Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

Előadás az MSZMP politikai, akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikai akadémiá­jának előadássorozatában Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Tudományos műszaki torradalom — társadalmi struktúra és gazdaság címmel előadást tartott. Arad a Duna * \ SÍ '< ' \ T ' 1 - v t r~ir">v iiÉBiP - H „ARANYGl'AR" AZ URAI, BAN. A* folyók hordalékából kézi erővel, hallatlan türe­lemmel járó aranykitermelés korszaka már régen lejárt. Ara a különösen gazdag aranytartalmú kőzeteket, parányi aranyszemcséket görgető folyók medre mégsem hagyható kihasználatlanul. Ezen a véleményen voltak a szovjet szakemberek is, amikor az Urai-hegység aranyat rejtő völgyein áthaladó Miassz folyón megépítették a képen látható kotróberendezést és a hozzá tartozó aranymosó üzemet. A töké­letesen gépesített és automatizált „aranygyárnak" csak néhány dolgozója van, ezek is főként gépkarbantartást végeznek A nagy esőzések következ­tében megáradt a nyugat­dunántúli patakokon — a Pinkán, a Répcén és a Gyön­gyösön — hétfőre levonultak az árhullámok. Így a győri és j a szombathelyi vízügyi igaz­gatóság területén megszün­tették a helyi vízkárelhárítási készültséget. A bőséges csapadék csak­nem három és fél méteres árhullámot indított el a Du­nán. Hétfőn Bécsnél tetőzött az áradás 560 centiméter kö­rüli vízszinttel. Budapestnél még alig érezhető az áradás: péntektől hétfőig mindössze 48, centiméterrel duzzadt a folyó, de a számítások szerint szerda délig vagy csütörtökig további 170 centiméteres emelkedéssel eléri a mintegy 450 centiméteres vízszintet. Árvízveszély nincs, az áradás előtt ugyanis a sokévi át- j KíCSI ÓS HQgy 1 ágnál mintegy másfél mé- 1 terrel kevesebb víz volt a Dunában. A Tiszán Tiszabecsnél va­sárnap reggeltől hétfő regge­lig 224 centiméterrel emelke­dett a folyó vízszintje. Előző­leg igen alacsony volt. (MTI) Aprómunkák dicsérete Díjtalan anyagbeszerzés — A mezőgazdaság egyik öltöztetője a MEZŐBER Igen fiatal vállalkozás a nagy munkákat, hanem ki­RIEZÖBER, hiszen 1966 ok- esi ügyeket is szívesen lát­tóberében jött létre, kicsiny nak, elfogadnak. Az elmúlt apparátussal, budapesti szék- esztendőben például a legki­hellyel, de rá egy esztendőre sebb megbízatás 256 forint már 18 kirendeltsége volt a értéket tett ki, mégis öröm­különböző megyékben. Ma mel vállalták. A megyei ki­mar azonban nemcsak hazai, rendeltség munkájáról kér­hanem európai partnerekkel tünk felvilágosítást Sas Bé­is kapcsolatban áll. Jellemző, iától, a kirendeltség vezető­hogy az elmúlt esztendőben semmiféle szubvenciót nem kapott az államtól. Jelenleg a MEZÖBER 20 megyei ki­rendeltséggel dolgozik. Az országban levő összes terme­lőszövetkezet 80,6 százaléká­val, az állami gazdaságok jétől. Közel száz ember, legin­kább tervezők, munkájára épül nálunk a MEZÖBER te­vékenysége. A hatósági en­gedélyek beszerzésétől kezd­ve a kivitelezők, tervezők szerzéséig, műszaki ellenőrzé­74,8 százalékával kapcsolat- sig, anyagszolgálatig min­ban áll. A 20 megyei kiren- dent vállalunk, sőt monda­deltség közül igen jól dolgo- nunk sem kell, hogy a mi zik a Csongrád megyei. Eleinte csupán néhány mérnök tálát itt megélhetési, és csupán ..kis kutyaólakat" terveztek. Rövid idő alatt azonban nagy eredményeket értek el, s a mezőgazdaság egyik rangos öltöztetőjévé lettek. Igaz, nem válogatnak a megbízásban, nemcsak Amíg nem késő Nem rossz dolog az, hogy — ha már az állami válla­latok, szövetkezetek