Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

Családban marad... Jó néhány éve a falusi fiatalok megváltak a földtől, búcsút intettek a kapufélfának, elindultak a városba, ott keresték boldogulásukat, sokan közülük ott is telepedtek le. Hűtlenek lettek a szülőföldhöz, a faluhoz, ahol gyermekéveiket töltötték. Menekültek. Sokszor tapasztaltuk. hogy a közös gazdaságok vezetői „elirányították" gyerekeiket a mezőgazdasági pályáról. Az ipar, a város, az iroda meg hívta, csábította őket. fényes jövőt, biztos megélhetést ígért. Ma már változik a helyzet. Egyre inkább megerősödnek a gazdaközösségek, s visszahívják a városba szakadt fiaikat. Becsületes munkáért jó megélhetést, támogatást kínálnak. Itt is, olt is tapasztalhatni, hogy a mezőgazdaság szeretete, a mezőgazdasági szakma a családban marad. Valamikor nagy dinasztiák nőttek fel egy-egy faluban; Szőregen a kertészkedők, Tápén a halászok, s bizony mi tagadás, valahogy elfeledkeztünk róluk Pedig a családban megőrzött szakmai tudás, intelligencia, tapasztalat felér egy „kis egyetemmel". Három konkrét példát mondanék el az alábbiakban: Az egyik homoki termelőszövetkezetünk elnöke egyre jobban hozzásegíti a közösséget, hogy valódi nagyüzem teremtődjön a sivány. négvkoronás futóhomokon. így vall a tájról, a földszeretetről. — Ha a cipőm talpára ragadna a homok, akkor sem kaparnám le. A fiát is a nagyüzembe hívta. Ott dolgozik a kertészetben. Szorgalommal, tisztességgel. Ember válik belőle. jó gazda. Hasznát veszi majd — még nagyobb hasznát, mint most — a közösség. Jóhírű szövetkezeti gazdaság elnöke mondta a minap: — Technikumba jár a fiam. Hívtam, jöjjön el az ipari kiállításra, Budapestre. De nem jött. Azt mondta, még dolga van, dolgozatot ír. Szeretné, ha jelest kapna. Mezőgazdasági témáról szólott a dolgozat. És sikerült. Mikor az elnök-apa meglátta, kiesett a könny a szeméből. Kertészkedő, kísérletező, az őszibarack termesztésében újat hozó. vezető pozícióban dolgozó ember a harmadik példám. A fiát is. a kisebbik fiát. kertésznek neveli. A gyakorlatban mindent átadott már neki, s a fiú most áll a nagy pályaválasztás előtt: kertészeti főiskolára jelentkezett. Tudja ezt a földművelési miniszterhelyettes ls. Gratulált az apának és a fiúnak. A szakma a családban marad. A felhalmozódott tudás. gyakorlat így mind átmentődik a fiatalabb generációba. akik utánunk lépnek. Reméljük, jől ls hasznosítják. ta L L légtérképek Az Állami Biztosító évről évre vizsgálja a mezőgazdaságot érintő károk alakulását. Térképeket készítenek, amelyeken a jégverte területeket tüntetik fel, kutatva a törvényszerűséget az elemek tombolásában. A térképen — aszerint, hogy abban az évben hányszor hullott a jég a helységre — pontok, kockák, gúlák, vagy tízféle ábra látható. Egy-egy ábrában szám jelzi, ha a határt egy évben tíznél többször is pusztította a jég. Különösen 1964-től 1966-ig fordult elő gyakran a szinte > naponta feltámadó jeges zivatar, de más évekre vonatkoztatva is található ilyen, például Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Szatymaz, Röszke és Makó környékén. Tapasztalhatjuk azt is, hogy ugyanazt a területet több évben egymás után is károsítja a jég. Másutt viszont azt látjuk, hogy a jégzivatar sok éven át elkerüli a környéket és azután néhány óra alatt elpusztítja a termést Az Állami Biztosítónál tíz év összesített jégtérképét ls elkészítették. Ezeken azt tüntetik fel, hogy tíz év alatt melyik községet, hányszor sújtotta a mezőgazdaság egyik legveszedelmesebb ellensége. A szomorú rekord néhány Bács megyei községé, ahol tíz év alatt 42-szer pusztíott a jégverés, és igen-igen kevés az olyan falu, amelynek határát tíz esztendő alatt csak egyszer-kétszer látogatta volna meg. 1968-ban 1076 községben pusztított a jég, Csongrád megyében 31-szer. Köztudott, a Kárpátok medencéjében, szélsőséges éghajlati viszonyaink között akad bőven az elemi csapásokból. A jégverés ezek közül talán a legszeszélyesebb, mert a térképek is azt tanúsítják, nincs jégmentes terület országunkban. Emberpár Horváth Dezső felvétele Egymást segítve Megírtuk már lapunkban is többször, hogy a szegedi járás 53 közös gazdasága közül 35 termőhelyileg gyenge adottságúnak minősül. A sivóhomok, s a közgazdasági tényezők hatással vannak a gazdálkodásra, így aztán ha évről évre tapasztalható is némi előrelépés, fejlődésükben csak nagyon hosszú idő múlva jutnak el a jobb alapokról indult feketeföldi nagyüzemek színvonalára. