sztáros hűvösségévet Pedig a még teljesen ismeretlen Thirring Viola tulajdonképpen már sztár. Olyan feladatot kapott, amelyért az ország leghíresebb színésznői is irigyelhetik: az idei szabadtéri Tragédia előadásain ő játssza Éva szerepét. De a nagy szerep nem sztáros pózt, hanem inkább valamiféle megilletődést váltott ki belőle. — Óriási megtiszteltetés számomra ez a szerep. Határkő az életemben. Sorsfordulat, ha tetszik. — Hogy érti ezt? Ügy érti, hogy visszatérését Magyarországra ezzel a szereppel szeretné megalapozni. Thirring Viola ugyanis nem magyarországi színház tagja, — ezért ismeretlen nálunk a neve — hanem a csehszlovákiai komáromié. A pozsonyi főiskolán végzett 1963-ban, azóta ebben a színházban, Csehszlovákia egyetlen magyar színházában játszik, a 32 tagú társulat tagjaként évenként 150—200 estét töltve színpadon. öt év alatt nagyon sok darabban játszott, a Rómeó és Júliától a Liliom/in át egészen a Rozsdatemetőig. Most szeretne hazatérni. Haza: ugyanis pesti lány. S bár családja Pestről Érsekújvárra költözött, kapcsolatuk Magyarországgal sohasem szakadt meg. A férje is pesti: Gosztonyi' János, a Thália Színház tagja. Thirring Viola most felmondta komarnói szerződését, s az évad végén hazatér. Pillanatnyilag ugyan még nincs szerződése, de reméli, hogy a szegedi szabadtéri után valamelyik színházunk tagjai közé hívja. — Ismeri a szegedi szabadtérit? — Ismerem-e? Mondom, hogy a szegedi meghívásban valami sorsszerűt érzek. Rokonaim élnek Szegeden, több nyáron heteket töltöttem a városban, nagyon jó barátaim vannak ott, a szabadtéri majdnem minden bemutatóját láttam, a Tragédiáét is, a régebbi Major Tamás-félét, és az újabbat, Vámos László rendezését is. S bár jártam Olaszországban, Németországban, Dániában, Lengyelországban, mindenütt vadászva az izgalmas előadásokra, s láttam francia, görög színészek produkcióit, a szegedi szabadtéri mindmáig egyik legnagyobb színházi élményem. Szeged nekem otthon. Nagymamámtól, aki szintén Szegeden élt, könyvet csak egyszer kaptam ajándékba. A Tragédia volt. Most csak ámulok, hogyan lehet az, hogy éppen Szegedre és éppen Éva szerepére kaptam meghívást. Hát nincs ebben valami sorsszerű? Lehet, hogy csakugyan van. Reméljük, jósors-szerű. Ökrös László A kntatőtelep távlati rajza. Előtérben az Odesszai kőrút. A főbejárat az előadóterem és könyvtár épületébe visz. Innen vezet át az út a laboratóriumi épületbe, melynek másik oldalához az izotóplaboratóriumi szárny csatlakozik ZSBLEPRUM 8 DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS 1. Túrák, táborok Augusztus közepéig min- társaság politikai, gazdasági, den megyében megrendezik honvédelmi, kulturális és a tanácsköztársasági jubileu- sportintézkedéseiről, s Tárni KISZ emléktáborokat. Az nácskőztársaság háromtusaegy-egy hetes táborokba több versenyeket tartanak. A vemint ötezer ifjúkommunista télkedők és a háromtusakapott „beutalót", azok a fia- versenyek első négy-négy talok, akik kiemelkedő mun- helyezettjei részt vesznek a kát végeztek a KISZ-akció- táborozásokat követő jubiprogramok teljesítésében. íeumi túrákon. A gyalogosEgyhetes programjuk kereté- túrák során keresik fel azoben baráti találkozókra hív- kat a helységeket, amelyekjók az első magyar proletár- hez a dicsőséges 133 nap állam veteránjait, vetélkedő- egy-egy emlékezetes történéket rendeznek a Tanácsköz- se fűződik. A „jövő tudományának" központja Már kímagaslanak a földből a biológiai kutatótelep főépületének vasbeton oszlopai Újszegeden, az Odeszszai körúton, szemmel azonban még nem érzékelhető, milyen nagy beruházás készül itt. A Magyar Tudományos Akadémia Szegeden teremti meg a „jövő tudományának", a biológiának hazai központját. Négy tudományág, a biofizika, a biokémia, a genetika és a növényélettan művelői számára biztosítanak minden tekintetben kiváló körülményeket A még önálló, s mégis egybefüggő intézet a laboratóriumi épület két felében, 3—3 szinten helyezkedik majd el. Körülbelül kétszáz laboratórium áll rendelkezésükre. Minden laboratórium minden munkahelyén hozzá lehet jutni hideg (hűtött) és meleg vízhez, gázhoz, sűrített levegőhöz, vákuumhoz, a különböző elektromos csatlakozókhoz. A berendezés az éppen végzett kutatás Igényeihez Igazítható. Valamennyi emeleten két-két olyan csap is van, amiből desztillált víz