Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
Előadás az MSZMP politikai, akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai akadémiájának előadássorozatában Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Tudományos műszaki torradalom — társadalmi struktúra és gazdaság címmel előadást tartott. Arad a Duna * \ SÍ '< ' \ T ' 1 - v t r~ir">v iiÉBiP - H „ARANYGl'AR" AZ URAI, BAN. A* folyók hordalékából kézi erővel, hallatlan türelemmel járó aranykitermelés korszaka már régen lejárt. Ara a különösen gazdag aranytartalmú kőzeteket, parányi aranyszemcséket görgető folyók medre mégsem hagyható kihasználatlanul. Ezen a véleményen voltak a szovjet szakemberek is, amikor az Urai-hegység aranyat rejtő völgyein áthaladó Miassz folyón megépítették a képen látható kotróberendezést és a hozzá tartozó aranymosó üzemet. A tökéletesen gépesített és automatizált „aranygyárnak" csak néhány dolgozója van, ezek is főként gépkarbantartást végeznek A nagy esőzések következtében megáradt a nyugatdunántúli patakokon — a Pinkán, a Répcén és a Gyöngyösön — hétfőre levonultak az árhullámok. Így a győri és j a szombathelyi vízügyi igazgatóság területén megszüntették a helyi vízkárelhárítási készültséget. A bőséges csapadék csaknem három és fél méteres árhullámot indított el a Dunán. Hétfőn Bécsnél tetőzött az áradás 560 centiméter körüli vízszinttel. Budapestnél még alig érezhető az áradás: péntektől hétfőig mindössze 48, centiméterrel duzzadt a folyó, de a számítások szerint szerda délig vagy csütörtökig további 170 centiméteres emelkedéssel eléri a mintegy 450 centiméteres vízszintet. Árvízveszély nincs, az áradás előtt ugyanis a sokévi át- j KíCSI ÓS HQgy 1 ágnál mintegy másfél mé- 1 terrel kevesebb víz volt a Dunában. A Tiszán Tiszabecsnél vasárnap reggeltől hétfő reggelig 224 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. Előzőleg igen alacsony volt. (MTI) Aprómunkák dicsérete Díjtalan anyagbeszerzés — A mezőgazdaság egyik öltöztetője a MEZŐBER Igen fiatal vállalkozás a nagy munkákat, hanem kiRIEZÖBER, hiszen 1966 ok- esi ügyeket is szívesen láttóberében jött létre, kicsiny nak, elfogadnak. Az elmúlt apparátussal, budapesti szék- esztendőben például a legkihellyel, de rá egy esztendőre sebb megbízatás 256 forint már 18 kirendeltsége volt a értéket tett ki, mégis örömkülönböző megyékben. Ma mel vállalták. A megyei kimar azonban nemcsak hazai, rendeltség munkájáról kérhanem európai partnerekkel tünk felvilágosítást Sas Béis kapcsolatban áll. Jellemző, iától, a kirendeltség vezetőhogy az elmúlt esztendőben semmiféle szubvenciót nem kapott az államtól. Jelenleg a MEZÖBER 20 megyei kirendeltséggel dolgozik. Az országban levő összes termelőszövetkezet 80,6 százalékával, az állami gazdaságok jétől. Közel száz ember, leginkább tervezők, munkájára épül nálunk a MEZÖBER tevékenysége. A hatósági engedélyek beszerzésétől kezdve a kivitelezők, tervezők szerzéséig, műszaki ellenőrzé74,8 százalékával kapcsolat- sig, anyagszolgálatig minban áll. A 20 megyei kiren- dent vállalunk, sőt mondadeltség közül igen jól dolgo- nunk sem kell, hogy a mi zik a Csongrád megyei. Eleinte csupán néhány mérnök tálát itt megélhetési, és csupán ..kis kutyaólakat" terveztek. Rövid idő alatt azonban nagy eredményeket értek el, s a mezőgazdaság egyik rangos öltöztetőjévé lettek. Igaz, nem válogatnak a megbízásban, nemcsak Amíg nem késő Nem rossz dolog az, hogy — ha már az állami