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy az objektív tények mellett szubjektív okok is befolyásolják a gazdálkodást. Napjainkban alapvető, hogy milyen a vezetés, a szakvezetés, a szakemberellátottság egy-egy mezőgazdasági nagyüzemben. Ha a szegedi járás gyenge adottságú szövetkezeteiben ilyen szemmel vizsgálódunk, akkor azt látjuk, hogy hét gazdaságnál gyenge, 18-nál közepes, 10-nél pedig jó a vezetés. Sajnos, igen alacsony színvonalú szakmai képzettséggel rendelkeznek a leggyengébb gazdaságokban. Általános iskolai, illetve középfokú mezőgazdasági technikusi végzettséggel. Általában a jól képzett szakemberek olyan szövetkezetekbe tgyekznek, ahol jobban megfizetik őket. Sajnos közrejátszik a személyek között kialakult rossz kapcsolat ls, ami végeredményben esetenként gátolja a termelést. Tavaly néhány helyen például nem is törekedtek a jobb kapcsolat kialakítására. Pedig a szövetkezeti mozgalom húsz esztendeje fényesen bizonyítja; ahol egymást segítve, egymást megértve dolgoznak a termelőszövetkezeti vezetők, ott az eredmény nem marad eL Villanykörte, televízió Nagy gond a homoki falvak külterületeinek villamosítása. Országnyi ország ez a szegedi járás, s a bejárhatatlan tanyavilágban 96 külterületi iskola húzódik meg. Évről évre egyre több helyen gyulladnak ki a villanyok, jobb tanulási lehetőséget adnak a kisiskolásoknak, s esténként pedig a művelődni, szórakozni vágyó felnőtteknek. Tavaly a járási tanács és a járási tanács vb is felhívta a művelődésügyi osztályt, hogy a népművelés, az oktatás korszerűbbé, hatékonyabbá tétele érdekében a villamosítási tervek lehetőségeit figyelembe véve, a tanyai iskolák villamosítását segítse elő. Azóta tíz helyen világol már petróleumlámpa helyett villanyégő. Így eljutott a fény; a balástyai-őrhalmi, a csengelei erdősarki és Vadgerlés iskolához, a belső domaszéki, Forráskúton a pálosszéli, Mórahalmon a Madarász-tói iskolához, Üllésen két helyre: a Baromjárásra és a Sípos-malomhoz, sőt a Hármasi iskolához ls, Zsombón pedig a Wesselényi iskolához. Nemcsak a világító fényről gondoskodtak, de egyúttal egy-egy televíziót is juttattak a „mostoha" területekre, hogy a gyerekek figyelemmel kísérhessék az Iskolatelevízió adásait. Rövidesen Ásotthalom, Mórahalom, öttömös. Pusztamérges, Balástya kap segítséget, az említett községekben összesen hét tanyai iskolát villamosítanak. A járás 96 tanyai iskolája közül 59 villamosított. Háztáji fejőgép Pista bácsi kalapja Épül a hűtőtároló Lapunkban hírül adtuk már, hogy a gyümölcstermesztő gazdaságok hütőtárolót építenek az idén. Tervek szerint iiárom helyen; Forráskúton, Rúzsán és Ásotthalmon kellene elkészülni ezeknek a létesítmények. A munka legjobban a forráskúti Haladás Tsz-ben „mutatkozik", az országúton járók meg-megállnak, s figyelik, hogy ismét gazdagodik a szövetkezet. Az idei terméshői már bőven hit Nagy ideje már annak, hogy Gái Pista bássi a homokra költözött. A tanyák között, amikor fújta-hordta a szél a homokot, felkerekedett a világ, szaladt a rozs, az árpa, az ottani emberek elszoruló szívvel néztek utána. Ilyen volt az élet. megnyomorította a gazdálkodókat, szűkösebbre fogta reményeiket, vágyaikat. Amikor meg a szövetkezés ideje is elkövetkezett, elboruló homlokkal emlegette: nem lesz itt soha olyan kalászosi. ami nekem hónaljig ér. A napokban találkoztam az öreggel. Tehenét legeltette. Mindjárt a dűlőút mellett, közel a tanyához. Van ideje bőven. Nyugdíjat élvez, A