fáz­nak tőle — újabban több kiskereskedő árul a Marx téri piacon saját maga ké­szített frissen sült kolbászt, hurkát. Biztos, hogy van ebben üzlet, ha Kistelekről, s a több mint száz kilomé­terre levő Csemőről is el­hozzák Szegedre az előző nap töltött, a fortyogó tep­siből oly csábos illatot árasztó házi ínyencségeket. Reggel öt órakor már sor­banállnak a sátor előtt a szembeni állami boltokban bepálinkázott éhesek. A kiskereskedő a tákolt asztal alól a megrakott ru­háskosárból megállás nél­kül rakja a nyers-kolbászt, hurkát a forró zsírba. An­nak ideje sincs átsülni, csak megpirul, s mérlegelés után a tenyérnyi papírról fala­tozza a soron következő ve­vő. ötven-hatvan kiló fogy el szombatonként pár óra alatt egy-egy sátorból. Nyolcvan forintért a kol­bász, harmincötért a hurka. (Azt mondja teleszájjal az egyik kuncsaft: „Jobb is, tíz forinttal olcsóbb is, mint az Üj Élet Tsz-é, s az ráadásul csak hét óra tájban kezdi sütni". Mondom, jó, hogy szapo­rodik a piaci pecsenye és halstitők száma, de mind­járt óvást is emelek az el­len. amint jelenleg van. Az árusító sátrakban ugyanis a higiéniai és egészségügyi előírások betartásának a nyomát sem találni. Egy csepegő víztartály az egész tisztasági berendezés, amelyből piac végén kiön­tik a vizet. Szinte semmi . sem fogyott belőle. A me­gye vagy az ország távoli részéből ideszállított nyers, könnyen romló töltött áru tárolására semmi hűtőal­kalmatosság nincs (a tsz pa vilonjában sem, pedig évek óta árusítanak.!) A ruháskosárban púpozottan egymásra rakott hurka, kol­bász saját melegétől is könnyen romlásnak indul­hat. Rendesen át sem sül, már fogyasztják. Az eladó sem kezét, sem eszközeit nem mossa meg. míg árul, kijzben pénzt fog. kenyeret szel, az árut markolássza. Ügy tudom —, s ez a he­lyes —, hogy stabil, ha­sonló jellegű üzlet nyitásá­hoz csak akkor ad enge­délyt a hatóság, ha az áru­sítás közegészségügyileg szavatolt. Többek között hűtőberendezésnek is kell lennie. A piacon szabadtéri árusítás van, még nagyobb a fertőzés, a piszkolódás ve­szélye. Vajon miért nem el­lenőrzik, illetve követelik meg itt is az előírások be­tartását? Vagy azok moz­góárusokra nem vonatkoz­nak? Tavaly 49 százalékkal több volt az országban az ételmérgezések száma, mint az előző évben. A szegedi piacok eddig még nem sze­repelnek azon a listán, ahol ilyen esetek előfordul­lak. Nincs is szükség ilyen hírnévre. Intézkedést, amíg nem késő! Kondorosi János gárdánk is tervez. Ha na­gyobb beruházásokat bíznak ránk, 4 millió forint érték fölött, akkor az anyagbeszer­zést díjtalanul magunkra vál­laljuk. Ilyen lesz Ásotthal­mon, a Szabadságharcos Tsz és más gazdaságok társulá­sa útján megépítendő 50 vagonos hűtőtároló is. Ennek a létesítménynek a tervét mi dolgoztuk ki, olyan meggon­dolással. hogy egyszerű le­gyen, lényegében szerelő­munkával tudják összeállíta­ni, gyorsan, méghozzá tsz­építőbrigád is képes legyen rá. Ez lényegében vizsga­munkának tekintendő ezen a téren. Ezzel akarunk bizonyí­tani, hogy itt a homoki te­rületeken nagy jövője van a hűtőtárolónak és saját erő­böl_is kötelezhető, anélkül, szakosított telepek tervezé­se. összefüggő, komplett te­lepek tervezése lett az ural­kodó. Egy biztos: a MEZÖ­BER rövid idő alatt bizo­Ezekben a napokban a nyitott „öltözékeit" szívesen I csongrádi Haladás Tsz-ben hordiák az üzemek egy 25 vagonos hűtőtároló vlsen,c- hord;,ak az uzemefc lenőrzést végez, s ennek a kétszerese, azaz 400 millió, amit megtervez, hiszen van olyan munka, tervezés, ami