vállalatok, szövetkezetek fáznak tőle — újabban több kiskereskedő árul a Marx téri piacon saját maga készített frissen sült kolbászt, hurkát. Biztos, hogy van ebben üzlet, ha Kistelekről, s a több mint száz kilométerre levő Csemőről is elhozzák Szegedre az előző nap töltött, a fortyogó tepsiből oly csábos illatot árasztó házi ínyencségeket. Reggel öt órakor már sorbanállnak a sátor előtt a szembeni állami boltokban bepálinkázott éhesek. A kiskereskedő a tákolt asztal alól a megrakott ruháskosárból megállás nélkül rakja a nyers-kolbászt, hurkát a forró zsírba. Annak ideje sincs átsülni, csak megpirul, s mérlegelés után a tenyérnyi papírról falatozza a soron következő vevő. ötven-hatvan kiló fogy el szombatonként pár óra alatt egy-egy sátorból. Nyolcvan forintért a kolbász, harmincötért a hurka. (Azt mondja teleszájjal az egyik kuncsaft: „Jobb is, tíz forinttal olcsóbb is, mint az Üj Élet Tsz-é, s az ráadásul csak hét óra tájban kezdi sütni". Mondom, jó, hogy szaporodik a piaci pecsenye és halstitők száma, de mindjárt óvást is emelek az ellen. amint jelenleg van. Az árusító sátrakban ugyanis a higiéniai és egészségügyi előírások betartásának a nyomát sem találni. Egy csepegő víztartály az egész tisztasági berendezés, amelyből piac végén kiöntik a vizet. Szinte semmi . sem fogyott belőle. A megye vagy az ország távoli részéből ideszállított nyers, könnyen romló töltött áru tárolására semmi hűtőalkalmatosság nincs (a tsz pa vilonjában sem, pedig évek óta árusítanak.!) A ruháskosárban púpozottan egymásra rakott hurka, kolbász saját melegétől is könnyen romlásnak indulhat. Rendesen át sem sül, már fogyasztják. Az eladó sem kezét, sem eszközeit nem mossa meg. míg árul, kijzben pénzt fog. kenyeret szel, az árut markolássza. Ügy tudom —, s ez a helyes —, hogy stabil, hasonló jellegű üzlet nyitásához csak akkor ad engedélyt a hatóság, ha az árusítás közegészségügyileg szavatolt. Többek között hűtőberendezésnek is kell lennie. A piacon szabadtéri árusítás van, még nagyobb a fertőzés, a piszkolódás veszélye. Vajon miért nem ellenőrzik, illetve követelik meg itt is az előírások betartását? Vagy azok mozgóárusokra nem vonatkoznak? Tavaly 49 százalékkal több volt az országban az ételmérgezések száma, mint az előző évben. A szegedi piacok eddig még nem szerepelnek azon a listán, ahol ilyen esetek előfordullak. Nincs is szükség ilyen hírnévre. Intézkedést, amíg nem késő! Kondorosi János gárdánk is tervez. Ha nagyobb beruházásokat bíznak ránk, 4 millió forint érték fölött, akkor az anyagbeszerzést díjtalanul magunkra vállaljuk. Ilyen lesz Ásotthalmon, a Szabadságharcos Tsz és más gazdaságok társulása útján megépítendő 50 vagonos hűtőtároló is. Ennek a létesítménynek a tervét mi dolgoztuk ki, olyan meggondolással. hogy egyszerű legyen, lényegében szerelőmunkával tudják összeállítani, gyorsan, méghozzá tszépítőbrigád is képes legyen rá. Ez lényegében vizsgamunkának tekintendő ezen a téren. Ezzel akarunk bizonyítani, hogy itt a homoki területeken nagy jövője van a hűtőtárolónak és saját erőböl_is kötelezhető, anélkül, szakosított telepek tervezése. összefüggő, komplett telepek tervezése lett az uralkodó. Egy biztos: a MEZÖBER rövid idő alatt bizoEzekben a napokban a nyitott „öltözékeit" szívesen I csongrádi Haladás Tsz-ben hordiák az üzemek egy 25 vagonos hűtőtároló vlsen,c- hord;,ak az uzemefc lenőrzést végez, s ennek a kétszerese, azaz 400 millió, amit megtervez, hiszen van olyan