folyik. Lesznek úgynevezett termosztát szobák, ahol télen, nyáron egyaránt 25—37 fokos hőmérsékletet kell biztosítani, valamint hideg szobák, ahol állandóan mínusz 5 vagy plusz 5 fok hőmérsékletnek kell lenni. Egyes laboratóriumokban valósággal mesterséges éghajlatot teremtenek, • 10—30 fokos hőmérséklet mellett 50—80 százalékos páratartalmú levegőt lehet keverni, mégpedig mindössze két kapcsoló meg- lrk , különböző Intenzitású hez tartozó dokumentációk felelő beállításával. Mintegy Izotópokkal működő labora- most készültek el, kivéve a 25 szobában, közöttük azok- tóriumokat) követelnek meg- központi szolgálat épületét, ban. melyekben a japán Wztonsági ^fndft ?mely azonbar\ szintén ké,z H , , , , 1. seket. Az aktív hulladékok lesz még az idén. elektronmikroszkópokat he- „izotóptemetőbe" kerülnek. lyezik d, légkondicionáló Az izotóptornyot az Ipari Az építkezés ls természeműködik. Épülettervező Vállalat ter- tesen két részre oszlik, bár vezte. a kivitelező Csongrád meA küencszlntes épület leg. gyei Építőipari Vállalat tualsó és legfelső szintje a gé- A k5iponü «»lgá3al épü- lajdonképpen folyamatosan pészeti berendezéseké és a ,etének nevezték el azt az dolgozik majd. Előrelátharaktáraké. A hatodik eme- al°w>nyabb épületrészt, mely- tóan 1970 decemberében be let az „állatház" lesz. A nö- nek földszintjén lesz a 350 is költözhet végleges helyévényélettan kivételével ^"^lyes előadóterem, négy re a genetikai és a növényugyanis az intézetekben igen nyelvű- vezeték nélküli tol' élettanl intézet- de Wegiglesok állatkísérletet végeznek múcsberendezéssei, széles- nesen helyet adnak a mámajd, mégpedig a gödöllői vásznú ^vetítővel, azután sik két intézetnek is, hogy Laboratóriumi Állattenyésztő a konyha az étterem, va- azok is megkezdhessék a Intézettől kapott, teljesen lamint az 50 ezer k5tet elhe- munkát- A kutatótelep 1972steril körülmények között lyez^ére al^lmas könyv- ben készül el teljesen, nevelt nyulakkal, madarak- Els6 emeletén helyezik Amikor a Magyar Tu(Jo_ kai, egerekkel és patkányok- el az lrodákat «« a vendeg- mányof Akadémia elhatározkaL Számukra - a kísérle- a második emele- ^ a blológiai tudományok tek sikere érdekében - kü- ten Wubot rendeznek be. erőteljes hazai fejlesztését, lönleges higiénikus és lég- A kutatótelephez tartozik és úgy döntött, hogy rendelkondocionált körülményeket majd az elmondottakon kí- kezésre álló anyagi lehetóbiztosítanak. vül az energiaközpont, több ségeinek jelentős részét a A főépülethez csatlakozik üvegház és raktór- Jellemző szegedi kutatótelep felépítóa nyolcszintes „izotópto- ^ érdekes adat- hogy a sére fordítja, az a felismerony", mely a kutatók szá- tüzelésG kazánt 6 miUió ka" rés vezette, hogy az elmúlt mára ily módon egyszerűen lória hő termelésére tervez- másfél évtizedben a biológia megközelíthető. A sugárzó- ték- s ez 700 lakás fűtésé" egyes területein a korszerű anyagok segítségével végzett hez lenne e,egendA Az épö" fizikai * kémial módszerek vizsgálatok különösen a B leteket egyébként gazdag segítségével nagy tudomájelű részben (betűkkel jelö- park veBzi maid körül- abe" nyos felfedezések születtek, járati oldalon vízmedence az élő anyag tulajdonságainak beható Ismerete, és a biológián alapuló más tudományok gyors fejlődése is napirendre került. Az eredményeknek a gyógyáA beruházás Gzatban> a mezőgazdaságban. a gyógyszeriparban, az élelmiszerek előállításában és még sok másban máris gyakorlati hasznuk van, s az igények egyre növekednek. Tehát az a nagy pénz, amit Egy kompletten berendezett laboratóriumi szoba fele lesz. A négy intézet 150 tudományos kutató és mintegy 350 más dolgozó számára biztosítja a legkorszerűbb mun kafelté teleket, költsége a mai árakon 300 millió forintot tesz ki. A terveket a Szegedi Tervező Vállalat kollektívája készíti, építészeti részét Tarnai István, a gépészetit Gergelyi András, belső tervezését a bÍoIÓgÍai telep ^építésére Sági József, statikai terveit és berendezésére fordítanak, nem valami elvont tudomáLibor 'Rajmund irányításával. Az első ütem terveit — mely a főépület felét, az energiaközpontot és az üvegházat foglalja magában — már 1966 novemberében leszállították. A második üteronyosságot ápol, hanem az embereket, az egész társadalmat szolgálja. S ezért külön öröm, hogy Szeged adhat számára otthont Fehér Kálmán