Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

A moszkvai tanácskozás folytatja munkáját Kádár János látogatása Kádár János, az MSZMP kínai kommunistáknak, akik­kel szoros kapcsolatban ál lóknak érezzük magunkat." „A rabló imperalizmus el Ceausescu beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) munista és munkásmozgal­nal vezetőknek a szovjet-ki- mon ,belü1' legalábbis az im­nni hatúron szervezett ag- pe'',lalizma& elleni harc vo" resszív fegyveres támadéiai natkozásában, és újítsák íel Ezek a fegyveres agressziós ^.s®®^}*00*?! I, cselekmenyek közvetlenül tá- Xlsta—;leninista pártokkal". mogatjók az Egyesült Alla- A továbbiakban az egység „ „.—„, „. í^'fei fyoMS^^'úWtt ^zPonti Bizottságának első ter jewkedő po 1 itik^ijáE Meg- tel(*nek megfelelő új for- titkára, a kommunista és győződésünk, hogy ez a poli- lllakkal ked gazdagítani. A mnnkáspártok nemzetközi tá­ti ka óriás kárt okoz mind a tanácskozás okmányaival fog- nácskozásán résztvevő ma­kínai népnek, mind pedig a ^TSlSSSL jEgJaE Pártküldöttség vezetője désünk, hogy a nemzetközi ta- vasárnap ellátogatott a nácskozás fő dokumentumé- Moszkvától 200 kilométernyi­nek. valamint más politikai re ievő ősi orosz városba: leni közös harc érdekében - JSfét gb£d£« Vlagytoirbe. Kádár János mondotta Ulbricht - felhív- kommunista' világmozgalom leikereste a város ipari kiál­kommunistákat: üj fejlődési szakaszának kez- lítását, ahol megtekintette a enségé csdekTdete?1 detfl f°®a Ezt a helyi gyárak és üzemek ter­^Zn^y^l taa páriok — —> a -agyar mondjanak le minden szaka- megteremtése és erősítése Pártvezető a Kljazma-parti dár tevékenységről a kom- jellemzi majd." város ősi építészeti emlékei­vel ismerkedett, majd megte­kintette az „Orosz nyírfa" hagyományos ünnepe alkal­mából rendezett karnevált. Nicolae Ceausescu, a Ro- szocialista országok egysége Kádár János ellátogatott mán Kommunista Párt Köz- helyreállításának és erősíté- Szuzdalba ta a Vlagyimirtól, ponti Bizottságának fotitká- sének irányába tett eredme- , , . ra beszédében utalt a nem- nyes lépésnek nevezte a Var- nem messze Iekvö maslk 0sl zetközi porondon zajló ese- sói Szerződés Politikai Ta- orosz városba, megtekintette menyek bonyolultságára, a nácskozó Testületének buda- Szuzdal ősi kolostorait, szé­kommunlsta pártok szerepére pesti értekezletét és a lég­ii világ jelenlegi életében, utóbbi moszkvai KGST-ülés­Emlélceztetett arra, hogy ami- szakot. kor a jelenlegi tanácskozás Utalva arra, hogy a tanács- tőművészetről. megtartásónak gondolata fel- kozás fő dokumentumának vetődött, a Román Kommu- tervezetében a zárófejezet a nista Párt nem tartotta a kommunista és munkásmoz­feltételeket a legkedvezőb- galom fejlődésének, a test­beknek az értekezlet meg- vérpártok közötti kapcsola­rendezéséhez, és ma is iga- toknak néhány kérdését érin­zoltnak látja álláspontját. ti, Ceausescu foglalkozott a A román küldöttség — foly- mozgalomban és a világpoll­latta — értékelte az értekez- tikában észlelhető új jelen- A tanácskozás résztvevői let munkájának jó kezdetét, ségek marxista—leninista körében nagy visszhangot de véleménye szerint a má- megvitatásának módjával, sodik naptól kezdve, ami- Helytelenítette, hogy „bízo­kor „támadások értek" egy nyos tapasztalatokat" — sze­olyan pártot, amely nincs je- rinte — „abszolútnak", „ál­len, a tanácskozás