munka, tervezés, ami két-három év alatt valósul meg. A mezőgazdasági üzemek kétharmadának dolgozik a megyében; így a fábiánsebe6tyéni Kinizsi Tsznek, ahol a jövő év végére elkészül a 10 ezer férőhelyes sertéshizlalda, 100 millió forintos költséggel, vagy a Gorasai és Pankotai Állami Gazdaságnak. A deszki Kossuth Tsz-ben a meglevő épületek mellé egy szakosított tehenészeti telepet fejlesztenek ki. Már megkezdődött a beruházási javaslatok készítése. A kisteleki MagyarSzovjet Barátság Tsz-ben pedig a megtevő épületeket, sertés- és szarvasmarha-telepet szakosítják, korszerűsítik. Változtak az igények. A MEZÖBER munkájára 1967ben az egyszerű épületek technológia nélküli tervezése volt a jellemző, a megrendelések szerint, tavaly már a beruházások a szakosításokra, a technológiákra irányultak. Az idén pedig a hogy a minőségi követelmé| nyeket elhanyagolnák. Gyors megtérülés Miért ne emeljük? A kérdés egy tanácskozáson hangzott el a közeli napokban. Miért nem emeljük a tömlők árát, ha egyszer olyan nagy szükség van rájuk? — kérdezte a gumigyárban a tömlőüzem egyik dolgozója a vezetőkkai való közvetlen beszélgetés alkalmával. Az áremelési apropót pedig az adta, hogy előzőleg az igazgató a növekvő hazai és külföldi igényeket ismertette. Ezek parancsára érdemes és szükséges volna többet gyártani az említett fontos gumiipari termékekből. Többet gyártani, s akkor a nyereség is, a részesedés is növekedhet, a jó munka meghozza a maga gyümölcsét. Nos, e mellé a járhatónak kijelölt út mellé javasolta — mint még simább, még egyszerűbb utat — a hozzászóló: emelni kéne az árakat. Ez persze elemi dolog: a nyereség nyilván növekedni fog ebben az esetben is, és nem is kell annyira megdolgozni érte. Csakhogy — és erre világított rá igen helyesen a vezetők válasza — nem is olyan egyszerű valami ez a fajta emelgetés. S az a felfogás: aki emeli, annak könnyű, csak a vásárlónak lehet nehéz, — valahol előbb-utóbb visszaüthet. Visszanehezedhet arra is, aki olyan könnyen nyúlt az „emelőhöz". Hisz senki sem csak a gyárban, a termelésben éli te az életét. Termelőből fogyasztóvá változik a munkás abban a minutumban, amint kiteszi lábát a kapun. S aminthogy paradox szemléletmód a termelésben selejtet gyártani, azután pedig vásárlóként szidni a rossz árut, épp ilyen különös lenne az is, ha a nagy közgazdasági tudományból mindössze ennyit tanulnánk, vagy lesnénk el: az áremelés nagyobb hasznot jelent. Észrevehetőleg a felszólalót meggyőzte a kérdésre adott válasz. Érdemes azonban tovább bogozni a problémát, hiszen egy eléggé gyakran megnyilvánuló szemléletmóddal állunk szemben, és bizony baj volna, ha ilyen „miért ne emeljük*4 mentalitás általánossá válnék. Ha egyfajta „gyári vaksággal" megverve csak befelé tudnának tekinteni, s nem vennék észre a bonyolultabb összefüggéseket. Azt például, hogy csak egyetlenegy árelmozdulás milyen sokféle mozgást von maga után. Az alapanyag például egész sor dolgot drágíthat meg, ami belőle készült; azután egy másik sor dolgot, amihez mindezeket felhasználhatják, ekkor jön a kereskedelmi árrés és így tovább. Sok hullámú folyamat az ilyesmi, sokféle kihatása lehetne, s ezek a kihatások éppen nem az életszínvonalat szolgálnák. Legfeljebb egy szűkebb csoport életszínvonalát Azt is csak ideiglenesen, hisz — valamiféle bumerángként — előbb-utóbb elkövetkezik a visszaütés. Az „én emelem"-re a te is többet kérsz, ó is nagyobbat próbál markolni a válasz. Az ilyen