két-három év alatt valósul meg. A mezőgazdasági üze­mek kétharmadának dolgo­zik a megyében; így a fá­biánsebe6tyéni Kinizsi Tsz­nek, ahol a jövő év végére elkészül a 10 ezer férőhelyes sertéshizlalda, 100 millió fo­rintos költséggel, vagy a Gorasai és Pankotai Állami Gazdaságnak. A deszki Kos­suth Tsz-ben a meglevő épü­letek mellé egy szakosított tehenészeti telepet fejleszte­nek ki. Már megkezdődött a beruházási javaslatok készí­tése. A kisteleki Magyar­Szovjet Barátság Tsz-ben pedig a megtevő épületeket, sertés- és szarvasmarha-te­lepet szakosítják, korszerűsí­tik. Változtak az igények. A MEZÖBER munkájára 1967­ben az egyszerű épületek technológia nélküli tervezé­se volt a jellemző, a meg­rendelések szerint, tavaly már a beruházások a szako­sításokra, a technológiákra irányultak. Az idén pedig a hogy a minőségi követelmé­| nyeket elhanyagolnák. Gyors megtérülés Miért ne emeljük? A kérdés egy tanácskozáson hangzott el a közeli na­pokban. Miért nem emeljük a tömlők árát, ha egyszer olyan nagy szükség van rájuk? — kér­dezte a gumigyárban a tömlőüzem egyik dolgozója a ve­zetőkkai való közvetlen beszélgetés alkalmával. Az ár­emelési apropót pedig az adta, hogy előzőleg az igazgató a növekvő hazai és külföldi igényeket ismertette. Ezek parancsára érdemes és szükséges volna többet gyártani az említett fontos gumiipari termékekből. Többet gyár­tani, s akkor a nyereség is, a részesedés is növekedhet, a jó munka meghozza a maga gyümölcsét. Nos, e mellé a járhatónak kijelölt út mellé javasolta — mint még simább, még egyszerűbb utat — a hozzá­szóló: emelni kéne az árakat. Ez persze elemi dolog: a nyereség nyilván növekedni fog ebben az esetben is, és nem is kell annyira megdolgozni érte. Csakhogy — és erre világított rá igen helyesen a vezetők válasza — nem is olyan egyszerű valami ez a fajta emelgetés. S az a fel­fogás: aki emeli, annak könnyű, csak a vásárlónak lehet nehéz, — valahol előbb-utóbb visszaüthet. Visszanehe­zedhet arra is, aki olyan könnyen nyúlt az „emelőhöz". Hisz senki sem csak a gyárban, a termelésben éli te az életét. Termelőből fogyasztóvá változik a munkás abban a minutumban, amint kiteszi lábát a kapun. S aminthogy paradox szemléletmód a termelésben selejtet gyártani, azután pedig vásárlóként szidni a rossz árut, épp ilyen különös lenne az is, ha a nagy közgazdasági tudományból mindössze ennyit tanulnánk, vagy lesnénk el: az áremelés nagyobb hasznot jelent. Észrevehetőleg a felszólalót meggyőzte a kérdésre adott válasz. Érdemes azonban tovább bogozni a prob­lémát, hiszen egy eléggé gyakran megnyilvánuló szem­léletmóddal állunk szemben, és bizony baj volna, ha ilyen „miért ne emeljük*4 mentalitás általánossá vál­nék. Ha egyfajta „gyári vaksággal" megverve csak be­felé tudnának tekinteni, s nem vennék észre a bonyolul­tabb összefüggéseket. Azt például, hogy csak egyetlenegy árelmozdulás milyen sokféle mozgást von maga után. Az alapanyag például egész sor dolgot drágíthat meg, ami belőle készült; azután egy másik sor dolgot, amihez mindezeket felhasználhatják, ekkor jön a kereskedelmi árrés és így tovább. Sok hullámú folyamat az ilyesmi, sokféle kihatása lehetne, s ezek a kihatások éppen nem az életszínvonalat szolgálnák. Legfeljebb egy szűkebb csoport életszínvonalát Azt is csak ideiglenesen, hisz — valamiféle bumerángként — előbb-utóbb elkövetkezik a visszaütés. Az „én emelem"-re a te is többet kérsz, ó is nagyobbat próbál markolni a válasz. Az ilyen megoldás tehát — bármilyen