olyan talános én/ényűnek" és „kő- abból" a'műteTembőí," ahol u-anyvonalat kapott amely telezőnek1 minősítenek most Az emberiség előreha­.,hatással van normális mun- Ugyanakkor helyes ően szólt ladásQ.. című monumentális kamenetere, veszelyezteti cél- arról, hogy az értekezlet elé művemen do]go2om felhí­jénak megvalósítását". terjesztett okmány - a kom- vom a kommunista' és mun. Ceausescu közölte: a ro- munista nartok tevekenysege- , ... , , mán párt vezetősége „a kül- nek sajátos feltételei alap- Kaspartok moszkvai nemzet­döttségnek az értekezleten ján — hangsúlyozza mind— küzl tanacskozasanak kul­való további részvétele mel-j pártnak azt a jogát, hogy a lett döntött", hogy a delegál marxizmus—leninizmus el­ció kifejthesse az RKP ál- vett szem előtt tartva telje­láspontját, és mindent meg- sen önállóan dolgozza ki sa­tehessen annak érdekében, ját_politikáját, hogy „a tanácskozás és az kesegyházáit, s elismerően nyilatkozott a régi orosz épí­Siqueiros üzenete keltett Siqueiros nemzetközi Lenin-díjas mexikói festő­művésznek az értekezethez intézett felhívása. Mexikóból, •XA-iuat'ge ,.a nui- ncn. actjau'a icucicici OICJJ- ., - , , , az értekezleten ján — hangsúlyozza minden kazf tanacskozasanak kül­dötteit, a világ összes haladó erőit, valósítsák meg a tar­tós egységet, küszöböljék ki a nézeteltéréseket és-az egyet nem értést, amelyek gátolják Ceaus'escu "végül helyeselte a szocializmusért vívott har­uzon elfogadásra kerülő ok- a fő okmánynak azt a tételét, cunkat­mányok megfeleljenek a ki- hogy bizonyos pártoknak a Politikai harcom fél évszá­tűzött célnak". jelen értekezlettől való tá- zados tapasztalatai a kommu­A román küldöttség veze- volmaradása nem tükröződ- njsta eszmék védelmében el­tője ezután méltatta a szo- hetik a velük fenntartott kup- szenvedett börtönévem alap­cialista világrendszer kiala- csolatokban és internaciona- ' kulását, és vázolta azt a ne- lista együttműködésben, majd ían 8zallok slkra ezért- Hl" gyedszázados utat, amelyet a a román delegáció nevében szem, hogy testvéri egység­román nép az ország felsza- kijelentette, hogy „az ok- ben kivívhatjuk a szocializ­badulása óta a szocialista épí- mánytervezet jelenlegi for- t üá . d né tés teren megtett. Beszéde májában elfogadhato a ta- . .. „ további részében Ceausescu nácskozás munkájának alap- számara írja üzenetében nagy figyelmet szentelt a szo- jóul". Biqueiros. cialista demokrácia fejleszté­sének, a dolgozó parasztság­gal és az értelmiséggel szö­vetségben álló munkásosz­tály vezető szerepének a bur­zsoá ideológia elleni harc­Meir Vilner sajtóértekezlete Meir Vilner kedvezően meg a közel-keleti rendezésére Indított Hétfőn délután a moszk nak, majd a szocialista orszá- vai tanácskozás sajtóköz- ítélte gok közötti nézeteltérésekről pontjában mintegy másfél válság szólva egyetértését fejezte ki száz újságíró hallgatta vé- négyhatalmi tárgyalásokat, azoknak a pártoknak a kép- gig Meir Vllner-nek, az Iz- Nagyra értékelte a Szov­viselőivel. amelyek szüksé- raeli Kommunista Pórt jetunió részvételét e tárgya­gesnek minősítették a szóban Központi Bizottsága főtitká- lásokcvn. továbbá elismerő­forgó nézeteltérések okainak rának sajtóértekezletét en szólott azokról a konk­alapos elemzését a nézetelté- „Nem az Egyesült Államok- rét szovjet javaslatokról, rések kiküszöbölésének cél- ban, vagy az