megoldás tehát — bármilyen egyszerűnek tűnhet is egy-egy ember szemében — adna ugyan valamit, igaz, de nem ígérne semmi jót a továbbiakra. Ezért is hallgattam szívesen a választ; hogy inkább az indokolt árcsökkentés a mi célunk, törekvésünk. Hogy például a gumigyáriak ennek a törekvésnek a jegyében el is határozták magukat egy jelentős lépésre: jócskán csökkentik a magasnyomású tömlők árát. Ennek a hívei vagyunk: dicsérje a nyereség a tisztes munkát, a szorgalmat, igyekezetet, s természetesen az okos értékesítést is; sohase a puszta kalkulációt, azt. amelyik nem számol a csoport érdeken túli érdekkornplexummal. Nem árt ezt hangoztatni akkor, amikor a reform életszínvonal-javító törekvéseinek valóraváltásán fáradozunk. K özvéleményünkben jogos a várakozás, hiszen a reform jó eszköze javaink gyarapításának; megalapozott. De a lelkiismeretes, szorgalmas munka alapozta meg, s az is építi tovább. A gazdálkodás magasiskolájához szükséges, hogy a gazdasági szakemberek ismerjék az értékesítés minden csínját-bínját, kitanulják a partnerek igényeit, igyekezzenek felülmúlni a konkurrenciát. Igen sokféle dologhoz kell tehát érteniük. Például ahhoz is, hogy alkalmas időben, amikor a körülmények kedvezőek, egy ésszerű árcsökkentés nagyobb jövedelemmel kecsegtetheti a vállalatot, mint a termék régi árához való ragaszkodás. Érteni kell ahhoz is, hogy a konkurrensekkel való versengésben úgy is felül lehet kerekedni, hogy árban „alulmaradunk". A sok kalkuláció közé ezt is érdemes és szükséges bekalkulálni. Simái Mihály . műszaki átadása történik. ott Igaz, hogy nem a MEZÖBER tervezése szerint készült. Nagy jövő vár ezekre a létesítményekre, egyrészt mert 2 —2 és fél év alatt megtérül a beruházott összeg, másrészt pedig, könnyít a gyümölcsfélék értékesítésében: hiszen a tárolással később jelentkezik egy-egy gazdaság a piacon, több lesz a haszna. A MEZÖBER profiljához tartozik még — többek között —, hogy vízgazdálkodási társulatoknak dolgozik, segít a belvízrendezés, belvízelvezetés megoldásában ebben a körzetben. Működik már a talajmechanikai laboratórium, s érkeznek a műszerek és az év második felében megkezdik a talajok tápanyagvizsgálatát, ami lényegében azt is jelenti, hogy ezután megtervezik a talaj tápanyagellátását. Ha tehát egy-egy szövetkezet olyan igénnyel jelentkezik, hogy gyepet telepít, akkor lényegében szaktanácsot kap a MEZÖBERtől. Szabadtéri sajtótájékoztató A Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága és sajtóirodája .sajtótájékoztatóra hívta meg tegnapra Szegedre a szomszédos megyék lapjainak képviselőit. A tájékoztatón részt vettek a kecskeméti, a szolnoki, a debreceni, a miskolci és a békéscsabai lapok mnnkatársai. Szegedre ntazott a sajtótalálkozóra Thirring Viola, a komarnoi területi színház művésze, a szegedi Tragédia-előadás idei Évája is. A sajtó munkatársai meghallgatták az újságiróklubban Horváth Mihálynak, a játékok igazgató-helyettesének tájékoztatóját, majd megtekintették a Dóm téri színpad műszakitechnikai berendezését. Délután találkoztak dr. Tari Jánossal, a játékok igazgatójával ls, aki köszönetet mondott a vidéki sajtónak a játékok népszerűségéért kifejtett munkájáért. Képünkön: Thirring Viola a ! Ebben az évben a kiren-' Dóra téren idei nagy szerepéI deitség 200 millió forint ér-,nek színhelyével ísmrekedik. í tékü bonyolítást, rnűbzaki el- Szilágyi Mózes (elvétele Fábiántól Ponkotáig KEDD, 1969. JÜNIUS 10. DÉLMAGYARORSZÁG; 3