egyszerűnek tűnhet is egy-egy ember szemében — adna ugyan vala­mit, igaz, de nem ígérne semmi jót a továbbiakra. Ezért is hallgattam szívesen a választ; hogy inkább az indo­kolt árcsökkentés a mi célunk, törekvésünk. Hogy pél­dául a gumigyáriak ennek a törekvésnek a jegyében el is határozták magukat egy jelentős lépésre: jócskán csökkentik a magasnyomású tömlők árát. Ennek a hívei vagyunk: dicsérje a nyereség a tisz­tes munkát, a szorgalmat, igyekezetet, s természetesen az okos értékesítést is; sohase a puszta kalkulációt, azt. ame­lyik nem számol a csoport érdeken túli érdekkornplexum­mal. Nem árt ezt hangoztatni akkor, amikor a reform életszínvonal-javító törekvéseinek valóraváltásán fárado­zunk. K özvéleményünkben jogos a várakozás, hiszen a re­form jó eszköze javaink gyarapításának; megala­pozott. De a lelkiismeretes, szorgalmas munka alapozta meg, s az is építi tovább. A gazdálkodás magas­iskolájához szükséges, hogy a gazdasági szakemberek is­merjék az értékesítés minden csínját-bínját, kitanulják a partnerek igényeit, igyekezzenek felülmúlni a konkur­renciát. Igen sokféle dologhoz kell tehát érteniük. Pél­dául ahhoz is, hogy alkalmas időben, amikor a körülmé­nyek kedvezőek, egy ésszerű árcsökkentés nagyobb jö­vedelemmel kecsegtetheti a vállalatot, mint a termék régi árához való ragaszkodás. Érteni kell ahhoz is, hogy a konkurrensekkel való versengésben úgy is felül lehet ke­rekedni, hogy árban „alulmaradunk". A sok kalkuláció közé ezt is érdemes és szükséges bekalkulálni. Simái Mihály . műszaki átadása történik. ott Igaz, hogy nem a MEZÖBER tervezése szerint készült. Nagy jövő vár ezekre a léte­sítményekre, egyrészt mert 2 —2 és fél év alatt megtérül a beruházott összeg, másrészt pedig, könnyít a gyümölcsfé­lék értékesítésében: hiszen a tárolással később jelentkezik egy-egy gazdaság a piacon, több lesz a haszna. A MEZÖ­BER profiljához tartozik még — többek között —, hogy vízgazdálkodási társulatok­nak dolgozik, segít a belvíz­rendezés, belvízelvezetés megoldásában ebben a kör­zetben. Működik már a talaj­mechanikai laboratórium, s érkeznek a műszerek és az év második felében megkez­dik a talajok tápanyag­vizsgálatát, ami lényegében azt is jelenti, hogy ezután megtervezik a talaj tápanyag­ellátását. Ha tehát egy-egy szövetkezet olyan igénnyel jelentkezik, hogy gyepet tele­pít, akkor lényegében szak­tanácsot kap a MEZÖBER­től. Szabadtéri sajtó­tájékoztató A Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága és sajtóirodája .sajtótájékoztatóra hívta meg tegnapra Szegedre a szomszé­dos megyék lapjainak képvise­lőit. A tájékoztatón részt vettek a kecskeméti, a szolnoki, a debreceni, a miskolci és a bé­késcsabai lapok mnnkatársai. Szegedre ntazott a sajtótalálko­zóra Thirring Viola, a komarnoi területi színház művésze, a sze­gedi Tragédia-előadás idei Évája is. A sajtó munkatársai meghallgatták az újságiróklub­ban Horváth Mihálynak, a já­tékok igazgató-helyettesének tá­jékoztatóját, majd megtekintet­ték a Dóm téri színpad műszaki­technikai berendezését. Délután találkoztak dr. Tari Jánossal, a játékok igazgatójával ls, aki kö­szönetet mondott a vidéki saj­tónak a játékok népszerűségéért kifejtett munkájáért. Képünkön: Thirring Viola a ! Ebben az évben a kiren-' Dóra téren idei nagy szerepé­I deitség 200 millió forint ér-,nek színhelyével ísmrekedik. í tékü bonyolítást, rnűbzaki el- Szilágyi Mózes (elvétele Fábiántól Ponkotáig KEDD, 1969. JÜNIUS 10. DÉLMAGYARORSZÁG; 3

Next

/
Thumbnails
Contents