NSZK-ban amelyek á BT-határozat ké­jéből. élünk, hanem arab orszá- retében mozdítják elő a po­Ceausescu ezután erről be- gok között, amelvekktl ba- litikai rendezést, szélt, hogy a Román Kommu- ráti viszonyt kell kiépíte- A palesztínia felszabadí­nista Párt 1064 tavaszán fel- nünk" — mondotta többek f^s) szervezetekre, egyebek szólította az SZKP-t és a között Vilner a közel-keleti között az Al Fatah-ra vo­KKP-t: ne szélesítsék, és ne kérdéssel kapcsolatban, nat-kozó kérdésre válaszolva, elezzék a polémiát. „Sajnos Hangsúlyozta, hogv akik az Vilner rámutatott: az EAK, az esemenyek menete ugy arab területek további meg- Szíria és Jordánia egv ré­alakult hogy a dolgok az szallása mellett vannak, sze megszállás alatt sínvlő­elottünk ismeretes helyzetig azofc Izrae, eUens(igei, azok dtk. És a megszállás alatt fajultak.. Két nagy szocm- npm TÖR6DNEK IZRAE, JÖVŐ- élő nemzetek különböző lista ország között hntarkonf- jével Hozzáfűzte, hogy akik formákban harcolnak a liktusokra és összetuzesekre háborü folytatását akar- megszállás ellen. Ha ez a került sor. ják az utoi„ó izraeli és az harc az arab területek fel­A továbbiakban megelége- katonáig" azok szabadításáért folvik. akkor riéssel szólott szovjet—kínai u,ols(». a™0 katonaig . azox támoantia ezt viszonylatban a tárgvalári ellenségei mind Izraelnek, az izraeli KP tamogatja ezt. viszonyiaiDan a tat gyani í . d|_ b or,74_ a harcot. De ha az a célja, készség megnyilvánulásairól, mlna P™s az araD orsza , Közel Keletet mee haneoztatte hnffv oártia — Bóknak. A béke és a meg- n°Pv a Kozei-iveieiet „mw>­hangoztatta. hogy pártja — B össneeicreztethetet- szabadítsa" Izrael államtól, miként azt a Kínai KP tu- ®zfu'a5 J ossreeKyezteincTex domására is hozta nem ért mondotta, majd aláhúz- akkor az IKP ezt ellenzi, egyet azokkal a vádaslcodá- * békeorogram nem Megjegyezte: a szélsőséges sokkal, amelyekkel a KKP a Pártprogram, hanem nem­Szovietunió Kommunista zeti program. Pártját és más kommunista Az Izineli KP irányvona- Fz utóbbiaknak az arab pártokat illeti". Másrészt - lát ebben a kérdésben tö-' szélsőségesek tevékenvséffe folytatta a Román KP főtit- mören így határozta meg: urüffvül szolgál a megszállás kára _ „nem ért egyet a Kí- „Nem az imperializmussal tartósítására, nai Kommunista Párt ellen az arab népek ellen, hanem Rámutatott, hogy az el­emelt vádakkal sem". az arab néoekkel az impe- múlt • két évben számottevő A Román KP főtitkára a rializmus ellen." változások történtek az iz­raeli politikai erők megosz­lásában. s az Izraeli KP ma már nincs egyedül háború­ellenes álláspontjával. Cyraitfsiewfcz Prágában # Prága (MTI) Oldrich Cernlk minisz­terelnök meghívására né­hány napos látogatásra hét­főn délelőtt Prágába érke­zett Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnöke. Prágában hétfőn délután megkezdődtek a cseh­szlovák—lengyel tárgyalá­sok. A két ország küldött­ségét Jozef Cyrankiewicz, illetve Oldrich Cernik mi­niszterelnök vezeti. arab megnyilatkozások az izraeli ..héjákat" erősítik. KEDD, 1969. JÜNIUS 10. Rokonszenv­tüntetések Szudánban © Khartoum (MTI) Szudánban a forradalmi tanács és a kormány szilár­dan kezében tartja a hatal­mat és erélyesen elfojt min­den ellenforrdalmi próbálko­zást. Az új vezetők figyelme most már a belső helyzet megoldandó problémái felé fordul. Az MTI különtudósítójának