háztáji megtermi, ami még szükséges. Az elnök mutogatta, dicsérte a határt A triticálét. Gyönyörű. Odaértünk az öreghez. Megemelte a kalapját, egészen a földig érintette. — Igaza lett, elnök elvtárs. Csaknem ötven éve élek itt, de még ilyen kalászost sohase láttam. Nem hittem én benine, dehogy hittem. Ezen a rossz földön. Mintha csodát látnék. Szép a határ. A királydinnyés homokon most fűszerpaprika díszlik. Ígér. A hatalmas burgonyatáblák tiszták, jó termést sejtetnek. Nem kevesebb mint hétmilliót hoz ez a szövetkezetnek. A Vidéki-tanyánál építkeznek. Tárolóhely készül. Mire az idei termést betakarítják, a fűszerpaprikát, a burgonyát, akkorra már készen "várja a növényféléket A villanv is most lépked ezen a tájon. — Amikor az-átszervezésnél Pista bácsival beszélgettünk, meg utána is, mindig azt mondta, nem terem itt meg, vagy nagyon szűkösen terem, majd a kenyér. Akkor úgv válaszoltam. ha mégis bizonyít a szövetkezet, emejje meg előttem a kalapját. De tisztességgel. Hát ezért volt az oiflSVii tovekpzptp az öreffA közös gazdaságban minden talpalatnyi föld bevetve, gondosan megmunkálva. A tavaszi napokban volt úgy, hogy 800_an kisorakoztak a szövetkezetiek. Megváltozott a világ. Gazdagulgat a közösség, s jobban megy a tagoknak. Jobban, mint valaha remélték. Meglehet, ha az elnök, meg Pista bácsi sűrűn találkozik, kiürülnek Szegeden a kalapot árusító boltok. Sz. L. I. Az egyik zákányszéki tanyában megkérdeztük a háziasszonyt. — Miről írjunk az újságban? — A háztáji fejőgépről. — Olyan van? — Kellene. A homok vidéken takarmányhiány miatt a nagyüzemi állattenyésztés lassan bontakozik ki. A háztáji állattartás, különösen a szarvasmarha-tenyésztés érdemeit elvitatni valószínű sokáig nem lehet. Visszatérő gond azonban, hogy a háztáji tej tisztaságban nem versenyezhet a nagyüzemivel. A sokszor egyetlen jószág mellett nem állhat mindig egy ember, hogy környezetét állandóan rendben tartsa. Pedig a tejtermeléshez nagy lelkiismeret szükséges, mert „a tej mindent magába vesz". — Olyan kis teljesítményű háztáji fejőgépre lenne szükségünk, aminek a közbeiktatásával mindig egészséges, tiszta tejhez juthatnánk rnj is, és rajtunk keresztül a fogyasztók is, — és árban is hozzáférhető lenne számunkra. Persze kikötésünk is lenne: a jószág ne lássa kárát a gépi fejésnek. Ipar, kereskedelem, figyelem! Villany van a tanyán! w Uj növényvédő szerek A szegedi járás homokvidékein sűrűn védekeznek a szőlőperonoszpóra ellen. Az egyik legújabb, nagyhatású növényvédő szer a Dithane. Nemcsak ez ellen a betegség ellen nyújt védelmet, de az alma-, körtevarasodás stb. ellen is. A permetlevet 0,2 százalékos töménységben készítik el. Jellemző tulajdonsága, hogy 80 százalékos mankozeb tartalmú, sárgásbarna, sajátos, kénre emlékeztető szagú. Finom, poralakú permetezőszer. Természetesen a növényvédő szakmunkásoknak minkaidő alatt, munkaidő előtt, valamint után szeszes iltalt fogyasztani tilos. Ugyancsak jó védekezést nyújt a Maneb szőlőperonoszpóra ellen. A permetlevet 0,2—0,3 százalékos töménységben kell elkészíteni. Ez is por alakú permetezőszer és a permetezésnél ugyanazok a szabályok vonatkoznak a dolgozókra: italt nem fogyaszthatnak. Főkönyvelői értekezlet A közös gazdaságokban jelentős feladat, munka hárul a „pénzügyminiszterekre". A területi szövetség minden segítséget megad, hogy tovább képezzék magukat, ennek érdekében holnap, június 2-ón, fél 9-kor főkönyvelői értekezletet tartanak Szegeden, a Tisza Szálló Tükörtermében. A termelőszövetkezeti könyvvitel aktuális kérdéseiről, a melléküzemi tevékenységről, a vitaindító megtartására a Pénzügyminisztérium főelőadóját — számviteli és szervezési osztály — kérték fel. A szabványosítás jelentőségéről, szerepéről a mezőgazdasági termelésben és értékesítésben a Magyar Szabványügyi Hivatal osztályvezetőjét. Az előadás után konzultációt tartanak a szegedi járás termelőszövetkezeteinek főkönyvelői VASÁRNAP, 1969. JÚNIUS I. DELMAGYARÖRSZÁG 9