értesülése szerint a forradal­mi tanács és a kormány zárt ajtók mögött permanens együttes ülést tart, hogy ki­dolgozza a déli probléma rendezését célzó javaslatokat. Bahr-el-Gazalban, akár­csak az ország többi részé­ben, rokonszenv-tüntetéseket tartanak az új kormány mel­lett. A tüntetések hulláma to­vább gyűrűzik: a Khartoum­ból elindult mozgalom most már a kisebb vidéki városok lakosságát viszi az utcákra. Folyik az ellenforradalmi erők és a korrupció ellen meghirdetett kampány is. A khartoum i hadbíróság meg­hozta első ítéletét azok ellen, akiket ellenséges tevékeny­séggel vádoltak. Az illetők uszító röpcédulákat terjesz­tettek. Nyolc vádlottat 8-tól 10 évig terjedő börtönre ítél­tek, egy vádlottat felmentet­tek. Az elítéltek börtönbün­tetésének mértékét Numeiri tábornok, a forradalmi tanács elnöke két-két évvel leszállí­totta. A kormány fekete könyvet ad ki azokról a vizsgálati eredményekről, amelyeket a hivatali visszaéléssel, korrup­cióval vádolt személyek ügyé­ben feltártak. A lakosság örömmel fogadja a tisztoga­tásról szóló híreket és sürgeti a korrupt hivatalnokok eltá­volítását az államgépezetből. Szudán rövidesen katonai delegációkat küld Moszkvába, Prágába és Kairóba fegyver­vásárlás céljából. Csepp az óceánban A VDK óa a DNFF nyilatkozata a Miúway-i taiálkozóröt O Washington (UPI, AFP) Nixon amerikai elnök va­sárnap Midway szigetén né­hány órás tanácskozást foly­tatott Thieu dél-vietnami el­nökkel. Nixon mindössze 25 ezer amerikai katona kivo­nását helyezte kilátásba a dél-vietnami rezsim vezető­jével folytatott tanácskozá­sát követően. Nixon ugyan­akkor a rezsim megnyugta­tására megismételte, az Egyesült Államok nem fo­gad el koalíciós kormányt az USA által elképzelt módon történő választások előtt. A találkozó színhelyén tartózkodó és a Pentagon­hoz közel álló hivatalos ame­rikai körökben utaltak arra, hogy azt a 25 000 amerikai katonát, akiknek Dél-Viet­nambol augusztus l-ig való kivonását Nixon elnök beje­lentette, főleg a Mekong del­tájában állomásozó 9. gya­logos hadosztály egységeiből emelik ki. A katonákat azonban nem viszik azonnal haza az amerikai kontinens­re, hanem Okinawa- vagy Hawaii-szigetén tartják őket, hogy szükség esetén sürgő­sen visszaküldhessék a vi­etnami harcterekre. Az ame­rikai hadügyminisztérium egy polgári tisztviselője a Nixon által közölt létszámot „a lehetőségek legalsó ha­tárának" minősítette. A nagy garral meghirde­tett találkozó sovány ered­ményét bírálva George Mc­Govern demokrata szenátor kijelentette, ez nem tekint­hető jelentős változásnak az USA vietnami politikájában. Az amerikai és a dél-viet­nami elnök találkozóiáról közölt egyik kommentárjá­ban az AFP hétfőn rámu­tat. hogy a két államfő a tanácskozást követő nyilat­kozatában arra törekedett, hogy cáfolja azokat a hí­reket, amelyek szerint súlyos nézeteltérések vannak Wa­shington és Saigon között. Közölték azt a szándékukat is, hogy a magas szintű meg­beszéléseket a jövőben is folytatják. • Párizs (AFP, Reuter) A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front Párizsban tárgyaló küldöttségei külö-külön nyi­latkozatban ítélték el Nixon és Thieu Midway-i találko­zóját és a találkozón hozott döntéseket. A VDK küldöttségének szóvivője otromba bohózat­nak, propagandamanővernek nevezte azt a döntést, hogy 25 000 fővel csökkentik a Vietnamban állomásozó ame­rikai haderők létszámát. A nyilatkozat 6zerint ezzel a döntéssel csupán az ameri­kai közvéleményt akarják megnyugtatni. Nixon és Thieu találko­zója világosan megmutatta — hangzik továbbá a VDK szóvivőjének nyiatkozata —, hogy az amerikai elnök to­vábbra is hatalmon akarja tartani a Thieu—Ky-Hu­ong-klikket, az árulók és a háborús uszítók e maroknyi csoportját. Makacsul ragasz­kodik az agresszió és az új­gyarmatosítág politikájához. A DNFF küldöttségének szóvivője hangsúlyozza, hogy 25 000 katona kivonása a Dél-Vietnamban állomásozó 540 ezer főnyi amerikai ex­pedíciós hadtestből „nem egyéb, mint csepp az óceán­ban és semmiképpen sem befolyásolja az Egyesült Ál­lamok agresszív háborújánál, folytatását és fokozását". E ^ ; • ' • Nixon »m«-!kM rtníik, uldxlán Thleu-val a . saigoni rezsim ve­zetőjével beszámol a .Midway szigetén megtartott tanácskozásról Wilsan megbeszélése Letartóztatták Panaguiiszt © Athén (AFP) Hétfőn a kora délutáni órákban az Athén központ­jában fekvő magánlakásban a görög biztonsági szervek letartóztatták Alekosz Pa­naguiiszt, aki a június 6-ra virradó éjszaka szökött meg több börtönőrrel együtt a bogiati bortönből. Panagulisz életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, amelyet a Papadopulosz mi­niszterelnök, a katonai jun­ta vezetője ellen elkövetett merényletért szabtak ki rá. Eredetileg halálra ítélték, később azonban az ítéletet, a világközvélemény tiltako­zásának hatására, életfogy­tiglani börtönbüntetésre vál­toztatták. A görög hatóságok fél­millió drachma összegű vérdíjat tűztek ki Panagu­lisz kézrekerítőjének. A je­lentés szerint egy szökött bortonőrt is letartóztattak. © London (MTI) Harold Wilson brit minisz­terelnök és Barbara Castle, a foglalkoztatottság és ter­melékenység kérdéseivel foglalkozó miniszter hétfőn találkozott a szakszervezeti főtanács vezetőivel, akik ki­fejtették a szakszervezetek múltheti rendkívüli kong­resszusának határozatát: el­utasítják a kormány sztrájk­jogellenes törvényjavaslatá­nak büntető szankcióit és Indítványozzák, hogy a kor­mány vonja vissza a tör­vényjavaslatot: ez esetben a szakszervezetek hajlandók magukra vállalni a nem hi­vatalos és meg nem alapo­zott sztrájkok megakadályo­zásának feladatát. Wilson nem utasította el kereken a szakszervezetek álláspontját, de kétségét fe­jezte ki a szakszervezetek gyakorlati lehetőségeit ille­tően. Azt állította. hogy egyszerűen nem képesek megakadályozni a nem hiva­talos sztrájkot. Wilson érve­lése feltűnően hasonlít a baseli nemzetközi fizetések bankja jelentésének Angliá­val foglalkozó kitételeire, amelyben az amerikai és nyugat-európai tőkések az „tparianarchiát" hibáztatják Anglia gazdasági bajaiért A hétfői találkozón sem Wilson, sem a TUC-vezető­sége nem tudta érvényre juttatni álláspontját. Való­színűleg további megbeszé­lésekre kerül sor. A SZAü/iSOK BO'-sATOTT OLAJSZAKÉKTÖK ROMÁBAN. Repülőgéppel Romiba érkezett az a 18 olajtechnikus, akit a biafrai szakadárok fogságba ejtettek és halálra Ítéltek. Az olajszakembereket — akik kö­zül 14 olasz, 3 nyugatnémet és 1 libanoni — több európai ve­zető közbenjárására, valamint a nemzetközi közvélemény nyomá­sára bocsátottak szabadon. Az olajszakértöket a római repülő­téren üdvözölte Sara&at elnö'r és Nennt külügyminiszter, majd fogadta őket VI. Pál pápa ls.

Next

/
Thumbnails
Contents